Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-31 / 57. szám

1H). májút 31... ctütörtök . .. ,r . . uj Dunántúli napló - - ­............- . 7 K ölni gyárosok véleménye: Kis- és középüzemeket! Nyílt levél Szabó Nándornak, Pécs város mb. tanácselnökének Az idegenforgalmi szezon kezdetén TISZTELT ELNÖK ÚR! A Pécs-Baranya Idegenforgalmi Szerveze­teinek Egyesülése, felelősséget érezvén az általunk képviselt területért, felkéri az Elnök Urat, hogy az idegenforgalmi szezon kezde­tén tegye meg azokat a legszükségesebb in­tézkedéseket, melyek 'kedvezően befolyásol­hatják a városban élők és a városba láto­gatók közérzetét. Megértve az ön cselekvési korlátáit, a következő igen kirívó hiányossá­gok felszámolását kérjük: 9 A belváros általános szennyezettsége (por, szemét, sfb.). 9 Széchenyi téren uralkodó állapotok: Nádor Szálloda, bírósági épület előtti rendetlenség . . . • A Citrom utcai építkezés környékének minden képzeletet felülmúló állapota. (Sár, víz, szemét, balesetveszély, közvi­lágítás hiánya.) 9 A szervezett formában érkező turistá­kat szállító autóbuszok parkolási gondja. • Több nyelvű információs táblák hiánya. A fentiek megoldására javasoljuk: • A szokásos takarításon túl a történeti belváros útjainak és járdáinak heti egy alkalommal történő lemosását. # A Citrom utcai építkezés 'kivitelezőjé­nek felelősségre vonását és az ott ural­kodó állapotok azonnali felszámolását. (Ideiglenes járda, közvilágítás, építő­anyagok rendezett tárolása, rendszeres napi takarítás.) 9 A Domus Aruház parkolójában lévő autós oktatói pálya megszüntetése, autóbusz-parkolóként való kijelölése. • Több nyelvű információs táblák kihe- . lyezése. 9 Kérjük továbbá az Elnök Urat, hasson oda, hogy az illetékes szervek (rendőr­ség, közterület-felügyelet) szerezzenek érvényt a> közlekedési, elsősorban a par­kolást tiltó tábláknak. A Pécs—Baranya Idegenforgalmi Szerveze­teinek Egyesülését aggasztja a város romló közbiztonsága. Kérjük, járjon el a város rendőrkapitányánál, hogy fokozottabban el­lenőrizzék a turisták által gyakran látogatott és bűnözőktől veszélyeztetett területeket. (Szent István tér, Borba kán kert, Szalai úti parkoló.) 'PÉCS-BARANYA IDEGENFORGALMI SZERVEZETEINEK EGYESÜLÉSE Pályát kezdeni, pályán maradni (2.1 Kifelé a Gutenberg-galaxisból Miért választotta a pályát? Véleménye szerint milyen képzést kapott a főiskolán? Mi az oka a rossz közérzetének? Volt-e lehetőség felkészülni a pályakezdésre? Foglalkoztak-e az öl­tözködés, megjelenés szerepével? Okozott-e gondokat — s ha igen, milyen jellegűeket - a gyerekekkel való kapcsolat ki­alakítása? Hogyan fogadták? Tovább nyílt az agrárolló Csaknem egy évtized adatainak értékelésével a Központi Statisztikai Hiva­talban elkészült a mező- gazdasági árakat, árará­nyokat elemző és ezzel az agrárolló változását be­mutató statisztikai tanul­mány. Ez azt bizonyítja, hogy amíg a mezőgazda- sági termékek felvásárlási árai 1980 és 1988 között átlagosan 35,8 százalékkal nőttek, addig az ipari eredetű anyagok, eszkö­zök, szolgáltatások ára 49,8 százalékkal emelke­dett. Az adatok szerint az agrárágazat 10,3 száza­lékkal magasabb áron ju­tott a termeléshez szüksé­ges ipari anyagokhoz, mint amennyiért saját termé­keit el tudta adni. Ez az úgynevezett agrárolló, amely az évtized elejétől a közepéig előbb növek­vő, azután csökkenő, az utóbbi években pedig is­mét növekvő tendenciát mutat. 1981-ben ugyanis- a statisztikusok szerint- átlagosan mindössze alig fél százalék volt a különbség az ipari és a mezőgazdasági árak kö­zött, ám ez 1985-ben meg­haladta a 9 százalékot, mostanra pedig 10 száza­lék fölé emelkedett. A gazdák számára bizo­nyára tanulságos, hogy az 1980-as években a mező- gazdasági termékek felvá­sárlási ára évenként nem egészen 4 százalékkal nö­vekedett, ugyanakkor a felhasznált iparcikkek árai évenként átlagosan több mint 5 százalékkal emel­kedtek. Igaz ugyan, hogy az agrárágazat a növényi termékekért 1988-ban 37,4 százalékkal, az állati ter­mékekért 34,5 százalékkal kapott többet, ám tény, hogy a felhasznált ipar­cikkekért átlagosan 50 százalékkal többet fize­tett. A legfeltűnőbb, hogy egy évtized alatt csaknem a kétszeresére emelkedtek az energiahordozók és az állategészségügyi anya­gok árai, s még a legki­sebb mértékben növekvő iparcikk-csoportoknál is 30 százalékos volt az árdrá­gulás. Az elkövetkező években jelentős változás alakulhat ki az agrárolló mértéké­ben. Korábban a mező- gazdasági termékeknek csupán egyharmada volt szabadáras, ám idén ja­nuár elsejétől — a mező- gazdasági felvásárlási árak liberalizálásával - a termékek döntő többsége a szabad árformába ke­rült. Valószínű, hogy az elkövetkező években az árak gyakrabban változ­nak, ám az árak magasra szökésének gátat szab az élelmiszerfogyaszták fi­zetőképessége. Azzal is le­het számolni, hogy a gé­pekért és eszközökért —, amelyeknek minden bi­zonnyal a korábbinál na­gyobb hányada a konver­tibilis piacokról kerül az országba — a jelenleginél jóval többet kell majd ki­adni a gazdáknak. Bárhogy alakulnak . az árak, az agrárolló nyílá­sában vagy szűkülésében a kialakuló piacgazdaság szabályozó szerepe az ed­diginél jóval nagyobb lesz. Ezt bizonyítják az em­lített időszakban szerzett külföldi tapasztalatok is, amelyek szerint az euró­pai országok többségében — a miénkhez hasonlóan — az agrárolló növekedé­se volt a jellemző. Az el­múlt évtizedben például Dániában, az Egyesült Királyságban és az NSZK- bon is nagyobb mértékű volt a termeléshez fel­használt ipari eredetű anyagok árának emelke­dése, mint a mezőgazda- sági termékeké. (MTI) Baranyában járt a Kölni Ke­reskedelmi és Iparkamara kül­döttsége. A kamara Köln vá­ros és gazdasági vonzás kör­zetére terjed ki. Ez az agglo­meráció észak-dél irányban 30, kelet—nyugat irányban mintegy 70 kilométeres terü­letet öiel át. Az egymillió la­kosú Köln, a Ruhr-vidék ipari nagyvárosa, Észak-Rajna­Vesztfália tartomány legnépe­sebb városa. A Rajna-vidéken az NSZK 68 kamarájából 16 talál'hátó, ezek egyike a 'kölni. A kamara küldöttségének ve­zetőjétől, Victor Vogttól kér­deztük: — Mi volt a célja a bara­nyai látogatásuknak, és mi­lyen eredménye lehet egy ilyen vidéki kapcsolatfelvétel­nek? — Új piacok keresése. Ha­bár a BNV-re jöttünk, Ma­gyarország nemcsak Budapest, Budapesten nem lehet meg­ismerni az önök országát. Hi'ba volt eddig, hogy a né­met vállalatok nem igazán te­kintettek ki vidékre. Annál is inkább, mert Pécs nagyon szép város, és a környék is meg­ragadó. Érdekes számunkra Baranyában a német kisebb­ség élete és helyzete, az itt­létük megkönnyíti számunkra a gazdasági kapcsolatok ki­építését. Az új piacok felku­tatásához a kisebb gazdasági térségeket is fel kell mérni, tapasztalatokat gyűjteni, sze­mélyes benyomásokat szerezni jöttünk, megismerni a vidéki gazdasági szervezeteket, a he­lyi kis- és középüzemeket. Ka­maránk munkájában döntően kis- és középcégek vesznek részt, az ilyen méretű gazda­sági egységek egyszerűbben tudnak kapcsolatokat kiépíteni a hasonló magyarországi vál­lalatokkal. — Sok nyugati befektető ar­ról panaszkodik, hogy Ma­gyarországon nem is olyan egyszerű a gazdasági kap­csolatok kiépítése? — Igen, ez igaz, éppen ezért a régebbi gazdasági kapcso­latokkal rendelkező német cé­gek tapasztalatain túl ma­gunknak is meg kell ismer­nünk a magyarországi hivata­los szerveket, jogi procedúrá­kat, hogy ne essünk ugyan­abba a csapdába, mint szá­moson korábban. Gondolok itt a különböző engedélyek és összesen mintegy 50 millió forintot fizettek be a lakás­kölcsönök adójaként az ügy­felek az OTP-nek április 9-ig, vagyis addig a napig, amikor életbe lépett az alkotmánybí­róság döntése, amellyel a kamatadót — a pénzügyi szakemberek szerint helyeseb­ben hiteladót — megszüntette. Mindazok, akik befizették a rójuk kirótt adót, azóta is visszavárják pénzüket. Mikor juthatnak hozzá — s hozzá­juthatnak-e egyáltalán — eh­hez a pénzhez, s netán ka­matra is jogosultak lesznek-e? Cseh Pál, a Pénzügyminisz­térium főosztályvezetője el­mondta: sok félreértésre ad okot, hogy az alkotmánybíró­ság nem visszamenőleges ha­tállyal törölte el a hiteladót. S mivel az Országgyűlés a törvényt azóta sem módosítot­ta, az április $-ig befizetett összegek egyelőre nem járnak vissza. Van azonban a do­lognak egy sokkal súlyosabb oldala, éspedig az, hogy kö­rülbelül másfél millióan nem fizették be a február, márcjus havi esedékes hiteladót, s amennyiben június 30-ig nem születik meg a törvény módo­sítása, a még életben lévő jogszabály értelmében letilt­hatják, birósági úton behajt­hatják az elmaradt 2 havi be­fizetéseket. egyéb jogi formulák bonyolult és hosszadalmas eljárásaiból adódó nehézségekre. Ezeket a problémákat el kell kerülniük cégeinknek, a gazdaságban a gyors és sima út járható ered­ményesen.- Tudna-e tanácsot adni az itteni vállalkozóknak, vállala­toknak?- Először is, ahogy szá­munkra Magyarország nem. csak Budapest, ugyanúgy a magyarok számára se csők München és Stuttgart jelentse az NSZK-t. A bajorok, a svá­bok tradicionálisan jelen van­nak Magyarországon, de az önök cégeinek nem csa'k Ba­jorországban, Baden-Württen- berg'ben kell gondolkodniuk a magyaroknak tovább kell ,,kalandozniuk'* Frankfurtig, Düsseldorfig és természetesen Kölnig Is. Másodsorban a nagyon aktiv piaci munkát tu­dom ajánlani, vásárokra kell utazni. Az NSZK-ban «igyon drága mulatság nemzetközi vásárokon részt venni, de az adott térséq gazdasági hely­zetének, lehetőségeinek a fel­mérése, a konkurencia techni. kai felszereltségének, árainak a megismerése elkerülhetetlen lépés, ezért minél több kis lét­számú delegációt kell szer­vezni és utaztatni.- Magyarországon lassan beépül a köztudatba az Euró­pai Szabadkereskedelmi Tár­saságba, majd az Európai Gazdasági Közösségbe lépés kényszere. Milyen esélyünk van a nyugat-európai gazda­sági integrációba való beépü­lésre?- Drámai Magyarország adóssága, de a viszonylag fej­lett gazdasági infrastruktúra miatt az ötletgazdag magya­rok képesek lesznek legyűrni a gazdasági válságot, ebben az NSZK - mint eddig is - segíteni fog. Nem csak az NDK létezik számunkra. Az el­ső évek gazdasági növekedés nélkül az infláció és a szo­ciális feszültségek jegyében fognak eltelni, de hosszú tá­von - ha nem 'történik válto­zás - a stabil politikai hely­zet jóvoltából a gazdaság nö­vekedésbe fog átcsapni, és 2000-re a magyar gazdaság mór jól működő része llesz a nyugat-európai integráción<*k. A lakosság szemében nyil­vánvalóan ellentmondanak egymásnak a különböző ren­delkezések, s a pénzügyi szakemberek is úgy vélik, hogy súlyos következményei lehetnek annak, ha június 30- ig az_ Országgyűlés nem tűzi napirendjére, s nem fogadja el a már beterjesztett tör­vénymódosítást. Az OTP-nél egyébként elmondták: a pénz­intézet készen áll arra, hogy amennyiben megszületik a törvény, amely visszamenőle­ges hatállyal eltörli a kamat­adó intézményét, az eddigi befizetésekre néhány héten belül visszautalják az ügyfe­leknek. Azoknak, akiknek nincs átutalási betétszámlájuk, a kamatadó visszafizetésekor az OTP külön számlát nyitott. E számlák egyenlegét havonta megküldik az ügyfeleknek, akik időnként értetlenkedve fogadják a néhány tíz vagy száz forintos összegeket. Mint az OTP szakemberei elmond­ták: a megállapított kamat­adót egyesek némileg túlfi­zették, s az egyenlegen egye­lőre csak ez a többletösszeg szerepel. Ha sor kerül a be­fizetett adók visszatérítésére - esetleg emelt összeggel, amiről már több ízben szó esett - ez az egyenlegen is megjelenik. A tesztlapokon kiadott kér­déseket Kelemen Sándorné, a Bártfa Utcai Általános Iskola igazgatója idézi fel azon a be­szélgetésen, amelyet a pálya­kezdés nehézségeiről, elsősor­ban szakmai gondjairól tarta­nak Pécsett a Nevelők Házá­ban. Általános és középisko­lák vezetői, a Janus Pannoni­us Tudományegyetem nevelési tanszékének és a megyei pe­dagógiai intézetnek néhány képviselője - alig több mint egy tucat ember - köztük e sorok írója szeretné megválta­ni a világot. Belefogódzni a reményt keltő tapasztalatba, hogy az iskolák jelzései, szak­mai kifogásai egyre gyakrab­ban visszajutnak a tanárkép­zőbe, még ha ez az optimiz­mus csaláko is: csak a pécsi iskolák szűkkörű tapasztalata. És továbbra is jellemző az el­méleti képzés túlsúlyos vízfeje a gyakorlat rovására. Oe a sö- tétebbre árnyalt kép az iga- zabb sok minden másban, így a gyerekekkel való kapcsolat­ban is. Ugyanis ennek a vi­szonynak a kialakítására a fő­iskolai pedagógusjelöltek, mint elhangzott, oktatóiktól nem mindig a legkövetendőbb min­tát kapják . . . Hogy ki alkalmas erre a pá­lyára, ki nem, a szándék alap­ján és önmagában is nehéz megítélni. Egy lányhallgató, aki szándéka szerint pedagó­gusnak készült, a gyakorló órán a rábízott osztály előtt fakadt sírva szorongásában, míg akadt olyan tanárjelölt hölgy is, aki az óralátogatá­sokat unott kötögetéssel igye­kezett átvészelni, abban bízva, hogy úgysem lesz pedagógus belőle. A fáma szerint ma jó, önkritikus pedagógus a Leö- weyben. Egy kiskatona —, aki­nek ahogy leszerelt, kezébe nyomtak egy negyedikes osz­tálynaplót —, csak az ugyan­abba az iskolába kerülő meny­asszonyának merte bevallani, hogy negyedik osztályt még nem is látott. Kell-e hát pat­ronálni a pályakezdőt? — Én a kifejezést sem sze­retem — mondta Tasnádiné Rónaky Edit, a Művészeti Szak- középiskola igazgatója. - Ami­kor kényszerhelyzetben az egyetemhez fordultunk ötöd­évesekért, elszégyellhettük ma­gunkat, hogy mi mervnyit ta­nulhatnánk tőlük! Akit mi „kezdőnek” tartunk, annak is sdját feje, sőt friss tudása van, gyakran elfogulatlan, a mi- énkánél jobb, frissebb ötletek­kel! Ért ezért is hangsúlyoz­nám a partneri viszonyt! A kérdések sorolhatók to­vább. Nemcsak pályát kezde­ni, de a pályához hűségesnek maradni is nehéz. Mert van-e, teremthető^e „érvényes közös­ség modell" az iskolákban, ahogyan Vastagh Zoltán, a JPTE docense fogalmazott? El­ismerik-e egymást, kezüket nyújtják-e egymásnak a gene­rációk e közösségé* belül, ahogyan erről Sántha Attiláné, a megyei pedagógiai intézet munkatársa ejtett szót? A fel­mérések szerint hiányos a pá­lyakezdők konfliktusfelismerő és -megoldó képessége, s úgy vé­lem, az empatikus tulajdonsá­gok gyakorlása-fejlesztése kü­lön, a személyiség egészét érintő kurzust jelent. Vajon a mai pályakezdők felkészültsé­ge alapján mérhető-e a rend­kívül eltérő adottságokkal ren­delkező, vagy az átjáróház'hoz hasonlítható iskolák jövője? Cserné Adermann Gizella, a JPTE nevelési tanszékéneik ok­tatója azt mondja, egy mai kisgyerek hatéves koráig hova­tovább a számítógépek, az elektromos játékok, az audio­vizuális eszközök XXI. századi világában él. Onnan kapja legtartósabb, néha sokkoló be­nyomásait, élményt adó isme­reteit. Ebből a világból lép át a Gutenberg-galaxisba, az el­vont jelek világába, amikor át­lépi az iskola kapuját. Amikor olvasni, inni, számolni tanul. Új pedagógiai helyzet ez, amelyben már nem arról van szó, hogyan lehet ezeket az eszközöket a nevelés szolgá­latába állítani, hanem hogy számunkra, a személyiség szá­mára mit jelent a világnak ez a kétféle feldolgozása? Mi szól az egyik, s mi a másik javára, ma, amikor egy kisdi­áknak egy táj leírása is nagy erőfeszítésébe kerül? Amikor néha olyan nehéz felkelteni az érdeklődését a tegnap még jól bevált eszközökkel? Bóka Róbert A TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉS ZAVARAINAK KUTATASA PROGRAMIRODA TÁJÉKOZTATÓJA Széles körű összefogásra van szükség Országunk sokféle problé­májának egyike a súlyos ön­gyilkossági — és alkoholizmus járvány; a mentálhigiénés helyzet leromlottsága, a tár­sadalomnak az úgynevezett deviáns viselkedésmódokkal való nagymértékű fertőzöttsé- ge. Sokáig tabu volt ez a kérdéskör is, hiszen korábban maga a helyzet kellő mélysé­gű áttekintése sem volt le­hetséges. A nyolcvanas évek folyamán a hazai „szociális patológia” legalább jelenség- szintű áttekintését azonban a különféle érintett tudományte­rületek kutatói elvégezhették a kedvezőtlen tendenciák megfordítására, megfordulá­sára azonban nem került sor. A deviáció kutatói, szakem­berei mindig is azt a meg- avöződést vallották, hogy olyan komplex társadalmi je­lenséggel állnak szemben, amely hatékony társadalmi ke­zeléséhez széles körű összefo­gásra van szükség. Ennek je­gyében kutatóközösségünk ko­rábban is olyan tanácskozáso­kat rendezett, amelyek részt­vevői a jelenségkör feltárásá­nak és elemzésének tudomá­nyos igényessége mellett gon­dot fordítottak a gyakorlati, közösségi tennivalók kijelölé­sére. Ilyen előzmények folytatá­saképpen ez évben is meg kívánjuk rendezni az immáron hagyományossá vált tanács­kozásunkat, s felkérjük annak összegző vitájában való rész­vételre a közélet olyan fon­tos tényezőit, mint a külön­böző egyházak, demokratikus szervezetek, politikai pártok. Meggyőződésünk, hogy ezek a szervezetek nem csupán ha­tékonyan vehetnek részt olyan nemzeti sorskérdések megol­dásában, mint a megdöbben­tő mértékű hazai önpusztítás, szenvedélybetegség, gyermek­kori veszélyeztetettség, bűnö­zés, hanem kellő tenniakarás is van a vallási intézményekben, politikai pártokban, szervező­désekben egy lelki- és szoci­ális értelemben is „egészsé­gesebb" társadalom megte­remtésének szolgálatára. A tanácskozásra 1990. má­jus 31.-június 1-2,-i időpont­ban kerül sor a Pilisszentke- reszti Oktatási Központban. A szélesebb, gyakorlatiasabb te­matikájú vitára június 2-án délelőtt tervezünk sort keriteni. Bármilyen információt a legnagyobb készséggel szol­gáltat programirodánk. (Tele­fon: 1220-425.) Sz. J. LEHET, HOGY MÁSFÉL .MILLIÓ EMBERNEK VISSZAMENŐLEG BE KELL FIZETNIE KÉTHAVI KAMATADÓT? Áz Országgyűlésnek döntenie kell!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents