Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-25 / 51. szám

I 2 űj Dunántúli napló 1990. május 25., péntek Kinevezték a politikai államtitkárokat (Folytatás az 1. oldalról) szavazat és 20 tartózkodás mellett elfogadták az Ország- gyűlés tárgysorozatát. (Eszerint az Országgyűlés csütörtöki munkanapjának na­pirendje : — a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvény- javaslat; — a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslat; Új politikai államtitkárok A Nemzetközi Gazdasá­gi Kapcsolatok Minisztéri­umába Bogár Lászlót (MDF); a Pénzügyminiszté­riumba Botos Katalint (MDF); a Miniszterelnöki Hivatalba Entz Gézát (MDF); Matolcsy Györgyöt (MDF) és Pálos Miklóst (KDNP); az Igazságügyi Minisztériumba lsépy Ta­mást (KDNP); a Külügy­minisztériumba Katona Ta­mást (MDF); a Népjóléti Minisztériumba Kelemen Andrást (MDF); a Közle­kedési és Hírközlési Mi­nisztériumba Rajkai Zsol­tot (FKgP); a Földművelés- ügyi Minisztériumba Sá- rossy Lászlót (MDF), a Munkaügyi Minisztériumba Szabó Tamást (MDF) és a Környezetvédelmi Minisz­tériumba Tarján Lászlánét (FKgP). — a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény és o földről szóló 1987. évi I. törvény egyes rendelkezései vég­rehajtásának felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat; — a volt egyházi tulajdonú ál­lami ingatlonok elidegenítési tilal­máról szóló törvényjavoslat; — a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat; — a 81/1990. (IV. 27.) miniszter tanácsi rendelet hatályon kívül he­lyezésére vonatkozó indítvány. Végül: képviselői kérdéseket is napirendre tűztek. A kormány kérésére elren­delt rövid szünetet követően a jegyző bejelentést olvasott fel, amely arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke politikai államtitkárok kineve­zéséről döntött. Eszerint a mi­niszterelnök javaslatára a köztársaság ideiglenes elnöke politikai államtitkárokat neve­zett ki. A kinevezett politikai állam­titkárok a miniszterelnök előtt letették a hivatali esküt. A bejelentést követően An­tall József emelkedett szólás­ra, tájékoztatva a képviselő­ket arról, hogy a politikai ál­lamtitkárok kinevezése a kor­mányzat munkájának megerő­sítését célozza. A miniszterelnök szólt arról is, hogy a közigazgatási ál­lamtitkárokat a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően a miniszterek előterjesztése alap­ján, a miniszterelnök javasla­tára a köztársasági elnök ne­vezi ki.. Végül — utalva a kormány- alakító plenáris ülésen történ­tekre — köszönetét mondott Vörös Vincének és a Függet­len Kisgazdapárt képviselő- csoportjának, akik átadták Nagy Ferenc volt miniszterel­nök portréját, amelyet — véle­ménye szerint — az Ország­házban kell megőrizni. Az első napirend megtár­gyalása előtt Ader János (FI­DESZ) kért szót. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a házsza­bály vonatkozó paragrafusai szerint a javaslatokat, önálló indítványokat legkésőbb az ülés kezdetéig kell a képvise­lőkhöz eljuttatni: sürgősségi tárgyalást fontos államérdek­ből lehet kérni, s a javaslatot a következő ülésnap napirend­jére kell tűzni. Szűrös Mátyás jogosnak ítél­te a felvetést, s indítványozta, hogy az ügyrendi bizottság alakítsa ki álláspontját a kér­désben. Ezt követően az Országgyű­lés rátért az első napirendi pont megvitatására. ügyrendi javaslatokkal tar­kítva zajlott a tanácsok meg­bízatásának meghosszabbítá­sáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A Magyar Demokrata Fó­rum parlamenti képviselői -a bizottsági előterjesztést támo­gatva — amellett érveltek, hogy a tanácsok mandátumát szeptember 23-ig hosszabbít­sák meg. Más véleményekben megfo­galmazódott: bár mindenki­nek érdeke, hogy a helyható­sági választásokat még az idén és minél előbb megtart­sák, lehetséges az is, hogy a naptári naphoz kötött időpont nem lesz tartható. A vitában olyan sokan je­lentkeztek szólásra, hogy az elnöklő Szűrös Mátyás javas­latára a plénum 3 percben korlátozta a felszólalások ide­jét. Orbán Viktor, a FIDESZ frakcióvezetője határozottan ellenezte, hogy az Országgyű­lés hozzászokjon az ilyen jel­legű korlátozásokhoz. Végül az Országgyűlés — elvetve a FIDESZ kiegészítő in­dítványát, amelyet Szójer Jó­zsef nyújtott be - a bizott­ság beterjesztette javaslatot emelte törvényerőre. Ennek el­fogadásához egyébként — az alkotmány értelmében - két­harmados többségre volt szük­ség. Az ebédszünetet követően Kónya Imre (MDF) az ügy­rendi Bizottság elnöke beje­lentette, hogy bizottságuk megtárgyalta Áder János ész­revételeit az ülések tárgyalá­si rendjéről, s a felvetések­kel kapcsolatban kialakította álláspontját. A házszabályok szerint a sürgősséggel benyúj­tott indítványokat mindig a következő ülésnap napirendjé­re kell felvenni. Ugyancsak a Tisztelt Ház munkarendjével kapcsolatban soron kívül kért szót Hack Péter (SZDSZ), aki azt javasol­ta: állapodjanak meg abban, hogy ezután mindig kedden és csütörtökön tartanak ple­náris, hétfőn és szerdán bi­zottsági üléseket. Az ügyrendi Bizottság állás- foglalása alapján az eredeti elképzelésekkel szemben a szerdai napra már csak a képviselői kérdések feltevése maradt, ám azzal a honatyák­nak várniuk kellett, mert az érintett miniszterek egyike sen tartózkodott az ülésteremben. Az elnöklő Szabad György hí­vására a tárcák vezetői ha­marosan elfoglalták helyüket. A miniszterekhez kérdést in­tézett: Kálmán Attila (MDF), Schamsűbula György (MDF), A képviselői kérdések és az arra adott válaszok után Ku­lin Ferenc (MDF) olvasta fel a kulturális bizottság nyilatko­zatát, amely szerint a bizott­ság a hozzá beérkezett észre­vételek alapján felhívja a Magyar Televízió műsorszer­kesztőségének a figyelmét, hogy az Országgyűlés esemé­nyeinek hű közvetítésére na­gyobb gondot fordítson. Ezzel a képviselők a csü­törtöki munkanapjuk napi­rendjének végére értek. Sza­bad György elnök bejelentése szérint az ülés jövő hét szer­dán folytatódik. ® ÓRA A NAGYVILÁGBAN A litván döntés nem elfogadható Moszkva számára Nyikolaj Rizskov szovjet kor­mányfő visszautasította a lit­ván parlamentnek azt a szer­dai döntését, hogy sem visz- szavonni, sem felfüggeszteni nem hajlandó a március 11- én elfogadott függetlenségi határozatot a Moszkvával foly­tatandó párbeszéd alapjaként - közölte csütörtökön az In­terfax, a szovjet rádió hírügy­nökségi szolgálata. A jelentés szerint Rizskov kifejtette: a litván döntés nem elfogadható Moszkva számá­ra, mivel a függetlenségi ha­tározatot érintetlenül hagyja. A litván függetlenségi nyilatkozat felfüggesztése esetén azonnol meg­kezdődhetnek a tárgyalások a ki­válásról, amelynek nyomán néhány éven belül elképzelhető a köztár­saság függetlenségének megterem­tése — jelentette ki Mihail Gorbq^ csov litván képviselőkkel folytatott csütörtöki moszkvai megbeszélésein, amelyen a litván por lament sajtó­szolgálatának tájékoztatása szerint Gorbacsov nem említette a koráb­bon hangoztatott feltételt, amely szerint a kiválásról szóló szovjet törvény szerint népszavazással kell dönteni a függetlenségről. A tárgyolásokon részt vevő népi küldöttek, Void óta j A n to női ti s, Nyi­kolaj Medvegyev, valamint Egidius Bickauskas, Litvánia moszkvai ál­landó képviselője átadták Gorba- csovnak o litván parlament szerdai határozatát, omelyben a vilniusi törvényhozás kilátásba helyezte a függetlenségi nyilatkozat megvaló­sításából adódó rendelkezések fel­függesztését, azonban nem függesz­tette fel magát a nyilatkozatot. A vilniusi tájékoztatás szerint Gorba­csov nem volt elégedett a nyilat­kozattal. Antall József felszólalása az MTA közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) Az akadémiai közgyűlésen csütörtökön felszólalt Antall József miniszterelnök. Külön öröm számomra - mondotta egyebek között —, hogy Kosá- ry professzor személyében olyan elnök került az Akadé­mia élére, aki politikai maga­tartásával, emberi tartásával, megszenvedett börtönbünteté­sével szinte szimbóluma a megújhodásnak. Olyan idő­szakban tartotta egyszerre ülését a magyar Országgyűlés és az Akadémia, amikor az ország válaszútok előtt áll. Elhatározott szándékunknak kell lennie, hogy a fordulatot végrehajtjuk, hitet adunk a nemzetnek, hogy képesek va­gyunk kitörni ebből az ördögi körből. Az új kormány első sajtótájékoztatója A sojtó képviselőitől is száznapos türelmi időt kért kormányának Antall József miniszterelnök a kormány megaldkulását követő első sajtótájékoztatón, csütörtökön a Parlamentben. A miniszterelnök kérte az újságírók megértését, tekintettel a rend­kívüli történelmi szituációra, s a kormánya előtt álló feladatok sú­lyára. Elmondta, hogy a kormány céljai, programjának irányelvei immár ismertek. Az Országgyűlés mindent elkövetett — fűzte hoz­zá —, hogy megmutassa a világnok, itt igazi parlamentarizmus van kibontakozóban, örömtelinek nevezte, hogy az ellenzék gyakorolta kötelességét; izekre szedte az irányelveket a parlamentarizmusnak megfelelő kritikai hangvétellel. Ért követően a sajtó képviselői megismerhették a már felesküdött politikai államtitkárokat. Ki lesz a Harkányi Gyógyfürdő Vállalat igazgatója? Ádáz vita, érvelések pro és kontra A harkányiak nem akarnak idegen igazgatót A pályázatokat bíráló bi­zottság sem számított rá, hogy a maraton hosszúságúra nyúlt, ádáz vitákkal terhes ta­nácskozás sem hozza meg végül is a döntést, vagyis nem derült ki, hogy ki lesz a Har­kányi Gyógyfürdő Vállalat új igazgatója. Már az elmúlt év végén tudni lehetett, hogy a fürdő vállalat jelenlegi igazgatónő­je, Spenglér Józsefné nyug­díjba vonulása miatt csak ez év június 30-ig látja el a vállalat vezetését. Már ebben az időben tudni vélték, hogy vannak a megyei tanácsnak jelöltjei, és vannak úgynevezett önjelöltek, akik közül többen, mint leendő munkahelyükre mentek már körülnézni. Ekkor fogtak össze a vál­lalat dolgozói, hogy márpedig nekik semmiféle „ejtőernyős” nem kell, van a fürdő válla­laton belül is erre alkalmas ember, különben is, lehessen végre nekik is döntő szavuk abban, ki legyen a vezetőjük. Ezt az óhajt tartalmazó leve­let, mintegy 150 aláírással el­juttatták a Baranya Megyei Tanácsra. Végül olyan kompromisszum született, hogy közösen meg­fogalmazott feltételekkel hir­dessék meg, s lehessen meg­pályázni az új igazgatói ál­lást. A hirdetésre hatan ad­ták be a pályázatukat. Az írásbeli pályamunkák elolva­sása után öten maradtak a versenyzők között. Az ö szó­beli bemutatkozásukra került tegnap sor Harkányban. A bírálóbizottságban hárman a megyei tanácsot, hárman a vállalatot képviselték. Minden­ki azt hitte, legkésőbb délre tudni fogják, ki az új igazga­tó. Ám nem így történt, ugyanis a késő délutánig tar­tó vita sem hozott döntést. Történt ugyanis, hogy a szóbeli meghallgatás után a bíiálóbizottsóg döntése alap­ján ketten maradtak a ring- ben, s e kettő egyenlő esé­lyekkel állt holtversenyben egymás mellett. Ekkor - elő­zetes megállapodás alapján - a további vitához behívták a vállalat dolgozóinak képvise­lőit. Ugyanis az egyik jelölt az, akit a dolgozók szeretné­nek igazgatónak, a másik pe­dig, akit inkább a tanácsiak támogatnának. S ekkor rob­bant ki a nagy vita. Mert hiába mondta a megyei ta­nács kinevezéssel illetékes osz­tályának vezetője, hogy egyik ellen, vagy mellett sem tud több érvet felsorakoztatni, hogy mindkettőt egyformán alkalmasnak tartja az igaz­gatói posztra, mégis kiderült, ő kit támogatna inkább. És ez nem esett egybe a dolgo­zók véleményével. Keményen röpködtek az érvek, az ellen­érvek: „ha egyformán alkal­mas mind a kettő, akkor mi­ért nem döntő érv a dolgo­zók akarata?” „Annak az embernek sem lenne jó, hogy egy egész kollektíva ellenére jön ide közénk!" Úgy tűnt, ezután már hiába győzködtek a tanácsiak, hogy ők a válla­lat számára a legjobb meg­oldást szeretnék, vagyis azt, hogy egy műszaki végzettségű emberre lenne égetően szük­ség a vállalat élére, hogy rendbe tegye a fürdő dolga­it. (A dolgozók jelöltje köz­gazdász, az ellenfél mérnök.) Végül is „nem szállt fel a füst” — hiába várták a dol­gozók - hanem az a komp­romisszumos megoldás szüle­tett, hogy a döntésre, kineve­zésre illetékesek még egyszer átgondolják, beszélnek a je­löltekkel, valamint a megyei tanács vezetőivel, s legkésőbb szerdán nyilvánosságra hoz­zák a döntést. (Egy szubjek­tív megjegyzés: nem irigylés­re méltó a döntéshozók hely­zete, s nagy kockázat lenne most egv egész kollektíva el­lenére dönteni.) S. Zs. Az új egyetemi tanács első ülésén (Folytatás az 1. oldalról) vagy kérje felmentését a köz- társasági elnöktől. A bizalmi kérdés felvetésére két dolog sarkallta. Új össze­tételű az egyetemi tanács, s ők esetleg nem kívánnak együttműködni az eddigi rek­torral. A másik: a jelenlegi magyarországi helyzetben ab­szolút legitimáció nélkül nem működhet eredményesen egyetlen vezető sem - jelen­tette ki Ormos Mária. Hang­súlyozta, a döntést az egye­tem érdekeit latolgatva hoz­zák meg. Programját három fő pontban foglalta össze: tö­rekvés az egyetemeken művelt tudományokban, oktatásban a világszínvonal elérésére, az universitás eszme megvalósí­tására, s az igazi egyetemi autonómia elérésére. Szólt a nehézségekről és az egyetem szerkezetének szervezeti műkö­dési szabályzata átalakításá­nak szükségességéről. Dr. Bécsy Tamás kérdésére, miszerint a jövőben hogyan képzeli el rektori feladatainak időbeni egyeztetését képviselői munkájával, s az MSZP elnök­ségében rá váró teendőivel, Ormos Mária azt válaszolta, hogy az MSZP elnökségi tiszt­jéről már lemondott, s ameny- nyiben továbbra is folytatni fogja rektori munkáját, képvi­selői mandátumát nem tartja meg. Ezután a rektor kiment a teremből, hogy ne zavarja jelenlétével a szavazásra ké- szülődőket. A közgazdaságtu­dományi kar két képviselője úgy nyilatkozott, náluk az össz- oktatói értekezleten úgy hatá­roztak, az egyetem egésze sza­vazzon rektorválasztáskor. Hosszabb vitában az egyete­mi tanács leszögezte, nem új rektorválasztásról van szó, ha­nem a véleménynyilvánításra föltett bizalmi kérdésben kell dönteni. Új rektorválasztás csak akkor merülhet föl, ha a jelenlegi rektort most lesza­vazzák, s őt lemondása után a köztársasági elnök felmenti tisztségéből. A titkos szavazás megtörtént, melynek eredmé­nye húsz igen, három nem és négy tartózkodás, vagyis a többség biztosította bizalmá­ról Ormos Mária rektort. Ezután szavaztak az egyete­mi tanács tagja két kar új dékánjainak személyéről. E szerint az állam- és jogtudo­mányi karon dr. Bruhács Já­nos. a közgazdaságtudományi karon dr. Vörös József veszi ót a karok vezetését. Egyönte­tűen megszavazták az egyete­mi szabályzat módosításait, mely ugyan csak „gyomlólá- sa” a réginek, de elengedhe­tetlenül fontos az új szerve­zeti-működési szabályzat meg­alkotásáig is. Ormos Mária beielentette, tárgyalt András- lalvy Bertalannal az általa alapítandó néprajzi tanszék és szak kérdéséről, s a művelő­dési és közoktatási miniszter úgy nyilatkozott, továbbra is óhaitia a tanszék alaoitását, s vállalia annak vezetését, il­letve távollétében tud helyet­tesről gondoskodni. Az egyete­mi tanács nagy többséggel megszavazta a tanszék és a szak létesítését. A tanács tagjai közül néhá­nyon felvetették és megfogal­mazták aggodalmukat, melyet a tanács szavazata alapján eljuttatnak maid az ország- gyűlés kulturális bizottságá­hoz. A nyilatkozat a követke­zőképpen hangzik: „A közel­múltban a sajtóban több olyan hír jelent meg, melyek a még most sem teljes értékű egye­temi autonómia korlátozására irányuló szándékokat sejtet­nek. Ezek a hírek a JPTE egyetemi tanácsának határo­zott aggodalmát váltották ki.” B. A. Folklórfesztivál Ausztriában (Folytatás az I. oldalról) A baranyások kalocsai népviseletben léptek fel, magyar táncokkal szórakoztatva a kisváros megjelent sok-sok lakóját. (Csütörtökön munkaszüneti nap volt Ausztriában, Krisztus menny- bemenetelének ünnepén). A következő napokon Stájerország fővárosában, Grazban és környékén többször is bemutatkozik még az együttes. Fogad­ja őket a grazi polgármester is, aki csakúgy, mint több más szponzor, jelentősen támogatta a kétévenként hagyományosan megrendezendő nagyszabású nemzetközi néptánctalálkozót. Délután több mint ezer méter magasságban szabadtéri szín­padon lépett fel az együttes nagy sikerrel. Gfazba visszafelé aztán újra érezhettük Európa egyik leghosszabb, mintegy 10 kilométer hosszú alagútjának nyomasztó nagyszerűségét. (Az együttes várhatóan hétfőn hajnalban érkezik haza). Bozsik László AKCIÓ PACK-UMG Takarékszövetkezeti egységekben is megrendelheti készpénzért vagy előleg nélkül részletfizetésre, kertjének, háztáji gazdaságának kincseit tároló Gorenje hűtőládát Nálunk a legolcsóbb! - Ezt sokan mondják. De nálunk valóban a legolcsóbb, ön megrendeli, mi haza is » 320 literes 26 500 Ft, 420 literes 29 500 Ft. PACK-UNG EXPO a pécsi MHSZ-székház alagsorában és a ■JBARANVAI TAKARÉKSZÖVETKEZETEKBEN. __________

Next

/
Thumbnails
Contents