Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-05 / 31. szám

6 aj Dunántúli napló_________________________ 1990. május 5., szombat

Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány

A Magyar Köztársaságiban élő, önálló jövedelemmel nem rendelkező fiatalok egyéni és közösségi aktivitásának támogatását, az érdekükben és értük cselekvők együttműködésének szolgálatát, a cselekvési lehetőségek feltételeinek bővítését fogalmazza meg célként a Nemzeti gyermek- és 'ifjúsági alapítvány alapító okirata. A Minisztertanács által létrehozott alapítvány a gyermekek és a fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítését, életkorúikból és élethelyzetükből adódó hátrányaik csökkentését, valamint a társadalmi folyamataikban való aktív részvéte- j lüket kívánja elősegíteni. A

Í Minisztertanács garantálja az alapítványnak a központi ifjúsági alap terhére 1990. április elsejétől a játék- és pénznyerő automaták adózott nyereségének 50 százalékát, az éves idegenforgalmi alap ugyancsak 50 százalékát. Az alapítványnak adományozza továbbá a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a Magyar Úttörők Szövetsége kezelésében, illetve tulajdonában volt és a fenti szervezetek által közérdekű óéira felajánlott ingatlanokat.

A Minisztertanács a Nemzeti gyermek- és ifjúsági alapítványnak adományozhat DEMISZ- és MÚSZ-ingat- iant. így a győri Hotel Aranypartot, a debreceni DISZ-székházat, a velemi mozgalmi ifjúsági centrumot, Budapestén pedig az Amerikai úti ifjúsági szolgáltató irodát, a II. kerületi DlVSZ-székházat, valamint a BIT és a MÚSZ XVIII. kerületi székházát.

Nyolc ingatlan hasznosítására pályázatot írnak ki, többek között a nagybugaci kulcsosházra, a kiskőrösi ifjúsági központra, a solt- vadkerti üdülőre, a mezőkö- m vesdi irodaházra. Regionális és helyi alapítványoknak, illetve ilyenek létesítésére adományoznak az ország különböző részén lévő 46 ingatlant. Ezeket azok a helyi alapítványok kaphatják 'meg, amelyeket 1990. június 1-jéig létrehoznak. A feltételek között szerepel: ameny- . nyiben az ingatlanaikat turizmus céljára hasznosítják, az ebből származó bevétel 20 százalékát felajánlják a Nemzeti gyermek- és ifjúsági alapítvány javára.

Az alapítvány nyitott, így azt magyar és külföldi állampolgár, jogi személy, illetve közösség egyaránt támogathatja.

JÉlliiiiiiiiÉsiitliMMli ÍÉÉéii^ÍÉB*# che viiiii

Pista bácsi

Bontják a Minnovát?

Kudarcra ítélve

Ki tudja, hányán vagyunk ebben az országban, egykori és mai fiatalok, akiket a legutóbbi 22 évben Pista bácsi — becsületes nevén (tudja-e valaki?) Pő/tz István - fogadott szíves szóval a nagycenki Széóhenyi-mauzóleum- ban. Akárhányon legyünk is - biztosan sok ezren -, valamennyien szívünkbe zártuk őt.

Most örömmel jelentem: Pista bácsi megvan még, szinte alig változott, legfeljebb egy kicsit roszabbul lát és nehezebben hall. Dehát mi úgyis őt akarjuk hallgatni, a most 84 esztendős, csodálatos öregembert, aki még iskolás korában, istenben boldogult tanítójától hallott Széchenyiről, s mint mondja, azonnal „szerelmese lett". Ennek már igen. csak több, mint hét évtizede, hiszen a korán árvaságra jutott —, nagyszülei által felnevelt - Pöltz István (ki hinné?!) mindössze hat elemit végzett. 45 kemény évet húzott le a cukorgyárban lakatosként,» és amikorra felnevelte gyerekeit és nyugdíjba mehetett, végre „szerelmetes” témájának szentelhette magát. Azóta nem múlik el nap, hogy ne hallaná a mindenkori látogató a lényegében hasonló, mégis mindig új magyarázatot.

— Nyugodtan jöjjenek bár. mikor, itt lakom a szomszédban — mondja biztatóan, és persze reménykedve is -, hátha tényleg még egyszer eljövünk. Biztos, hogy eljövünk - mi is, mások is, hogy újra halljuk: „Őszinte tisztelettel

és szeretettel köszöntőm önöket, Pöltz Itsván vagyok, Pista bácsi. E sírkamrában nyugszik 130 éve Széchényi István, a magyar nemzet halhatatlan emlékű államférfia. Emléke

örökké él a magyar nép szívében. íMint Arany János írta gyászversében: Nem hal

meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét... 47 Szé- dhenyi-családtag nyugszik itt, és 135 családtag él még szer. te a világban . . ."

Megtudjuk még, hogy Széchenyi szeretett édesanyjának, az 1787-ben 'elhunyt Cziróky grófnőnek a szíve korábban a kastély kápolnájában nyugodott, hogy mindig együtt lehessen fiával, amikor imádko. zik. Az igazi édesanya, aki akkor is hitt fiában, amikor mások kételkedtek benne: meg fogják látni, az én fiamnál nagyobb hazafi nem lesz!

Bizony, nem sok akadt. De hányán tudták ezt az eltelt évszázadokban? (A „legnagyobb magyar” jövőre lenne 200 éves). Pista bácsi keserűen említi, hogy „Rákosiék alatt" voltak itt olyan „nagy emberek”, akik azt kérdezték: „Biztos, hogy olyan nagy ember volt? Hisz1 még magyarul se tudott!" Hogy a Naplóját nem olvasták, az rendjén, de mitől volt olyan nagy mellényük, hogy még virágot se hoztak, fejet se hajtottak, mikor annyi valóban nagy ember tisztelgett itt és hozott koszorút, például - nem is egyszer! - Jászai Mari.

5 ha egy kicsit biztatja az ember Pista bácsit, előjönnek a történetek. Mint például: vagy húsz éve volt egy diák- találkozó Sopronban, eljött kb. 3000 gyerek. A .magyarázat után előáll egy tízéves- forma, a szeme tele könnyel, és azt mondja: Bácsi kérem, Széchenyi biztosan nem halt meg. Ha meghalt volna, nem jöttünk volna el ennyien . .

De eljöttek, és eljönnek ma is sokan, és virágot is hoznának. Ámde a virágbolt mikor legyen zárva, ha nem ünnepkor, iskolai szünnapon, amikor a „világ végéről" is özönlenek a gyerekek? (Úristen, mit szólna ehhez Széchenyi?!)

Pista bácsit nem kell unszolni, boldogan tovább mesél. Van véleménye a Kossuth -Széchenyi vitáról is:- Kossuthot is szeretem, mert ő a szabadságot akarta. Széchenyi nem akart forradalmat, és szerintem a történelem őt igazolta. Tetszik tudni, ha Pesten jártam, gyakran vittem Széchenyi koszorújáról egy babért a Kerepesi temetőbe, és bedugtam a Kossuth-mauzóleum kulcslyukán. Mind a kettő nagy ember volt, és a végén már ők is megbékéltek.

Megkérjük még egy szokásos fényképre (ki tudja, hány album őrzi a csodálatos öreget?), és mennünk kell, mert új csoport érkezett. Még halljuk á régi—új szöveget: „Őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntöm önöket, akik eljöttek Nagycenkre. A legnagyobb magyart rejti e sírkamra ...”, és máris megfogadjuk: igenis, amint tehetjük, újra eljövünk, hiszen Pista bácsinak megígértük ...

Sóvári Gizella

A Minnova Komplex Ás- ványvagyon-hasznositási Közös Vállalatról jó öt éve kezdtek beszélni Pécsett. Most az a hír járja: bontják.

— Valóban bontanak?- Szó sincs 'bontásról — jelenti ki Burány Vilmos műszakvezető —, amit most csinálunk, az üzemen kívül helyezés.

Tízegynéhányon maradtak még a DDGáz- volt benzinbontójának helyén épült üzemben.- Önök miért nem mentek el?

— 1985 végén heten jöttünk át a DDGáztól, s csak ketten hagyták el a Minnovát — válaszolja Katreiner János kezelő. — B'zunk abban, hogy valahogyan hasznosítani fogják ezt az üzemet és akkor szükség lesz azokra, akik a rendszert működtetik.

A pécsi Minnova savazótartályai- Ez különösen a sósavgenerálóra érvényes — veszi visz- sza a szót Burány Vilmos. — Már most kevesen vagyunk hozzá. Ez a berendezés világ- színvonalú, s a mi munkánk is benne van: 'itt állították elő először egy lépésben harminc százalékosnál töményebb, 30,49 százalékos sósavat.- — Az üzem azonban fehér- bauxit előállítására épült. ..- Ha megnézi azt a négy- és azt a hatoszlopos rendszert, azokon már ment a fe- hérbauxit-előállítás jugoszláv alapanyagból — közli Burány Vilmos. — A nagy, a száz köbméteres oszlopoknál viszont nem zárult le a kísérlet, mert a megfelelő oldatsebesség meghatározása már nem történhetett meg. Nemcsak mi, a sósavregenerálót készítő osztrák szakemberek is hisznek dbban, hogy lehetne itt fehér- bauxitot gyártani.

Európa országai szennyeződéstől mentes, • bányászott bauxitot csak tengerentúli importból tudnak beszerezni, de a szállítási távolság igencsak megdrágítja ezt az alapanyagot. Ezért .is dolgoznak több ország kutatói a gyártás megvalósításán. Hogy a pécsi üzemben mennyire jutottak közel a megoldóihoz? — Nem tudni, a kísérlet félbemaradt. Az 1983-ban alapított közös vállalat igazgatótanácsa ez év február végén kimondta a felszámolást. (A közös vállalat alapítói: MEV, MSZB, DDGóz, Tatabányai Szénbányák - három éve kivált, a cég szanálásakor —, Magnezitipari 'Művek, Ipari Fejlesztési’ Bank, Rock Gépgyár.) A tagvállalatok türelme is, a pénz is elfogyott. A beruházásra fordított ne- gyedmilliárd forint tizede kellett volna még ahhoz, hogy a kísérletet befejezhessék.- Nem akadt senki az igazgatótanácsban, aki azt mondta volna: keressünk még húszmilliót és fejezzük be a kísérletet?

. - 'Nem volt ilyen felvetés — válaszolja dr. Riederauer Szilárd, a Minnova igazgatója. — Nem is lehetett. A közös vállalat mindegyik tagjának sokkal nagyobb baja van annál, hogy a Minnovávol foglalkozzon. A beruházással kereten belül maradtunk, de a tényleges üzemibe helyezés nem fért ■már a költségekbe. Mást nem tehetünk, vevőt keresünk az üzemre.- Mire lehet használni ezeket a berendezéseket?- 'Pácleveket, vasikloridol- datokat azonnal lehetne feldolgozni. Ausztriával bármikor -szerződhetnénk vasoxidgyártás- ra. Folynak tárgyalások, de azok mind befagytak: nincs, aki megköthetné a szerződést,

ugyanis a felszámolás alatt álló 'Minnova már nem szerződhet.

Sokan hittek a fehérbauxit ipari előállításában, nemcsak az igazgató — aki korábban a Tatabányai Szénbányák fejlesztőmérnöke volt és egyike az eljárás feltalálóinak — és a nyilatkozó munkások, 'hanem az osztrák Andritz cég is: Az ismert gépgyártó cég egy reménybeli szállítás fejében építette és szerelte fel a sósav- regenerálót. Hogy mi lesz a sorsa? Ha más célra hasznosítható, akkor pénzt kap érié az osztrák fél, ha nem, akkor szétszedheti és elviheti.

*

— Tavai y ilyenkor már úgy nézett ki, hogy sikerül előállítani lehérbauxitot. Végül is mi történt?- A tizedik-tizenkettedik oszlop feltöltésénél jelent volna meg a fehérbauxit — tájékoztat Szőke Attila, a Minnova technológiai vezetője —, mi a hatodik savazóoszlopnál leálltunk, épphogy elkezdtük a hetediket. Mivel nem folytattuk a kísérletet, nincs bizonyítva, hogy milyen a technológia: jó vagy rossz! A Minnova mozaikszó új ásvány feldolgozására utal. Ez. nem sikerült, mert a kísérleti időszakra már nem jutott pénz. De közben megvalósítottuk a kalciumklo- rid-gyártást. Ezt az anyagot a téli utak síkosságvédelméhez használják, Nyugat-Európában ez már elterjedt megoldás. De a szilárd kalciumklorid az olajiparnak, is eladható, valamint betonadaléknak is megfelelő. A 'kalciumkloridból már jelentős bevételhez jutottunk, s emellett egyéb pénzügyi forrásaink is akadtak. Például a jugoszlóvok felkérésére folytattunk kísérletet bauxitvastalani- tásra.

*

A 'Minnova kísérleti üzemében tavaly ilyenkor még több mint negyven fizikai állományú - általában többszakmás — dolgozót foglalkoztattak, év végére az a létszám megfeleződött. A többség önként ment el, felmondásra csak a februári igazgatótanácsi ülést követően került sor. Ekkor az igazgató is kérte felmentését.- Mit gondol, a Minnova utóda ezék utón mennyire lesz vonzó munkahely? —’ kérdeztem Szőke Attilától, akinek a még itt dolgozó munkásokhoz hasonlóan az a szándéka, hogy a létrehozott berendezések hasznosításában a későbbiek során is részt veSz.

— őtven-száz főt lehet itt foglalkoztatni attól függően, hogy mit gyárt majd az üzem. Persze, nehéz lesz vonzóvá tenni: csakis pénzzel, azaz jó fizetéssel és más néven lehet. A Minnovánál szétforgácsólód- tak az erők, összefolyt a kísérletezés és a beruházás, valamint a piackutatás.

L. Cs. K.

Személyiségek - posztokon

DR. PATLA KAROLY, a Pécsi Városi Tanács társadalmi elnökhelyettese.

Közgazdász- és jogi diplomája van. 1928-ban született Budapesten, munkáscsaládból. A Közgazdaságtudományi

Egyetem ipar szakának elvégzése után öt éven át — 1956- ig dolgozott a Nehézipari Minisztérium tervfőosztályán. Innen került Pécsre, a Mecseki Ércbányászati Vállalathoz, ahol 1956-tól nyugdíjazásáig, 1989. december 154g dolgozott, 33 éven át a tervgazdasági osztály vezetőjeként.

Levelező, illetve esti hallgatóként 1964-ben végezte el az Állam- és Jogtudományi Egyetemet, majd 1978-ban az esti egyetem politikai gazdaságtan szakosító tagozatát. 1948- tól 1989-ig az MSZMP-nek, és a jogelőd pártjának a tagja. A városi tanácsnak 1967- től, a megyei tanácsnak 1971- től tagja. Felesége és leánya orvos.

Dr. Patla Károly az elkövetkezendő feladatok megoldásában a város lakosságának közreműködésére számít. Keresi a kapcsolatot az MTESZ, a közgazdasági társaság, a városépítő és -szépítő egyesület, valamint az egyéb szakmai, társadalmi szervezetekben és egyesületekben tevékenykedőkkel, hogy szervezett módon segíthessék a városgazdálkodóst.

DR. MAREK NÁNDOR, a Magyar Kémikusok Egyesülete Baranya megyei csoportjának elnöke.

A kémiatudományok kandidátusa. A JPTE kémia tanszékének docense. 1985-től él Pécsett, a tanszék vezetőjének hívták meg a városba.

Győrben született 1930-ban. A Szegedi Tudományegyetemen 1952-ben vegyészi oklevelet, 1961-ben doktori címet

szerzett.. Az MTA tudományos minősítő bizottsága 1976-ban nyilvánította a kémiatudományok kandidátusává. Dolgozott a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetében, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetében.

Nemzetközi publikációi jelentek meg szovjet, bolgár, egyiptomi és keletnémet tudósokkal. Itthon, a kutatásai révén szoros kapcsolatban dolgozott többek között a KFKI - val, a Chinoinnal, a Videotonnal.

Szándékai szerint az egyesület összekötő kapocs lesz a megye analitikus szakemberei között az alapkutatás, az egészségügy, az agrokémia, a környezetvédelem vagy a radiokémia területén. Vállalja a szakemberek átképzését, illetve képzését a hiányterületen.

HELMRICH KORNÉL, a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet elnöke.

Pécsett született 1933-ban. Elemi, polgári és középiskoláit is itt végezte, mérlegképes könyvelői oklevelét a Budapesti Számviteli Főiskola ösztöndíjas hallgatójaként szerezte meg. A PIK-nél, a földműves szövetkezetek járási központjában, majd több baranyai tsz-nél dolgozott. A Baranya Megyei Patyolat Mosoda Vállalatnál főkönyvelőként végzett közel 10 éves munkáját Kiváló Dolgozó kitüntetéssel honorálták. A Vasas Ipari Szövetkezethez 1974- ben került főkönyvelői beosztásba, 1983-tól tölti be a szövetkezet elnöki tisztét, amelyre a közelmúltban újraválasztották.

Helmrich Kornél feleségével

két fiút nevel. Szakmai elfoglaltsága mellett politikai ‘képzésben is részt vett, feloszlásáig az MSZMP tagja volt. Rendszeresen végez társadalmi munkát, 20 éve önkéntes rendőr. Kedvenc időtöltése a vadászat, valamint a szőlő- és kertművelés.

DR. ZUBOR ZOLTÁN, a Baranya Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója.

Pécsváradon született 1954- ben. Általános iskolai, gimnáziumi tanulmányait is itt végezte. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerezte meg diplomáját. 1977-ben került a Baranya Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalathoz, mint üzem- és munkaszervező. Több területen is tevékenykedett: szervezési majd számviteli osztályvezető lett. 1985. április 1-jétől gazdasági igazgatóhelyettesnek nevezték ki.

Munka mellett szakközgazdász-képesítést szerzett, vállalati komplex vezetői szakon.

1986-ban doktori értekezésének sikeres védése után a közgazdaságtudományok doktorává avatták. Kiváló Dolgozó kitüntetésben i_s részesült. A vállalatnál eltöltött 12 év után a dolgozók teljes támogatásával sikerrel pályázta meg a haláleset miatt megüresedett igazgatói munkakört.

Párton kívüliként számos olyan tevékenységet vállalt, amellyel a kollektíva munkáját segítette, megbízatásait mint szakszervezeti tag látta el.

Nős, egy gyermek édesapja. Kevés szabadidejét családjának szenteli. Szakmai tervein túl német nyelvtudásának felfrissítése és elmélyítése szerepel a közelebbi céljai között.

Gáldonyi Magdolna, Kaszás Endre rovata