Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)
1990-05-02 / 28. szám
IO űj Dunántúli napló 1990. május 2., szerda szerkesztőség postájából E Hit kell tudni a gyermekgondozási díjról? Sokan érdeklődtek a gyedről és a gyesről, főként a jogszabály változásokról. Ez alkalommal a gyedről tájékoztatunk, egy hét múlva pedig a gyesről olvashatnak az érdeklődők. A társadalombiztosítási ellátások jogosultsági szabályait — a gyermekgondozási díj kivételével - a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. Tv. tartalmazza. , Indokolt volt a gyermek- gondozási díjra jogosultság alapvető feltételeit is törvényben szabályozni. Az Ország- gyűlés az 1989. december 18-i ülésén fogadta el az erről szóló módosító» javaslatokat. A módosítás szerint gyermekgondozási díj a gyermek kétéves koráig annak a biztosítottnak jár, aki- terhességi, gyermekágyi segélyben részesült vagy ennek hiányában rendelkezik a terhességi, gyermekágyi segélyhez szükséges jogosultsági feltételekkel és- ha munkaviszonyban, szövetkezeti, tagsági viszonyban áll, a gyermekgondozás céljából .fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A mezőgazdasági szövetkezet tagja, továbbá a közös munkában résztvevő családtag akkor jogosult gyermekgondozási díjra, ha- a szülést megelőző két éven belül legalább 90 napon át részt vett a közös munkában és- a gyermek gondozása céljából dijazás nélküli szabadságot vesz igénybe. Gyermekgondozási dijra a gyermek egyéves koráig csak az anya vagy egyedülálló apa, ezt követően a szülők bármelyike jogosult. Az apának a gyermekgondozási dijra jogosultság feltételeivel az igénybevétel első napján kell átlaga a terhességi, gyermekágyi segély alapját képező naptári napi átlagkeresetnél kevesebb, a gyermekgondozási díjat az ez utóbbi figyelembevételével kell megállapítani. Annak, aki a gyermekgondozási segély folyósítása alatt szül és terhességi, gyermekágyi segélyre (szülési segélyre) nem jogosult, a szülés napjától gyermekgondozási díj jár. Nem jár gyermekgondozási díj akkor, ha a gyeden levő bármelyik jogviszonyában munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött kereső tevékenységet folytat. Az Országgyűlés 1990. március 2-i ülésén határozatot fogadott el egyes társadalom- biztosítási ellátások emeléséről. Eszerint az öregségi nyugdíj és a gyermekgondozási díj legkisebb összegét 1990. március 1-jei hatállyal havi 4300 Ft-ra kell emelni. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképte- lenséqi járadékának és a gyermekqondozási seqélyhez iáró oótlék összeqének ezzel arányos emeléséről is. Az ezt végrehajtó miniszter- tanácsi rendelet a gyermek- gondozási segélyre (nem a gyermekgondozási díjra) jogosultnak a gyermekek számától függetlenül havi 2150 Ft jövedelem oótlék kifizetését ren-' deli el. (Ez a pótlék előzőleg 2040 Ft volt.) A gyermekgondozási díj legkisebb összegének emelésével kapcsolatban az Országgyűlés felkérte a Minisztertanácsot, hogy a határozatában foglalt intézkedések végrehajtása érdekében a szükséges felctda- tokat végezze el. Dr. Papp Judit Hiányzik a megnyugtató válasz Rendszeresen ellenőriz a Köjál Garéban Az Új DN április 24-i számában megjelent Mészáros Attila: „Hiányzik a megnyugtató válasz" című cikke. A szerző idézi azt a kijelentésemet, hogy a garéi hulladék- tároló körüli térség lakosságának egészsége jelenleg nincsen közvetlen veszélyben, majd megjegyzi: „a jelenleg és a közvetlen nem világos”.- Szeretném megvilágítani. A Baranya Megyei Köjál 1989-ben és 1990-ben is vizsgálja a garéi veszélyes- hulladék-lerakóban tárolt anyagok és bomlástermékeik koncentrációját a hulladék- lerakót körülvevő mezőgazdasági területen, továbbá Garé és Bosta településeken. A mintákban a hulladéktározóból származtatható szennyezőanyagok szintje kisebb annál a koncentrációnál, ami a tudomány állása szerint emberi egészségkárosodást okozhat. Ezért a lakosság egészsége jelenleg nincs közvetlen veszélyben. Vizsgálataink szerint a BVM által lerakott klórbenzol hulladék jelenleg elsősorban párolgás és a levegővel történő terjedés útján szeny- nyezi a talajt, vizet és az élelmiszernövényeket Garé és Bosta körzetében. Ha a BVM az idén tavasszal fóliával, illetve földdel takarja a tárolóban a sérült hordókat és a — ■■■■ * szennyezett talajt és közben folytatja a sérült hordók átcsomagolását, akkor várhatóan csökken a klórbenzolok légkörbe jutása. Kisebb lesz a talaj, a víz és az élelmiszernövények szennyeződése, mint tavaly. - Sajnos a klórbenzol-szennyeződések teljes megszűnésére egyelőre semmiképpen sem számíthatunk, mert klórbenzol-szennyeződés az általános környezetszeny- nyezés következtében a garéi hulladéktárolótól függetlenül is kimutatható a megye egész területén. Végleges megoldás csak a klórbenzol-hulladékok biztonságos elégetésétől vagy elszállításától és végleges tárolóban történő lerakásától várható. Amíg 'ez nem történik meg, mindig számolnunk kell esetleges veszélyhelyzet kialakulásával, ami azonnali beavatkozást igényel. Úgy gondolom, hogy levelem a lakosságot foglalkoztató kérdésre ad választ. Egyúttal szeretném fölhívni a figyelmet a következőre: a garéi hulladéktárolóban nem 6400 hordó veszélyes hulladék van, hanem 61 200 hordó. Professzor Dr. Morava Endre főigazgató főorvos, Baranya Megyei Köjál Megváltozott a forgalmi rend a pécsi Jókai utcában: a Rákóczi úti csomópontban mindkét forgalmi sávban lehet egyenesen is haladni. Csakhogy az utca jobb oldalán szabálytalanul (kint vannak a tiltó táblák) parkoló gépkocsik akadályozzák a forgalmat, balesetveszélyt okoznak... Megkapta a család a nyugdíját „Miért nem fizetem a számláimat?" címmel jelent meg írásunk az Új DN-ben április 18-án. Levélírónk azt panaszolta, hogy rokkantsági nyugdíját rendkívül körülményesen intézik, január óta egy fillért sem kapott. Egyedül neveli két gyermekét, egyre nehezebben . . . írása nyomán, a Baranya Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság segítségével ügye megnyugtatóan rendeződött, elmaradt járandóságát azóta már megkapta. Köszönetét érdemel a sok telefonáló, és azok is, akik személyesen jelentkeztek, hogy szívesen segítenének a bajbajutottnak. rendelkeznie. Gyermekgondozási díj az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülőnek is jár. A jogosultsághoz szükséges feltételeknek az örökbefogadás, illetőleg a gondozásba vétel időpontjában kell fennállniuk. A gyermekgondozási dijra — ha eltérő rendelkezés nincs — a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. így a gyermekgondozási díj napi összege a táppénz alop- ját képező naptári napi átlagkeresetnek - mezőgazdasági, szövetkezeti tag esetében a betegségi segély számításakor figyelembe vett részesedés naptári, napi átlagának — 65 vagy 75 százaléka, ha a biztosított ilyen mértékű terhességi, gyermekágyi segélyben részesült. Ha a táppénz alapján figyelembe vehető kereset napi------------------------------T udósítónktól A közelmúltban 1000 példányban jelent meg Mágocs helytörténete: Franz Taufel, NSZK-ban élő építészmérnök 1250-től 1800-ig dolgozta fel, tudományos igényességgel. Hamarosan magyar nyelven is olvasható lesz a mű: Strasszer Jakabnét kérték fel, fordítsa le a könyvet. Mágocs legújabbkori hely- történetét korábban Kónyáné Farkas Hédi, majd Bognár Papp Irén dolgozta fel. Az 1988., 1989. évi helytörténeti műveket Hamarné Hegedűs Mária írta, fényképezte, szerkesztette. A vaskos kötetek tartalmazzák mindazt, ami Mágocson, az ott élő emberekkel történt: forrósművek, pótolhatatlan értékű könyvek ezek. Dicséret az alkotónak, a fáradhatatlan, lelkes pedagógusból könyvtárossá lett Hamarné Hegedűs Máriának, mert a helytörténetirás a hazafias tettek és cselekedetek közé sorolható. Szabó József Határozott igény a pécsi tanácshoz! A maguk építette garázsokat adják át a tulajdonosoknak Pécs keleti (Meszes) és nyugati (Uránváros) részén lakó állami garázsbérlők nevében és megbízásából kérjük a következőket: A napokban - becslésünk szerint 1000—1500-an — állami tulajdonú garózsbérlők a PIK- től értesítést kaptunk a 15/1990/MT számú rendeletre és a Pécs Városi Tanács V. B. 30/1990/111. 11-i V. B. számú határozatra hivatkozva, hogy garázsbérleményünk díját 25- 40 százalékkal megemelik. A PIK értesítésében arra is utal, hogy a bérbeadónak joga lett volna 100 százalékkal is emelni, de nem tette, így tulajdonképpen hálásaknak kellene lennünk. Mi, az államinak kinevezett garázsok bérlői másképp látjuk. A tanács a város új területein, látva a személygépkocsik számának nagyarányú növekedését, kezdeményezésünkre hozzájárult ahhoz, hogy garázsokat építsünk. Vállalkoztunk arra, ha a tanács területet biztosít, sokszor erőnkön felül, saját kezünkkel, saját költsé- ! günkre azon felépítjük. Az akkori politikai viszonyok között a tanács a terület juttatásakor egyoldalúan közölte, hogy a felépítmény állami tulajdonba kerül és kötelesek vagyunk bérlőként bért fizetni. Az igazsághoz tartozik, hogy pár éven keresztül a bér 70 százalékát beszámították a bérleti dijba, 30 százalékról azonban szó sem eshetett. Lényegében az építmény a hatalom egyoldalú intézkedésével, az állam tulajdonába került, vagyis a saját kezünkkel és saját költségünkre épített garázsokat államosították. A 20-25 évvel ezelőtt általunk épített garázsok bérét a tanács (kezelő) most közel húszszorosára emelte (40-ről 700-800 forintra). Mi, kiszolgáltatott állampolgárok ez ellen gyakorlatilag semmit nem tehettünk. Az általunk épített helyiségek bérét évente másmás indokkal rendszeresen emelték. Ezt az intézkedést semmi nem indokolta. Az építményt saját kezünkkel, saját költséggel építettük, ahhoz a területen % kivül a bérbeadó egy fillérrel nem járult hozzá. Az építmény fenntartására, szinte elhanyagolható összegeket fordított. Garázsonként körülbelül 3-4000 forintot az eddig eltelt 20-25 év alatt. Ugyanekkor mi hozzávetőlegesen 60- 70 ezer forint bért fizettünk be. Egyértelmű, hogy a bérbeadó a jogával visszaélve jogtalan haszonhoz jutott. Mi indokolta most a 20-40 százalékos bérleti díjemelést? Nevetséges és egyben felháborító, hogy egy 15 négyzet- méter területű, semmilyen közművel nem rendelkező, a bérlők által épített helyiségért szinte egy 1,5 szoba összkomfortos lakás bérét kérik. Hozzá kell tennünk, hogy a garázshelyiségek nagyon is rászorultak volna a felújításra, műszaki állapotuk nagyon leromlott, a bérlők gondozzák (néhány kisebb külső javítás kivételével). Ilyen körülmények között most( már a tanács lehetővé tette, hogy a bérlők a sajátjukat megvásárolják. Milyen erkölcsi és jogi alapon akarják az általunk épített garázsokat értékesíteni úgy, mintha az állam, b tanács építette volna? Milyen címen követelnek tőlünk piaci árakat, 150-180 000 forintot vételárként. Mi úgy gondoljuk, hogy az eddigi bérleti díjjal a 15 négyzetméter terület árát bőven megfizettük. Ezért kérjük, hogy a bérlők által épített garázsok esetében az építményt adják a bérlők tulajdonába, annál is inkább, mert ezek az építmények pár éven belül teljesen tönkremennek, használhatatlanná válnak. Kérjük, hogy az állami garázsbérek emelésére hozott határozatot vonják vissza és az elhanyagolt, egyes helyeken már romhalmazzá váló garázsokat adják át a jogos tulajdonosuknak, a garázsok építőinek. Annak ellenére, hogy az állam által nyújtott telkek értékét többszörösen megfizettük, hajlandók vagyunk kompromisszumos tárgyalások útján és az állag- megóvás érdekében bizonyos anyagi kötelezettséget vállalni. Ennek rendezéséhez kérjük a pécsi országgyűlési képviselőink és a városban tevékenykedő pártok és szervezetek támogatását. Dr. Ferenczy István, Pécs, 39-es dandár út 1/C * Ugyanezzel a problémával foglalkozik és hasonló tényekkel érvel a következő levél: A dr. Somfai Csaba építési osztályvezető tájékoztatását nem fogadhatjuk el, remélve, hogy a megváltozott politikai helyzetben van lehetőség a felgyülemlett problémák rendezésére. A garázsok építői a hatvanas-hetvenes években rákényszerültek arra - más lehetőség hiányában -, hogy a tanács által felajánlott, állami tulajdonban levő telken gépkocsi tárolásra szolgáló garázst építsenek. Már a szerződés kötésekor érte őket az első meglepetés, mely egy jogállamban elképzelhetetlen. A tulajdonosi jogokkal felruházott ingatlankezelő vállalat a számlákkal bizonyított bekerülési költség 75 százalékát volt csak hajlandó elismerni, valamilyen rendeletre hivatkozva. (Az általunk végzett munka értéke szóba se került.) A fenti összeg figyelembevételével és a másik szerződő fél érdekeit semmibe véve határozta meg a bérbeszámítás mértékét, illetve ennek következtében a lelakás időtartamát és amelynek lejártával a garázs átkerül állami tulajdonba. Ez azonban nem zárta ki, hogy ezenkívül plusz bérleti díjat számoljanak fel a terület használatáért. A szerződésben szó sincs arról, hogy az egyoldalúan, a kölcsönös érdekek figyelmen kívül hagyásával megváltoztatható és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kategóriájába tartozó építményekkel (mint például üzlet, műhely, istálló stb., amely hasznot hoz a bérlőnek) azonos elbírálás alá esik és ennek megfelelően a „Nem szabályozott kérdésekben" kitétel szerint a bérbeszámítási dij változtatására -is lehetőséget ad. így történhetett meg az, hogy a bérbeszámítási díj többszöri emelése következtében a garázs rövid időn belül állami tulajdonba került és az új tulajdonos a bérleti dijat kénye-ked- ve szerint emelheti — mint történt ez legutóbb, 1990. április 1-gyel. Ez a bérleti díj (33 forint/négyzetméter) egy luxus kategóriába tartozó lakás (pl. Budapest, Rózsadomb) bérleti díját is meghaladja és ehhez jön — a KSH helytelen besorolása következtében - a 25 százalék áfa is. E kiszolgáltatottság alól próbáltunk időnként kitörni azáltal, hogy bejelentettük a bérelt terület, illetve a későbbiekben a garázs megvásárlásával kapcsolatos szándékunkat. Ez alól a bérbeadó valamilyen ürüggyel mindig kibújt. Reméljük, hogy az Ország- gyűlés hamarosan véget vet ennek az áldatlan állapotnak és végre lehetőség kínálkozik arra is, hogy a garázsok építői vagy jogutódai, akik a bekerülési költséggel azonos használatba vételi díj befizetése révén váltak garázstulajdonossá, lehetőséget kapnak arra, hogy az államtól bérelt területet (nem a garázst, mert annak tulajdonjogáról, a tsz- paraszthoz hasonlóan csak kényszer hatása alatt mondtak le, illetve fogadtuk el az uzsora bérleti díj alapján történő állami tulajdonba vételt) egy elfogadható árért megvásárolják. Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés, vagy a deregulációs bizottság sok, imás egyéb, fontos feladat miatt nem tud a kérdéssel érdemben foglalkozni. Ezért leérjük a tanácsi végrehajtó bizottságot, hogy a legutóbb hozott bérleti díj emelését vonja vissza. Annál is inkább, mert a 15/1990. (I. 31.) MT-számú rendelet 2. paragrafusa szerint a bérleti dij a bérbe adó és bérlő közös megállapodásának függvénye. Amennyiben ez nem történik meg, úgy állampolgári engedetlenségi felhívást kezdeményezünk a felemelt bérleti dij fizetésének megtagadására. Traj Ferenc, Pécs, Tolbuhin út 57.