Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-21 / 108. szám
6 uj Dunántúli napló 1990. július 21., szemből Mérőberendezéseket szerel fel a PÉTÍV Forint csöpög a csapokból Amióta távfűtés van, állandóan téma az, hogyan fizessünk érte. Több mint 30 éve kiadott az akkori illetékes minisztérium egy rendeletet, mely szerint az intézmények önköltségi alapon, a lakás- tulajdonosok pedig átalányban, bizonyos állami dotációval segítve kell hogy díjazzák a meleget. Ez a pénzbeszedési módszer azóta nem változott, csupán az időnkénti áremelések borzolták tovább az idegeket. A 30 év alatt azonban több dologról bebizonyosodott, hogy nem jó, de a távfűtő vál- ; lalatok nem sokat tehettek ellene. .A jelenlegi gazdasági változásokból viszont most a távfűtők sem maradhatnak ki. — Az átalánydíjas fizettetés! módszer már a bevezetésekor hibás volt - j mondja Hanyecz László, a Pécsi Távfűtő Vállalat főmérnöke. - Nem ösztönzi takarékosságra az embe- ■ reket, hiszen mindegy, hideg vagy meleg van, ugyanannyit kell fizetni. I A sok éves átlaghőmér- sékletek alapján már az előző évben meg kellett szabnunk a fizetendő fű-' j tési díjat, hat hónapra j 'előre. Mindenki láthatta, { l 'hogy ez Így nem megöl- { dós, de az első határo- j zott lépés a változtatás felé csak 1988-ban tör- i tént meg az Ipari Minisztérium és az Árhatóság l részéről. Korábban azt i erőltették, hogy lakáson- ; ként próbáljuk mérni a ; fogyasztást, de ez egyelő- | i; re lehetetlen. Ezek a be- j rendezések nem erre a feladatra készültek. Eavelő- i re ezért csak a hőköz- ponton'kénti mérést tudjuk megvalósítani. Ez év januárjától a PÉTÁV különböző intézményeknek — óvodáknak, bölcsődéknek, csarnokok- , nak, sportlétesítményeknek - felajánlotta az általuk szolgáltatott energiával való szabad gazdálkodás lehetőségét, de i több helyen nem éltek ezzel. Az ok az érdekeltség hiánya. A PÉTÁV szakemberei szerint azonban a ; gazdasági élet további , alakulásával ezen a téren j is változás várható majd. i A lakások fűtésével kapcsolatban egyelőre a PÉTÁV vállalta, hogy még idén a meglévő hőközpontokban mérőhelyeket alakítanak kí.- Erre már most megvannak a műszaki feltételek. a iovóbbi megoldásokon pedig már dolgoznak az ország távfűtő vállalatainál. Az előrelépéshez azonban elsősoriban a díjszerkezeten kell változtatni és csak utána akkor jöhet a következő ’épcső: aZ épületenkénti mérés. Ahhoz, hogy lakásonként is figyelni tudjuk a fogyasztást, hiányoznak a feltételek, hiszen Kertvárosban olyan is előfordul, hogy több mint 500 lakás tartozik egyetlen hőközponthoz. Idővel azonban, Ha a berendezéseket is megváltoztatjuk, ez is lehetővé válik. P, \ A választási győzelem éjszakájáról készült amatőr videófilmet láttam én is egy alkalommal: a Magyar Demokrata Fórum Hunyadi úti irodájában tetőfokán volt a hangulat. Talán emiatt ugrált a kelleténél jobban a felvevőkamerát tartó kéz. Egyik snitt: Pap András érkezik, s barátai ölelgetik . . . Most a negyedik emeleti két és feles panellakás nagyobbik szobájában együtt a család: Györgyi a feleség, a 11 esztendős Zsófi, a 8 éves Dorottya, az ötesztendős Kornél és az édesapa, a képviselő úr. Együtt a család: - ritka pillanat. Apa Budapestről érkezett, a többiek Balatonról. Szombat délelőtt; Pap András a futárpostával hozott küldeményt forgatja; a parlament hétfői munkaprogramja . . .- Úgy néz ki - jegyzi meg —, hogy végre az önkormányzati törvénytervezet is elénk kerül. Ideje . . . A téma közepénél tartunk: a képviselői munkáról beszélgetünk. Megfogalmazódik: nem könnyű mesterség, hiszen egyrészt ki kell tanulni, másrészt csőstül zúdult a honatyákra a teendő. Az országban rendszerváltás folyik, s az élet szinte minden területét érintő törvényeket most kell formába önteni, a teljes nyilvánosság garanciájával és az ellenzék - a konstruktív (?) ellenzék — kereszttüzében.- ön csak hálóvendég idehaza . . . A megjegyzésre egy mosolyra telik.- Föl voltam készülve rá — mondia aztán. — Bár nem újkeletű a dolog, úgy jó egymástól esztendeje lopni kell az időt a családi együttlétre. Györgyi teát hoz, s próbálja közben a gyerekeket áttessékelni a gyerekszobába. Dorottya inkább a tévét nézné. (A gyerekszoba apró lyuk: a két ágy, az egyik emeletes, kis asztal és szekrény fér el. Alia jut légtér a gyerekeknek.) Mondom: a feleség ismeri legjobban a férjét. Vajon így van-e?- András rendkívül szívós - jegyzi meg Györgyi —, ha valamibe belefog, azt általában komolyan végigviszi. Ezt tudtuk mór akkor is, amikor a Magyar Demokrata Fórum alakulgatott, s ő is ott volt köztük, fölvállalva sokféle bizonytalanságot. - Mi tagadás, én amolyan könnyen síró fajta vagyok, s akadt nem egy álmatlan éjszaka.- Feltételezem: a választások utáni hír, miszerint András képviselő lett, mindent kárpótolt. Bizonytalan bólintás a válasz: amolyan se igen, se nem. Pap András pécsi születésű, a Makár utcában nőtt fel. „Valódi népuralomról álmodom..." Édesapja sebész főorvos, édesanyja —, mint ahogyan András fogalmazott - „más törekvéseit föladva vállalta a családanyaságot”. Húgával - aki Angliába mert férjhez -, katolikus szellemben nevelték. A Nagy Lajos Gimnázium angol tagozatán járt, s ott Bog- Természetesen. Többre nem futná.- A politikus pálya vonzza önt?- Nem hiszem. Nyilván minden emberben ott van az akarat, valami hasznosat tenni, hasznosan élni. Az MDF- ben, amelynek alapító tagja vényes vagyonosodás lehetőségével, a vállalkozók segítésével, fölkarolásával lehet a magabiztos középréteget kialakítani.- Svéd, finn modell?- Is-is, de valamiféle sajátos magyar modell vinne előre. Bárhol tanulhatunk: ne— Kanyarodjunk vissza a mához, ön még nem szólalt föl a Házban. Miért?- Úgy láttam, hogy a sok hozzászólás, vita, a lényegről tereli el a kérdést, s bár volt hozzászólási ingerenciám több alkalommal is, félretettem azt. Miért szaporítsam a szót? Most az önkormányzati törvény tárgyalásakor lehet, hogy megtöröm ezt a hallgatást. . . Dorottya időnként köztünk lóbatlankodik: apa ölébe ül, hallgat. nór tanár úr és Bécsi Tamás voltak rá többek között nagy hatással. Másképpen gondolkodtak.- ön is tanár: 1976-ban végzett Szegeden, angol-magyar szakon. Hogy látja: lehet-e politikamentes a pedagógus . ..- Valószínűleg nem. Mentalitásával, megjegyzéseivel, világnézetének tükröztetésével politizál, formál. Mindenképpen hatással van a diókra. András az egyetem után évekig tanított a Kodály Gimnáziumban, aztán pár hónap „küszködés” a pécsi tanács művelődési osztályán, kis kitérő a szénbányáknál, mint műszaki tájékoztató. 1984-ben szabadfoglalkozású angoltanárként kereste kenyerét, s az utóbbi három évben tanársegédi titulussal félállásban mai irodalmat tanított a tanárképző főiskolán.- A munkával föl kellett hagyni . . . vagyok, megtaláltam akkor azt a szervezetet -, akkor még egyedül gyűjtötte az ellenzéki értelmiségieket —, amely szimpatikus volt számomra, s amelynek céljaival egyetértek.- Politikai hitvallása? — A keresztény erkölcs a zsinórmérték, s olyan valódi népuralomról álmodom, mely az élet minden területére kihat, amelybe a hármas fogalomkör - szabadság, nyíltság, demokrácia - belefér. — Ez gyökeres változásokat kíván.- Jól látja. Máris a lényegnél tartunk. Pap András szerint az élet minőségének javítása, az egzisztenciateremtés, az úgynevezett polgárosodás -, jó értelemben -, az, amiért mind- annyiunknak tenni kell a dolgát. A jelenlegi megalázó szegénység tarthatatlan. A megoldás felé a tulajdon vezet, s az érdekeltség: a törkem a fő példaképem Anglia. Amit lehet, el kell lesni tőlük . . . Úgy véli, hogy az ezredfordulóra a társadalmak nagyot változnak. Az ember kénytelen-kelletlen meg kell, hogy őrizze a földet, lakhatónak, véget kell vetni annak a környezetpusztításnak, ami a gazdaságosság és a gyors profit jegyében az alapvető lét- és életfeltételeket kérdőjelezi meg. — Hogy fogalmazná meg?- Mindannyiunknak önmérsékletre van szüksége, visz- szafogott fogyasztásra . . . Természetesen én most nem a mai magyar valóságról mondom, bár néhány év önmérsékletre nekünk is szükségünk van az átmenet idején. Le kell dolgozni azt a csődtömeget, amit a pártállam ránkhagyott örökül. De bízom abban, hogy felzárkózhatunk Európához, s nem is hosszú idő alatt. A futárpostával érkezett paksamétára mutatok: — A suliban hogy fogadták a hírt, apa képviselőségéről? - kérdezem tőle. — Hót - sóhajt válaszul -, bizony nekem nagyon jó érzés volt. Bár van egy szade- szes barátnőm, akivel vitatkozom néha, de ő is rendes azért. . . Györgyi elmondja, hogy a választás estéjén nyilván tele volt a család izgalommal, s talán a gyerekekre nem is tudott nagyon figyelni. Amikor meajött a hir, az előzetes telefoninformáció a közbülső adatokról, ami azt mutatta, hogy András nyert, elsírta magát. Ott állt mellette Kornél, feszülten, nem értve a dolgokat, s egyszer csak megkérdezte : — Anyu, most jó, vagy rossz, ami történt? Györgyi szintén pedagógus, általános iskolai tanár. Az utóbbi években csak napközis teendőket vállal, délutánonként. Az ok: a három gyerek. — Úgy gondolom — mondja —, hogy még néhány évig, talán míg a legkisebb iskolába megy, a gyerekeknek szükségük van rám, s ettől nem akarom meqfosztani őket. Elsősorban családanya vagyok. A szobában van néhány öregebb bútordarab, köztük öreg komód. András nagyapjáé volt. Ő festette a képeket is, ami a nagyszoba falain körbe kitéve. A nagypapa nemréqiben halt mea, jóval 90-en felüli, szép kort ért meg. Akkoriban, a temetés után találkoztam Andrással a vonaton, s ő sokat mesélt; számára a nagyapa valószínűleq példakép volt. Katonatiszt az első viláqéqés ideién, maid a két háború között; 45 után pedig méq néhány szakmát fölvállalt, méq fakitermelőként is dolgozott. — Nem félt az élettől - jeayzi meg András. — Bízott abban is, hogy előbb-utóbb változni fog Magyarország, az ész felülkerekedik . . . Kozma Ferenc Fotó: Proksza László Az öngyilkosság-megelőző szolgálatnak, amely a 72/12-390-es telefonszámon hívható este 7-től reggel 7- ig ingyen, dr. Kezdi Balázs a szakmai vezetője. — Mi a teltétele annak, hogy itt dolgozhasson valaki? — A döntő a személyiség alkalmassága. A munka önkéntes. — A szolgálattevők miért vállalják? — Van bennük egy nagyon mély és intellektuális érdeklődés. — Mennyi ideig maradnak átlag a pályán? — Négy—öt évig. Sorban férjhez mennek, megnősülnek, elköltöznek. Ez általában így is van, de előfordul, hogy ez csak hivatkozás. Kiürülnek, kiégnek. Borzasztó a megterhelés.- Honnét van utánpótlásuk?- A tagok ajánlanak új embert, akiért kezességet vállalnak.- Hányán vannak?- Mindig harmincán.- Hány ember ügyel egyszerre?- Kettő. Cserélhetnek. És így van személyes behívásra is lehetőség.- Milyen alapvető funkciókat látnak el?- Az öngyilkossági válságba ljutott ember menedzselését, ha ő jelentkezik. Ez az elsőrendű.- Milyen okok miatt fordulnak önökhöz?- Egzisztenciális szorongás, magány, veszteség, a jövőben feltételezett negativ események miatt.- Vállalja-e a hivó, hogy bejön személyes beszélgetésre? — Igen. Külön szakmai képzést igényel felismerni az első mondatok utón, hogy be kell őt hívni. — Sikerül-e lebeszélni az illetőt az öngyilkossági szándékáról? — Lebeszélni? Olyan nálunk nincs. Azt hiszem, képtelenség is valakit lebeszélni. Megbeszélni, átbeszélni lehet, illetve az illető kibeszéli magát. — S ez már magában eredményes? — Mikor hogy. A kimenetelt ellenőrizni csak akkor tudjuk, ha személyesen bejön. — Vannak-e olyan páciensek, akik évekig tartják a kapcsolatot? — Vannak. Szeretnének a 62-essel, 98-assal, vagy nem tudom, hányassal beszélni. Két éve telefonált, s akkor jót beszélgettek. Szeretné neki elmondani, hogy azóta ez és ez történt. — A szolgálattevők idegrendszerét, lelkiismeretét nem terheli meg nagyon ez a munka? — A lelkiismeretüket nem, de az idegrendszerüket igen. Úgyhogy a jól szervezett telefonszolgálatoknak egy külön feladata a saját mentái higiéniának a biztosítósa. — Van-e önök között pap? — Nincs. — Nem is keresnek kapcsolatot az egyházzal? — De, nagyon sok kapcsolatunk van, s kell is, hogy legyen. Van azonban egy fontos kitétel nemzetközi szervezetünknek, az IFO- TES szabályaiban. lElőirja, hogy a szolgálattevőnek 'ideológiailag semlegesnek kell lenni. Külföldön ezt úgy oldják meg, hogy a nagy történeti vallásoknak külön szervezetük van. — Melyik időpont a legforgalmasabb? — Éjfélig van a legnagyobb forgalom, a legsúlyosabb hívások pedig éjfél után jönnek. — Akkor is behívják az illetőt? — Ha lehet, és szükséges, akkor igen. De az országhatáron túlról is telefonálnak. — Készitenek-e jelentést arról, mi történt az éjjel? — Van jegyzőkönyv. — Van-e lehetőség, hogy magnóra vegyék a hívást? — Nincs. — Beszélhetnék egy ügyeletessel? — Sem sztorikat nem mesélünk, sem az ügyeletre nem mehet be senki, mert titkos, és azon alapul, hogy van-e bizalma a hívónak. — Durva tréfa előfordult-e már? — Az, hogy valaki velünk hülyéskedik, nem véletlen. Mögötte más motiváció van. Ha azt mondja, szeretné tudni, milyen az időjárás, akkor az lehet időtlenség, de hogy pont tőlünk kérdi, és pont akkor — az nem véletlen. Ez az első. Minden más másodlagos. Sz. Lelovics Ilona
