Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-31 / 57. szám

- J Oj Dunántúli napió 1990. máiur 31., csütörtök A családi nevelés segítői a gondozónők Bővítik az éjjel­nappali bölcsődét — A bölcsődékre a gyed és a gyes mellett is szükség van, segítenek az anyai gondozást kiegészíteni — mondja dr. Krassy Ilona, az Egyesített Egészségügyi Intézmények nő- és gyermekvédelmi igazgató­helyettes főorvosa. - A diplo­más nők közül többen nem engedhetik meg maguknak, hogy a gyermekük három­éves koráig otthon maradja­nak. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a gyereknek sokkal jobb, ha bölcsődében van és nem otthon nevelke­dik csak, mert olyanok a szo­ciális körülményei. A süket­néma anya gyereke azért jár bölcsődébe, hogy ott megta­nuljon beszélni. Nagy segít­séget jelent az egyetemi és főiskolai hallgatóknak is a bölcsőde: nem kell a tanul­mányaikat megszakítaniuk, és nénit sem kell keresniük a baba mellé. jón munka nélkül. A Hajnó­czy utcai bölcsődénkben mű­ködik a POTE Szülészeti Kli­nikájának optimális családter­vezési rendelése, és segítséget nyújtunk o lombikbébi-prog- ramhoz is. Vállalkozunk arra, hogy azokkal az enyhén fo­gyatékos gyerekekkel is fog­lalkozunk, akiket a szülők ed­dig nem tudtak hol elhelyez­ni. Ezt a Melinda utcai böl­csőde vállalta, és így nagyobb zökkenő nélkül kezdhetik meg az óvodai és oz iskolai éle­tüket. Azok részére. akik egészséges gyerekek közé nem vihetők, külön bölcsődét hí­A yyeunekgondozősi segély bevezetése a hatvanas évek végén jó hatással volt a születések számára. 1972-73-ban Pécsett évente már 2200-2400 gyerek született, míg 1975-ben majdnem elérte a 3000-et. 1977-ben ez a szám 2600-ra csök­kent Napjainkban 1800-1900 gyerek látja meg a napvilágot Pécsett évente. A várandós anyákat is jobban megbecsülték. Aztán, ahogy a gazdasági helyzet romlott, úgy csökkent a születések száma. 1974. után a népesedéspolitikai ha­tározatot követően még a leg­több családban megszületett a harmadik gyerek is, de a későbbi években sokan még a másodikra sem igazán vál­lalkoztak. A gyed és a gyes beveze­tése óta a bölcsődék túlzsú­foltsága megszűnt. A gondo­zónők családias hangulatot tudnak teremteni, hiszen egy- egy öt kisgyermekkel foglal­kozhat. friss zöldséget és gyümölcsöt kell kapnia, valamint rostos gyümölcsleveket. A bölcsődék igyekeztek saját beszerzési forrósokat felkutatni, ahol kedvező áron vásárolhatják meg a főzeléknek valót és a gyümölcsitalokat. Pécsett jelenleg 1000 böl­csődei férőhely van. A gon­dozónők 95 százaléka szak­A bölcsődék nyitottak, szo­ros a kapcsolat a szülők és a gondozónők között. Először a családban ismerkednek meg az intézmény dolgozói a kis­gyerekkel. A beszoktatási idő is könnyebbé teszi az anyától való elszakadást. A gondozó­nők a kisgyermekek fejlődésé­ről naplót vezetnek. A gyere­kek önálló tevékenységét első­sorban irányítják, megtanítják őket játszani, eaymóssal és a felnőttekkel együttműködni.- A bölcsődék nagy gondot fordítanak az egészségnevelés­re, a gyerekek sokat vannak levegőn — folytatja dr. Krassy Ilona. — A Módszertani Böl­csődében dolgozik egy diate- tikus, aki rendszeresen étlap­tervet készít, amit elküld a városban működő másik tizen­hat intézménynek. A menük összeállításában az egészsé­ges táplálkozás mellett a gaz­daságosság a másik fő szem­pont, hiszen a kisgyereknek ebben a korban elsősorban A pécsi, Hajnóczy utcai „éjjel-nappal" bölcsödében Fotó: Proksza László képzett. Az egészségügyi szak- középiskola befejezése után tízhónapos tanfolyamon mun­ka mellett szerezték meg a gondozónői oklevelüket. Szak­mailag is sokkal szélesebb kö­rű a munkájuk, mint amilyen évekkel ezelőtt volt. A gondo­zónők közül sokan az ala­csony fizetés miatt kénytele­nek pályát módosítani. Elmen­nek három műszakba, az ipar­ban és a kereskedelemben he­lyezkednek el.- Szeretnénk őket megtar­tani, ezért igyekszünk a lehe­tőségekhez mérten a béreket rendezni - mondja dr. Krassy Ilona. — Várhatóan 1995-től ismét emelkedni fog a gye­reklétszám, szükség lesz a munkájukra. Igyekszünk a böl­csődéinket is jobbon kihasz­nálni. Az átmeneti időben minden lehetőséget megraga­dunk, hogy senki ne marad­. vott életre a város. Itt egy- egy gondozónő három gye­rekkel foglalkozik. Külön logo­pédus, gyógytornász segíti a munkájukat. Az országban először Pécset az Endresz György utcában kezdte meg működését egy ilyen bölcső­de. A rossz szociális helyzetű családok száma egyre emelke­dik. A hatnapos, éjjel-nappali, eddig húsz férőhelyes bölcső­dét a Hajnóczy utcában negy­ven férőhelyesre bővítjük. A csecsemőotthonban elhelyezett gyerekek száma is egyre nő, elsősorban a csecsemőké, a negyven férőhelyen 36 gyerek van, közülük 26 egy év alatti. Szükség van a bölcsődékre. A családot nélkülöző gyerek­nél az otthont pótolja, a családban élőknél családsegí­tő, egészségnevelő tevékeny­séget végez. Szalai Kornélia Mérsékelt idegenforgalom várható Harmincszázalékos visszaesés? Kínálati helyzet a szálláshelyek piacán Mérsékelt, helyenként gyenge vendégforgalomra számítónak az idegenforgal­mi szakemberek az idei sze­zonban. Az ország turiszti­kailag legjelentősebb vidéki körzeteiben — az MTI bel­földi tudósítóinak informá- ] dói szerint — a tavalyihoz I képest számottevő, egyes ) prognózisok szerint huszon- öt-ho'mincszázalékos visz- szaesés várható. Nem lesz találkozóhely A lengyel idegenforgalmi szervezetek például ez évre már egyáltalán nem kötöt­tek szerződéses megállapo­dásokat magyar partnerin­tézményeikkel. A csehszlovák és szovjet utazási irodák a tavalyinál lényegesen keve­sebb előmegállapodás je- i lentős hányadát is lemond- • tők. Jellemző, hogy csupán a debreceni Arany Bura ! Szállóba háromszázzal keve- i sebb turistacsoport érkezik i az idén, mint a múlt esz­tendőben. Az IBUSZ bala- I toni igazgatóságán eddig a | szovjet rendelések hetven I százalékát törölték, s nem ; sokkal jobb a helyzet a , csehszlovák csoportok eseté- i ben sem. Míg az említett országok­! ' kai kapcsolatosan főként gazdasági és elszámolási í gondokkal magyarázzák a j szakemberek a forgalom j csökkenését, az NDK-beli turisták Magyarország iránti vonzalmát az ismert társa­dalmi-politikai változások is mérséklik. Köztudomású, ihogy a korábbi években hazánk, ezen belül is főként a Ba­laton térsége volt a kelet- és nyugatnémet állampolgá­rok találkozóhelye. Miután e célból már nem kell Ma­gyarországra utazni, az NDK idegenforgalmi szervezetei a Balatonnál lekötött utak negyven—nyolcvan szózalé- I kát lemondták. Kisebb mér­I tőkben ugyanez a tenden­cia tapasztalható a Velen­I cei-tónál és a nyugati ha­tár mentén, Vas megyében is. Egyenes következménye en­nek, hogy az említett tér­ségekben az NSZK-beli tu­risták száma is csökkenni fog. A Balaton északi part­ján például mintegy ötven, a déli porton harminc-negy- venszázalékos visszaeséssel számolnak ebben a viszony­latban. Az NDK—NSZK „ta­lálkozóhelyként" kevésbé exponált idegenforgalmi tér- , ségek ben a nyugatnémet tu­rizmus kisebb mértékű csök­kenésére, esetenként némi növekedésre is számítónak, így például Baranya megye német nemzetiségű telepü­lésein stabil tendenciának mutatkozik a rokonlátogató­ba érkező nyugatnémetek számának állandó gyarapo­dása. Biztató jelenség, hogy a vidéki idegenforgalmi szer­vezetek többsége nem pá­nikhangulatban fogadja az idén várható változásokat. Üzletpolitikai eszközökkel, a kínálat bővítésével igyekez­nek erősíteni azt az érdek­lődést, amely Hollandiából, Belgiumból, Dániából, s újabban Olaszországból is megnyilvánul hazánk iránt. A holland turisták száma a Baloton-parton tavaly több mint ötven százalékkal nőtt, s további növekedés várha­tó az idei szezonban is. A Benelux-országok hoz­zánk utazó polgárai közül sokan előszeretettel, s im­már törzsvendégként keresik fel a Velencei-tó környékét, sőt az ország távolabbi vi­dékeit is. Például Debre­cen és Hajdúszoboszló kem­pingjei a hollandok kedvelt pihenőhelyei, míg a hajdú- böszörményi turistatábort fő­ként a belgák látogatják szívesen. Újjáéledő légiforgalom Az ország csaknem min­den idegenforgalmi tájegy­ségén nagy reményeket fűz­nek a belföldi légilorgalom újraéledéséhez. Pécsett nem­csak a város turistaforgal­mának további fellendülését, hanem a harkányi gyógyfür­dő hatékonyabb hasznosítá­sát is várják a légiközleke­dés lehetőségétől. Debre­cenben a hortobágyi pusz­ta megközelíthetőségén túl ugyancsak a termálturizmus fejlesztését hangoztatják in­dokként a volt szovjet 'kato­nai repülőtér polgári hasz­nosítása mellett. Siófokon nem a forgalom mennyiségi növekedését, hanem egy mó­dos és új igényeket keltő vendégkör megjelenését tart­ják elsődlegesnek a légi­forgalom előtt már megnyi­tott repülőtér révén. Az utazási irodák a szer­vezett turizmus csökkenését a bejelentés, szállásfoglalás nélkül érkező — úgynevezett „beeső" — vendégek foga­dási feltételeinek javításával is igyekeznek ellensúlyozni. Az idén Olaszországra és az NSZK-ra is kiterjesztett vizummentesség valószínűleg .növelni fogja a spontán tu­rizmust. E tekintetben a szakemberek kedvezőnek íté­lik a szálláshelyek „piacán" mutatkozó kínálati helyzetet, amely nemcsak a" szervezett forgalom csökkenéséből, ha­nem új fejlesztésekből is adódik. A Balaton déli partján lévő kempingekben például a Siotour négyszáz új lakó- kocsihelyet alakított ki, s ezen .felül júliusban meg­nyitja az ötszáz személyes, új Zamárdi III. autóskempinget, valamint a lengyeltóti üdü­lőfaluban a háromcsillagos Két Tó Szállodát. Az északi parton is korszerűsítették a táborhelyeket, s május 19- én az akarattyai kemping­ben naturista strandot nyit­nak. Jelentősen növeli a szállóskínálatot a szakszer­vezeti és vállalati üdülők egy részének kereskedelmi forgalom útján történő hasz­nosítása; ez a balatoni tér-, ségben mintegy nyolcezer szálláshelyet jelent. A Ve­lencei-tónál — az új agár­di és bővített gárdonyi kem­ping, továbbá számos ma­gánpanzió révén - mintegy húsz százalékkal több ven­déget tudnak elhelyezni. Kempingfejlesztési program folyik Vas megyében, Bara­nyában pedig a táborhelyek bővítésén túl lelújitották a harkányi Dráva és Siesta Hotelt, a mohácsi Korona Szállót, s új szállodákat épí­tettek Pécsváradon és Szi­getváron. A legnagyobb fogadó Az ország „legnagyobb fogadója", a fizetővendég- szolgálat körül ismét bizony­talanságot teremtett az adó­feltételek szigorítása. Emiatt máris csökkent az utazási irodának felkínált magán- szállások száma, s termé­szetes reakcióként várható, hogy a tulajdonosok maguk igyekeznek vendégeket fogni kiadó szobáikba. Bár egyes idegenforgalmi prognózisok szerint a július —augusztusi csúcsszezonban ismét zsúfoltak lesznek a legkeresettebb üdülő- és ki­rándulóhelyek, az idény egé­szét tekintve mégis a túlkí­nálat és a vendégért folyó verseny válik jellemzővé. A kialakuló piaci viszonyoktól a szakemberek többsége is előnyös változásokat remél a magyar „turisztikai ipar­ban". Szép német nyelutudással Stájerországban énekelt a belvárosi iskola kiskárusa „Bravo, bravo" és vastops zúgott a stájerországi Hz kul- túrhózának ■ nézőterén, amikor a Pécs-belvárosi Általános Is­kola német nemzetiségi kiskó- rusa előadta a tavaszt idéző népdalokból álló műsorát. Az ilzi iskola kórusának meghí­vására egy hetet töltött itt a 40 tagú — 7—10 éves gyere­kekből álló — kórus Grófné Darányi Éva tanárnő vezetésé­vel. A két iskola között még az ősz folyamán alakult ki a kap­csolat, s éltkor kapott meghí­vást a kiskórus egy fellépésre a májust búcsúztató ünnepen. A bemutatkozó szerepléskor olyan sikert arattak a német nyelven, szép kiejtéssel elő­adott népdalokkal, a magyar csárdással, hoav a következő napon újabb szereplésre kér­ték fel a gyerekeket. Igen emlékezetes marad a kórus tagjai számára az egyhetes program, melyet a község lakói és az ott élő vállalkozók (bank, vendéglős, közlekedési vállalkozó stb.) szervezték. Színes programokat biztosí­tottak a gyerekek számára: sportverseny, szabadtéri grille­zés, kirándulás egy közeli várba, túra az Alpokba, láto­gatás egy állatparkba. Tanu­lóink bekapcsolódtak az is­kolai életbe. Az ott tanító kol­légák elismeréssel nyilatkoztak a magyar gyerekek német tu­dásáról. Kiemelték azon gye­rekek beszédkészségének ma­gas szintjét, akik a kétnyelvű osztályokban tanulnak. Ez év szeptemberében a Belvárosi Általános Iskola és a nemzetiségi kiskórusban éneklő gyerekek és szüleik látják ven­dégül az ilzi iskola kórusát. A kapcsolattartás része, hogy a pünkösdi fesztivál ke­retében, a pécsiek fogadják az ilzi iskola pedagógusait és a szülők egy részét.

Next

/
Thumbnails
Contents