Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-27 / 84. szám

1990. június 27., szerda aj Dunántúlt napló Több száz diák elhelyezéséről kell gondoskodni Dönteni kell Itt épül majd fel Szabóék háza Szabó Míklosek házat építenek Szabó Miklói, az ötéves Le­vente és az öthónapos Réka fogad Pécsett a Magtár utcai lakásban. Édesanyjuk egy nemrég áttelepült ismerősnek segit az ügyintézésben. A há­zigazdával a nagyszobában ülünk le beszélgetni. Nem el­ső alkalommal. Annak idején - az elmúlt év őszén — nem latta igazán rózsásán a hely­zetüket Mindent megtett, hogy az átmeneti lakásból a sajátjukba költözzenek Most úgy néz ki, minden akadály elhárult. — Szerettük volna, ha a kis­lányunk már magyar állampol­gárnak születik, de ez a vá­gyunk még ma sem teljesült. Egyelőre mindannyian román állampolgárok vagyunk, még nem kapta meg egyikünk sem a lehetőséget a kettős állam- polgárságra. A Romániában végbement változások miatt a teleségem még útlevelet sem kaphat, mert megszűnt a ré­szünkre kiadható hontalan út­levél. Mennénk haza, hogy megnézzük az otthoniakat, de csak nekem van hontalan út­levelem. Egyedül meg nem me­gyek. A szüléink már több­ször jártok nálunk. Megnézték a lónyunokájukat, ismerkedtek az országgal. Elvittük őket Kozármislenybe is, ahol a há­zunk épül. A telket már a múlt év őszén megvettük. Azt hittük, tavasszal megkezdődhet az építkezés. Gyorsan felhúz­zuk a falakat, hamar tető alá hozzuk az épületet. ’Segítség is lenne, de egy kicsit nehe­zen jött össze a pénz. Az építkezéshez egyetlen anyagi hátterük a havi jöve­delmük volt. Szinte minden fizetéskor vásároltak építő­anyagot. Igyekeztek minden lehetőséget megkeresni, hogy sikerüljön a tervük. Igénybe vették a letelepedési segélyt, aztán hallottak egy újabb le­1988-ban Csíkszeredáról érkeztek hetőségről is, hogy ha valaki há­zat, lakást akar építeni, vásárol­ni, akkor kaphat 200 000 forint kamatmentes kölcsönt. Megpá­lyázták, sikerült. A férj és a feleség is kapott munkahelyi kölcsönt, így már felépülhet a ház.- Nekünk soha nem lesz 1,5 millió forintunk, hogy la­kást vegyünk. Az egyetlen le­hetőségünk az előrelépésre az építkezés. Saját magunk, a két kezünkkel sok mindent meg tudunk csinálni. Segíte­nek az ismerősök és a bará­tok is. Nekünk ezek a kölcsö­nök, ha időben megkapjuk őket, a duplájukat érik. Állan­dóan figyelem, hol, milyen ked­vezményes akciót hirdetnek. Volt, amiről már lemaradtunk, mert kevés volt a pénzünk, és a kölcsönt még nem kaptuk meg. Ho már állnak a falak, és tető van a fejünk fölött, már a ház belsejének kialakí­tása a kisebb gond. Akkor már ráérünk azon gondolkod­ni, hogy mit, hova tegyünk. Baranya megye falvaiban csaknem 110 ház áll üresen, amelyeket a helybéli tanácsok felajánlottak megvételre. A megküldött címjegyzékben sze­repel az ingatlan pontos címe és óra. Ezekből választhatnak a Romániából Magyarországra menekült családok, akik házat szeretnének venni. A vásárlá­sokat a tanácsok intézik az OTP-vel közösen. A támogatá­sok összegét a leteleoedési alapból visszaigényelhetik a tanácsok. A házat építő vagy vásárló Romániából menekülőként be­fogadott családok közül az 1 gyermekes és a gyermektelen száz-kétszázezer forintig, a 2 gyermekes vagy gyermekét egyedül nevelő szülő 200 000­től 300 000 forintig, mig a 3 vagy többgyermekesek három­négyszázezer forintig terjedő hitelt kaphatnak. A kölcsönök fele vissza nem térítendő tá­mogatós, míg a másik 50 szá­zalékát mint kamatmentes köl­csönt tíz év alatt kell kifizetni. Aki egyszer már kért állami támogatást, még egyszer azt nem veheti igénybe. Az épít­kezők és a vásárlók is három év halasztást kapnak, akkor kezdik el törleszteni a rész­leteket. A Romániából Ma­gyarországra menekült embe­reket ugyanazok a kedvezmé­nyek illetik meg, mint a ma­gyar állampolgárokat, ha ren­delkeznek letelepedési (beván­dorlási) engedéllyel, vagy kül­földieknek szóló személyi iga­zolvánnyal. Nekik is jár a szo­ciálpolitikai kedvezmény és az építési hitel is. A külön köl - csönijkhöz 200 000 forint fölött a Menekültügyi Hivatal enge­délye szükséges. Abban az esetben, ha közvetlenül ma­gánszemélyektől vásárolnak in­gatlant, mindenféle kedvez­ményt megkaphatnak, kivéve a szociálpolitikait. A helyi tanácsok, kezességet is vállalhatnak a pénzintéze­teknél a Romániából menekül­tekért, abban az esetben pél­dául, ha a törlesztőrészletük meghaladja a jövedelmük egy- harmad részét. 1989-ben negy­ven esetben adtak Baranya megyében lakásvásárláshoz, építéshez támogatást. A taná­csoknak saját keretükből erre nagyon kevés a lehetőségük. Kamatmentes kölcsönt csak há­rom helyen adtak, és mind­össze Sásd, Komló és Ma- gyarmecske tudott vissza nem térítendő támogatást nyúitani egy-egy Romániából menekült családnak. Sz. K. A Magyar Püspöki Kar és a Németh-kormány az elmúlt év­ben állapodott meg arról, hogy az állam visszaadja az egykor államosított egyházi ingatlanokat. E megállapodás konkrét tényeit - az egyház igényét tartalmazó listát - a pécsi tanács is Budapestről kapta meg. Akkor ez év vé­gét jelölték meg a vissza­adás ,dátumaként, mára vál­tozott a helyzet, fokozatos megvalósításról van szó, ar­ról, hogy a ma iskolába járó gyerekek és pedagógusok ér­deke nem sérülhet. Mégis alkalom ez minden­képpen végiggondolni a pé­csi közoktatás helyzetét, jövő­jét. Ugyanis amíg a helyi ok­tatás az önkormányzat elsőd­leges feladata és gondja, eb­ben ma szerepet kér és vál­lal az egyház is. Az is látszik, hagy helyben nem tudják meg­oldani ' a sokasodó feladato­kat, de reményt adhat az ál­lami és az egyházi oktatás közös fellépése. Mezei Józsellel, a városi ta­nács művelődési osztályveze­tőjével a pécsi közoktatás át­alakulóban lévő struktúrájá­nak lehetőségeit néztük át, természetesen o következők­ben az egyházi elképzelések­ről is beszámolunk. Az osztályvezető egyértel­műen fogalmaz: az egyház is­kolaalapítási törekvései nem vitathatók, jó ez a művelő­dési struktúrában, mert egy­fajta versenyhelyzetet teremt. Alapvető kérdés az: milyen feltételek között versenyezhet majd az egyházi és állami ok­tatás? Egyetértés van mindenek­előtt a fokozatos megvalósí­tásban, és abban is, hogy az egyház alulról építi fel az is­kolarendszerét. Ebben a szel­lemben egyértelmű, hogy az átadandó iskolákban tanuló diákok - akik ma jogviszony­ban vannak az intézménnyel - a középiskola négy évének végéig az eredeti tantervek szerint tanulhatnak. A helyi tárgyalásokon megfogalmaz­ták azt is, jó lenne, ha az egyház a városban működő pedagógusokat alkalmazná, nagyobb esélyt adva ezzel a munkaerő ésszerű átcspporto- sítására, a tanárok érdekei­nek érvényesítésére is, ame­lyek így kevésbé sérülnének. Az egyházi igényeket átte­kintve látszik, hogy több száz diák elhelyezéséről kell gon­doskodni a városnak. Szó sincs arról, hogy ennek kizá­rólagos oka az egyházi igény! Tudott* hogy a demográfiai nullám elérte a középiskolai szintet, és tudott az iskolák mai zsúfoltsága, ettől függet­lenül is legalább két közép­iskolára lenne , szükség. A konkrét gondokról: a Hunyodi úti kollégiumban egyházi ének­iskolát terveznek, míg ez ta­nulási lehetőséget ad egyik oldalon, a másikon 160 diák­ról gondoskodnia kell a vá­rosnak. A Pálos templom fe­letti kollégiumban már elkez­dett ideiglenesen dolgozni ez az énekiskola, a következők­ben itt 80 tanulót kell átköl­töztetni. A nagy Lajos Gim­názium melletti kollégium egyes részeiben már ma is oktat- npk. Az elképzelések szerint azonban a cisztercita rend számára kívánják átalakítani, akkor 100 kollégista elhelye­zését kell megoldani. Ezek a legsürgősebb feladatok. Ugyanakkor nézzük meg d Rét utcai iskolai tömböt - az ottani zsúfoltságot nem lehet tovább tartani. A keres­kedelmi iskola tanulói ma is az MHSZ-székházban bérei­nek osztályokat — egyébként az épület nem alkalmas nagy létszámú oktatási célra. A művészeti középiskola most a Damjanich utcai egykori párt­iskolában bérel tantermeket, több mint 4 millió forintért, de az épületet megkaptaatu- dományegyetem, amely je­lezte, a jövő év végéig köt csak szerződést. Nem lehet megkerülni — hangsúlyozta az osztályvezető - iskolahiány van Pécsett. Amíg az egyház az általa alapított intézményekben — nagyon is elfogadhatóan — minőségre törekszik, az álla­mi közoktatásban minőség- romlás következhet be. A pécsi oktatási ágazat rö­vid időn belül - középiskolai szinten - a Siklósi úti intéz­ményre számíthat, amely meg­kapta a lehetőséget a 4 8 osztályos képzésre. Elsősorban ezért hadakozik a művelődési ágazat felsza­baduló épületekért. Nagy a megosztottság a József Attila utcai pártház hasznosításának ügyében, sokan mondják, bűn lenne nem hivatalnak beren­dezni. Csakhogy itt 250 diá­kot tudnának elhelyezni. Me­zei József állítja, minimális átalakítással, ráadásul a kö­rülmények is ideálisak, me>t ott a konyha, a kert, és a garázsokban a szomszédos Rét utcai szakmunkásképző gya­korlati oktatását is megvaló­síthatnák. Nagyon sok házat megnéz­tek: 'a már említett MHSZ, vagy a szomszédos szakszer­vezeti székház statikailag nem alkalmas, az újabban szóba került MÉV munkásszálló azért nem, mert a cég nem adja el hozzá a konyhát, és a ház olyan leromlott, hogy költsé­ges o felújítása, A kertvárosi laktanyát, amely egészségügyi iskolát is befogadhatna a be­tegellátás mellett, eladni kí­vánja a Honvédelmi Minisz­térium, bár a tanács beje­lentette vételi szándékát, lesz-e elég pénze? Ugyanakkor megoldandó kérdés oz oktatás finanszíro­zása: az egyház és művelődé­si miniszter ebben szintén egyértelműen fogalmaz: nem kívánják az egyházi oktatás költségeit a hivő emberekre hárítani. Nagy előrelépés lesz ezen o területen a ma igaz­ságtalan normatív támogatás, amely most a lakóhelyet tá­mogatja, és nem az intéz­ményt. Az ígéretek szerint ez jövőre változik. Igen ám, de nagy eltérés van ma a nor­matív támogatás és az egy- egy tanulóra elköltött össze­gek között. Ezt most a tanács pótolja saját költségvetésé­ből . . . Ezek a gondok nem Pécs egyed! problémái, hanem va lamennyi hazai püspöki szék­helyé, hiszen csak Pécset néz­ve kevés középiskola épült, mert az államosított -épületek­be lehetett annak idején köl­tözni, ezek felújítására, kar­bantartására összpontosítot­ták a pénzeket. Egyértelmű, hogy a kormányzatnak is fe­lelősréget kell vállalnia a köz­oktatás jövőjéért ezekben a városokban. Ezért fontos az egyház és az önkormányzat közös fellépése, hiszen mind­kettő feltételezhetően felelős­séget vállal ezért az alapel­látásért. Ma a városi tanács kezé­ben viszont komoly döntési le­hetőségek vannak. Lényeges, hogy ezeket a szempontokat mérlegelje I Gáldonyi Magdolna Bezárták a harkányi piacot Megnőtt a járványveszély, elszaporodtak a bűnesetek Hétfőtől hiába keresik a kis­pénzű vásárlók a harkányi piacot. Az egykor virágzó ke­reskedelem eltűnt egyik nap­ról a másikra, a fürdőváros Alfa Ipari Vállalat Megszűnt az Alfa Ipari Vállalat Baranya Megyei Üzemigazgatósága, és meg­alakult az Alfa Ipari Válla­lat Dél-dunántúli üzemigaz­gatósága. A csak mozgás­korlátozottakat bedolgozó­ként foglalkoztató vállalat központja Tatabányán van. A dél-dunántúli üzemigaz­gatóság székhelye Tolna.- A Tolna és Baranya megyei üzemigazgatóságok összevonásával alakult meg az új vállalat - mondja Schaitler Ádám üzemigaz­gató. — Szükség volt erre a lépésre, mert a Baranya megyei üzem veszteséges volt 1989-ben. Az Alfa Ipari Vállalat ugyan kimondottan rehabilitációs célvállalat, de nyereségérdekeltségű. Ezért úgy kell a munkalehetősé­geket megtalálnunk, hogy azok gazdaságosak legye­nek. A baranyaiak kimon­dottan ágyneműt varrnak, nyári paplant és párnát készítenek. A megrendelők mindent határidőre és kifo­gástalan minőségben kér­nek, különben lemondják a megrendeléseket. Nem köny- nyű ezeknek a feltételeknek eleget tenni. A bedolgozók­hoz mindent ki kell szállí­tani, és utána összeszedni, mert tolókocsiban élő, moz­gáskorlátozott emberekről van ■ szó. Pécsett, az Alfa Ipari Vál­lalat Dél-dunántúli üzem- igazgatóságának Zsolnay ut­cai műhelyében szabják az ágyneműt, innen viszik a megye és város különböző pontjaira. Jelenleg tizenegy varrónőt foglalkoztatnak, és egy férfi ragaszt nejlon- zacskókat. Termékeiket köz­vetlenül a Domus és a Me­csek Áruháznak, valamint a Tritexnek adják el.- Lassan már minden ked­vezményt megvonnak - folytatja Schäffler Ádám. - A vállalat eddig társada­lombiztosítási hozzájárulás címén 10 százalékot fizetett, ezt ebben az évben 43 szá­zalékra emelték. Az Alfa minden bedolgozó után - rokkant, mozgássérült, egész­ségkárosodott - állami tá­mogatást kap, de csak ad­dig, míg nem éri el a nyugdíj- korhatárt, és nem mellék­foglalkozásúként dolgozik a vállalatnál. A bedolgozók havi bére 1000-6000 forint között mo­zog. Annak, akinek ez a fő munkája, a minimális bér ­a 4800 forint - 50 száza­lékát meg kell keresnie ha­vonta, hogy az munkavi­szonynak számítson. Ehhez állandóan figyelni kell a piacot, és újabb és újabb munkalehetőségeket kell keresni. Tolna megyében el­sősorban bérmunkát vállal az Alfa. A tervek szerint az ott megkeresett pénz egy részén az igényeknek meg­felelően vásárolnak majd alapanyagokat, és így a két üzem együttesen már nyere­ségesen működhet. A má­sik segítség, hogy a Tritex pécsi központjának közben­járására a kispesti textil­gyárból közvetlenül, 25 szá­zalékos kedvezménnyel, tud­nak anyagot vásárolni ezen­túl.- Igyekszünk a megren­delők igényeinek megfele­lően dolgozni. Ha kell, gye­rekágyneműt, ha pedig kell, vattapaplant készítünk. Szük­ség lenne még néhány var­rónőre, akik 'jól és gyorsan dolgoznak. Sz. K. piacterén. A határozott intéz­kedésre azért volt szükség, mert a higiéniás viszonyok oly­mértékben romlottak, hogy már veszélyeztették a környe­ző vendéglátóegységek tiszta­ságát, sőt járványveszéllyel kellett számolni. Az áldatlan állapotokat az idézte elő, hogy az árusok többsége olcsó szál­láshely hiányában a környék­beli erdőkben vadkempinge- zett. Nehezítette a helyzetet, hogy a tumultust kihasználó bűnözők is előszeretettel ha­lásztak a zavarosban, valamint a szerencsejátékot űzők is fel­tűntek, fittyet hányva a sze­rencsejáték állami monopóliu­mára. Megszaporodtak a bűn­esetek is, az autólopás, illet­ve autófeltörés sem volt ritka a környéken. A kusza, ellen­őrizhetetlen helyzeten a helyi tanács és a rendőrség akképp vált úrrá, hogy bezárta az árusítás lehetőségét a külföld' állampolgárok előtt. A Pénz­ügyminisztérium rendeletét anyanyelvükön sokszorosítva kaphatták meg még a múlt héten a külföldiek. Eszerint felhívják a figyelmüket arra, hogy o kereskedés a helyi törvényekbe ütközik, és meg kérik őket, hagyjanak fel a szabálytalan tevékenységgel. A felhívásnak eleget tett az áru­sok többsége, csupán néhá­nyon éltek a reménnyel, hátha lesz tovább is lehetőségük árulni a messziről hozott por­tékát. Erre már nem kerül­hetett sor ezen a héten. Egye­lőre a harkányi piac bezárta kapuit a jószándékú vándor árusok és a zavarosban halá­szó, kétes elemek előtt egy­aránt. Gaál György :etközí báb­fesztivál Békéscsabán Nyolc ország tizennyolc együttesének a részvételével kedden megkezdődött a 9. nemzetközi bábfesztivál a bé­késcsabai Jókai Színházban. A magyar és külföldi báb­együttesek a színházon kívül több helyen is bemutatják fesztiválműsorukat, amelyek közt hagyományos és modern bábjátékok egyaránt szerepel­nek. A tíz hazai bábegyüttes mellett bolgár, finn, jugoszlá­viai, lengyel, osztrák, romá­niai és szovjet-ukrán bábszín­házak lépnek föl. Letelepedtek

Next

/
Thumbnails
Contents