Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-11 / 98. szám

1990. július 11., szerda aj Dunántúlt napló 5 Választékbővítö sütőipari termékek Príma” Kft. A sütödéi kft. boltja a pécsi Eszék étteremben Fotó: Proksza László 99 Nevéhez méltó cégbemutat­kozót rendezett Pécsett hétfőn délután a „Prima” Kft. A Mi- léva panzióban megtartott — termékbemutatóval, kóstolóval egybekötött - összejövetelen Bathó Erzsébet ügyvezető igaz­gató köszöntötte üzleti part­nereiket, majd rövid ismertetőt tartott az újonnan alakult kft.-ről. Vállalkozásuk alapját a sü­tőipari tevékenység jelenti, amely mellett adózási, va­gyonértékelési szolgáltatással és reklámpropagandával is foglalkoznak. A figyelem kö­zéppontjába természetesen a cég sütőipari tevékenysége ke­rült, hisz a bemutatkozás nap­ján Pécsett, az Eszék étterem szomszédságában levő üzle­tükben már kaphatóak is vol­tak termékeik. Az NSZK-beli Landauer és társa cég techno­lógiájával olyan termékek - különböző kenyérféleségek, péksütemények — előállítására képes saját sütödéjük, mely termékek egyértelmű választék- bővítést jelentenek a hazai kí­nálatban. A szezámmagos vagy mákkal szórt bécsi zsem- fe, a Landauer kifli és a Lan­dauer pizza bizonyára sokak kedvencévé válik. A „Príma” Kft. a jövőben tovább kívánja bővíteni sütö­déi és üzlethálózatát* Közvet­lenül az üzem mellett levő boltjaikban kínálják termékei­ket, így azok mindig frissek. Egyelőre Baranya megyében jelennek meg pékáruikkal, ám rövidesen meg kívánják hódí­tani a szomszédos megyéket is. B. N. Elkészült az igazi földtörvény- Többféle valódi és álter­vezet után immár elkészült a földtörvény igazi tervezete — jelentette be Ómolnár Miklós pártszóvivő, a Független Kis­gazdapárt elnökségének és parlamenti frakciójának keddi sajtótájékoztatóján, az Ország­házban. A jogszabálytervezet válto­zatlanul az 1947-es állapotok­nak megfelelően kívánja sza­bályozni a földtulajdoni viszo­nyokat. A tulajdoni viszonyok rendezése a törvénytervezet ér­telmében azt jelenti, hogy a földtulajdon - állampolgár­ságra való tekintet nélkül - azt illeti meg, akinek a termő­föld 1947. december 31-én, il­letve nemzetiségieknél 1944. december 31-én tulajdonában volt, vagy azt követően a ter­mőföldön a polgári jog sza­bályai szerint szerzett tulaj­donjogot. A földek kötelező művelésére, illetve hasznosítá­sára külön jogszabályt alkot­na a törvényhozás. A sajtótájékoztatón elhang­zott: a Független Kisqazda- párt előzetesen tárqyalássoro- zoton egyeztette álláspontját koalíciós partnereivel, s bár nem minden részletkérdésben teljes az egyetértés, a Kisgaz­dapárt a parlamenti vita so­rán sem fog engedni a „47- böl". hiszen nincs más ioqilag rendezett státusa a földállapo­toknak. A törvénytervezet gondol azokra is, akik a tulajdonjog rendezése miatt föld nélkül maradnak. Amennyiben az igényjogosultak kielégítése után az állami gazdaság, il­letve szövetkezet tulajdonában, illetve szabad kezelésében termőföld marad, úgy az 1986. január 1-je óta tagsági viszonnyal rendelkező termelő­szövetkezeti tagok, illetve ál­lami gazdaságok dolgozói ré­szére maximum 2,5 hektár tu­lajdon adható. Mivel 1,3 mil­lió hektár annak a termőföld­nek a mennyisége, ami erede­tileg nagybirtok volt, és visz- szaadására most sem kerül sor, ez bőven kielégiti a vár­ható igényeket — mondták a párt képviselői. Úlomfeldolgozók tüntetése „Fizessék ki a zöldek az OTP-törlesztéseinket” — hirdet­te az egyik tábla kedden a Népjóléti Minisztérium előtti tüntetésen. A Metalloglobus- hoz tartozó nagytétényi Me- tallochemia gyáregység 150 dolgozója jött el a miniszté­riumhoz, hogy kifejezze nem­tetszését üzemük már több mint egy hónapja tartó bezá­rása miatt, s petíciót adjon át. (A gyáregységben csaknem 300-an dolgoznak.) Törvény adta lehetőség A rózsafai szárító bizonyára marad. És a traktor?... Tizenhatan kilépnek a nagypeterdi tsz-ből, és új szövetkezetei alapítanak Nem kis meglepetést oko­zott a nagypeterdi termelő- szövetkezet 16 tagjának dön­tése: vagyonrészüket kikérve, elszakadnak a tsz-től és új szövetkezetét alapítanak. Erre a földről szóló 1987. évi I. tör­vény és a termelőszövetkeze­tekről szóló 1967. évi III. tör­vény egyes rendelkezéseinek közelmúltban történt módosí­tása megnyitotta a lehetősé­get. — Mi eredetileg a szövet­kezeten belül szerettük volna megoldani kisebb önállóan gazdálkodó egységek létreho­zását — mondja Fabi József, a szövetkezet főkönyvelője, aki egyike a „kiválóknak”, szervezője a távozó csoport­nak. — Ám ez az elképzelé­sünk nem igazán talált táp­talajra a szövetkezeten belül, így élve a törvény adta le­hetőséggel, az elszakadás mellett döntöttünk. A jelenleg már országosan is példa nélkül álló esemény) napokra „méhkassá" változtat­ta a nagypeterdi termelőszö­vetkezetet. Sokan rosszallóan jegyezték meg, hogy a 16 főnek éppen a vezetők alkot­ják a aerincét. Rajtuk kívül néhány fizikai dolgozó és nyugdíjas is található a vál­lalkozó csapatban, akik mi­előbb szeretnék megkezdeni a „kiscsoportos" gazdálko­dást. — Maximális toleranciával kívánjuk megoldani az el­szakadást. Bár most még csak az elvi alkudozás folyik köztünk, és a szövetkezet ál­tal megbízott háromfős bizott­sága között. Mintegy 10 mil­lió forintos vagyonrész illet meg bennünket, ám az össze­tételt illetően arra fogunk tö­rekedni, hogy olyan eszközö­ket ne vigyünk magunkkal, amelynek hiánya az ittmara- dók gazdálkodását megnehe­zítené. A „maradók” véleménye általában megegyezik abban, hogy az évek óta 40-50 mil­liós nyereséget produkáló tsz-t nem kell félteni. „Nincs pó­tolhatatlan ember — nyilat­kozta egy középvezető. — Már minden távozónak megvan az utódja." Balog Nándor Az 1990. július 29-ére kitűzött népszavazás Baranya megyei választási bizottságai BARANYA MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG Elnöke: Nagy Gál István. Szilvás, Attila u. 32. Titkára: dr. Hetesy György. Pécs, Rá­kóczi út 69. Telefon: 11-433/ 232. Tagjai: Magdáné Törő Ka­talin, Pécs, Szabadság u. 10. Telefon: 33-055/15. A bizottság működési helye: Pécs, Rákóczi út 34. Telefon: 12-222. Megyei tanács. A megyei választási iroda működési helye: megyei tanács, Pécs, Rákóczi út 34., I. em., 104. szoba. Vezetője: dr. Győrpál Elemér osztály­vezető-helyettes. 12-222/196. Baranya megye egyéni országgyűlési választó- kerületeinek választási bizottságai 1. számú országgyűlési vá­lasztókerület (székhelye: Pécs). Elnök: Sümeginé Pavlicsek Ka­talin. Titkár: dr. Péterfalvy István. Tag: dr. Szemelyácz Já­nos. 2. számú országgyűlési vá­lasztókerület (székhelye: Pécs). Elnök: Farkas Tiborné. Titkár: Tóth Béla. Tag: dr. Szabó Ida. 3. számú országgyűlési vá­lasztókerület (székhelye: Pécs). Elnök: Boda Györgyné. Titkár: Szabó Ferenc. Tag: Roszkopál Miklós. Az 1-3. sz. bizottsá­gok működési helye: Pécs, Széchenyi tér 1. Telefon: 13-222. Városi tanács. 4. számú országgyűlési vá­lasztókerület (székhelye: Komló). Elnök: Kovács Dezső. Titkár: Notheisz Attiláné Sza­kács Erzsébet. Tag: Jäger Já­nos. A bizottság működési he­lye: Komló, Lenin tér 4. Tele­fon: 81-150. Városi tanács. 5. számú országgyűlési vá­lasztókerület (székhelye: Mo­hács). Elnök: Merész Béla. Tit­kár: Darabos László. Tag: Vö­rös Mária. A bizottság műkö­dési helye: Mohács, Széchenyi tér 1. Telefon: 06-711-27-22. Városi tanács. 6.. számú országgyűlési vá­lasztókerület (székhelye: Sik­lós). Elnök: Varjú Ferenc. Tit­kár: Vas Henrik. Tag: Hor­váth József. A bizottsáq mű­ködési helye: Siklós, Kossuth tér 1. Telefon: 06-73-21-122, 21-603, 21-503. Városi tanács. 7. számú országgyűlési vá­lasztókerület (székhelye: Szi­getvár). Elnök: dr. Fekete Ist­ván. Titkár: dr. Király Rózsa. Tag: Siposné Dobosi Gizella. A bizottsáq működési helye: Szigetvár, Zrinyi tér 1. Telefon: 06-70-12-211. Városi tanács. Á siklósi tanácsülés napirendjén: Máriagyűdön minden marad a régiben A gondolt megoldása az önkormányiatokra vár Hosszúra nyúlt a máriagyűdi városrész helyzetéről folytatott vita a tegnapi siklósi tanácsi vb-ülésen. Bár a tanácskozás a leendő önkormányzati vá­lasztások miatt eleve csak helyzetfelmérésnek indult, még­sem tudták abbahagyni az érintettek a sérelmek sorolá­sát. A korábban önálló telepü­lésként számon tartott Mária- gyűd Siklós terjeszkedésének köszönhetően jelenleg perem­kerületi szerepet tölt be. A tá­volság és a közlekedési ne­hézségek miatt azonban a csa­tolt település továbbra is hát­rányos helyzetben van műve­lődési, egészségügyi és keres­kedelmi szempontból. A fej­lesztések eredményeként talán az egyetlen jól működő intéz­mény az óvoda a kerületben, ami siklósi gyerekeket is fo­gad a máriagyűdieken kivül. A Baranya Megyei Adófelügyelőség tájékoztatója Az általános forgalmi adó­ról szóló 1989. évi XL. törvény­ben meghatározott körben és időponttól kezdődően az adó­alanyok kötelesek nyugtát ki­bocsátani. A nyugta kiállítható kézi és gépi úton, azaz pénztárgép­pel is, az adóalany szabad választása szerint. Géppel nyugtát kiállítani csak az adóhatóság által jó­váhagyott pénztárgéptípusokkal lehet, más gépet az adóható­ság nem fogad el. (Az 1990. január 1-jei hatálybalépéskor már használatban lévő, az adóhatósági előírástól eltérő, alacsonyabb műszaki színvona­lú pénztárgépek 1995. decem­ber 31-ig tovább üzemeltethe­tők, de csak akkor, ha köz­ponti elszámolás alá vont bol­ti, kiskereskedelmi és vendég­látóipari üzletekben működte­tik azokat. Ebben az esetben biztosítani kell az üzlet és a központ közötti elszámolás bi­zonylatolását és elévülési időn belüli megőrzését.) A pénztárgép használata A szabályszerű nyugtaadás céljából forgalomba hozni kí­vánt pénztárgépek minősítésé­re az APEH elnöke által létre­hozott Pénztárgép-technikai Bizottság (Budapest, Széchenyi u. 2.) jogosult. A bizottság döntéséről közleményt adnak ki az Adó és Ellenőrzési Érte­sítőben és más hozzáférhető lapokban is. A bizottság által jóváhagyott pénztárgépek beszerzési árá­ból nemcsak a beszerzést ter­helő, előzetesen felszámított adó, hanem a közleményben meghatározott további összeg, maximum azonban a teljes be­szerzési ár is figyelembe vehe­tő, mint az adóalany adókö­telezettségét csökkentő, levon­ható (előzetesen felszámított) adó. Ennek elszámolására — pénzátvételi helyenként egy darab pénztárgép egyszeri be­szerzése erejéig — a pénztár­gép használatára kötelezettség időpontját megelőző 6 hónap­tól, illetve a pénztárgép hite­lesítését követően, az üzembe helyezés napjától jogosult az adóalany. Fontos tudni, hogy ha a pénztárgéptípust nem a típus- jóváhagyásban szereplő for­galmazótól vásárolták, úgy az engedélyben meghatározott összegre vonatkozó visszaigény­lési jog a vevőt nem illeti meg, csak ha a megvásárolt pénztárgépet egyedi jóváha­gyásra (a megvizsgált géptí­pussal való azonosság megál­lapítására) a bizottsághoz be­nyújtják. A gépet leplombál- tatni az adóhatóság által jó­váhagyott forgalmazó szervizé­vel kell, melynek során a gép nyomtatójába beszerelik az adóalany azonosító számát, il­letve jelét. Azok az adóala­nyok, akik az alanyi adómen­tességet választották — mivel adóvisszaigénylési joguk nincs — a pénztárgép beszerzéséhez adókedvezményt nem vehet­nek igénybe. A gép használatba vételét be kell jelenteni az adóható­ságnál. A pénztárgép haszná­latával kapcsolatos valameny- nyi adatot gépnaplóban kell rögzíteni (beszerzés, üzembe helyezés, meghibásodás, javí­tás, értékesítés, cseregép hasz­nálata . .. stb.). A cseregép használatára ugyanazok a sza­bályok vonatkoznak, mint a pénztárgépre. Cseregép hiánya esetén átmenetileg kézi nyug­ta adása kötelező. Az adóalany a pénztárgép használata esetén köteles min­den nyugtával, vagy egyszerű­sített számlával kisért értéke­sítést a gépben rögzíteni, a nyugtát (egyszérűsített szám­lát) a vevőnek átadni, a má­solatot (a pénztárgép ellen­őrző szalagját) az ötéves el­évülési időn belül megőrizni. Grósz Jánosné főelőadó Az általános iskola azonban még a hetvenes években meg­szűnt, és azóta kénytelenek Siklósra bejárni a kisgyerme­kek. A lakók félnek, hogy ha esetleg beindulhatna is újra az általános iskolai oktatás a városrészben, nem kerülne-e hátrányos helyzetbe ez is, nem csak képesítés nélküli oktatók tanítanának-e ott. A hozzászó­lásokból kiderült, hogy legin­kább egy többféle tevékenysé­get ellátó kultúrházat hiányol­nak a gyűdiek. A közgyűlése­ket kénytelenek a kocsmában tartani, semmilyen nagyobb helyiség, még mozi sincs, a Füszért Vállalat ugyanis bérbe vette a volt filmszínház épüle­tét. Szarka Árpád tanácselnök válasza szerint a felmerült ügyekben a közeljövőben nem várható változás. Bár valós és jogos igényeknek tartja a gyű­diek kívánságait, egyrészt pénze nincs a városi tanács­nak, másrészt az önkormány­zat feladata lesz ezek megol­dása. Csak egyetlen halk ígé­retet tudhatnak magukénak a tanácsülés eredményeként a máriagyűdiek: igény esetén a tanácselnök szerint visszakap­hatják a Füszérttől a volt mo­zi épületét. A Siklósi Városi Tanács ülé­sének másik érdemleges napi­rendi pontja a város parko­lási helyzetéről szóló beszá­moló volt. Ez a téma először február, március környékén ve­tődött fel a tanácstagok előtt, akkor még idegenforgalmi szezon előtti fontos lépésként. Azóta örökzöld téma ez Sikló­son, de semmiféle változás nem történt ez ügyben. A teg­napi tanácskozáson tehát el kellett döntenie a testületnek, érdemes e még az idei évben foglalkozni parkolók teremté­sével, vagy ezt is az alakuló önkormányzatra zúdítsák. Vé­gül eldöntötték, hogy a volt zeneiskola mögötti területen minél qyorsabban parkolókat kell kialakítani, és gondoskod­ni kell a Beloiannisz utcai parkoló üzemeltetéséről — bér­be adás formájában. P. V.

Next

/
Thumbnails
Contents