Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-25 / 51. szám

1990. május 25., péntek űj Dunántúli napló 3 Május 27-én lép életbe Új vasúti menetrend Megszűnik a Déli pályaudvarról 9.55-kor induló pécsi gyors A MÁV a belföldi for­galomban az utasszám csökkenésére, a fokozódó kedvezőtlen gazdasági kö­rülményekre hivatkozva a személyszállító vonatok kí­nálatát kis mértékben, mintegy 3 százalékkal csökkenti. A gazdasági megfontolásokra épülő kényszerű intézkedések miatt a Budapest Déli pá­lyaudvarról 9.55 órakor Pécsre induló gyorsvonat és a Boranya-expressz harkányi közvetlen járata megszűnik. Elmaradnak továbbá a Pécs, Dombó­vár, Kaposvár és Szek- szárd körzetében szombat éjszaka és vasárnap haj­nalban induló munkósvo- natok. s Mohács és Villány kö­zött új járatot állítanak menetrendbe, amely a Mecsek-expressz beérke­zése után indul. A szaka­szos villamosítás, valamint a pályafejlesztések ered­ményeként Budapest-Pécs és Budapest-Fonyód kö­zött az expressz- és gyors­vonatok menetideje 5—10 perccel rövidül, viszont a pálya műszaki állapota miatt továbbra is autóbu­szok közlekednek Dombó­vár-Tamási és Tamási- Pincehely között. A nemzetközi járatoknál je­lentősebb változások lesznek, a Budapest Nyugati pályaud­varról Prágába 'közlekedő Ami­cus expressz 21.25, Berlinbe a Balt Orient expressz 15.05 óra­kor indul. A Keleti pályaud-* varról a Báthory 19.05, a Var- sovia 15.30, a Bem expressz pedig 19.30 órakor indul Len­gyelországba, o Budapest— Belgrad között közlekedő Ava- la expressz közvetlen kocsival Athénba 0.05 órakor indul. A Corvina expressz megszűnik, a Hungária expressz a Nyugati pályoudvar helyett a Keletiből indul Berlinbe 8.05 órakor, a Kálmán Imre expressz pedig vasárnaponként 'indul a Déli pályaudvarról 18.45 órokor. Új vasúti összeköttetéseket hozott létre a MÁV Magyar- ország és Románia között. Budapestről Nagyváradra 6.10 és >13.30 órakor indulnak vo­natok, ezenkívül Debrecen— Nagybánya, Nyíregyháza— Nagykároly és Békéscsaba— Arad útvonalon közlekednek még járatok. Az új menetrend május 27-én 0.00 órától lép életbe, az utastájékoztató me­netrendeket mór árusítják. Múzeumpatika Pécsett Két évszázadot ölel át a nagyszerű gyűjtemény Múzeumpatika avatására kerül sor május 28-án Pécsett. A pécsi múzeumpatika létreho­zásával jelentős kultúrtörténeti emlékkel gazda­godik a város. A helyi szóhasználatban mind máig Sipőcz patikaként emlegetett Szerecsen gyógy­szertár eddig is látványosság számba ment. A felújítás ide­jére rövid időre bezárt patika most újból látogatható, és (ki­zárólagosan) gyári készitmé- nyű' gyóovszerek árusítására ezután is sor kerül majd. Bő­vült viszont patikamúzeumi részleggel, ahol a város és a megye gyógyszertár-története - régi eszközök, patikaedé­nyek, a gyógyszerkészités és -kiadás rekvizítumai - kiálli- tásszerűen kerülnek bemuta­tásra. A gondolat közel két évti­zede született: összegyűjteni, egybentartani és bemutatni a múlt emlékeit. Az akkori erő­feszítés azonban eredményte­lennek bizonyult, a szép terv csupán terv maradt, a gondo­san begyűjtött anyag lassacs­kán szétszóródott. Lassan el­mentek azok a tudós patiku­sok is, akik szorgos kutató- és gyűjtőmunkát végeztek. Már nem érhették meg, amiért pe­dig oly sokat fáradoztak. Sa­lamon Béla és Baranyai Aurél úttörő munkája nélkül azon­ban ma közel sem lenne ilyen gazdag a bemutatásra kerülő anyaq. Az ötvenes években, az államosítás után Salamon Béla igen gazdag gyógyszer­tári anyagot adományozott a Janus Pannonius Múzeumnak (és mentett meg ezáltal). Ez szolgál most alapul. Ehhez már csak kiegészitő gyűjtést kellett végezni o város és a megye közel félszáz gyógy­szertórában. Időben megközelítőleg közel két évszázadot ölel át o mú­zeum anyaga, egynémely tárgy azonban ennél régebbi. A török uralom alól felszaba­dult Pécs gyóayszertártörténe- te — mely a Szerecsen patiká­val kezdődött — közel három évszázadot ível át. A Szere­csen patika ősét (zum Mohren, ad Aethiopem) 1697-ben egy Seitz nevezetű zágrábi patiká- rius alapította. Közel egy év­századon keresztül a híres ne­vezetes Hölbling család birto­kában volt, ők a patikát alap­jaiban megerősítették és fel­virágoztatták. Hölblingéktől a Sipőcz család vette meg és az államosításig birtokolta. pöcz István 1897-ben a Feren­cesek utcája és az Apáca ut­ca sarkán emelt, Schlauch Im­re tervezte palotában új offi­cina berendezést készíttetett. A pécsi Hoffmann Károly a kor szellemének megfelelően neorokokó stílben igencsak igényes bútorzatot készített. A bútor kerámia betétei, vala­mint a névadó Szerecsen-figu- ra a bejárati ajtó felett, to­vábbá az officina színes-má­zas Szerecsen ivókútja (e két utóbbit Zsolnay Gyula szob­rász mintázta) a Zsolnay gyár­ban készültek. Érdekessége, a porcelán állványedényeket nem itt helyben gyártották, hanem a csehországi Elbo- genből származnak. Csak jó­val később, o húszas-harmin­cas években készült patika­edény a Zsolnay gyárban. Ezek most az officinában (és a múzeumi vitrinekben) látha­tók. Ugyanis a megcsappant számú eredeti berendezést pótlandó, máshonnan szárma­zó folyadék- és porüvegek, il­letve tégelyek is bemutatásra kerülnek a múzeumpatika of­ficinájában. A pécsi múzeumpatika kol­lektív munka eredménye. A fő érdem természetesen a Gyógy­szertári Központé, melynek nagyvonalúsága teremtette meg a színvonalas munka le­hetőségét. A restaurátorét (bútor, fém, festmény, kerá­mia), az építészét, a belsőépí­tészét, az asztalos, kőfaragó, villanyszerelő szakmunkásokét, a kiállításkivitelezőkét és a kiállítás rendezőjét egyaránt. A Janus Pannonius Múzeum minden eszközzel támogatta az új múzeum létrehozását, miként tanácsadással és tár­gyi anyag kölcsönzésével sok segítséget nyújtott a kőszegi Patikamúzeum és a Semmel­weis Orvostörténeti Múzeum. Dr. Romváry Ferenc Elmentünk Stájerba... A Stadtpfarrkirche - a nagy­mise színhelye. A pécsi Testvérvárosok Téri Általános Iskola ének tagozatának kórusa meg­hívást kapott Grazba. Az ottani „Ursulinen" Gim­názium látott vendégül minket. Ez az intézmény Graz egyik legjobb isko­lája. Az Orsolya-rend tagjai tanítanak, illetve irányítják. Az utazást hosszú készülő­dés előzte meg, hiszen sze­rettünk volna megfelelni az elvárásoknak, és az ottani magas színvonalnak. Több új művet tanult meg a kórus, ki­fejezetten erre az alkalomra, Tillai Aurélné karnagy vezeté­sével, dr. Polányiné Lányi Ka­talin és Gyöngyösi István mun­kájával. Az utazás kellemes volt, óm kicsit fáradtan érkeztünk meg. A forró hangulatú fogadtatás azonban mindenkivel feled- tete a fáradtságot. Gyerme­keinket egy-egy család vette pártfogásába, és vitte haza magához. Rövid pihenés után este, pontban 7 órakor kez­dődött a hangverseny az is­kola kápolnájában. Az „Ursu­linen" kórusa kezdett, Sr. Ma­ria Regina Kaser vezényleté­vel csendültek fel Händel, Bach, Mendelssohn művei. A 138 tagú leónykórus csodála­tos és érett hangzása ragad­ta meg a hallgatókat. Majd a hivatalos köszöntések követ­keztek. Először az intézet igaz­gatónőié, Sr. Andrea Eber- hart szólott, majd Troska Gyu­la iskolánk vezetője beszélt. Mindketten hangsúlyozták a zene szerepét, illetve azt a pozitív politikai folyamatot, amely lehetővé tette, hogy egy magyar általános iskola és egy osztrák egyházi iskola szoros kapcsolatba kerülhetett. Gyermekeink kicsit megha- tódottan vonultak fel helyük­re, de már az első mozdulat­ra tudták nyújtani a tőlük el­várt színvonalat. Monteverdi, Kodály, Bartók dallamai zeng­tek a kápolnában. Tillai Aurél- hé magas színvonalon, a gyermeki hang minden szép­ségével tolmácsoltatta a mű­veket. Gyöngyösi István orgo­najátéka emelte az est ér­tékét. Természetes, hogy a leg­nagyobb tapsot egy német népdal kapott, amelyet Tillai Aurél feldolgozásában adták elő. Az est befejezéseként o két kórus együtt énekelte el a Friedenslied-et, a Barátság dalát. Mondanom sem kell, a hangverseny gyermekeink szá­mára felejthetetlen élmény maradt. Másnap közösen megnéztük a város nevezetességeit, majd a városházán a polgármester fogadta a kórust. Beszélt a két város most alakuló kap­csolatáról, és gratulált az előző esti koncerthez. A dél­utánt mindenki a vendéglátó családdal töltötte. Még egy fontos szereplés volt hátra: vasárnap délelőtt 10 órakor a Stadtpfarrkirche nagymiséjén. Erre az alkalom­ra tanulták a gyerekek Ko­dály: Magyar miséjét. Szólót énekelt itt még Tillai Aurélné és dr. Polányiné Lányi Kata­lin, orgonán kísért Gyöngyösi István. A mise után a temp­lom udvarán spontán hangver­senyt adtak a gyerekek az ott megállt és várakozó emberek­nek. Több magyar származású hallgató könnyezve állt a gyerekek előtt. A közös böcsú- ebéd a gimnáziumban volt, majd rövid látogatás követke­zett az eggenbergi vadászkas­télyban. Késő délután indultunk ha­za. Olyan élményekkel qazda- aodtunk, melyeket csak egy ilyen utazás során lehet meg­szerezni. Az „Ursulinen" októberben viszonozza látogatásunkat. Hohmann Péterné--------------------------------Például— S zerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Újabb nagy blöff(?) . . . avagy hány milliót vesz­nek ki még az államkasszából ezek a kemény magyar gyere­kek? A Magyar Radikális Párt népszavazást kezdeményez. Az Országos Sajtószolgálathoz el­juttatott közleményük szerint - a jól bevált recept alapján? — négy igent kérnek. „1. Töröl­jék el a kötelező sorkatonai szolgálatot. 2. Magyarország haladéktalanul lépjen ki a Varsói Szerződésből és a KGST-ből. 3. Vonják vissza a kiemelt nyugdijakat. 4. Tiltsák be a kommunista szervezete­ket.” A Magyar Radikális Párt a választások előtt az ún. Cent­rum Pártokhoz csatlakozott, de mivel tudomásunk szerint Ba­ranyában nincsenek képviselői, ezért egy másik Centrum-párti szervezet megyei elnökét, Fó­ris Bélát, a Függetlenségi Párt baranyai vezetőjét hívtuk fel telefonon bővebb informá­cióért: — Nemcsak hogy Baranyá­ban nem léteznek, de szerin­tem az országban sehol... Lehetne mit mesélni róluk, de legyen elég annyi, hogy a vá­lasztások előtt 2 milliót felvet­tek kampánycélokra, s utóbb derült csak ki, hogy az MRP nem más mint tízegynéhány tóvárosi úriember közössége, akik a 2 milliót azon nyomban el is költötték. Nem kampány­ra, szórakozásra. Ha jól tu­dom, a Hilton volt a törzshe­lyük . . . Számunkra sem, te­hát a Centrum számára sem volt túl előnyös, hogy annak idején hittünk nekik. Azt * mondták, több ezren állnak mögöttük. Hogy népszavazást kezdeményeznek most? Ugyan már . . . Most leszokhatsz Nyolc nap utón „gyógyulást" ígér a megyei Egészségvédelmi Intézet és az Adventista Egyház közös kezdeményezése prog­ramja, melynek a szervezők a „Lélegezzünk szabadon!" címet adták. A hírről lapunk is beszámolt, sajnos azonban rossz te­lefonszám jelent meg szerdai híroldalunkon, de hogy újra írunk róla, annak nem ez az oka. Sokkal inkább, hogy infor­mációink szerint a szervezők az eddigi leghatásosabb módszer­rel fogják megszabadítani a jelentkezőket egy esetenként ha­lálos szenvedélytől, melyet úgy hívunk: dohányzás. A részletek­ről dr. Bleyer Erzsébetet, az intézet igazgatóját kérdeztük:- Az Adventista Egyház segítségével jutottunk hozzá a programhoz, s oz ő közreműködésükkel is fogjuk megvalósíta­ni. Egy olyan amerikai módszerről van szó, mely a statisztikák szerint a jelentkezők 70 százaléka számára a dohányzásról való végleges leszokást jelenti. A dolog lényege, hogy men­tálhigiénés módszerekkel, pszichés alapon érik el az ered­ményt az erre vállalkozóknál, meglehetősen rövid idő alatt, hiszen mindössze nyolc napról van szó. Ez a nyolc nap vi­szont kötött programot jelent. A tanfolyamon résztvevők min­den este együtt lesznek, a hétvégét pedig teljes egészében együtt kell, hogy töltsék. Ez valószínűleg lesz, akit elriaszt, de a végeredmény — úgy vélem — elég vonzó ahhoz, hogy érde­mes legyen feláldozni érte néhány estét, s egy szombat—va­sárnapot. (Az intézetben hétfőn este ismertetik a programot, s ott, a helyszínen, fél hattól lehet jelentkezni rá. A - helyes - tele­fonszám: 33-807). „Csúcsformában az OTP” Mindannyian emlékszünk a decemberi visszafizetési ak­cióra, amikor sok-sok ezer család, minden fillérét előke­resve igyekezett a kedvező kamatozású házépítési kölcsö­nét visszafizetni, félve a ter­hek további növekedésétől. Az OTP állta a rohamot, s be­szedett mindent, amit csak tu­dott . . . Tudjuk, azóta a dol- gok egészen más irányt vet­tek. Az ismert fejlemények mellett magam és sok társam azonban sérelmezi, hogy az OTP azóta sem rendezte „adósai” számláját, sőt feles­leges levelekkel, fiktiv csekk­csomagokkal zaklatja még május végén is volt ügyfe­leit . . . Még mindig adósként tart bennünket számon, holott ő tartozik nekünk, ugyanis a decemberi befizetéseket a szeptemberi számlaállás alap­ján rendezték, tehát az egy­kori adóíök három havi díjjal kölcsönzők lettek. Erről, úgy látszik, az OTP mén mindig nem tud, mert a következő levelet küldte szét (május kö­zepén) volt ügyfeleinek: „Ké­résére igazoljuk, hogy fenti számú kölcsönszómlája a mai napon járulékaival együtt tel­jes kiegyenlítést nyert. Egyben felhívjuk szíves figyelmét, hogy a számla utolsó havi forgal­mának feldolgozása után je­lentkező esetleges eltérés ren­dezésére igényt törtünk.” El­képzelem magam, amikor 5— 6 havi késéssel fogok megje­lenni az OTP-nél, hogy esedé­kes tartozásomat rendezzem, s csak mellékesen fogom meg­jegyezni „számítógépeim las­súságát", illetve igen bonyo­lult „ügyintézésem" logiká­ját . . . Több kérdésem is len­ne, de nem teszem fel. Az azonban érdekelne, hogy mi­féle pénzből fizetik ezt az ir­datlan mennyiségű postakölt­séget és nyomtatott csekket, aminek az égvilágon semmi értelme nincs?! Talán a mi, le nem rendezett befizeté­seinkből? F. I. Komló (név és cim a szerkesztőségben).” Jeans & Jackets ,.Kérem, engedjék meg. hogy a május 16-i lapban írottakra szól­jak. Az a véleményem, hogy a Parlament nem disco. Nem farmer a divat és nem póló. A Parlament tiszteletet parancsoló, komoly munkahely, ahová az egész ország sok szemével odafigyel, sőt az egész világ is. Érezze magát megtisztelve az, aki sötét ruhában odomehet. Én már nagyon öreg vagyok, de ezt meg kellett írnom, mert nagyon nyomja a Jelkemet. Megírtam, mielőtt még idegen or­szágok lapjaiban gúnyolnak ki (bennünket ezért. Tisztelettel: egy nagyon ,régi olvasójuk.” Ügy tudjuk, idegen országok lapjai már meg írtált a dolgot, de szerencsére gúnyos hangnemről szó sincs. Köszönjük ismeretlen Olva­sónk levelét, de ebben a kérdésben nem értünk vele egyet. Öltö­zékét mindenki maga választja meg, viselve persze ezzel ennek eset­leges következményeit. Bizonyára jó páran vannak • az országban, okik Olvasónkhoz hasonlóan vélekednek, de jó páran olyanok is, akik szerint a FIDESZ-eseken (mert hát róluk van szó) jobtrán áll a jeans, mint a csokornyakkendő. Ha idegen országok lapjai gúnyo­lódni akarnak képviselőinken, találhatnak rá számos okot, s ha így megy tovább, találni is fognak, ebben biztosak lehetünk. Szerintünk nem a farmerben van a hiba. Persze ez is csupán egy vélemény . . .

Next

/
Thumbnails
Contents