Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-18 / 105. szám

1990. július 18., szerda aj Dunántúli napló 9 Az SZDSZ képviselőcsoportja az áremelésekről Csak a legvégső esetben Durr bele lUlcucigaz A Szabad Demokraták Szö­vetsége országgyűlési képvise­lői aggodalommal veszik tu­domásul, hogy a kormány a költségvetési egyensúly helyre­állítását célzó csomagtervében a lakossági fogyasztást köz­vetlenül is érintő áremeléseket kezdeményez, s mindezt anél­kül teszi, hogy pontos felvilá­gosítást és meggyőző magya­rázatot adna az áremelések­nek a költségvetési hiány okai­val, a költségvetés egyéb le­hetséges bevételi forrásaival való kapcsolatáról. Az sem vi­lágos, milyen összefüggésben vannak a csomagterv által javasolt árintézkedések a gaz­daság kivonatos és mihama­rabbi átalakításával, a későb­Korábbi aggasztó jelek után a kormány sajtót érintő in­tézkedései támadást indítanak az épp hogy megszületett saj­tószabadság ellen. Hiába til­takoztak már korábban a szak­mai szervezetek és a sajtó munkatársai, a kormány ha­táskörébe vonják vagy újra központosítják a nagy sajtó­vállalatok, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda, Közvélemény­kutató Intézet és Statisztikai Hivatal iránytiását. Úgy tűnik, ezzel az intézkedéssel a kor­mány magáévá tette a Ma- gycr Demokrata Fórum tekin­télyelvű szárnyának törekvése­it. Csupán a két nagy lapki­adó vállalattal már a sajtó nyolcvan százalékát ellenőrzi a kormány, s nyilván hasonló sorsot szán a Magyar Szoci­alista Párt volt megyei lap­jainak. A Magyarországi Szociál­demokrata Párt budapesti or­szágos pártértekezletén az ország valamennyi alapszervé­nek elnöke, titkára, akadá­lyoztatásuk esetén képviselője, alapszervezetenként 1 — 1 kül­dött tag, az országos választ­mány tagjai és az idős szoc- dem-tagok vettek részt, úgyhogy a székház nagyterme több mint félezer jelenlévővel zsúfolásig megtelt. A szocdem- tagság Petrasovits Anna el­nökasszony részletes, a veze­tőség és a párt eredményes munkáját igazoló beszámoló­ját teljes egyetértése jeléül gyakori tapsokkal és a több mint 20 felszólaló egyöntetű­en elismeréssel értékelte. Az értekezlet teljes rendjét, egy­öntetű álláspontját és ál­lásfoglalását igazolja az a tény is, hogy a hosszú idejű értekezleten csak egy személy részéről, egyetlen alkalommal történt rendzavarási kísérlet. E tények ellenére, amelyet az értekezletről a párt által készített részletes videofelvétel is kétséget kizáróan bizonyít, a tv a híradóban (az elsőt láttuk személyesen) félszáz érdeklődőről szólt, a tényle­ges eseményekről szinte sem­mit nem közölt, hanem az ér­tekezlet megkezdését megelő­zően a székház előtti néhány személy rendzavarási kísérletét sugározta jellemzőül részlete­sen. A tv-nek ez a sérelmes bi hasonló áremelések meg­előzésével. r Az áremelés okozta közvet­len problémák azonban na­gyon is világosak. A háztar­tási energia, egyes energia- hordozók es a benzin árának emelése közvetlenül vagy az utazási és egyéb költségeken keresztül több száz, esetenként sok száz forintos többletterhet ró a már amúgy is erősen megterhelt családi költségve­tésekre. Külön vitathatónak te­kinthető az áremelések pénz­ügyminiszteri indoklásában a benzin luxuscikké nyilvánítása, ami nem veszi tekintetbe a lakossági autóhasználat erő­teljes összefonódását a min­dennapi létszükségletekkel és a termelő szférával. A kormány lépése veszé­lyezteti azt a szabadságot, amelyet a sajtó a pártállam elleni harc éveiben kivívott. Visszalépni látszik a kormány mindazoktól a megegyezések­től, amelyekre a demokratikus erők a sajtószabadság intéz­ményesítése érdekében jutot- !ak. A Szabad Demokraták nem nyugodhatnak bele, hogy Ma­gyarország elforduljon a saj­tószabadság európai normái­tól. Tovább küzdünk a nem­zeti média kormánytól és pár­toktól való függetlenségéért, a sajtószabadság intézményi biz­tosítékaiért. Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti képviselőcsoportja magatartása nemcsak puszta ténymegmásítás, hanem a ma­gyarországi szociáldemokrácia alapvető érdekét súlyosan sér­tő ténykedés, mert a tenden­ciózus híranyag-összeállítás or­szág-világ előtt nemcsak való­ságellenesen, hanem igen hát­rányosan tüntette fel a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt egyik jelentős politikai ténykedését. Magyarországi Szociáldemokrata Párt Pécs-Baranya Megyei Szervezete nevében: dr. Vejkey Kálmán, a megyei ellenőrző bizottság elnöke Igen Újabb népszavazásra ké­szül az ország. A kérdés, hogy ki válassza meg a köztársa­sági elnököt. A nép közvetle­nül, vagy a parlament? A köz­vélemény megosztott. A köz­vetlen választást ellenzők fő érvei a következők: O A parlamentarizmust gyen­gíti, ha az elnök nem kerül a törvényhozástól függő vi­szonyba. © Olyan hatalmi központ alakul ki, amelyik veszélyez­tetheti a kormányzóhatóságot. 0 A legitim parlamentnek joga van megválasztani az or­szágvezető személyiségeit. O Az elnökválasztással járó kampány költséges és újabb Az áremelések szociális el­lentételezése elégtelen, és ez ismét a szegényebb rétegeket, a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok külön jövede­lemforrásokkal nem rendelke­ző csoportját sújtja, tovább növelve leszakadásukat az át­lagos életszínvonalon élőktől. Az áremelések várható erő­teljes inflációgerjesztő hatása a gazdaság további egyen­súly-romlásához vezet, s egyébként a Magyar Demok­rata Fórum, illetve a kormány programjában előadottakkal is ellentétes. Az áremelés legaggasztóbb vonása azonban az, hogy a kormány túl könnyen, az egyéb lehetőségek (takarékossági Az utóbbi hetekben a saj­tó többször is foglalkozott az­zal, hogy az 500 millió forin­tos foglalkoztcrtás emelését elősegítő keretből még 400 millió nem talált gazdára, pe­dig már 07 évnek a felén is túl vagyunk. Vajon mi lehet ennek az oka? Az első ké­zenfekvő magyarázat az le­hetne, hogy nincs elég vál­lalkozó kedvű ember, aki tud­na és akarna élni ezzel a le­hetőséggel. Ha azonban tü­zetesebben megvizsgáljuk a kérdést, rá kell jönnünk, egé­szen másról van szó. Neve­zetesen arról, hogy ez a mun­kahelyteremtést elősegítő alap nem azt a célt szolgálja, hogy új kisvállalkozások jöjjenek létre. Ugyanis két súlyos fogyaté­kossága van ennek a hitel- támogatási konstrukciónak: egyrészt azzal, hogy a terve­zett új beruházásnak csak 30°/o-aig ad kedvezményes hitelt, megakadályozza az in­duló tőke nélküli kisemberek pályázását, másrészt pedig olyan formában kell benyújta­ni a pályázatokat, amelyet egy laikus vállalkozó nem tud el­készíteni. Ez utóbbi kérdéshez néhány adalék: a pályázatnak tartalmaznia kell részletes költ­ség- és bcvételtervezetet, kü­lönféle bontásokban több­féle jövedelmezőségi mu­tatót kell számítani, az egyes költségnemeket és fajtákat szi­gorúan el kell különíteni, szá­mítani kell a beruházás belső kamatlábát, stb. Lehet - bár távolról sem biztos —, hoav egy végzős közgazdász hall­gató ezeket a számításokat el tudná végezni, az azonban majdnem bizonyos, hogy a közgazdaságtannal mélyen nem foglalkozó vállalkozó ezt nem tudja megcsinálni. Fzért indulatok forrása lehet, ve­szélyeztetve a stabilitást. © Az MSZP támadást indít a demokrácia ellen, hogy sa­ját jelöltjét ültesse az elnöki székbe, ezzel revansot vegyen a választásokon elszenvedett vereségéért. Le kell szögeznünk, hogy az érveknek van valóságmagja. Azt is látni kell azonban, hogy mindegyik csupán féligazságot takar. O A parlamentarizmust leg­inkább az gyengíti, hogy par­lamenti munka ürügyén vá­lasztási propagandajáték fo­lyik. Ennek tudható be az al­kalmazott retorika, és az, hogy tehet az ellenzék bármilyen ésszerű javaslatot, az a kor­intézkedések, hátralékok be­hajtása, az egyes tárcák költ­ségvetésének lefaragása stb.) kimerítése nélkül nyúl ahhoz az eszközhöz, melyet a Sza­god Demokraták megítélése szerint csak a legvégső eset­ben volna szabad alkalmazni, tudniillik a lakosság és ezen belül a nagyobb tömeget al­kotó szegényebb rétegek to­vábbi megterheléséhez. A Szabad Demokraták Szö­vetsége országgyűlési képvise­lői a parlamenti vita során a benyújtott csomagterv egyéb gyenge pontjaira is rávilágí­tottak, s — más ellenzéki cso­portokkal együtt - javaslatot tettek a költségvetési hiány egyéb forrásokból való pótlá­sára. A Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti képviselőcsoportja nem lehet csodálkozni, hogy már ezen a területen is meg­jelentek az üzleti hiénák és 60—80 ezer forintért vállalják egy pályázat elkészítését. Az amúgyis kevés támogatás te­hát már indulásnál egy tete­mes összeggel csökkenni fog. Ez a konstrukció csak azok­nak az állami vállalatoknak, vagy azokból átvedlett kft.-k- nek jó, amelyek megfelelő nagyságú tőkével már rendel­keznek, s ezt kiegészíthetik állami támogatással, és ahol vannak olyan közqazdasáqi szakemberek, akik el tudiák készíteni a túlkomplikált szak­mai pályázatot. Ez az állapot azonban tart­hatatlan, mindenképpen szük­ség van sürgős változtatások­ra. Előszöris fel kellene emel­ni a kedvezményes hitel rész­arányát legalább 50—60%-ra, másodszor lényegesen egysze­rűsíteni kellene a pályázatok beadási előírásait, harmadszor pedig a megyei tanácsnak fel kellene állítania egy szolgál­tató irodát, amely informáci­ót és tevőleges segítséget nyújt a pályázni kívánó kis­embereknek, a jövőbeli vál­lalkozóknak. Az MDF pécsi szervezete határozottan követeli, hogy a vállalkozni szándékozók ilyen irányú igényeit. — más szerve­zetek hiányában — a tanács karolja fel és elégítse ki. Mindezek nélkül csak az esélyegyenlőtlenség fokozódik, és azok kapnak további tá­mogatásokat, akik eddig is ki­váltságos helyzetben voltak. Mellár Tamás, az MDF pécsi szervezetének elnökségi tagja mánytöbbség részéről süket fülekre talál. Ezt a helyzetet tovább rontja a színfalak mö­götti egyezkedés. Véleményünk szerint éppen azért kell a nép bizalmát élvező köztársasági elnök, hogy ezeket a félre- csúszásokat megakadályozza. 0 Az elnöki funkció nem lehet képletes. Éppen a stabi­litás miatt kell ellensúly a kor­mány mellett, valamint pár­toktól független, nemzeti in­tegráló szerepet is kell ját­szania. Ezt úgy lehet elérni, ha nem szűk pártpaktumok alapján kerül kijelölésre, ha­nem széles tömegbázissal ren­delkezik. © A legitim parlamentnek kétségkívül joga lenne elnö­köt is választani. A kérdés nem ebben áll, hanem abban, hogy a novemberi népszavazá­son az igen szavazatok ele­nyésző többsége azért szüle­Andrásfalvy miniszter úr el­ső ténykedései közé tartozott, hogy meghirdette a fakultativ hitoktatás bevezetését az ál­lami iskolákban. Miért nem tudok lelkesedni ezért? A helyzet az, hogy ismét össze­keveredik a tejszín a kapu­színnel. Az még a kisebb baj lenne, hogy véleményem szerint o hitet nem lehet, oktatni, a hit nem lecke, amit felmondok es máris birtokában vagyok, ha­nem vagy eljut hozzá valaki a maga útján, vagy nem. Súlyosabb problémát jelent, ha a marxista ideológia he­lyére, amitől még meg sem nagyon tisztult a tananyag, az állami oktatásba rögtön be­nyomul egy másik ideológus és ősiségét is felemlegetve igyekszik birtokon belül ke­rülni. Bizonyára könnyű be­látni, hogy amennyiben a hit­oktatók a tanári kar tagjaivá válnqk és a tárgy a bizonyít­ványba is bekerül, annak a jelentősége .nem azonos a szabás-varrás órákéval. Ez a megoldás a FIDESZ választá­si programjának sem a lelki- ismereti és vallásszabadságra, sem az oktatási rendszerre vo­natkozó részévé nem lenne összeegyeztethető. Az állam és az egyház vi­szonyáról az elképzelésünket egy mondatban úgy foglaltuk össze, hogy az államtól meg­szabadított egyházakat és az egyháztól mentes államot akarunk. A hitoktatásnak akár csak fakultatív bevezetése az állami iskolákban a vallási ki­sebbségeknek és a felekezete­ken kívülieknek a lelkiismeretű szabadságát egyaránt sértené, óhatatlanul felidézné a disz­krimináció szellemét. Az álla­mi oktatás ideológia mentes­ségének azonban értelemsze­rűen vonatkozni kell az ateiz­musra és a materializmusra is, amik ebben a tekintetben ugyancsak ideológiának minő­sülnek. Iskolarendszerünket az á1- lami, az egyházi és a ma­gániskolák sokszínű hálózata­ként képzeljük el, különösen az egyházi és a magánisko­lák autonómiáját, oktatási szabadságát hangsúlyozva. Kétségtelenül szükséges lenne az állami iskolákban is egy olyan tantárgy, amely az európai kultúrtörténetben való eligazodáshoz nélkülözhete*- len kereszténység történetevei ismertetne meg, és egyúttal betekintést nyújtana más nagy világvallásokba is. Mert a lá­tóhatárunkat azért kár lenne Európánál lezárni. De tényleg korlátozza-e az egyház működési szabadságát a hitoktatás körüli vita? Először is, ha vitatkozunk va lamiről, az önmagában még semmit nem korlátoz. Másod­szor: ha a vita eredménye­ként nem lesz hitoktatás- az tett, mert az SZDSZ vezetői kijelentették: csupán az idő­pontról és nem a módszerről kell szavazni, ha a nép úgy kívánja, választhat később közvetlenül is. (Erre most nem célszerű emlékezni!) így mi azt mondjuk meg kell kérdez­ni a népet, mit is akar való­jában. Ez tehát nem a képvi­selők jogainak csorbítása, ha­nem az ígéretek beváltása. O Minden kampány pénz­igényes és sokszor ejt sebeket. Ez a demokrácia velejárója. A költségek és a sebek nagy­sága azonban lényegesen csökkenthető, ha együtt tart­ják más választásokkal, vala­mint ha a felek kulturált és nem „balkáni’ retorikát, illetve módszereket alkalmaznak. © A demokrácia alapja az, hogy minden párt a saját esz­méit és érdekeit kívánja ér­vényre juttatni. Addig nincs állami iskolákban, az az egy­ház működési szabadságát csak annyiban korlátozza, amennyiben állami szerepkö'- re aspirál és nem éri be az­zal, hogy a civil társadalom, a magánélet intézményei kö­zül legyen az egyik legfonto­sabb. A vallás szabad gya­korlásának jogát körömsza­kadtáig védjük, de nem tá­gítunk az állam és az egyház következetes szétválasztásának követelésétől. Zsákszámra sorakoznak már az érvek hitoktatás ügyben pro és kontra. Az oktató ;t pártolóknál az egyik leggyak­rabban felbukkanó nézet sze­rint a hitoktatás hiánya, a valláserkölcs visszaszorulás a magyarázat számos mai tár­sadalmi problémára, minden­napi magatartászavar-a. a ge­nerációk közti ellentéttől és a bűnözéstől, a parkok füvének letooosásáig. Ez tűnik ki Já­rominé Zárai Györgyinek, a Kereszténydemokrata Néppárt tagjának az Új DN július 11 -> számában megjelent írásából is. Nos, neki és a vele egyet­értőknek azt javaslom, elmél­kedjenek el egy kicsit a tör­ténelem folyásán, mondjuk Nagy Konstantintól 1945-ig, vagy akár csak a századunk­ban megesett két világhábo­rún. Ugye ennek az időszak­nak a kereszténység elég meghatározó eszméje volt, s mégis történt egy s más, ami túltesz azon is, amikor a ká­lók nem adja át a helyét a buszon és netán káromkodik is az ebadtáia. Aztán meg, hoay mást ne mondjak, .nai­vitás lineáris összefüggést fel­tételezni az iskolákban presz- szionált ideológia és a társa­dalomban ható nézetek vagy a magatartási kultúra állapo­ta között. Mert ha így len­ne, ez a vita most nem foly­na, hiszen mindannyian egy­azon hit szellemében nőttünk volna fel. Rosszabb esetben az utcán masíroznánk valame lyik Rákosi pajtást megörökí­tő vidám dal ütemére. Ugyan csak egy helyen em­líti Járominé Zárai Györgyi a liberalizmust, de kissé pejora­tív kicsengéssel, ezért nem tu­dok elsiklani fölötte. Tehát igen is elképzelhetőnek tartom az erkölcsi nevelést liberális módon és liberális értékek alapján, sokkal inkább, mint az autoriter, paternalista agy­mosást. A cikkben még szá­mos vitára ingerlő kijelentés van, de ahelyett, hogy ezeken végigme.nnék. nyílt vitát aján­lok, ott talán jobban elkerül­hetők a félrehallások. Csak egy dologra térnék még ki. Járominé Zárai Györgyi nem érti, miért az óriási tiltakozás a hitoktatás ellen. Én azt nem értem, mi ez a nagy vehe­mencia a hitoktatásért. Németh Zsolt FIDESZ, KOR-csoport is baj, míg a törvényes kere­teket betartják. Ez történt ese­tünkben is, tehát nincs szó demokrácia ellenességről. Ami a jelölteket illeti, az MSZP- nek nincs és nem is valószínű, hogy lesz saját jelöltje, tehát ez a vád is hamis. Ha minden érvre van ellen­érv mindkét oldalon, mit tehe! akkor a választópolgár? Azt, hogy elmegy szavazni. Dönt­sön esze, vagy szíve szerint igennel, vagy nemmel, de önt­sünk végre tiszta vizet a po­hárba I A szocialisták az IGEN párt­ján állnak, mert úgy tartják, hogy az állam első számú közjogi méltóságát olyan em­ber töltse be, aki a lehető legszélesebb néprétegek bizal­mát élvezi. Meixner András, az MSZP megyei elnökségi tagja Aggasztó jelek Tendenciózus Támogatás, de kinek?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents