Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-27 / 84. szám
2 üj Dunántúli napló 1990. június 27., szerda Határozat a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról Szóvivői tájékoztató a kormány rendkívüli üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Ezt lényegében azzal hozta összefüggésbe, hogy a VSZ katonai vonatkozásban elvesztette önállóságát, a Szovjetunió katonai doktrinájónak részévé vált. A tagság megszüntetése katonai szempontból korántsem egyszerű —tette hozzá, s ezt több példával illusztrálta. A szovjet csapat- kivonások kapcsán a Szovjetunió 50 milliárd forintos kártérítési igényét túlzottnak ítélte, Magyarország ennek legfeljebb ötödét ismeri el. A vitában felszólaló képviselők kivétel nélkül a határozati javaslat elfogadása mellett érveltek, függetlenül pó mállásuktól. Katona Tamás külügyminisz- tériumi államtitkár arra hivta fel a figyelmet, hogy a VSZ- böl voló kilépés szándéka a kormányprogramban is megfogalmazódik. Az elérendő célok közé sorolta, hogy a VSZ katonai szervezete - lehetőleg közös határozattal - mielőbb szűnjék meg. Amennyiben a tagállamok ragaszkodnak a katonai szervezet fenntartásához, akkor hazánk első dolga az lesz, hogy a katonai szervezetet hagyja el, legkésőbb. 1991 végéig. Rámutatott arra is, hogy a kilépés Magyarországot egyfajta elszigeteltségbe sodorhatja, s ez ellen védekezni kell. A kormány ennek érdekében máris megkezdte a kétoldalú barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződések felülvizsgálatát. Az előterjesztett javaslatot elfogadásra ajánlotta, mert az a kormány szándékával tökéletesen megegyezik. A kormány számára egyfajta külön- meghatailmazást jelent, mert nem pusztán a három kormánypárt természetes szolidaritására számíthat, az valamennyi parlamenti párt egyetértésével született. Horn Gyula (MSZP) a kormány figyelmébe ajánlotta: az e témáiban folytatandó tárgyalásokon törekedjen arra, hogy ne tegyük lehetetlenné a magyar tárgyalási pozíciókat Bécsben, a 23-ak tanácskozásán. Darvas Iván (SZDSZ) szerint a magyar szándék támogatja azokat a szovjetunióbeli erőket, amelyek egy igazságosabb, emberibb rendet szeretnének felépíteni. Demszky Gábor (SZDSZ) alkotmányjogi kérdésekre hívta fel a figyelmet. Mécs Imre (SZDSZ) azt indítványozta, hogy a határozat preambuluma Vásárhelyi Miklós eredeti indítványa legyen. Javaslatát több őt követő felszólaló elvetette, mert a határozattervezet kimunkálásakor o bizottságok erről már döntöttek Vásárhelyi Miklóssal egyetértésben. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) a kilépési szándékot minden megfontoltsága ellenére merész lépésnek nevezte, de a független Magyarország megteremtéséhez ez elengedhetetlen — mondta. Hazánk új szövetségi rendszerben lehet biztonságban, olyanban, aime* lyet önként, saját maga köt. Király Béla független képviselő hangoztatta: a törvény megalkotásakor a logika és az érzelem egyensúlyára van szükség, a határozat mögött az egész nemzet felsorakozik. Elmondta, hogy a Nagy Im- re-kormányzat akkor sem egyoldalúan gondolta a kilépést a Varsói Szerződésből, a kérdést tárgyalásos úton kívánta rendezni, s a tárgyaló delegáció már készen áltl-t. Antall József miniszterelnök ezt a tényt mint a küldöttség tagja megerősítette. A napirend kapcsán megerősítette: Magyarország egy status quo konzerválását nem kívánta az elmúlt időszakban sem elősegíteni. Egy új európai és politikai biztonsági rendszer részeként vállalkozott arra, hogy e kérdésekben az éllovas szerepét betöltse. A kérdést tárgyalások útján kívánjuk rendezni, s ezt akceptálják a nyugati nagyhatalmak is, éppúgy, mint ahogy azt remélhetőleg teszik majd partnereink is. Sütő András látogatása A parloment délelőtti munkáját felcsattanó taps szakította félbe: a díszpáholyban feleségével együtt megjelent Sütő András. Szabad György meleg szavakkal köszöntötte az erdélyi írót, akire — mint mondta - úgy tekintünk, mint a magyarság kiemelkedő „oszlopemberére", aki dísze és képviselője a magyarságnak itthon és külföldön. Emlékeztetett rá: Sütő András hivatalos volt az Országgyűlésünnepi ülésére, ám a közismert sajnálatos tények miatt széke üresen maradt. Interpellációk Az ebédszünetet követően az interpellációk és a kérdések kerültek sorra. Bár az elnök bejelentette, a Varsói Szerződéssel kapcsolatos vita korántsem fejeződött be, hiszen még tízen jelezték írásban hozzászólási szándékukat. Elsőként Soós Károly Attila (SZDSZ) kivánt interpellálni a miniszterelnökhöz a kormány nyilatkozataival kapcsolatban. A képviselő nehezményezte, hogy több fontos bejelentést külföldön tesz a kormány. Antall József miniszterelnök meglepőnek minősítette az SZDSZ-es képviselő felvetését. Szó szerint idézett a kormány rövid távú cselekvési programiából, amely tényszerűen rögzíti a 30—40 vállalattal kapcsolatos csődeljárás megindítását. Visszautasitva a kritikát, közölte: a kormány el tudia dönteni, hogy hol, milyen kérdésekről tárgyalion. Szólt arról is, hogy a kormány határozott szándéka javítani a közvélemény tóiékoztatásának módszerén. Szorgalmazzák, hogy valamennyi tárca jelölje ki szóvivőiét, aki folyamatosan tartia a kapcsolatot a kormány szóvivőiével. Soós Károly Attila nem fogadta el a miniszterelnök válaszát. az Országgyűlés azonban 165 igenlő, 80 ellenző szavazattal, 19 tartózkodás mellett elfogadta azt. Ezt követően Hack Péter (SZDSZ) a belügyminiszterhez interpellált a közelmúlt. vezető politikusainak esetleges bűn- cselekményei tárgyában. Horváth Balázs belügyminiszter a deregulációs törvény vonatkozó passzusára utalva közölte, hogy jelenleg nincs lehetősége arra, hogy a rendőrséget büntetőeljárás lefolytatására utasítsa. Azt azonban felajánlotta: felkéri az előző nap megválasztott legfőbb ügyészt, hogy rendeljen el nyomozást a feltételezett bűn- cselekmények megállapítására. Horváth Balázs közölte azt is, hogy egy konkrét ügyben — nevezetesen: az Interpol által körözött terroristák magyarországi menedékhez juttatásában - felkérte a legfőbb A határozat szövege a következő : „1956. november 1-jén Magyarország kormánya kinyilvánította a Varsói Szerződésből való kilépés szándékát. A november 4*i katonai beavatkozás, amely a kormányt megdöntötte, meggátolta a kilépési nyilatkozat törvényerőre emelését. A szabadon megválasztott Országgyűlés most újólag kinyilvánítja Magyarországnak a Varsói Szerződésügyészt, állapítsa meg, milyen felelősség terheli Kádár Jánost, Benkei Andrást, Gyenes Andrást, Németh Károlyt, Korom Mihályt és Rácz Sándort. A belügyminiszter magyarázatként hozzáfűzte: tudomására jutott, hogy 1979. augusztus 30-át megelőzően az úgynevezett Carlos-csoport Magyarországon kapott menedéket, illetve felkészülési lehetőséget további bűncselekményeikhez. Hack Péter nem fogadta el a miniszteri választ, ám azt 163 képviselő 98 ellenében, 16 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően Havas Gábor (SZDSZ) ugyancsak a belügyminiszterhez interpellált, kifogásolva, hogy Túrós Andrást, a volt belügyminiszter-helyettest nevezték ki rendőrfőkapitány-helyettesnek, aki — véleménye szerint - az elmúlt időszakban erősen kompromittálta magát. Horváth Balázs meglehetősen ellentmondásos, s az interpelláló képviselő számára elfogadhatatlan magyarázattal szolgált a kinevezéssel kapcsolatban. Havas Gábor vitába szállt a miniszterrel, s megkérdőjelezte Túrós szakmai hozzáértését. Az Országgyűlés meglehetősen megosztott volt a határozathozatalnál, végül is 159 igenlő, 118 ellenző szavazattal, 9 tartózkodás mellett elfogadta a miniszteri választ. Az interpellációkat követően Matyi László (SZDSZ) kérdéssel fordult a pénzügyminisztériumi államtitkárhoz. Érdeklődött, mi a reális alapja annak a nyilatkozatnak, miszerint a kormány megemeli a turistaellátmány összegét. Botos Katalin államtitkár előrebocsátotta, nem tud kedvező hírekkel szolgálni. Utalt arra, hogy várhatóan bevételkieséssel kell számolnunk az idei idegenforgalomban, ráadásul az NDK és az NSZK közötti Valutaunió kedvezőtlenül fogja befolyásolni fizetési mérlegünket. Mindezek egyáltalán nem adnak reális alapot a turistaellátmány rendszerének megváltoztatására. Az interpellációk és a kérdések elhangzása, illetve az azokra adott válaszok után o plenum folytatta a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló határozati javaslat feletti vitát. Újabb két egyetértő felszólalást követően Baka András (MDF) a vita I ezárását indítványozta, mert szerinte olyan előterjesztés felett, amely hat párt egyetértésével született, felesleges a vita. Felvetése a képviselők széles körének óhajával találkozott, Így következhetett a szavazás. Az Ország- gyűlés elsöprő többséggel, 232 igen szavazattal, 4 tartózkodás ellenében fogadta el a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló határozatot. bői való kilépési szándékát, és ezért az alábbi határozatot alkotja. O Az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy a bécsi konvenció 62. cikkelye alapján, a szerződéskötés körülményeinek alapvető megváltoztatására hivatkozva, kezdjen tárgyalásokat Magyarországnak • a Varsói Szerződésből való kilépéséről. Valamennyi tagállammal kívánatos egyetértésre jutnunk abban, hogy Magyarország ne legyen tagja a Varsói Szerződésnek. 0 A kormány a tárgyalások során első lépésként tűzze célul Magyarország részvételének szüneteltetését a Varsói Szerződés katonai szervezetében. A honvédség ne vegyen részt közös hadgyakorlatokon, valamint a Varsói Szerződés csapatai ne tartsanak hadgyakorlatot Magyarország területén. 0 Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a tárgyalások során legyen figyelemmel a Magyar Köztársaság biztonsági, politikai, jogi és gazdasági érdekeire, valamint gondoskodjék azok érvényesítéséről. 0 Az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy kezdjen tárgyalásokat a Varsói Szerződés tagállamaival a kétoldalú barátsági és kölcsönös segítség- nyújtási szerződések felülvizsgálatáról. Ezekből a szerződésekből törölni kell .mindent, ami katonai beavatkozásra ad felhatalmazást, vagy más módon sérti hazánk szuvereni- tá sát. 0 Az Országgyűlés ünnepélyesen kijelenti, hogy a Magyar Köztársaság békében és barátságban kiván élni valamennyi szomszédjával. Senkinek sem engedi meg területét harmadik állam elleni támadás, vagy fenyegetés céljaira felhasználni. A kormány az összeurópai biztonsági rendszer létrehozása érdekében tett erőfeszítéseiről tájékoztassa a Varsói Szerződés tagállamait, melyekkel gyümölcsöző gazdasági és kulturális kapcsolatokra törekszik." Az ülés napirendjének megfelelően délután került sor a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költség- vetési támogatásának elosztásával kapcsolatos feladatokról, ezek egy részének megvalósítására ideiglenes bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati •“javas- lat megtárgyalására. A határozati javaslat feletti vita lezárása után az elnök bejelentette, hogy most nincs mód határozathozatalra, mivel a vita során szövegszerű módosító indítványok érkeztek, s azokat előbb az illetékes bizottságoknak kell véleményezniük. Ezután átadta a szót Balogh Gábor jegyzőnek, hogy ismertesse az7 Országos Választási Bizottság jelentését a népszavazást kezdeményező aláírások hitelesítéséről. A jelentés szerint az Állami Népességnyilvántartó Hivatalnak öt nap alatt sikerült azonosítania az aláírásokat, ösz- szesen 199 179 aláírást vizsgáltak meg, s végül is 160 827 felelt meg a törvényes követelményeknek. Azaz: ennyien kezdeményezték törvényesen a népszavazást. Az elnöklő Vörös Vince felkérte az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítse elő az országgyűlési határozati javaslatot a népszavazás elrendeléséről. Ezzel az Országgyűlés befejezte aznapra rendelt munkáját, így az elnök bezárta az ülést. Bejelentette, hogy a következő ülésre július 2-án, hétfőn 10 óra 30 perckor kerül sor. Ekkor várhatóan megkezdik az önkormányzatokkal kapcsolatos törvényjavaslatok általános vitáját, majd előreláthatólag megkezdődik az állam- és közbiztonságról szóió törvényerejű rendelet módosításával kapcsolatos törvény- javaslat részletes tárgyalása. A képviselőknek dönteniük kell arról is, hogy sürgős tárgyalásra bocsátják-e az ország- gyűlési képviselők jogállásáról és költségtérítéséről szóló törvényjavaslatot. A kormány keddi, rendkívüli üléséről László Balázs szóvivő kedden este röviden tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a Minisztertanács tevékenységének első hónapjában elkészítette a hazai leltárt, elsősorban a költségvetés helyzetét felmérve. Ugyanezen idő alatt magas szintű külföldi tárgyalások és szakminiszteri megbeszélések folytak, amelyeken a magyar gazdaság adottságairól, a külső források bevonásának lehetőségeiről is szó esett. A szóvivő utalt arra, hogy Moszkvában a magyar küldöttség, a miniszterelnök nemcsak a Varsói Szerződésről, hanem a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról is szót váltott partnereivel. Egyebek között ugyanezt a célt szolgálták a miniszterelnöknek az osztrák, az NSZK-beli kancellárral, továbbá tartományi vezetőkkel, francia politikusokkal, valamint a lengyel miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai is. A részben e találkozókon szerzett információk alapján a Sevardnadze: a jószomszédság nem épülhet szuronyokra Végre meg kell már érteni, hogy sem a szocializmus, sem a barátság, sem a jószomszédság, sem egymás tisztelete nem épülhet szuronyokra, tankokra és vérre: kapcsolatainkat a kölcsönös érdekekre és előnyökre, a szabad választás elvére kell alapoznunk - hangsúlyozta Eduard Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter az SZKP kongresz- szusa alkalmából válaszolt a Pravda kérdéseire, szenvedélyes hangnemben utasítva visz- sza a szovjet külpolitikát ért szélsőséges vádakat. Sevardnadze elfogadhatatlannak nevezte az olyan felvetéseket, amelyekben keresik a „Kelet-Európa elvesztéséért” felelős személyeket, s egyes soviniszta megnyilatkozások kapcsán keserűséggel állapította meg: sajnos, akadnak még olyanok, akik szerint a szovjet hadsereg nem felszabadított egyes európai országokat, hanem valósággal hadizsákmányként szerezte meg azokat. — Erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy bocsánatot kérjek a Kelet-Európa országai népeitől, honfitársaim ilyesfajta, sértő és megengedhetetlen kirohanásaiért — jelentette ki a szovjet külügyminiszter a Pravda hasábjain. kormány már most megkezdi a legsürgősebb gazdasági intézkedéssorozat kimunkálását. Ez a tárgya a keddi kormányülésnek, a gazdasági kabinet szerdai, s a Minisztertanács „rendes" csütörtöki tanácskozásának is. E három tanácskozásról részletes tájékoztatást is tervez a miniszterelnöki hivatal, államtitkárok bevonásával. László Balázs elmondta azt is, hogy a várható intézkedéseket még ebben a pénzügyi évben megteszik, s megismételte: ezekre azért van szükség, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásban vállalt 10 milliárd forintos szintet. Az intézkedéscsomagban így minden bizonnyal nagy súllyal szerepelnek majd támogatásleépítések, s bizonyos áremelések, amelyek ellensúlyozására a legrászorultabb rétegeket érintően egyidejűleg szociális kompenzációra is sor kerül. Elutazott a norvég külügyminiszter Hivatalos látogatásának befejeztével kedden elutazott hazánkból Kjell Mange Bon- devik, a Norvég Királyság külügyminisztere, aki Jeszenszky Géza külügyminiszter meghívására tartózkodott Magyarországon. GORBACSOV-LANDSBERGIS VILLÁMTALÁLKOZÓ Villámmegbeszélést tartott kedd reggel Moszkvában Mihail Gorbacsov szovjet államfő és Vytautas Landsbergis, a litván Legfelsőbb Tanács elnöke — közölte az MTI tudósítójával a litván kormány moszkvai képviseletének munkatársa. Vytautas Landsbergis még a délelőtt folyamán visz- szautazott Vilniusba, hogy részt vegyen a parlamentnek abban a vitájában, amelynek során döntenek Moszkva javaslatairól, a függetlenségi határozatok felfüggesztésének kérdésében. Egyelőre részleteket nem tudni a szovjet és a litván politikus megbeszéléséről, de nyilvánvalóan azt vitatták meg, hogy miként lehet megoldást Találni a litván függetlenség kérdésében kialakult politikai és gazdasági zsákutcából való kijutásra. A határozat szövege Washington: George Bush amerikai elnök (j) és Nelson Mandela az afrikai nemzeti kongresszus alelnöke a Fehér Ház kertjében jún. 25-én, két és fél órás megbeszélésük után MTI TELEFOTO
