Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-18 / 105. szám
B aj Dunántait napló 1990. július 18., szerda Bűnbakképzés vagy igazságszolgáltatás? (Háttérinformáció a „Döntés Kővágószőlősön” című Új DN-cikkhez) Az 1990. június 20-i kővógószőlősi tanácsülés - bár nem nélkülözte a tragikomikus mozzanatokat sem - összességében az ószövetségi zsidóság bűnbak-rituáléjához hasonlítható. A község tanácsa összeült a község tanácsa, hogy a meghívó szerint „foglalkozzék a Kővógószőlősi Általános Iskolában kialakult helyzettel". A meghívó keltezése 1990. június 13. Annál 'különösebb, hogy a tanácsülésre készített előterjesztés 1990. június 18-i keltezésű, ami annyit jelent, hogy a tanácstagok és az érintettek (így az iskola igazgatója) a kitűzött idő előtt egy (1) nappal kapták kezhez. S bár az előterjesztés hivatalos tárgya még mindig a fent emlitett, az egész előterjesztés a záró határozati javaslat szellemében (tehát .prekoncepciós szelektálással) foglalkozik a témával. Ezt a koncepciós jelleget erösiti az az Új DN által laza nagyvonalúsággal kezelt tény, hogy a törvények ellenére (nem ismeretében?) zárt ülésen akart foglalkozni az üggyel, a pártok képviselőit az ülésről előzetesen r.em tájékoztatta, úgy kellett ctt, helyben érvényt szerezni c törvényességnek. Kezdetben még érdeklődő állampolgóio- kat is távol akartak tartani. Jogászi instrukciók kellettek ahhoz, hogy az ülés végül is nyilvános legyen. A kérdés tehát: miért tervezeti o községi tanács (titkár?) zárt ülést ebben az ügyben? Talán nem tévedünk, ha úgy véljük, a határozati javaslat íjzük itett választási lehetőségei Egy objektív, differenciáltabb kép kialakításához használjuk fel mi is az öttagú bizottság ,,összegző feljegyzés" et! Ebből idézünk tehát: .......A vol t igazgató (ti. a korábbi) inkább a problémák elfedésére lektelett nagyobb hangsúlyt, mintsem azok nyílt, őszinte leitárására". Miért gondolja akárki is, hogy egy 30 ev alatt felhalmozódott problémahalmazt két év alatt es konfliktusmentesen meg lehet oldani? „A nevelőtestületen belül - éppen az előző okokból — kialakult egy informális hierarchia, amely érdek- csoportok mentén szerveződött." Az új igazgató legfőbb oűne, hogy ezt az informális hierarchiát új szempontok, uj értékrend szerint meg merte bolygatni. „A nevelőtestülettel o szeptemberi bérfejlesztéssel kezdődött az igazgató konllik tusa. Az új igazgató a hosz- szú idő alatt kialakult nevelőtestületi hierarchiát - érté kelési rendszert a nevelők munkájának megítélésénél nem vette figyelembe. Az elmaradt béreket korrigálni akarta." Magyarán, a testület eddig privilegizált része relatíve kevesebbet kapott a szociális igazságosság érvényre juttatása miatt. (Ez jelenti pl. a ko rabban gyesen lévők bérének Tehát: ki/k bontják meg a viszonylagos tantestületi egy seget? Ki/k viszi/k ki a testület belső ügyeit a falu nyilvánossága elé? Továbbá: .......a szülők - elégedetlenségük kifejezéseként - tanulói sztrájkot szerveztek. E módszer erősen kifogásolható, valamint az, hogy az szm-választmány a szerzezésröl nem, vagy csak részben tudott. A sztrájk fő szervezőié Pöl Lászlóné szülő ■ volt, aki egyben az iskola dolgozója. Az amúgy is zavaros á l lnak emögött. (Legjobb esetben is a' „két rossz közül a kisebb" variációi.) A tisztelt tanács (vb?) mór eldöntötte az eredményt, a formális ülés pedig ezt lett volna hivatott szentesíteni. Helyesebben: dr. Illés Judit, az előterjesztés szerzője szűkítette le a döntési alternatívákat. (Ennél már csak az ment volna gyorsabban. ha csak egy megoldást javasol.) összeült tehát a tanács, hogy az előterjesztés alapján döntsön az előterjesztett alternatívák szerint. Ez a fent említett bűnbak-rituálé utolsó előtti fázisa: miután kiválasztották a bűnbakot, miután a nép összes bűnét rákenték, miután megbélyegez ték, még egy utolsó ütés kellett, hogy lusson, amerre lát, a pusztába. Csak menjen onnan, mert ottlétéig folyton saját vétkeikkel, hibáikkal kell szembesülniük. Mindenki jól tudja, hogy a közösségi lét a közösséget alkotók egyéni felelősségével jár. Nos, ez o differenciált lelelösség feltárása hiányzik teljes egészében az Illés Judit által szerkesztett előterjesztésből. Minthogy eredetileg zárt ülést terveztek, ezért nem hívták meg az Új DN képviselőjét sem. Az Új DN ennél fogva csak az általa idézett, öttagú bizottság jelentésére tud támaszkodni. Ezt az ügyben kezdettől fogva a tőle megszokott, elfogult szelekcióval teszi. szinthez közelítését.) Hogy az átlagolvasó is tudja, itt 100— 300 Ft-os különbségekről lehet szó. Hogy az átlagolvasó is tudja: a helyi tanári kiváló sógok csak kiváltságaik veszélyeztetése után lettek olyan érzékenyek nevelési kérdésekben, mikor lehetőségük lett volna, nem pályázták meg az igazgatói tisztséget. Miért nem jelentkeztek akkor a „sokéves sikeres gyakorlattal rendelke ző, és a szülők és a falu ól tál megbecsült és szeretett pedagógusok"? (idézet oz eiso Hodnik-cikkből, Új DN, 1990. március 31.) Két lehetséges magyarázat van: a) túlságo san is jól ismerték azt a darázsfészket; b) talán nem voltak képesek kidolgozni egy, a szakmai vezetés által is elfogadható pedagógiai koncep ciót. Amikor az új igazgató pedagógiai elképzeléseit 1989 szeptemberében társadalmi vitára bocsátotta, a szülők együttműködésükről biztosították az igazgatót. A bizottság megjegyzése: „nem tartjuk korrekt eljárásnak, hogy az iskola egyik nevelője, Vincze Csaba a témához nem szorosan tartozó kérdésben látványosan tomadta az igazgatót a társadalmi vita során". iskolai légkörben a gyermekek bevonása miatt Pálné felelőssége súlyosan lelvethetö, illetve aki vagy akik Palné mögött álltak". Mindehhez tartozik, hogy a sztrájkfelhívás első aláirója Pál László, s a szövegezés is valószínűleg tőle származik. Ez azért fontos, mert így válik beláthatövá, hogy az iskola belső ügyei hogyan kaphattak pletykaszintü nyilvánosságot a faluban. Ne hezen elképzelhető, hogy egy takarítónő a saját kezdeményezésére merne vagy gondol na ilyen lépéseket megtenni. Honnan, ki (k)től kaphatott Pálné bátorítást? Az összegző feljegyzés adhatja a magyarázatot: „Az érdekcsoportok átszervezödtek - az igazgató helyettes személye körül —, ami azt bizonyltja, hogy az intézmény belső viszonyait egyéni érdekek, hatalmi hat cok alakítják". Az igazgató helyettest Maczekó Károlyné nők hívják. Kérdés: ki helyezi fölébe egyéni érdekeit a testület által elfogadott neve lési tervnek és az abban rejlő, új értékrendnek? T-ovábbó: „Az eddig vázolt, áldatlan állapotot betetézte a Dunántúli Napló 1990. március 31 i számában Hodnik Ildikó tollából megjelent újságcikk. Az újságíró egyoldalú vélekedése és valótlan tények rögzítése sokat ártott az iskola presztízsének is — sajnálatos, hogy a sajtó közvéleménylormáló ere je itt egyértelműen negativ irányba hatott!". Többen próbálták az Uj DN-t objektiv tájékoztatásra Feltételezés: a tanácstagok többsége nem ismerte az öttagú bizottság összegző fel jegyzését. Ezt a feltételezést erősíti a szavazás egyenvezé- relt egyoldalúsága. Ha ismerték volna, talán néhányukban kétségek támadtak volna. Ha pedig ismerték, magukra ismerhettek benne, s annál nagyobb, erővel működött a bűn bak-effektus, az elhárítás mechanizmusa. összegzésként: miről is van itten szó? 0 Egy tehetséges, fiatal pe dagógus teret, eget keres. (5) A lehetőséget megkapja, megkísérli megvalósítani elképzeléseit. (3) Elfogadják, tudomásul veszik — mindaddig, amig ki nem derül, hogy az új, pedagógiailag magasszintü érték rend sérti a hagyományos hierarchiát, a megcsontosodott viszonyokat, a nem a szakmán alapuló privilégiumokat. © Amikor a tantestület egy része rájött arra, hogy szak mai érvekkel nem tudja meg Kérdések: a) Mennyire használ a meg születőiéiben lévő magyar demokráciának és jogállamnak, ha informális, nem jogszerű eszközökkel és mádon akarjak elintézni a helyi ügyeket? b) Maradhat-e bárki sem leges (akár az ál-objektivitás álarca mögé bújva), ha a fel táruló módszereket és eszkö zöket etikátlannak, helytelen nek, jogszerűtlennek tartja? c) Az MDF mindig hangsú lyozta, hogy erkölcs és politika számára nem szétválaszt ható. Miért lenne egy kis község kis iskolája ügyének kérdésében szétválasztható? E cikk szerzője az úgy lel je s írásos dokumentációja is méretében leszögezi: nem akarja mentegetni az igazgató hibáit, emberi gyengéit, s nem akar vitatkozni az ősz szegzö feljegyzés igazgatóra vonatkozó megállapításaival (bár alkalmanként tehetné). De állítja, hogy a tanács elő terjesztése és az Uj DN mész kérni (bírni), de csak dr. Ra/ czi Péter cinikusan szétollózott levéltöredéke jelenhetett meg. Maga az igazgató is hiába kérte, hogy a támadás mértéke szerint adassék meg szó mára a nyilvános védekezés lehetősége Sajtószabadság Uj DN-módra S végül: ,.A lenntartó tanács felelősségét abban látjuk, hogy az iskoláról kiala kilőtt véleményét jobbára in formális csatornákon érkező hírekre alapozta a jó munka kapcsolat. a személyes fo- pasztalatok helyett Az iskolo működtetésében esetenként korlátozta o vezető önállóságát". Ez a bekezdés elsősorban dr. Illés Judit tanácstitkárra vonatkozik. De ezzel be is zá rul a kör: egy oyan tanács döntött, amelyik pletykaszintü információkra támaszkodott, amelyiknek nem volt valós áttekintése az iskola objektiv viszonyairól, s amely a pletykaszint bizalmas volta miatt eleve elfogult akadályozni az uj program és az új értékrend érvényre juttatását, nem szakmai érvekhez és nem pedagógus módszerekhez folyamodott. Ehher támogatást kapott a technikai személyzet egy részétől, akik eszközei, társai lettek a helyi to nács esetenkénti hatásköri túllépéseinek is. (5) Az Így gerjesztett „lincs- hangulat" az igazgató idegi kikészítését szolgálja: sikerrel. Idegösszeroppanáshoz hasonló állapotban kerül kórházba. (Különösen magas etikai teljesítmény, hogy az ellene folyó kampány betegsége alatt is folytatódik). © Az Uj DN egyértelműen negatív sajtókampánya tovább mérgezi a helyzetet, és közvetítője lesz a sugalmazott javaslatnak, amit a tanácsülés végül döntés formájába öntött. © így válik nyilvánvalóvá a koncepciós jelleg, amit Hód nik I. első cikkében Földi Mária tanárnő „boszorkány per”-kent jellemzett. szemenó tendenciózussággal emeltek ki abból részleteket, ezzel mintegy legalizálva a tanács döntését. A mágocsi iskolaigazgató ellen indított kampány a szomorú igazolása annak, hogy Kővágószölös igenis precedens értékű. Mert elindított valamit. Esetleg egy lavinát, melynek célja talán helyet készíteni ejtőernyős akciósoknak. (Kik pályázhatnak az Így megüresedett igazgatói állásokra?) Vagy „csak" az a célja, hogy évek, évtizedek szennyét most rá lehet egy bűnbakra tenni, hogy kikergessek a pusztába? (Elolvasandó Mózes III. könyvének 16 fejezete.) De: mi, a megújuló Magyarországért, a megújuló pedagógiáért küzdők, szótlanul asszisztáljunk hozzá ? Pécs, 1990. június 28. Gabor Pál, az MDF pedagógiai munkacsoportjának tagja Az Összegző feljegyzés Pletykaszintű nyilvánosság Miről is van szó? „D tiszta igazságot kövesd..." Nem kívánok G. P. minden állítására tételesen válaszolni: a kővógószőlősi iskola igazgatójának ügyében érkezett vélemények, levelek, újságírói reflexiók együttes terjedelme már rég meghaladja az eredeti cikk hosszát, nem szólva az egyéb hivatalos jelentésekről és levelezésről. G. P. Írásában egyébként is oly mértékben keverednek lényeges és lényegtelen tények, feltételezések, hogy a részleteket nem ismerő olvasónak mit sem mondana a válasz. De mégis: mivel az ügynek és az ügy kezelésének általánosítható tanulságai vannak, elevenítsük fel röviden az eseményeket. Somogyi Antal 1988-ban kapott igazgatói megbízást. Pedagógiai programját akkor a testület 12-8 arányban elfogadta. 1990. március 2-án szülők aláírásával bejelentés érkezik a Pécs Városi Tanácshoz, mely szerint a tantestületben kialakult „klikkek" és az igazgató magatartása miatt „nem látják biztosítottnak" gyermekeik megfelelő oktatását, nevelését. A községi tanácshoz pedagógusok és technikai dolgozók Írnak levelet „a feszült. . ., már-már elviselhetetlen" munkahelyi légkör miatt (március 27.). Gyűlések, nyilatkozatok, ellennyilatkozatok követik egymást a faluban. Az Uj Dunántúli Napló március 31-i számában Hodnik Ildikó riportot ír a helyzetről: mindkét tábor megszólal, az igazgató is nyilatkozik és bűnbakkeresést emleqet. Április 18-án a szülők sztrájkot hirdetnek, nem viszik a gyerekeiket iskolába, követelik az igazqa- tó lemondását. Lapunk h'irt ad erről, beszámol az ellenző és támogató véleményekről, és részleteket közöl a szerkesztőséghez érkezett levelekből. Az igazgató nem fordul birósóghoz a cikkek miatt, nem ir levelet szerkesztőségünkbe. Érkezik viszont hozzánk egy aláírt és három - nemtelen stílusú — névtelen levél az igazgató védelmében. (Akik ellene szólnak, mind aláírják nevüket.) Közben elkészül a Pécs Városi Tanács által felkért bizottság jelentése, erről tájékoztattunk június 22-én. A községi tanács vb az igazgató munkaviszonyát —, nem jogerősen — megszüntette. Közöltük a tanács „nyomatékos állásfoglalását” is, hogy a lapok ne loglalkozzanak többet az üggyel, „mert az igazság kiderítéséhez már nem tudnak érdemben hozzájárulni". Nem is foglalkoztunk volna, ha a Magyar Demokrata Fórum pecsétjével nem érkezik hozzánk az itt közölt level. Tekintettel az MDF sok pedagógus tagjára, a párt általunk is méltatott oktatási programjára, nem hagyhatjuk válasz nélkül a levelet. Hogy hol követett el hibái a kővógószőlősi tanács, azt majd megállapítja az egész ügyet lezáró megyei tanácsi vizsgálat. Ez akkorra várható, amikor Ítélet születik a Pál Lászlóné által Somogyi Antal ellen indított, könnyű testi sértés tárgyában indított perben. Jegyezzük meg: a községi tanács — másokkal együtt — azért kérte a pécsiek vizsgálatát, mert nem akart „pletykaszintű információkra" támaszkodni. Kár, hogy G. P. „az úgy teljes írásos dokumentációjo ismeretében" nem vázolta fel a folyamatot, hogyan jutott el két év alatt az igazgató a testület támogatásától ad dig, hogy a szülök és pedagógusok egy része - akár sztrájkkal is — távozását kö vetelje. A kialakult testületi hierarchia figyelmen kívül hagyása nem elegendő ma gyarázat erre. Pedig ez a romlási lolyamat és ennek okai lennének az egész kővógószőlősi eset lényege. A Naplót bíráló észrevételekre nem térek ki: a stílus itt többnyire minősíti a tartalmat. Egy állításról azonban mégis! „Maga az igaz gató is hiába kérte, hogy a támadás mértéke szerint adassék meg számára o nyilvános védekezés lehetősége." Az igazgató már az első cikk terjedelmének negyedében „védekezhetett", az újabb cikkben pedig — kérésére —, tanúk előtt nyilatkozott és tanúk előtt hagyta jóvá nyilatkozatát. A mágocsi igazgató ügyét nem kellett volna idehozni. De ha már itt van, vonjuk meg a párhuzamot! Mindkét helyen egy, a szakmai felettesek által jól felkészültnek minősített igazgató vezetési módszerei, magatartása ellen emelt szót a pe- dagógusok és a szülők egy része. Igen, a sajtó segitsé gét is kérték, de előbb falugyűlésen „egymás közt" pró bálták tisztázni nézeteltére seiket. Mindkét igazgató a személye ellen irányuló indokolatlan szervezkedésnek minősítette a kezdeménye zést, saját hibájukul legfeljebb annyit ismertek el: túl keményen, következetesen képviselték az iskola érdekeit. Mindezt állítom a két ügy nem Írásos dokumentumainak ismeretében, hanem helyszíni tapasztalataim alapján. Egyetértek: „a születőfélben lévő magyar demokráciának" nem használ, ha „informálisan, nem jogszerűen akarják intézni a helyi ügyeket". Ez a demokrácia azonban csak akkor fog megszületni, ho ellenvélemények is elhangozhatnak fenyegetés nélkül. A „megújuló Magyarországért és a megújuló pedagógiáért küz dók" valóban „ne asszisztáljanak szótlanul" bűnbakok képzéséhez. Küzdjön ellene mindenki a maga eszközével. A pedagógus jó oktató-nevelő (és vezető) munkájával: a politikai párt álljon ki tekintélyével és megalapozott nyilatkozatokkal az arra érdemesek mellett, a sajtó pedig ismertesse a különböző véleményeket, álláspontokat. Egyébként tovább olvasandó Mózes ötödik könyve. Egészen addig, ahol az „igazságos Ítéletről” ez olvasható: „ne ferdítsd el az Ítéletet, ne tégy személyválogató ... a tiszta igazságot kövesd". Végül: G. P. nemlétezö személy. Az MDF egyik illetékesének nyilvánosság előtt elhangzott tájékoztatása szerint, a szerző ismert középiskolai tanár, aki nem hatalmazta fel az MDF-et nevének közlésére, „mert fél". Kérdés: mitől kell félnie ma egy tanárnak, ha kollégáját meg akarja védeni nyilvánosság előtt a rágalmaktól. Különösen, ha mellette áll az ország legnagyobb pártja? Gárdonyi Tamás
