Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-05 / 31. szám

6 aj Dunántúli napló_________________________ 1990. május 5., szombat Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány A Magyar Köztársaság­iban élő, önálló jövedelem­mel nem rendelkező fiata­lok egyéni és közösségi ak­tivitásának támogatását, az érdekükben és értük cse­lekvők együttműködésének szolgálatát, a cselekvési le­hetőségek feltételeinek bő­vítését fogalmazza meg cél­ként a Nemzeti gyermek- és 'ifjúsági alapítvány alapító okirata. A Minisztertanács által létrehozott alapítvány a gyermekek és a fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítését, életkorúikból és élethelyzetükből adódó hát­rányaik csökkentését, vala­mint a társadalmi folyama­taikban való aktív részvéte- j lüket kívánja elősegíteni. A Í Minisztertanács garantálja az alapítványnak a közpon­ti ifjúsági alap terhére 1990. április elsejétől a játék- és pénznyerő automaták adó­zott nyereségének 50 száza­lékát, az éves idegenforgal­mi alap ugyancsak 50 szá­zalékát. Az alapítványnak adományozza továbbá a Magyar Demokratikus Ifjú­sági Szövetség és a Magyar Úttörők Szövetsége kezelé­sében, illetve tulajdonában volt és a fenti szervezetek által közérdekű óéira fel­ajánlott ingatlanokat. A Minisztertanács a Nem­zeti gyermek- és ifjúsági alapítványnak adományoz­hat DEMISZ- és MÚSZ-ingat- iant. így a győri Hotel Aranypartot, a debreceni DISZ-székházat, a velemi mozgalmi ifjúsági centru­mot, Budapestén pedig az Amerikai úti ifjúsági szol­gáltató irodát, a II. kerü­leti DlVSZ-székházat, vala­mint a BIT és a MÚSZ XVIII. kerületi székházát. Nyolc ingatlan hasznosí­tására pályázatot írnak ki, többek között a nagybuga­ci kulcsosházra, a kiskőrösi ifjúsági központra, a solt- vadkerti üdülőre, a mezőkö- m vesdi irodaházra. Regionális és helyi alapítványoknak, il­letve ilyenek létesítésére adományoznak az ország különböző részén lévő 46 ingatlant. Ezeket azok a he­lyi alapítványok kaphatják 'meg, amelyeket 1990. június 1-jéig létrehoznak. A felté­telek között szerepel: ameny- . nyiben az ingatlanaikat tu­rizmus céljára hasznosítják, az ebből származó bevétel 20 százalékát felajánlják a Nemzeti gyermek- és ifjúsá­gi alapítvány javára. Az alapítvány nyitott, így azt magyar és külföldi ál­lampolgár, jogi személy, il­letve közösség egyaránt tá­mogathatja. JÉlliiiiiiiiÉsiitliMMli ÍÉÉéii^ÍÉB*# che viiiii Pista bácsi Bontják a Minnovát? Kudarcra ítélve Ki tudja, hányán vagyunk ebben az országban, egyko­ri és mai fiatalok, akiket a legutóbbi 22 évben Pista bá­csi — becsületes nevén (tud­ja-e valaki?) Pő/tz István - fogadott szíves szóval a nagy­cenki Széóhenyi-mauzóleum- ban. Akárhányon legyünk is - biztosan sok ezren -, vala­mennyien szívünkbe zártuk őt. Most örömmel jelentem: Pis­ta bácsi megvan még, szinte alig változott, legfeljebb egy kicsit roszabbul lát és nehe­zebben hall. Dehát mi úgyis őt akarjuk hallgatni, a most 84 esztendős, csodálatos öreg­embert, aki még iskolás ko­rában, istenben boldogult tanítójától hallott Széchenyiről, s mint mondja, azonnal „sze­relmese lett". Ennek már igen. csak több, mint hét évtizede, hiszen a korán árvaságra ju­tott —, nagyszülei által felne­velt - Pöltz István (ki hinné?!) mindössze hat elemit végzett. 45 kemény évet húzott le a cukorgyárban lakatosként,» és amikorra felnevelte gyerekeit és nyugdíjba mehetett, végre „szerelmetes” témájának szen­telhette magát. Azóta nem múlik el nap, hogy ne halla­ná a mindenkori látogató a lényegében hasonló, mégis mindig új magyarázatot. — Nyugodtan jöjjenek bár. mikor, itt lakom a szomszéd­ban — mondja biztatóan, és persze reménykedve is -, hát­ha tényleg még egyszer el­jövünk. Biztos, hogy eljövünk - mi is, mások is, hogy újra halljuk: „Őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntőm önö­ket, Pöltz Itsván vagyok, Pista bácsi. E sírkamrában nyug­szik 130 éve Széchényi István, a magyar nemzet halhatatlan emlékű államférfia. Emléke örökké él a magyar nép szí­vében. íMint Arany János ír­ta gyászversében: Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét... 47 Szé- dhenyi-családtag nyugszik itt, és 135 családtag él még szer. te a világban . . ." Megtudjuk még, hogy Szé­chenyi szeretett édesanyjának, az 1787-ben 'elhunyt Cziróky grófnőnek a szíve korábban a kastély kápolnájában nyugo­dott, hogy mindig együtt le­hessen fiával, amikor imádko. zik. Az igazi édesanya, aki akkor is hitt fiában, amikor mások kételkedtek benne: meg fogják látni, az én fiam­nál nagyobb hazafi nem lesz! Bizony, nem sok akadt. De hányán tudták ezt az eltelt évszázadokban? (A „legna­gyobb magyar” jövőre lenne 200 éves). Pista bácsi kese­rűen említi, hogy „Rákosiék alatt" voltak itt olyan „nagy emberek”, akik azt kérdez­ték: „Biztos, hogy olyan nagy ember volt? Hisz1 még ma­gyarul se tudott!" Hogy a Naplóját nem olvasták, az rendjén, de mitől volt olyan nagy mellényük, hogy még vi­rágot se hoztak, fejet se haj­tottak, mikor annyi valóban nagy ember tisztelgett itt és hozott koszorút, például - nem is egyszer! - Jászai Mari. 5 ha egy kicsit biztatja az ember Pista bácsit, előjönnek a történetek. Mint például: vagy húsz éve volt egy diák- találkozó Sopronban, eljött kb. 3000 gyerek. A .magyará­zat után előáll egy tízéves- forma, a szeme tele könnyel, és azt mondja: Bácsi kérem, Széchenyi biztosan nem halt meg. Ha meghalt volna, nem jöttünk volna el ennyien . . De eljöttek, és eljönnek ma is sokan, és virágot is hozná­nak. Ámde a virágbolt mikor legyen zárva, ha nem ünnep­kor, iskolai szünnapon, amikor a „világ végéről" is özönle­nek a gyerekek? (Úristen, mit szólna ehhez Széchenyi?!) Pista bácsit nem kell un­szolni, boldogan tovább me­sél. Van véleménye a Kossuth -Széchenyi vitáról is:- Kossuthot is szeretem, mert ő a szabadságot akarta. Széchenyi nem akart forra­dalmat, és szerintem a törté­nelem őt igazolta. Tetszik tudni, ha Pesten jártam, gyak­ran vittem Széchenyi koszorú­járól egy babért a Kerepesi temetőbe, és bedugtam a Kossuth-mauzóleum kulcslyu­kán. Mind a kettő nagy em­ber volt, és a végén már ők is megbékéltek. Megkérjük még egy szoká­sos fényképre (ki tudja, hány album őrzi a csodálatos öre­get?), és mennünk kell, mert új csoport érkezett. Még hall­juk á régi—új szöveget: „Őszinte tisztelettel és szere­tettel köszöntöm önöket, akik eljöttek Nagycenkre. A legna­gyobb magyart rejti e sírkam­ra ...”, és máris megfogadjuk: igenis, amint tehetjük, újra el­jövünk, hiszen Pista bácsinak megígértük ... Sóvári Gizella A Minnova Komplex Ás- ványvagyon-hasznositási Közös Vállalatról jó öt éve kezdtek beszélni Pécsett. Most az a hír járja: bontják. — Valóban bontanak?- Szó sincs 'bontásról — je­lenti ki Burány Vilmos műszak­vezető —, amit most csinálunk, az üzemen kívül helyezés. Tízegynéhányon maradtak még a DDGáz- volt benzin­bontójának helyén épült üzem­ben.- Önök miért nem mentek el? — 1985 végén heten jöttünk át a DDGáztól, s csak ket­ten hagyták el a Minnovát — válaszolja Katreiner János ke­zelő. — B'zunk abban, hogy valahogyan hasznosítani fog­ják ezt az üzemet és akkor szükség lesz azokra, akik a rendszert működtetik. A pécsi Minnova savazótartályai- Ez különösen a sósavge­nerálóra érvényes — veszi visz- sza a szót Burány Vilmos. — Már most kevesen vagyunk hozzá. Ez a berendezés világ- színvonalú, s a mi munkánk is benne van: 'itt állították elő először egy lépésben harminc százalékosnál töményebb, 30,49 százalékos sósavat.- — Az üzem azonban fehér- bauxit előállítására épült. ..- Ha megnézi azt a négy- és azt a hatoszlopos rend­szert, azokon már ment a fe- hérbauxit-előállítás jugoszláv alapanyagból — közli Burány Vilmos. — A nagy, a száz köbméteres oszlopoknál viszont nem zárult le a kísérlet, mert a megfelelő oldatsebesség meghatározása már nem tör­ténhetett meg. Nemcsak mi, a sósavregenerálót készítő oszt­rák szakemberek is hisznek dbban, hogy lehetne itt fehér- bauxitot gyártani. Európa országai szennyező­déstől mentes, • bányászott bauxitot csak tengerentúli im­portból tudnak beszerezni, de a szállítási távolság igencsak megdrágítja ezt az alapanya­got. Ezért .is dolgoznak több ország kutatói a gyártás meg­valósításán. Hogy a pécsi üzemben mennyire jutottak kö­zel a megoldóihoz? — Nem tudni, a kísérlet félbemaradt. Az 1983-ban alapított közös vállalat igazgatótanácsa ez év február végén kimondta a fel­számolást. (A közös vállalat alapítói: MEV, MSZB, DDGóz, Tatabányai Szénbányák - há­rom éve kivált, a cég szanálá­sakor —, Magnezitipari 'Művek, Ipari Fejlesztési’ Bank, Rock Gépgyár.) A tagvállalatok tü­relme is, a pénz is elfogyott. A beruházásra fordított ne- gyedmilliárd forint tizede kel­lett volna még ahhoz, hogy a kísérletet befejezhessék.- Nem akadt senki az igaz­gatótanácsban, aki azt mond­ta volna: keressünk még húsz­milliót és fejezzük be a kísér­letet? . - 'Nem volt ilyen felvetés — válaszolja dr. Riederauer Szi­lárd, a Minnova igazgatója. — Nem is lehetett. A közös vál­lalat mindegyik tagjának sok­kal nagyobb baja van annál, hogy a Minnovávol foglalkoz­zon. A beruházással kereten belül maradtunk, de a tényle­ges üzemibe helyezés nem fért ■már a költségekbe. Mást nem tehetünk, vevőt keresünk az üzemre.- Mire lehet használni eze­ket a berendezéseket?- 'Pácleveket, vasikloridol- datokat azonnal lehetne feldol­gozni. Ausztriával bármikor -szerződhetnénk vasoxidgyártás- ra. Folynak tárgyalások, de azok mind befagytak: nincs, aki megköthetné a szerződést, ugyanis a felszámolás alatt álló 'Minnova már nem szer­ződhet. Sokan hittek a fehérbauxit ipari előállításában, nemcsak az igazgató — aki korábban a Tatabányai Szénbányák fej­lesztőmérnöke volt és egyike az eljárás feltalálóinak — és a nyilatkozó munkások, 'hanem az osztrák Andritz cég is: Az ismert gépgyártó cég egy re­ménybeli szállítás fejében épí­tette és szerelte fel a sósav- regenerálót. Hogy mi lesz a sorsa? Ha más célra haszno­sítható, akkor pénzt kap érié az osztrák fél, ha nem, akkor szétszedheti és elviheti. * — Tavai y ilyenkor már úgy nézett ki, hogy sikerül előállí­tani lehérbauxitot. Végül is mi történt?- A tizedik-tizenkettedik osz­lop feltöltésénél jelent volna meg a fehérbauxit — tájékoz­tat Szőke Attila, a Minnova technológiai vezetője —, mi a hatodik savazóoszlopnál leáll­tunk, épphogy elkezdtük a he­tediket. Mivel nem folytattuk a kísérletet, nincs bizonyítva, hogy milyen a technológia: jó vagy rossz! A Minnova mo­zaikszó új ásvány feldolgozá­sára utal. Ez. nem sikerült, mert a kísérleti időszakra már nem jutott pénz. De közben megvalósítottuk a kalciumklo- rid-gyártást. Ezt az anyagot a téli utak síkosságvédelméhez használják, Nyugat-Európában ez már elterjedt megoldás. De a szilárd kalciumklorid az olajiparnak, is eladható, vala­mint betonadaléknak is meg­felelő. A 'kalciumkloridból már jelentős bevételhez jutottunk, s emellett egyéb pénzügyi for­rásaink is akadtak. Például a jugoszlóvok felkérésére folytat­tunk kísérletet bauxitvastalani- tásra. * A 'Minnova kísérleti üzemé­ben tavaly ilyenkor még több mint negyven fizikai állomá­nyú - általában többszakmás — dolgozót foglalkoztattak, év végére az a létszám megfele­ződött. A többség önként ment el, felmondásra csak a februá­ri igazgatótanácsi ülést köve­tően került sor. Ekkor az igaz­gató is kérte felmentését.- Mit gondol, a Minnova utóda ezék utón mennyire lesz vonzó munkahely? —’ kérdez­tem Szőke Attilától, akinek a még itt dolgozó munkásokhoz hasonlóan az a szándéka, hogy a létrehozott berendezések hasznosításában a későbbiek során is részt veSz. — őtven-száz főt lehet itt foglalkoztatni attól függően, hogy mit gyárt majd az üzem. Persze, nehéz lesz vonzóvá tenni: csakis pénzzel, azaz jó fizetéssel és más néven lehet. A Minnovánál szétforgácsólód- tak az erők, összefolyt a kísér­letezés és a beruházás, vala­mint a piackutatás. L. Cs. K. Személyiségek - posztokon DR. PATLA KAROLY, a Pé­csi Városi Tanács társadalmi elnökhelyettese. Közgazdász- és jogi diplo­mája van. 1928-ban született Budapesten, munkáscsaládból. A Közgazdaságtudományi Egyetem ipar szakának elvég­zése után öt éven át — 1956- ig dolgozott a Nehézipari Mi­nisztérium tervfőosztályán. In­nen került Pécsre, a Mecseki Ércbányászati Vállalathoz, ahol 1956-tól nyugdíjazásáig, 1989. december 154g dolgozott, 33 éven át a tervgazdasági osz­tály vezetőjeként. Levelező, illetve esti hallga­tóként 1964-ben végezte el az Állam- és Jogtudományi Egye­temet, majd 1978-ban az es­ti egyetem politikai gazdaság­tan szakosító tagozatát. 1948- tól 1989-ig az MSZMP-nek, és a jogelőd pártjának a tag­ja. A városi tanácsnak 1967- től, a megyei tanácsnak 1971- től tagja. Felesége és leánya orvos. Dr. Patla Károly az elkövet­kezendő feladatok megoldásá­ban a város lakosságának közreműködésére számít. Kere­si a kapcsolatot az MTESZ, a közgazdasági társaság, a városépítő és -szépítő egyesü­let, valamint az egyéb szak­mai, társadalmi szervezetek­ben és egyesületekben tevé­kenykedőkkel, hogy szervezett módon segíthessék a város­gazdálkodóst. DR. MAREK NÁNDOR, a Magyar Kémikusok Egyesülete Baranya megyei csoportjának elnöke. A kémiatudományok kandi­dátusa. A JPTE kémia tanszé­kének docense. 1985-től él Pé­csett, a tanszék vezetőjének hívták meg a városba. Győrben született 1930-ban. A Szegedi Tudományegyete­men 1952-ben vegyészi okle­velet, 1961-ben doktori címet szerzett.. Az MTA tudományos minősítő bizottsága 1976-ban nyilvánította a kémiatudomá­nyok kandidátusává. Dolgozott a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetében, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani In­tézetében. Nemzetközi publikációi je­lentek meg szovjet, bolgár, egyiptomi és keletnémet tu­dósokkal. Itthon, a kutatásai révén szoros kapcsolatban dol­gozott többek között a KFKI - val, a Chinoinnal, a Video­tonnal. Szándékai szerint az egye­sület összekötő kapocs lesz a megye analitikus szakemberei között az alapkutatás, az egészségügy, az agrokémia, a környezetvédelem vagy a ra­diokémia területén. Vállalja a szakemberek átképzését, illet­ve képzését a hiányterületen. HELMRICH KORNÉL, a Pé­csi Vasas Ipari Szövetkezet el­nöke. Pécsett született 1933-ban. Elemi, polgári és középisko­láit is itt végezte, mérlegké­pes könyvelői oklevelét a Bu­dapesti Számviteli Főiskola ösztöndíjas hallgatójaként sze­rezte meg. A PIK-nél, a föld­műves szövetkezetek járási központjában, majd több ba­ranyai tsz-nél dolgozott. A Baranya Megyei Patyolat Mo­soda Vállalatnál főkönyvelő­ként végzett közel 10 éves munkáját Kiváló Dolgozó ki­tüntetéssel honorálták. A Va­sas Ipari Szövetkezethez 1974- ben került főkönyvelői beosz­tásba, 1983-tól tölti be a szö­vetkezet elnöki tisztét, amely­re a közelmúltban újraválasz­tották. Helmrich Kornél feleségével két fiút nevel. Szakmai elfog­laltsága mellett politikai ‘kép­zésben is részt vett, feloszlá­sáig az MSZMP tagja volt. Rendszeresen végez társadal­mi munkát, 20 éve önkéntes rendőr. Kedvenc időtöltése a vadászat, valamint a szőlő- és kertművelés. DR. ZUBOR ZOLTÁN, a Baranya Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat igazgatója. Pécsváradon született 1954- ben. Általános iskolai, gimná­ziumi tanulmányait is itt vé­gezte. A Pécsi Tudományegye­tem Közgazdaságtudományi Karán szerezte meg diplomá­ját. 1977-ben került a Bara­nya Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalathoz, mint üzem- és munkaszervező. Több területen is tevékenyke­dett: szervezési majd számvi­teli osztályvezető lett. 1985. április 1-jétől gazdasági igaz­gatóhelyettesnek nevezték ki. Munka mellett szakközgaz­dász-képesítést szerzett, válla­lati komplex vezetői szakon. 1986-ban doktori értekezésé­nek sikeres védése után a közgazdaságtudományok dok­torává avatták. Kiváló Dolgo­zó kitüntetésben i_s részesült. A vállalatnál eltöltött 12 év után a dolgozók teljes támo­gatásával sikerrel pályázta meg a haláleset miatt meg­üresedett igazgatói munkakört. Párton kívüliként számos olyan tevékenységet vállalt, amellyel a kollektíva munkáját segítette, megbízatásait mint szakszervezeti tag látta el. Nős, egy gyermek édesap­ja. Kevés szabadidejét csa­ládjának szenteli. Szakmai ter­vein túl német nyelvtudásának felfrissítése és elmélyítése sze­repel a közelebbi céljai kö­zött. Gáldonyi Magdolna, Kaszás Endre rovata

Next

/
Thumbnails
Contents