Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-21 / 108. szám
1990. július 21., szombat űj Dunántúli napló 7 A kiürített pécsi Bajcsy-laktanya Horváth Barna felvétele Főiskola, klinika, esetleg gyár? Mi lesz a volt Bajcsy-laktanyából? Levél a miniszterelnöknek - Átadják vagy eladják? Közös, átfogó javaslat a hasznosításra Májusban kiköltözött a katonaság a pécsi Bajcsy-Zsi- linszky Endre laktanyából. Azóta őrség vigyázza a 18 hektáros területet, s az épületeket, hogy meddig — erre egyelőre nem lehet választ adni. Ugyanis a létesítmény hasznosítása, egészen pontosan a hasznosításáról szóló döntés várat magára. Pedig a halogatás senkinek nem kedvez... * A kihalt laktanya állapota még viszonylag jó: a honvédség rendben hagyta el az objektumot, szemmel láthatóak a takarítás nyomai. A korábbi legénységi épület földszintjének ablakairól lekerültek a rácsok, az üzemanyagtöltő állomáson katonás rendben sorakoznak az üres tartályok, sok helyütt még nyílnak a virágok, ám nemcsak a korábban gondozott parkokban burjánzik a gaz, hanem a betonkockákból kirakott utakon és tereken is. Az épületek egy részénél hullik a vakolat, nyitva hagyott ajtót mozgat a szél, szóval már most mutatkoznak a gazdátlanság jelei. Vajon meddig? #v A volt laktanya hasznosítására közös koncepciót dolgozott ki a Baranya Megyei Tanács, Pécs Város Tanácsa és a Pécsi Orvostudományi Egyetem, valamint a 3-as számú katonai kórház vezetése. Ennek értelmében ezt a roppant kedvező helyen lévő létesítményt népjóléti célokra használnák fel. Az elképzelés szerint a POTE egy önálló traumatológiai intézetet szeretne létrehozni a katonai kórházban. Ehhez azonban bizonyos területet kellene felszabadítani, ezért a honvédségi belgyógyászati, fertőző és pszichiátriai osztályokat - mintegy 140 ággyal - áthelyeznék a laktanya valamelyik épületébe. Az orvosegyetem II. számú Belgyógyászati és Sebészeti Klinikájának épülete korábban az Irgalmas Rendé volt, amit az egyház visszaigényel. A javaslat értelmében a „belklinika” — viszonylag kis ráfordítással —, valamint az Orr-, Fül- és Gégészeti Klinika a laktanyában, a sebészeti klinika pedig a traumatológiai intézet helyén, a 400 ágyas klinika épülettömbjében lenne elhelyezhető. A laktanya területén lévő nagy kapacitású konyha nemcsak a klinikákon, kórházakban fekvő betegek kiszolgálását tudná megoldani, hanem a POTE-n szervezés alatt lévő Dietetikai Kar oktatókonyhájának a szerepét is betölthet- né. A megye egészségügyi hálózatának rendkívül nagy gondot jelent az állami gondozott gyerekek — főleg a 16—18 évesek - elhelyezése. A volt katonai objektum két kisebb épületében lehetőség lenne e probléma enyhítésére. A laktanyában lévő oktatási és kultúrcentrum szinte átalakítás nélkül hasznosítható a POTE oktatómunkájának segítésére, például a leendő egészségügyi főiskola oktatási részlegének elhelyezésére, egy épületrész pedig szociális otthonként működhetne. Tehát a javaslat szerint a „tüzérlaktanya" polgári hasznosítása során lehetővé válna Baranya és Pécs egészségügyi ellátásának teljesebb körűvé tétele. Létrejöhetne a POTE ll-es számú klinikai telepe, újszerű járóbeteg-ellátássai, mely közvetlenül kapcsolódna és szervesen beépülne a klinikák működésébe. Ezenkívül a telep lehetővé tenné, hogy a katonai kórház teljes mértékben integrálódjon a civil egészségügyi ellátásba, s ezzel párhuzamosan kialakitha- tóvá válna egy traumatológiaközpont. * Meggyőződésem, hogy ez a közösen kialakított elképzeléscsomag megfelel a köz, azaz a megye és a város lakosságának, alapvető érdekeinknek. Akkor miért a feltételes mód? Azért, mert a honvédség nem átadni, hanem eladni akarja a laktanyát, s nemcsak ezt, hanem a többi felszabdult katonai objektumot is. Teszik ezt nem jószántukból, ugyanis a Honvédelmi Minisztérium költségvetését alaposan lefaragták, s arra kötelezték a tárcát, hogy a felszabaduló létesítmények eladásából teremtsen elő pénzt... Mint Szemed Zoltán őrnagytól, a Magyar Honvédség fenntartási és elhelyezési főigazgatóságának osztályvezető-helyettesétől megtudtam, megbízást adtak a Közületi Beruházó Vállalatnak, hogy az értékesítést bonyolítsák le. Tehát a HM kilépett a „ringből”, a KÖZBER elvégzi az értékbecslést, s a tervek szerint versenytárgyaláson értékesítik a volt katonai objektumokat, így a Bajcsy-laktanyát is. Lehet, hogy a honvédség szempontjából jó volt az a kormányzati döntés, hogy versenytárgyaláson legyenek új gazdái a létesítményeknek - hisz az árakat a „csillagos égig" lehet felsrófolni —, de a helyi tanácsoknak semmiképpen. Ugyanis sem a megye, sem a város, sem a POTE — még ha össze is „dobnák" a pénzt — nem tudna versenyre kelni a tőkeerős állami vállalatokkal vagy vállalkozásökkal a Bajcsy-laktanya megvásárlásánál. * Persze, a helyi vezetők nem nyugszanak bele a mostani helyzetbe, saját „vonalán” mindenki előrelépést kér, sürget, így többek között levelek mentek a különböző minisztériumokba. Legutóbb Piti Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnöke a kormányfőnek írt - július 10-i keltezéssel - levelet, melyben egyebek mellett tájékoztatást ad a hasznosítási elképzelésekről, a versenytárgyalásos értékesítés tanácsot, így az állampolgárokat sújtó következményeiről, majd kéréssel fordul Antall Józsefhez. „Tisztelt Miniszter- elnök Úr! Úgy gondolom, hogy ez a Baranya megyei és pécsi gond nem egyedi jelenség, ezért kérem szíves intézkedését a felszabaduló honvédségi létesítmények sorsának és tervezett hasznosításának átfogó felülvizsgálatára. Ahhoz pedig kérem külön támogatását, hogy a pécsi Bajcsy-laktanyát a regionális szükségletek kielégítésére, illetve az egyházi tulajdoncserék racionális lebonyolítására, térítési kötelezettség nélkül használhassuk fel. Ez utóbbi igény megítélésénél, kérem, szíveskedjék figyelembe venni, hogy az átvenni szándékozóit ingatlanok jelentős felújításra szorulnak, s ennek terhei - az egyházi tulajdon visszaadásából következően - úgy sújtják az önkormányzati költségvetést, hogy közben a lakossági ellátásban számottevő javulás nem következik be" Megkérdeztem a megyei tanács elnökét, ha számukra kedvező kormányzati döntés születik, akikor lesz-e pénz a laktanya épületeinek felújítására, átalakítására. Piti Zoltán szerint igen, mert mint hangsúlyozta, 1991 januárjától új időszak kezdődik, így az ön- korymányzatok ezzel számolhatnak, tervezhetnek, s megteremthetik a laktanya hasznosításának finanszírozási feltételeit. Roszprim Nándor Sikeres vállalkozók Gyenis Sándor A parányi udvarrészen a háromkerekű Jáwa motoros terepjáró - félig kész. Gyenis Sándor (52), fejlesztőmérnök néhány szóval megemlíti, hogy mit tud majd ez a gép, amit az édesapjának a szőlőbe szánta: a különleges sebváltóval előre 12 és hátramenetben négy sebességfokozatban közlekedhet. Gyenis Sándor ötvenkét évesen hagyta ott a biztos munkahelyet, hogy szabadúszóként egy műszaki megoldás, egyetlen, ám kismillió variációban kivitelezhető elv segítségével alapozza meg a jelenét s jövőjét. S ez az elv a tömlőszivattyú. o A perisztaltikát - a bélrendszer anyagmozgatási elvét - lovagolta meg, és olyan szivattyúrendszert, avagy családot dolgozott ki, melyben nincs se szelep, se dugattyú, és amely folyadékot - a legmaróbb savat is -, vagy bármilyen hig anyagot, de levegőt is képes úgy továbbítani, hogy a szállított anyag nem érintkezik forgó alkatrésszel. Szabadalmának, PERSZI-véd- jegyének és oltalom alatt álló megoldásának lelke és titka a speciális anyagú, deformálható gumitömlő. Egy 20 négyzetméteres, lakószobából kialakított műhelyben köszörű, hegesztőgép, oszlopos fúró, műanyag tárcsás daraboló, lemezolló, kéziszerszámok és néhány barkácsgép. Ennyi. És ott egy elektromos motorú, valamint egykézi meghajtású, általa készre szerelt PERSZI tömlőszivattyú.- Itt készíti ezeket? - kérdem a falatnyi műhely nem valami bőséges gépesítettségén és szerszámozottságán csodálkozva.- Fejben gyártom le mindegyik típust, s csak utána kísérletezgetek itt. A huszonöt éves fejlesztőmérnöki gyakorlat sok mindenre megtanított... o Most, márciusban szüntette meg kétéves fizetésnélküli szabadságát korábbi munkahelyén, a Pécsi Mezőgépnél.- Az ottani munka már nem elégített ki, s meg se fizették. Gondoltam, ha a cégnek tudok, nem igaz, hogy saját magamnak ne lennék képes valamit kitalálni, amivel a magam uraként is elboldogulhatnék. Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetem gépgyártó mérnöki szakán végzett, pécsi lévén, a Sopiana Gépgyárban helyezkedett el, onnan '65-ben ment át fejlesztőmérnöknek a Mezőgéphez. — Mit takart ez a beosztás? — Vagy harmincféle gépet csináltam a cégnek vendégötlet, vagy a felmerült igények alapján. Volt erdészeti fafeldolgozó-, éle Imii szeripari (különféle mosó-), húsüzemeknek béltisztítógép, aztán különféle lemezmegmunkáló célgépek, köztük lemezegyengető és lemezhengerítő, tartályforgató és sok egyéb. Érdekes, szép feladatok. Csak hát, von, aki nehezen viseli el, hogy az ő „gyerekét" netán mások is jegyzik „apaként". Ebből a mindent egybemosó csoportszellemből igyekezett kitörni. — Másfél évtizede volt egy találmányom: kiskerti gyomirtó permetezőgép. Díjat is nyertem vele a Budapesti Ipari Vásáron. A cégemnél senkit sem érdekelt, viszont a Veszprémi Mezőgép megvette a gyártási jógát, de magam is gyártottam. Ezt a masinát aztán kiszorították a kerti kapálógépek . . . El is felejthette volna, ha . . . Apja szőlőjében örökös gond volt a bor fejtése, hisz jó termésnél megtermett 10—15 hektoliter nedű is. Fárasztotta a vödrözés. Akkor jutott eszébe, ott a présházban a gyomirtó permetezőgép. Annak a működési elve akár szivattyút is működtetne. — Néha ilyen egyszerűék a dolgok. Megcsinálta, igaz, az még — a szavait idézve - primitívnek sikerült. De kézi hajtással szállította a mustot és a bort a présházból a pincébe, egyik hordóból a másikba. o A tömlőszivattyúelv azóta nem hagyja nyugton. Fejleszti, finomítja, tökéletesíti. Igyekszik minél több célú felhasználási lehetőségre elkészíteni. Ennek már három éve. Színes prospektusokat tesz elém, a PERSZI tömlőszivattyúk felhasználási területét illusztKész mechanikus szivattyúk rálandó. Van elektromotoros (egy- vagy háromfázisú hálózatról, akár akkumulátorról működtethető), van hidramotoros és kézi meghajtású kivitelű, percenként 1-100 literig, 4 méter mélységből és 10 méter magasságig tudnak folyamatos üzemben anyagot szállítani. — Mennyire keresettek a tömlőszivattyúi? — Különösebb reklámozás nélkül az országban eddig több mint háromszáz cégnek adtam el. Azért nem reklámozom, mert nem győzöm a megrendeléseket. Az biztos: hazánkban nincs megoldva a legkülönfélébb vegyszerek és folyékony élelmiszerek szivaty- tyúzása. A legtöbb kézi szivattyút az egészségügy vásárolja a klórlúg szivattyúzására, ami igencsak erős maró méreg. A PERSZI-vel ezt is balesetmentesen lehet továbbítani, de jól használható a gyógyszeripari keményítőgyártásban is. A Minnovánól meleg homokkal szennyezett sósav, a MÉV ritkafém kutató sóinál hangya- sav és vasklorid továbbítására is jól bevált. — Most épp milyen változaton dolgozik? — Kész a prototípusa egy kis kézi szivattyúmnak, mely csak vákumot állít elő, és egyelőre maradjon üzleti titkom, hogy miiyen rendeltetéssel .. . A konzervgyárak meg olyan nagy szivattyúkat kérnének, melyek el tudják látni anyaggal a töltőgépeket. o — Itt, ebben a parányi kísérleti műhelyben csak összeszerelni lehet. De ki gyártja a különféle elemeket? — Ez már csapatmunka. A szivattyú lelkét, a speciális tömlőt Dani Sándor gumiipari szakmérnök kollégámmal együtt ikezdtük kifeileszteni, s azokat most Seregély László kisiparos, az öntvényeket a reménypusztai tsz, a műanyag bevonatot a Szentlőrinci Költség- vetési özem, a forgácsolási munkák nagyobb részét egy sásdi kisiparos csinálja. Én csak összeszerelek és értékesítek. Nagy előnye a szivattyúmnak, hoqy a megadott szabadalom szerinti gép gyártására 50% adókedvezmény jár. — Nem lenne előnyösebb, ha eladná a PERSZI család egyes tagjainak, vagy az eddig meglévő típusainak gyártási jogát? — Készpénzre senki sem akarja megvenni, csak a legyártott és értékesített darabszám utáni licencedíjra. Nekem meg az lenne előnyös, ha egyben kaphatnék nagyobb összeget, amivel továbbléphetnék. A tömlőszivattyúelv még messze nincs kiaknázva, s itt, ebben a parányi kis műhe- lyecskében nehezen boldogulok. Kellene a pénz, hogy egy tágas és jól felszerelt műhelyben folytathassam a gyártmányfejlesztést, a prototípusgyártást és az összeszerelést. Szerencsémre, egyre keresettebbek a termékeim, idehaza és külföldön, s az újabb és újabb Igények kielégítésére is gondolnom kell. Murányi László Gyenis Sándor a szivattyú szerelése közben
