Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-26 / 113. szám
© aj Dunántúli napló 1990. július 26., csütörtök [ Ezt olvastuk I Kitiltják a keleti autókat? Az az igazság, Hogy az | I osztrákok imaguk sem I I gondolták, egyszer még I E ennyire ifog 'hiányozni a j I mostanában mind többet I i emlegetett 'keleti autópá- | ! lya. Nyugati szomszédaink i az enyhülés éveiben már :i I sokat foglalkoztak azzal a !' * kérdéssel, hogy megépít- 1 ; sék az országuk délkeleti |j ? részén a közlekedés vér- i keringésébe bekapcsoló autópályát, de igazi sürgető körülmény 'híján ez csak terv maradt. Amikor aztán a keleti tömb jege a vártnál gyorsabban, az ■; elmúlt egy-másfél évben pedig rohamosan olvadni J kezdett, s megindult előbb a magyarok, majd a többi kelet-európai turista mii- Hóinak áradata, a dél- ausztriai közlekedés a mindnyájunk által jól is- £• mert 'katasztrofális álla- I pótba került. A Bécs—Nickelsdorf *lcö- | zötti szakaszon azóta fül- I dokolnak a kis települések lakói a mérhetetlenül í túlzsúfolt, keskeny B-10-es ’ autóút mentén. Szinte na- I ponta történnek halálos i balesetek, és tömegsze- | rencsétlenséghez is vezetett már a gyorshajtás, \ ■ meg a keskeny út veszély- forrásainak szerencsétlen találkozása. Az A 4-es jelű 'keleti autópálya épi- j I* tésére, ha nagy késéssel is, de megszületett a döntés, a munkák el is kezdődtek, és öt éven be- i í lül késznek kell lenni a teljes szakasznak. Ám a kedélyek <nem nyugszanak Ausztriában az autópálya körül, most éppenséggel az építést ellenzők hangja erősödik. A környezetvédők elsősor- '■ ban- a délkelet-európai tranzitforgalomtól féltik az -országrészt, s talán nem is tévednek, amikor azt állítják, 'hogy szinte . elviselhetetlen zaj- és le- r vegőszennyezési hullám zúdul majd erre a térségre. Ám az elviselhetetlen környezeti hatás már most is megvan, csak éppenséggel nem az erdők, me- j zők növényeit, állatait sújtja, hanem a íkis falvak lakóit. Az egyetlen „meg- ! oldás" az lenne, ha Ausztria lezárná határait, | és kijelentené: Ausztria az osztrákoké! - írja ezzel kapcsolatban a Die Presse, természetesen abszurdnak minősítve ezt az ötletet. A tekintélyes bécsi lap szerint mihamarabb meg kell építeni a keleti autópályát, terveket kell * kidolgozni az osztrák benzin minőségének jelentős javítására, a tömegközle- í kedés, elsősorban a kelet- ausítriai vasútépítés gyors fejlesztésére. Mindebből azonban nem szabad azt a következtetést levonnunk, hogy az osztrákok vendégszeretete korlátlan. A Die Presse cikke ugyanis, mi- I közben a keleti autópálya mielőbbi megépítése .mellett voksol, arra is felhívja a figyelmet, hogy bizo- j nyos korlátozásokra vár- s hatóan 'hamarosan szűk- f ség lesz. A számunkra méginkább figyelmeztető javaslat úgy hangzik, j hogy „Ausztriának nagy- i vonalú, de nem végtelen átmeneti idő után meg kell védenie magát a környe- I zet-, tüdő- és idegpusz- I tító járművek beérkezésé- % tői. Nem várhatunk addig, amíg maguktól ki- £ pusztulnak." P. É. 0 szakértelem feleslegessé teszi a félelmet Csak globális megoldás segíthet Adóssághegyek alatt A Jövőkutatási Világszövetség 1990. májusában Budapesten tartotta XI. konferenciáját. A világkonferencián a résztvevők egy része o világadósság problémájával foglalkozott és elhatározta, hogy Jcözös megállapításaikat egy nyilatkozatban foglalja össze. Kivonulás a tanácsokról Oi. Erdödi Gyula, a megyei tanács főtanácsosa úgy véli: még működőképesek a helyi államigazgatási szervek Baranyában — a dolgozók létszámának csökkenése ellenére is. A megyei tanács is viszonylag könyen viseli el a „kivonulást", mért ebben az apparátusban mindig munkaerőtöbblet volt, s a ma tapasztalható tendencia kezdi kialakítani a tulajdonképpeni optimális létszámot. A községi tanácsoknál a közeledő helyhatósági választásoktól való félelem csak a tisztségviselőket készteti megfontolásra: menjenek maguktól időben, vagy várjanak még. A beosztottak azonban nyugodtak. A megye öt városa közül kettőben - Pécsett és Komlón - mái nincsen tanácselnök. Az előbbi lemondott, o komlói elnök, Morber János december 31-től nyugdíjas. Tulajdonképpen Szigetváron és Siklóson sincsen polgármester, mert Nagyváradi János és Szarka Árpád is korengedménnyel a választáskor nyugdíjba megy. A szigetvári elnök már hivatalosan is elköszönt a testülettől. Vagyis a megyében egy biztos pont van: Németh Elemér mohácsi tanácselnök, Ő még nem döntött, hogy a választáskor indul-e a polgármesteri székért. Más a helyzet a végrehajtó bizottsági titkárokkal. — Két-három évvel ezelőtt permanens gondjaink voltak, általában 8-10 vb-titkár mindig hiányzott. Most majdnem mindegyik tanácsnál ott vannak - végül is szakértelmük feleslegessé teszi félelmüket a jövőtől. A megye 82 tanácsa közül mindössze háromnál nincsen vb-titkár. További háromnál várható üresedés, közülük — hallottuk dr. Erdódi főtanócsostól - kettő tulajdonítható a rendszerváltásnak: a sásdi titkár lemondott, o baranya- jenői pedig engedélyt kapott a korkedvezményes nyugdíjra. Baranyában 11 nagyközségi tanács működik. Két elnökről biztosan tudható, hogy elhagyja az apparátust: a má- zaszászvóri már el is ment (korkedvezménnyel, a bólyi elnök pedig csak a helyhatósági választásokig vállalta a megbízatást. Ő egyébként már január 1-jén nyugdíjba mehetett volna. Érdekes eredményt hozott az a felmérés, amit két hónapja végeztek a megyében. Valamennyi tanácselnököt megkérdezték, indul-e a választásokon. A válasz közel 40 százalékuk esetében igen volt.- A következő egy-két hónapban még nagyon sokan meggondolhatják magukat - véli dr. Erdődi —, nagy a bizonytalanság. Ha párt listás lesz a választás, egészen más a helyzet, nynt egyéni jelölés esetében . . . A 66 községi tanács elnökei közül 21-ről tudni biztosan, hogy elmegy. Már most 17 elnöki szék üres.- Ilyen még sosem volt. Egyszerűen nem lehet a helyüket betölteni, senki sem vállalja — mondja a főtanácsos. A vb-titkárok más helyzetben vannak. Akadt már olyan elnök, aki vb-titkárnak „váltott". Dr. Erdődi azt mondja: lehet, a vb-titkári állást majd 'pályázni kell a jövőben, s aki már birtokon belül van, nagyobb esélyt vélhet magáénak. A kivonulás többféle köntösben zajlik: korengedményes nyugdíj, lemondás, társadalmi megbízatás elvállalása főállás helyett, és még sorolhatnánk. A megyei tanácson ez év január 1-jén komoly létszám- csökkentést határoztak el: a cél 20 százalék volt. Ezt azonban a „damoklészi tudat" alaposan megfejelte: ma már 25—26 százalékkal kevesebben vannak az óriási épületben, mint év elején. Teljes létszóim esetén 260 ember volt a megyei tanácson, ma 192-en vannak. — Nincsen olyan nap - mondja Erdődi Gyula —, hogy ketten-hórman ne mennének el . . . Ez pedig a megszokott munkatempót biztosító létszámhoz képest komoly érvágás — ibár koránt sem jelenti azt, hogy egyúttal veszélyes is. Általában a közgazdászok és a jogászok néztek más állás, új egzisztencia után. A megyei tanácson 12 osztály dolgozott, most négynek az élén nincsen vezető: a szervezési és jogi, a terv-, a művelődési, illetve az 'ifjúsági és sportosztály élén nincs főnök. Példának tekintsünk a művelődési osztályra: vezetője hiányzik, a korábbi két iskolai csoport helyett már csak egy van, a gazdasági csoport - ahogy Erdődi doktor fogalmazza —, éppen hogy él. Az év eleji 22—23-as létszám helyett most 10-en vannak az osztályon. A megyei tanácsi tisztségviselőket is megérintette a változás szele: dr. Bognár Zoltán elnökhplyettes a bankszakmába ment, Takács Gyula, az általános elnökhelyettes már nyugdíjkorhatár után dolgozik. A többi tisztségviselő — az elnök, a vb-titkár és a harmadik elnökhelyettes — a helyén van, de közöttük is van, aki már több új munkahellyel tárgyalt. M. A. E nyilatkozat aláírói kijelentik, hogy a világban tapasztalható kedvezőtlen folyamatok egyik oka a nemzetközi eladósodás. Az aláírók elhatározták, hogy felhívják a világ figyelmét azokra a következtetésekre, amelyek a világkonferencián az eladósodás problémakörével foglalkozó előadásokból levonhatók. Ezek a követkzők: Az erőteljes és hosszan tartó nemzetközi eladósodás a kevésbé fejlett országok fejlett országoktól való függésének egyik formája, amely a múlt század kezdetétől ismétlődően, elsősorban a volt gyarmati és perifériára szorult országokat sújtja. A jelenlegi adósságválság az 1973-as olajárrobbanásból ered. amikor hatalmas pénz- mennyiség, a „petrodollárok" árasztották el a pénzpiacokat. E nagy mennyiségű pénz, a fejlett országokban a gazdasági recesszió miatt nem volt felhasználható, igy a bankok, a megtérülésre való tekintet -nélkül, nagyon alacsony kamatlábak mellett kihelyezték ezeket a pénzeket a fejlődő ■és szocialista országokba. A hetvenes évek végétől c legfejlettebb országokban folytatott szigorú monetáris politika miatt a kamatlábak különlegesen magas szintre emelkedtek. Emiatt az erőforrások elkezdtek kiáramlani az eladósodott országokból, miközben adósságaik tovább nőttek. Ily módon egy adósságcsapda alakult ki. Latin-Amerika esete jó példa az előzőekben elmondottakra. A hetvenes évek elején Latin-Amerika adósságállománya 30 milliárd dollár körül volt. Ugyanabban az évtizedben 70 milliárd dollár áramlott a térségbe, majd a nyolcvanas évtizedben — 1987-ig — 84 milliárd dollár áramlott ki Latin-Amerikából. Ennek ellenére Latin-Amerika adósság- állománya 400 milliárd dollárra emelkedett. Jelenleg a fejlődő és a valamikor szocialista országok adósságállománya eléri az 1400 millárd dollárt. Ez az összeg nem más, mint a különlegesen magas kamatlábak miatt felhalmozódott kamat. Az adósságok növekedésének megállítása a jelenlegi feltételek mellett lehetetlen, mert e cél elérése évi 100 millárd dolláros külkereskedelmi aktívumot igényel az eladósodott országoktól a hitelező országok irányába. Ám a hitelező országok gazdaságpolitikája nem teszi lehetővé, hogy az adós országok ilyen mértékű aktívumot érjenek el. Az elmondottak miatt természetesnek kell tekinteni, hogy az adósságválság kezelése érdekében eddig hozott intézkedések eredménytelenek maradtak. Az állandó növekvő adósságállomány gazdasági visz- szaesést, stagflációt és hatalmas társadalmi feszültségeket akoz az eladósodott országokban. De a hitelező országok számára is kedvezőtlen, mert rontja exportlehetőségeiket, így az adósságválság egyaránt előnytelen a hitelező és adós országok számára, és ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak. a nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlása várható. A nemzetközi pénzügyi szervezetek az adósságproblémát országonként külön-külön próbálják kezelni. De nincs egyedi megoldás, ha nem tudunk találni egy globális megoldást, jelentették ki az aláírók, mint a világkonferencián e tárgyban folytatott vita következtetését. Mindezeket figyelembe véve, a világkonferencia résztvevői kezdeményezik, hogy alakuljon egy munkacsoport az adós és hitelező országok szakembereiből azzal a feladattal, hogy a világ adósságválságára megoldásokat dolgoz ki. Gidai Erzsébet egyetemi tanár és további 48 kutató 31 országból V árosunk sokat vitatott kérdése az új utcanévrendezés. Budapesten és több hazai városban rendeletileg már szabályozták ezt a kérdést, nálunk a közeljövőben várható. Mint a Pécsi Városszépítő és Védő Egyesület (PVVE) vezetőségi tagja szeretném megtenni észrevételeimet, annál is inkább, mert részt vettem a különböző tárgyalásokon. A PVVE ez év februárjában kezdeményezte az indokolt utcanév-változtatásokat. Az egyesületi üléseken megállapodás született az irányelvekben és a különböző intézmények érdekeit is figyelembe vevő szakaszos végrehajtásban. Május elején egyesületünk több vezetőségi tagja, valamint számos meghívott neves pécsi polgár, nemkülönben a városi tanács illetékes vezetői jelenlétében elhatároztuk, hogy első lépcsőben a belváros, azaz a várfallal körülvett városrész, valamint a városból kivezető utak nevét kell rendezni. Ezt a megállapodást ismertettük a pártok képviselőivel, akik a javaslattal egyetértettek. Mindezeket elnökünk, dr. Marton István részleteiben is ismertette az Új Dunántúli Napló május 11-i számában. Az utcanevekkel kapcsolatos cikkek, a várospolgárok levelei gyakorlatilag helyeselték az eddigi előterjesztésüket. Az ezeket összefogó konkrét javaslatot magába foglaló, az első lépcsőre vonatkozó utcanévtervezetünket június első felében egyesületünk benyújtotta a városi tanács igazgatási osztályának és a tanács- titkárnak. Pár nappal ezelőtt meglepetéssel olvastam H. I. tollából, hogy dr. Pesti János és Bezeréd y Győző javaslataként 57 utcanév megváltoztatása szerepel mór az indítványban. E tervezetet egyesületünk is kézhez vette. Benne több megvalósíthatónak látszó, észszerű javaslat mellett olyan is akad, amely kevésbé racionális, erőltetett, mondvacsinált érvelésű. Kezdem mindjárt az első javasolt utcanévvel. Ez az Aradi vértanúk útja, amelyet a Pesti- féle javaslat — igaz, alternatív módon - Petrezselyem utcára állítana vissza. Ezt az egyik olvasó által „agyrémnek" minősített ötletet folytatja egy másik abszurd javaslat: a Kossuth Lajos utcát újból kettévágja: az eleje Király utca lenne, a keleti fele pedig Kossuth Lajos utca maradna. Érthetetlen az is, miéit kellene újból átkeresztelni a Székesfehérvár utcát Jezsuita utcára. Ha már régi nevét Vörösmartyról nem kaphatja vissza, maradjon a már megszokott! Az sem megnyugtató, hogy Pécsett két Nagy Lajos utca legyen, és ha llku Pál helyére Sztárai Mihály kerülne, a Kilián György utca ne Nagy Lajos utca legyen, hanem vagy Róbert Károly királyunkról avagy a kiváló pécsi Íróról, a Pécsi Disputa szervezőjéről és lefolyásának megírásáról ismert Válaszuti Györgyről neveztessék el. Nem tudom, mi indokolta, *hogy a Munkásőr utca Olasz utca legyen. Nem volna-e egyszerűbb, ha Munkás utca maradna, az őröket leválasztva tőle. A Sarorvn utca kettévágását és politikusokról való elnevezését sem tartom szerencsésnek. Mivel Bem apó az Irgalmas utcából kiesik, javaslom, kapja ő meg a Sa- rohin tábornok útját ezzel a névvel: Bem József altábornagy útja. Megérdemli, hogy tiszteletre méltó neve megmaradjon emlékünkben. V égül a nehezen ejthető városrész neve: Lvov- * Kertváros. A város lakossága osztatlanul kéri e név megváltoztatását. Addig tegyük, amíg nem lesz Lemberg belőle! Milyen legyen az új név? Feltétlenül erdélyi vonatkozású, hisz Kolozsvár Pécs testvérvárosa, Javaslat: Hargita, Lomnic, Beszterce (a Hunyadiak ismert méltóságneve), Kolozs, Hunyod stb. Ezek mindegyikéhez jól illenék a Kertváros utónév. A javaslatokról dönteni a városatyák tiszte. Sugár Győző A Baranya Megyei Tanács székhazának épülete Pécsett, a Rákóczi úton. Fotó: Läufer László
