Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-06 / 63. szám

1990. június 6., szerda aj Dunántúli napló » 9 Őszre kész az új földtörvény... A parasztgazdaságok felső határa: 200 hold Beszélgetés Nagy Varga Dezsővel, a Parasztszövetség elnökhelyettesével, baranyai országgyűlési képviselővel Pécsett él. s évekig megyénkben dolgozott Nagy Varga De­zső, aki ma a Parasztszövetség országos elnökhelyettese, s par­lamenti képviselő. A dolgok természetéből adódóan - a vá­lasztásokon nem egyénileg indult —. a Kisgazdapárt országos listáján került a Parlamentbe Kézenfekvő, hogy beszélgetésünk fő - és talán egyetlen témája — o leendő új földtörvény, mely o pártelképzelések szerint vissza szeretné állítani régi jogaiba a parasztságot, s az 1947-es állapotok — tulajdoni helyzet - adja majd az alapját. SZOCDEM sors(?) Most ismét nagy veszély fenyeget — Sokan nem értik a Kisgazda- párt céljait, nem látják azok gya­korlati megvalósításának módját. Gondolom, magán a párton belül is többféle elképzelés érhető tet­ten . . .- A Kisgazdapárton belül, azt hiszem, nem kell különös­képpen győzködni az embe­reket az új földtörvény cél­jait, szándékait illetően. Az azonban biztos: az elképzelé­sekkel kapcsolatos kételyeket sok-Sok emberben, még a parlamenten belül is el kell oszlatni. A minap, a parla­menti módosítás mindössze azt a célt szolgálja, hogy egyelőre a földforgalmazás előtt lezárja a sorompót ad­dig, míg az új földtörvényt meg nem szavazza a parla­ment. Ugyanis mód volt arra. hogy a termelőszövetkezet tagsága kétharmados több­séggel megszavazhatott bár­milyen földeladást, s féltünk attól, hogy mire a földtör­vényt megalkotjuk, óriási mennyiségű földterület „kerül ki" e törvény alól. Tudjuk: az elmúlt évben 4000 hektárt ad­tak el országosan a gazda­ságok, 1990. január 1-jétől május 4-ig pedig 41 000 hek­tár földet. — Miért baj ex?- Ezek amolyan túlélést biz­tosító, „átmentés" jellegű föld­eladások, hiszen Így tartanok életben még olyan termelő- szövetkezeteket, melyek ép- penhogy vegetálnak, vagy ne­tán gazdaságilag a padlóra kerültek. Az eladott földért kapott pénz bizonyos tovább­élést biztosít, de csők át­menetileg. S nem lehet a magyar gazdaság célja, csak vegetálni. Jellemző az is: el­adnak földterületeket 10 forint négyszögölenkénti áron - zártkertként -, aztán átminő­sítik üdülőterületnek, belterü­letnek és majd százszoros Pártélet A Magyar Politikai Foglyok Baranya megyei szervezete közli, hogy 1990. június 1-jé­től ügyfélfogadási rendje a József Attila u. 10. sz. alatt megváltozott. A jelzett időponttól kezdő­dően minden hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt 9-től délután 4 óráig fogadjuk a hozzánk érkezőket, mivel a többi napokon az adatok föl­dolgozása, a fölmerült ügyek intézése folyik. Kérjük kedves tagjainkat, az érdeklődőket, hogy helyiségünket a fenti időpontok valamelyikén keres­sék föl. ♦ Vezetőségválasztó taggyűlést tartott a SZOCDEM Párt pécs- kertvárosi II. számú alapszer­vezete május 29-én. Elnöknek ifj. Boczán Bélát, titkárnak Meggyes < Lajost választották meg. A taggyűléseket minden csütörtökön délután 6 órakor tartják a párt Déryné utcai székhazában. ♦ Jó hangulatú gyűlés kereté­ben, 28 fős tagsággal meg­alakult a Független Kisgazda- párt cserkúti szervezete. Töb­bes jelölés és titkos szavazás eredményeként elnök: Antal László, alelnök: Sajgó Jenő, titkár: Gáspár Ferenc, jégyző: Ottó Jánosné. áron adja a vevő tovább . . . Arról hadd ne tegyek emlí­tést, hogy ki veszi meg Így a földet, és milyen kapcsolat­rendszerrel próbál ebből hasz­not húzni, a régi elit helyi összefonódása révén . . .- Térjünk vissza a teendő föld- törvényre. Hogy értelmezhető az 1947-es állapotokhoz való vissza­térés?- Nem olyan bonyolult, mondhatnám sokkal egysze­rűbb, mint azt egyesek tudni vélik, túlmisztifikálják. Főleg városi szemüveggel nézve. Én úgy hiszem, hogy a paraszt- ember számára a tulajdon, a föld több volt, mint pénzben kifejezhető vagyon. Élettér, olyan generációkat és orszá­got összetartó erő, amely a történelem során többször bi­zonyította életképességét. Ezt a társadalmi réteget az or­szág fájának nevezték; ez a réteg minden villámcsapós után fölegyenesedett, s újra tudott kezdeni. A parasztság életereje tartotta, s tartja ma is fönn az országot. — Tehát megkeressük az egykori tulajdonosokat, s átírjuk a föld­könyveket? — Nincs szükség keresésre. Nekünk azokat a jogi kerete­ket kell megalkotni, amely Az országgyűlési képviselők első fizetésüket vehették kéz­hez a legutóbbi parlamenti ülés kezdete előtt. Tanúi le­hettünk egy csekély összegű kölcsön kiegyenlítésének, s ezt az apropót kihasználva Csen- gey Dénes Keszthelyen élő képviselőt kérdeztük a szená­torok anyagi helyzetéről. Sok-e vagy kevés, egyáltalán: mire elég a képviselői fizetés?- Amikor a régi parlament a képviselők tiszteletdíjáról tárgyalt, a közvélemény elég Ingerülten viszonyult a magas­nak ítélt összeghez. Ezzel szemben már az elmúlt egy hónap alatt bebizonyosodott, hogy ez egy igen magas re­zsivel ellátható munka.- Ahogy elnézem a parla­menti tolyosákon levő büfék, valamint az étterem árait, azt hiszem, igaza lehet...- Én most nem elsősorban a táplálkozás vagy a megté­nyomón a még élő egykori tulajdonosok - és nyilván nem mindenki — birtokba ve­hetik egykori földjeiket. A jel­zések azt mutatják, nagy ré­szük ma is ott él, a faluban, ma is gazdálkodnak, a tsz- ben, állami gazdaságon be­lül. S ehhez azt a politikai biztonságot is hozzá kell ten­ni, aminek görcse még ma is a falun él. ön is tudja: a képviselőhelyek megújultak, de vidéken, falun még semmifé­le változás nem történt. . . — így a föld tulajdona és hasz­nálata együtt is lehet, s el is kü­lönülhet . . .?- Természetesen. Az a leg­jobb, ha a kettő egybeesik: az műveli a földet, akié. De miért ne lenne jó a bérleti rendszer? Sokan - még me­zőgazdászok - is megkérde­zik, mondják: vajon elbírja-e a magyor mezőgazdaság a bérlőket, a bérleti rendszert. Már ma is van ilyen. Egyes mezőgazdasági üzemek ha­zánk különböző tájegységein 2000-től 10 000 forintig ad­nak bérbe földet, úgynevezett háztáji gazdálkodás vagy vál­lalkozás céljára. Kérdezem én: ha az a vállalkozó ki tudja fizetni a bérleti díjat, akkor nem mindegy, hogy kié lesz az összeg?- Mi lesz az állami gazdasá­gokkal?- Pártunk és a Paraszt­szövetség véleménye szerint az állami gazdaságok - melyek legjobb ismeretem szerint a földterület 23 százalékán gazdálkodnak - elvesztik sze­repüket, s maximálisan talán G földterület 5 százalékán fognak gazdálkodni. A nö­ritendő szállásköltségekre gon­dolok.- Ha nem tévedek, egy hó­napra 15 000 iorintot kapnak szállásgondjaik megoldására...- Igen, ez o maximális ösz- szeg és ez tulajdonképpen az alsó határa annak, amennyi­ből a budapesti lakáspiacon egy tisztességes IBUSZ-szobát ki tudunk bérelni. Egyelőre azonban a vidéki képviselők jelentős része úgy él, hogy bő­rönddel jár-kel, abból csoma­golja ki jegyzeteit, a törvény- javaslatokat, a nyakkendőjét. S közben azon töpreng, hogy hol is húzhatja meg magát éjszakára. Miközben a parla­mentben a nemzeti vagyon in­tegritása szempontjából lét­v i lynemesités, a kutatás lesz a fö feladatuk, a leendő farmergazdaságok szellemi bázisaként. S a földjeikből egy adott rendszer szerint az ott dolgozókat, vállalkozókat tulajdonossá lehet tenni.- Mekkora 01 o földterület, amelyért a régi tulajdonok ringbe szállhat? Gondolom, a földbirtoko­sok, az ezerholdasok nem . . . — Az iránytűt szintén egy régebbi rendelkezés - 1945 - adja, amikor az úgynevezett parasztgazdaságok felső hatá­rát 200 katasztrális holdban - ami megközelítőleg 115 hektárnak felel meg - maxi­málta. Nyilván egy ekkora te­rületen már nem önellátó, családi termelést, honem egy olyan gazdálkodást lehet foly­tatni, ami mindenképpen igazi farmergazdaság. — Az átrendeződés gyötrődések­kel járhat; mit ne mondjak, eset­leg átmenetileg visszaesik a ter­melés?- Ezért van szükség a fo­kozatosságra. Másrészt - hogy gondjait eloszlassam -, mór eddig is összességében a mezőgazdasági termékek 40- 50 százalékát a háztáji adta, bizonyos termékeket illetően pedig szinte mindet a ház­táji adott. Mégpedig úgy, hogy a háttér, azaz a ma­gánművelés alatt lévő föld­terület ma az összes megmű­velt föld 7 százaléka csupán. — Tehát várjuk ősszel a földtör­vényt. On szerint melyik év lesz az áttörés éve?- Hogy is válaszoljak? Egy biztos, ha az állami támoga­tások, szubvenciók megszűn­nek, akkor a jelenlegi 1200 termelőszövetkezetből, anélkül, hogy ezt törvény kimondaná, 600 ez év végére a gazdasá­gi újratermelésre képtelen, azaz atomjaira hullik szét. Ha nem jelenne meg az új föld­törvény, átmeneti zavarok tá­madnának az élelmiszergazda­ságban. A 120 állami gazda­ságból szintén a fele a tönk szélén áll. Az én véleményem szerint 5—6 évig háromszekto- rú lesz a mezőgazdaság. De biztos vagyok abban, hogy az optimális privatizálás mértékét legelőször a mezőgazdaság éri el, azt a bizonyos 25-75 százalékot, amiben nyilván a döntő hányad azt jelenti, a főid magánkézen lesz. És ké­sőbb .najd a piac és a ver­seny eldönti: mi lesz az élet­képesebb, s hogyan alakulnak meg majd az igazi szövetkeze­tek, ez önkéntesség és a kö­zös érdek alapján. Kozma Ferenc fontosságú kérdésekről folyik a vita . . .- Mi ,,nyomhatja" meg je­lentősen a költségeiket?- A rezsihez tartozik, hogy rendkívül élénk az Országház­ban a külföldi vendégjárás. Szinte nem múlik el nap, hogy külföldi képviselőcsoportok ne fordulnának meg az épület­ben. ők ilyenkor természete­sen képviselőkkel szeretnének találkozni, amivel együttjár, hogy illik őket vendégül látni. Mindezt a tiszteletdíjunkból, a fizetésünkből. Ha mondjuk az olasz parlamenti delegáció három tagját megvendégelem egy vacsorával, akkor én azt a számlát sehova sem nyújt­hatom be. Természetesen nem Magyarországon az MSZDP-t a kommunisták kétszer szün­tették meg. Először 1919-ben az akkor megalakult szocialis­ta párt, majd 1948-ban a kommunista párt. Különbség a két párt között, ami az esz­meiséget illeti, valójában nincs. S most, 1990 májusában ezt a 100 éves, ófiási hagyomá­nyokkal rendelkező pártot is­mét nagy veszély fenyegeti. Kezdetben úgy gondoltam, hogy o kommunista utódpárt nem fog az MSZDP megszün­tetésére törekedni, beéri a szociáldemokrata szellemiség kisajátításával. De ez idő tájt erre vonatkozóan is kétségeim vannak. Hiszen 1990. május 28-ig a Népszabadságban megjelent egy cikk, amelyben magukat szociáldemokrata ve­zetőnek nevező emberek fel­vetették a gondolatát, hogy meg lehet vétózni a cégbíró­ságnál a Magyarországi Szo­ciáldemokrata" Párt név be­jegyzését is. Ezek az emberek korábban arra kérték a szocialista in- ternacionólét, szakítson meg mindenféle kapcsolatot a Pet­rasovits Anna által vezetett MSZDP-vel. A szocialista internacionálé ilyen határozatot nem hozott. Helyette megalakították a Ke­A Kereszténydemokrata Nép­párt Baranya megyei szerve­zetének leköszönő elnöke a következő informatív közle­mény közzétételére kérte fel az Új Dunántúli Napló szer­kesztőségét : A párt nemrég újjáválasz­tott elnöke, Hoffer József azonnali hatállyal lemondott tisztéről és párttagságáról. Le­mondásának oka a vezetősé­gen belül kiéleződött személyi ellentétek, s ennek következ­tében fellépő, súlyos konflik­tushelyzetek. A lemondott elnök nem tud­ta lelkiismerete, világnézete és eszmei elkötelezettsége szelle­mében elképzeléseit megvaló­sítani, és a Kereszténydemok­rata Néppártot a keresztény szellemiség morális követel­ményrendszerének útján vezet­ni. Úgy ítéli meg, hogy ilyen vihetem őket egy gyorsbüfébe, nem hívhatom meg őket itt a folyosón egy bécsi szeletes szendvicsre.- Egy átlagos képviselő, ha nem tagja semmilyen bizott­ságnak, akkor valamivel 20 000 forint lelett keres nettóban. A kérdés szemtelen ugyan, de nem szeretném kikerülni: ön mennyit vett lel ma délelőtt?- Én tagja vagyok a Kultu­rális Bizottságnak és részt ve­szek két albizottság munkájá­ban- is. Tiszteletdijam pótdí­jakkal és költségtérítéssel együtt 37 000 forint.- Ebben benne van a szál­lás költségtérítése is?- Nincs, de ahhoz az ösz- szeghez lényegében semmi kö­zünk. Az érvényes szerződés alapján a főbérlő és a Par­lament hivatala egymás között bonyolítják le a kifizetést.- Mosolyt csalt az arcunk­ra, amikor egy FIDESZ-képvi­let-Közép-európai Szociálde­mokrata Uniót, amely lehető­vé teszi, hogy ebben a tér­ségben működő szociáldemok­rata pártok védekezni tudja nak a volt állampártok által rájuk nehezedő nyomással szemben. Más oldalról a független szociáldemokraták nevében Guba Dezső megkezdte az el­szigetelés politikáját, miután meghirdette szociáldemokrata szövetség gondolatát, amely mellesleg később párttá isvál hat, és ez nyilván (nemcsak) a választék bővítését szolgál­ja, amennyiben még érdekel valakit ennyi botrány után o szociáldemokrácia. Gondolom, ez a politikai megmozdulás már senki előtt sem hagy kétséget, hogy si­keressége melyik párt előtt nyitja meg az egyedüli utat, a szociáldemokrata eszmeiség bitorlására, illetve birtoklására. Hisz az MSZP kongresszusa egyértelműen leszögezte: o szociáldemokraták közé sorol­ja önmagát, és szocialista szo­ciáldemokrata jellegű pártként kíván működni. Persze, hogy o jelleg szó mit takart, azt el­felejtették megmagyarázni. Buczó Zoltán, a SZIM Baranya megyei titkára, országos vezetőségi tag vonatkozásban sem rövid, sem hosszú távon - a párt veze­tőségén belül — nem követ­kezhet be pozitív irányú el­mozdulás. Politikai kalandorságot vagy ebben való részvételt nem haj­landó felvállalni, önmagát le­járatni, s személyét bárki ré­széről atrocitásoknak kitenni. Kéri azon egyházi vezető­ket, szerveket, szervezeteket, intézményeket és pártokat, akikkel igen intenzív kommu­nikatív kapcsolatban állt, hogy a későbbiek folyamán — mi­után legitimitása megszűnt - más személlyel keressék az együttműködést. Egyébként minden egyházi vezetőnek, szerv, szervezet, intézmény vagy párt vezetőjének megkö­szöni személyével kapcsolatos megtisztelő figyelmüket. selő barátjával éppen rendez­te tartozását.- A 37 000 forintból 20 000- et én is egyből visszafizethe­tek. Ennyit kellett felvennem, hogy arra az időre, amíg ren­deződik jogállásunk, amíg megkapjuk az első fizetést, fedezni tudjam a képviselői tevékenységemmel járó kiadá­sokat. Gondolom, ebből tisz­tán látszik, hogy ez a java­dalmazás nem teszi lehetővé szakértők alkalmazását és megfizetését, vaqy iroda fenn­tartását az egyéni választóke­rülettel rendelkező képviselők számára- Vagyis — ellentétben a közhiedelemmel - a képvise­lőink nem fognak meggazda­godni?- Abból, hogy képviselők, nem valószínű. Uqyanis a meg­növekedett illetményhez igen­csak megnövekedett rezsi is párosul. * A plenáris ülés végeztével egy-egy sört és szendvicset fo­gyasztottunk el a büfében. 180 forintot fizettünk. Lehet, hogy a parlamenti tudósítók sem fognak meggazdagodni? Balog-Gaál Nagy Varga Dezső 1927-ben született o felvidéki Nagyölveden, a mezőgazdasági iskolát Siklóson végezte el 1944-ben, majd a pécsi egyete­men jogot hallgatott. A hábo­rú után dániai parasztfőiskolá- ra került, ahol 1948-ban diplo­mát szerzett. 1950-ig szülei pa­rasztgazdaságában dolgozott, de ekkor az AVH letartóztatta, s három évig különböző munka­táborokban — köztük Recsken — fogva tartotta. Dolgozott utá­na raktárosként, a pécsi áfész- nál termelési és felvásárlási munkában, a Zöldérttől ment nyugdíjba 1988-ban. Özvegy, három gyermeke és öt unokája van. A Parasztszövetség orszá­gos elnökhelyettese, az FKgP országgyűlési képviselője. (Szená)tortúra A képviselők tenger gondjai Nemcsak a fizetés, a rezsi is magas Csengey Dénes húszezret költött előre Súlyos konfliktushelyzetek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents