Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)
1990-05-23 / 49. szám
1990. május 23., szerda aj Dunántúli napló 7 Üléseset« a Regionális Egyeztető Főrusit- Nem értem, miért nem tolonganak a pályázatot benyújtók itt a megyei tanácson - jegyezte meg a munkahelyteremtés támogatásában ötmillió forintig döntő Regionális Egyeztető Fórum (REF) ülését követően Rácz István, az Ipari Minisztérium területfejlesztési osztályvezetője -, ugyanis ennél kedvezőbb feltételekkel ma Magyarországon nem lehet pénzhez jutni. Az alapjuttatás visszafizetésének határideje tizenöt év, s az összeget hét és fél százalék járadék terheli, a fejlesztési költség harminc százaléka leírható a nyereségadóból, és maga az adó is öt éven át csökkentett mértékű. A benyújtott pályázatok között valódi fejlesztés nincs, többnyire kereskedelmiek, idegenforgalmiak. A Regionális Egyeztető Fórum pár hónapos működése alatt a kormány által a térségnek biztosított ötszázmilliós keretből április végéig negyvenhárom és fél milliós fejlesztéstámogatást hagyott jóvá, a tizenegy elfogadott pályázat a tervek szerint kilenc híján háromszáz ember foglalkoztatását oldja meg. (A beruházások összes fejlesztési költsége meghaladja a negyedmilliárd forintot.)- Két nézet terjeng a megyében, mindkettő megalapozatlan - mondta még az ösz- szejövetel kezdetén dr. Tóth Sándor, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese, a Regionális Egyeztető Fórum elnöke. — Az egyik szerint baráti alapon osztogatunk és elkótyavetyéljük a félmilliárdot, a másik nézetet vallók pedig lassúnak ítélik meg a ténykedésünket. Egy biztos: csakis a beérkezett pályázatokat lehet elbírálni. S hogy most is harminchat a folyamatban lévő ügyek száma, annak az az oka, hogy hiányosak, vagy nem kellően kidolgozottak a benyújtott fejlesztési elképzelések. Az eddig elutasított beterjesztések száma nyolc, átdolgozásra visszaadtunk hetet, visszalépett három cég. A konkrét ügyek tárgyalása előtt a REF munkájában részt vevők megállapodtak abban, hogy azok a cégek, amelyeknek pályázatát elutasították, benyújthatnak más céllal, módosított feltételekkel új anyagot. Az általános tájékoztatással elment egy óra, s csak ezután következett a tényleges bírálat. Egymás után lépValódi fejlesztés nincs Csak a kereskedelem és az idegenforgalom vállalkozási terület? tek be a pénzt kérők a Baranya Megyei Tanács földszinti nagytermébe, hogy a REF tagjainak kérdésére válaszoljanak. A négy blokk — a kormány képviselői (ÁBMH, Állami Fejlesztési Intézet, Ipari Minisztérium), a munkavállalók, valamint a munkaadók érdekképviseletei és a tanácsi osztályok szakemberei - pedig szavazott. Megfigyelőként a pártoktól senki sem jelent meg; a sajtón kívül egyetlen idegen tartózkodott a teremben, a Munkaügyi Kutatóintézet munkatársa. Pedig nem ártott volna a részvétel. A REF összetétele valószínűleg változni fog a közeljövőben, s az átmenetnél a vigyázó szemekre szükség van! Mert például a munkaadók érdekképviseleti blokkja indok nélkül szavazott a 12 elfogadott pályázat egy- harmadánál részben vagy egészben ellenzőként, ugyanakkor abban, hogy a benyújtott anyagok előkészítetlenek, nekik is szerepük lehet, illetve lehetne a jobbításban. Végül is a tárgyalt tizenhat pályázatból tizenkettőt elfogadott a REF (ebből egyet tá- mogatólag továbbított az ÁBMH szakértői bizottságához, mert magas, több mint húszmillió forintos alapjuttatási igényről volt szó), egyet elutasított, egy ügyben elhalasztotta a döntést, kettőt pedig átdolgozásra javasolt. Döntött több mint ötvenmillió forint odaítéléséről, ez háromszáz munkahely megteremtését jelenti. A pályázatok : A mecseknádasdi Bagoly panzió kialakítását 2,85 millió forinttal támogatja a REF. A foglalkoztatási alapból e célra Bállá László magánkereskedő pályázott. A Szentlőrinci Állami Gazdaság ötvenmil- liós fejlesztésének — vetőmagüzem építése — egyötöde alapjuttatásból valósul meg, az ÁG húsz fő foglalkoztatását vállalja (többletlétszám). A Plastbau építési rendszerhez szükséges elemgyár és tervezőiroda kialakításához igényelt 23,3 millió forintot a Thermobau-Plastbau Kft. Pályázatát az Állami Fejlesztési Intézet egyszer már elutasította az értékesítési oldal bizonytalansága miatt. A kft. képviselője közölte, hogy be tudja mutatni a megrendelőleveleket - termékük Svájcban, Ausztriában, NSZK-ban keresett. A munkavállalói blokk döntésre alkalmasnak ítélte az anyagot, kiemelve, hogy a MÉV volt bányaüzemének (ll-es) újrahasznosításáról és hatvan ember foglalkoztatásáról van szó. Az Ipari Minisztérium viszont nem támogatta, azzal a megjegyzéssel, hogy a piac és a beszerzés csak részben lefedett. A blokkok össz-szavazata to- vóbbjuttatta a pályázatot, az ÁBMH szakértői bizottsága dönt majd véglegesen. A magyarszéki Ipari-Keres- kedelmi-Szolgáltató Kft. 420 ezer forint alapjuttatást kért és kapott kereskedelmi üzlet, gazdabolt kialakítására. A pécsi Helkon Kft. épület- és gépvásárlási szándékát ötmillióval támogatja a REF a foglalkoztatási alapból, a görög-magyar vegyesvállalat többletlétszám-ígérete: húsz fő. Másodlagos nyersanyaghasznosító és hulladékfeldolgozó üzem beindításának támogatására pályázott a HID- ROMETALL Vegyipari Műszaki Fejlesztő és Szolgáltató Gmk, az igényelt összeg 1990-ben hatmillió, 1991-ben ennek valamivel több mint a duplája. A téma komplex kidolgozásáig a döntést a REF elhalasztotta. (A telephely még csak részben tisztázott, valószínűleg a kökényi szeméttelep, az ausztrál partner által biztosított kazánok szabványszerűsége nincs még megállapítva, az alkalmazhatósági kör még nincs teljesen feltérképezve - garéi hulladékok eltüntetése, egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok megsemmisítése, esetleg a hidasi vegyiművek hulladékanyagainak is elégetése.) Somos Miklós magánkereskedő százötvenezer forintot igényelt egy barkács kisáru- ház (mohácsi telephelyű) és egy üzlethelyiség (Boly) kialakításához. A kért összeget megszavazta a REF. A Fehér Holló Kft. éttermet és gyorsétkezőt létesít Komlón, a támogatás összege egymillióhatszázezer forint. (Tizenöt főnek ad munkálehetőséget a leendő létesítmény.) A Modul Terv Kft. teléphelylétesítésre, berendezésre, felszerelésre 3,3 millió forint alapjuttatást kért - és kapott, azzal a megkötéssel, hogy a megvásárolt épületről hivatalos értéknyilatkozatot nyújtson be az ÁFI-hoz, ahol a szerződéskötés történik (Állami Fejlesztési Intézet). A REF elnökének szavazata döntött végül is arról, hogy a Szigetvári Városi Tanács V. B. Költségvetési üzeme kap-e támogatást egy szentlőrinci telephelyű mobil építésvezetőség létrehozására, mert a blokkok szavazata döntetlenre jött ki. A vita az építőipari kapacitás túlkínálata körül folyt. A magán- és társasházakat építő leendő egység húsz főt alkalmaz, az alapjuttatás ehhez 1,2 millió forint. A PRESSA Termelő-Szolgálta- tó-Értékesítő Kft. szintén húsz embernek ad munkát kővágó- szőlősi telephelyén. Tevékenységi körük: gépipari, villamosipar, gyártás, nyomdaipar, műanyagfeldolgozás, hirdetés. A foglalkoztatási alapból a tervek megvalósításáhez valamivel több mint egymillió forintot nyert el a PRESSA. Az egyetlen elutasított pályázó éppen egy külmegyei volt — pedig igencsak nem ártana, ha az ország más területeiről a jól működő vállalkozások felfedeznék Baranyát! A General-coop Építési Szerelési és Szolgáltató Kisszövetkezet biohumusz-termel- tető bázis kialakítására kért 6,1 milliós alapjuttatást a már működő Ózdfalui telep bővítésére, 15 főnek ígérve új munkalehetőséget. Az ÁFI képviselője az eladósodás túlzottságára hivatkozva nem támogatta a pályázatot, s a REF tagjai úgy döntöttek, hogy nem továbbítják a szakértői bizottsághoz az ügyet, hanem elutasítják. Az Elegant Komló Divatruházati Rt. viszont megkapta az- 1,8 milliós támogatást a szabószati tevékenység beindításához és a nyersáruraktár kialakításához. (Többletlétszám: 12 fő.) Ugyancsak megszavazta a REF a MIN-AL Kft.-nek a fejlesztését, önté- szeti alumínium és színesfém ötvözetek előállítására. Az alapjuttatás hárommillió forint, a többletlétszám harminc. Telephely: Pécs-lstván- akna. Kisvejke termelőszövetkezete (Tolna megye, szintén az érintett körzetbe tartozik) fafeldolgozási ipari tevékenység kialakításához kért támogatást, több mint ötmillió forintot. A pályázatot átdolgozásra visszaadta a REF, mert nem látszott tisztán, hogy a foglalkoztatottak átcsoportosítás vagy új felvétel útján kerülnek a tsz-hez, és a pénzforrások is összevontan szere- repeltek. Az Agrofarm Kisszövetkezet fejlesztését, egy gondozóház létrehozását következő ülésén tárgyalja a REF, mert a pályázat túl későn érkezett be, megismerni mélységében nem tudták a REF-ta- gok. L. Cs. K. Bízzál, de nézd meg, kiben! Toliseprű Valamikor régen, ahogy mondani szokták „anno dacu- mál” pályafutásomat a mohácsi adóhivatalban kezdtem el: ideiglenes minőségű fogalmazógyakornokként. Nagy szó volt ez akkor, hisz 4 évi állás, talanság előzte meg. A jogi diplomán kívül más is kellett hozzá: protekció. Ez abból állt, hogy jogi kari főnökömet, kinél éveken át díjtalanul „szolgáltam", mély tisztelettel megkértem, írjon kinevezésem érdekében néhány jó szót, valamelyik minisztériumba. „Szívesen protegálom" - mondotta párfogóm. Én ugyan eleddig a „pártfogol” szóra a francia eredetű protezsál igét tudtam, de megnyugodtam: a latin eredetű protegál szó ugyanolyan helyes, mint a franciás változat. Hogy maga a protekció helyes-e vagy sem, vita tárgya. Egy bizonyos: nem árt, főleg, ha valaki túlságosan szerény és támogatásra szorul. A protegál-protezsál szónak szebb változata a patronál. Ez is latin szó, s védnökségvállalást jelent valaki vagy valami felett. A patronálás vonatkozhat egyes személyre, amikor valakit szakmai fejlődésében támogatnak oktatnak, nevelnek, s vonatkozhat intézményre is, amely fölött védnökséget vállal, munkájában, fejlődésében, eredményességében segít valakin. A patronálás még ma is gyakori, bár az utóbbi időben mindjobban kiszorítja, a szponzorálás szó gyakori használata. Ez is latin szó, a spondeo igének főnévi változata: valakiért való jótállást, anyagi, erkölcsi felelősségvállalást, kezességet jelent. A mindjobban terjedő szponzorálásban azonban - úgy érezzük —, valamiféle elvárás, kötelezettség is rejtezik. A szponzor valakinek valamire re-, ményt nyújt, biztat, kilátási lehetőséget biztosít: a siker reményében. A szponzoráláshoz hasonló támogatást jelent a mecénáskodás, a mecenatúra. A mecénás szó helyesírása a Szabályzat szerint kétféle. Ha Maecenasz-t írunk, s mé- cénászt ejtünk, akkor arra az előkelő etrúriai családból származó római lovagra gondolunk, aki Augustus legbizalmasabb embere, kora költőinek híres pártfogója, a tudományok és a művészetek bőkezű támogatója volt. K. e. 74-64 között született, és 8- ban halt meg. ügyes diplomataként értékes szolgálatot teljesített Augustus udvarában. Az Esquilinuson lévő pompás palotájában kora legjelentősebb költőit gyűjtötte maga köré, Horatiust, Vergí- liust, Propertiust. Ö is kísérletezett a verseléssel, de felhagyott vele, mert Augustus kigúnyolta a stílusát. Nevét azonban az íróknak, művészeknek nyújtott anyagi támogatása megtartotta. Nevének ejtése az évszázadok során hazánkban megváltozott, ma mecénásnak mondjuk azt a személyt, aki a valamilyen tudományos, művészeti téren munkálkodót anyagilag támogatja. Értelmező Szótárunk (IV. k. 972.) példaként említi: „A mai művész nem szorul mecénásokra." Nem hisszük, hogy így van. Szintén személynévből alakult ki a mentor szavunk is. Homérosz Odüsszeiájában szerepel Mentor, Télemakbosz nevelője. Ma azt nevezzük mentornak, aki atyai jóbarátként támogat, pártfogol valakit. Ez a nemes cselekedet nemcsak megengedett, de a felebaráti szeretetnek kedves megnyilvánulása. Persze, itt is érvényes cimbeli közmondásunk: Fide séd, cui, vide! Dr. Tóth István Mese előtt gyertyát gyújtanak, behúzzák a függönyt... Waldorf jellegű óvoda Pécsett? Legfőbb nevelési eszköz a személyre szóló szeretet Ma még aligha lehet tudni, hogy milyen eredményt hoz, de az tény, hogy a felnőttek figyelméből egyre több jut a gyerekekre. Legalábbis, ami az oktatásuk, nevelésük módszereit illeti. A számos kezdeményezés sorában nemrég a Waldorf iskoláról, a napokban pedig a Waldorf óvodáról hallottunk. Mármint, hogy Pécsett is szeretnének ilyet létrehozni. Áprilisban már volt erről egy tájékoztató, most május 23-án, szerdán délután 5 órától lesz a második. A Hajnóczy utca 3. szám alatt várják azokat, akik kíváncsiak arra, mit mond Darvas János, svájci szakember a Waldorf óvodákról. * Svájc a hazája ennek a módszernek. Onnan származik Rudolf Steiner, aki 1919- ben a stuttgarti Waldorf Astoria cigarettagyár igazgatójának kérésére megszervezte az első Waldorf iskolát. A gyári munkások gyerekeinek. A Waldorf intézetek túlélték azt az időt, amikor Hitler betiltotta működésüket, és azt is, amikor a 60-as években az NSZK-t is elérte az amerikai új hullám: a tanítsunk már az óvodában! Ta* nítsunk sokat! Tanítsunk korán! — szemlélete. Ma több mint száz Waldorf intézet működik az NSZK-ban, s alig győzik követni az igényeket. De hát mitől ez az érdeklődés, mi ebben a jó, miért akarják ezt többen Pécsett is? Erről beszélgettünk Simon Angyal pszichológussal és dr. Titkosné Barta Mariann óvónővel, a Waldorf óvoda szervezőivel. — A Waldorf intézetek alapítói úgy gondolták, hogy a tudnivalókra a gyermekkorban is szükség van, de csak a képességek ki- fejlesztéséhez - mondja Simon Angyal. - Ök a készségekké feldolgozott tudás óvodáját, iskoláját akarták létrehozni. Gondolati alapjuk az antropozófia - az emberre vonatkozó bölcseleti tudást jelent — amely a vallás, a művészet és a tudomány egységének helyre- állítását tűzte ki célul. A Waldorf intézmények a jézus/ eszmények jegyében, de vallásfelekezetektől függetlenül működnek. Az óvodákban önállóan gondolkodó gyermekeket akarnak nevelni. Az érdeklődést, rácsodál- kozóst, tudásvágyat ' ébren tartva, a kérdezésre, kételkedésre késztetve. Magyarországon, Solymáron az elmúlt év elején nyílt meg az első Waldorf óvoda. Nem utánozták a svájci, hollandiai, NSZK-beli intézményeket, hanem igyekeztek a hazai körülményekhez igazodni, a hagyományokra alapozni. Mór azzal is, hogy az óvodát egy régi parasztházban rendezték be. Hogy milyen is a solymári óvoda, arról dr. Titkosné Barta Mariann óvónővel beszélgettünk. — Maga a ház kicsi, családias. Úgy rendezték be, hogy a gyerekeknek mégis legyen mozgásterük. Az első helyiség egy kis veranda, ahol a gyerekek váltócipői, gumicsizmái sorakoznak. A legérdekesebb dekoráció az adott évszaknak megfelelő termésekből áll. Az öltöző natúr fából készült szekrényekkel, * padokkal van berendezve, innét nyílik a mosdó és a csoport- szoba. A csoportszoba háztartási, méginkább életjá- ték-szoba. Sok mindent lehet itt kicsiben, játszásból megcsinálni abból, amit a gyerekek a felnőttektől látnak. A tűzhely és a mosogató ugyanúgy hozzátartozik a berendezéshez mint a satupad, a szövőrács, a bevásárlókosár, a kókuszból készült mérleg. A botra erősített lófejeket kötötték, a babák rongyból készültek. A játékállatok kivétel nélkül szőrösek, bolyhosak. Nincs köztük műanyag mackó, kacsa. A csoportszoba falai fehérek, a függönyök rózsaszínűek. A gyerekek meghatározott napokon gyurmáznak, festenek, báboznak, cipót sütnek. Mintegy nagy családban az óvónővel, gyakran szülőkkel együtt végzik a házi, kerti munkát. Mindennap mesét hallgatnak, amelyhez hozzátartozik a gyertyagyújtás, a függönybehúzás.- Egy-egy mesét egy-két hétig mesél az óvónő szó- ról-szóra, könyv nélkül — folytatja Simon Angyal. — Általában népmesét vagy Grimm mesét. A gyerekek érdeklődése napró napra nő, mivel egyre jobban bele tudják élni magukat az adott szituációba. Az ismétlés „én”-t erősítő biztonságot is ad a kisgyereknek. Ez is része a Waldorf pedagógiának, amely nem alkalmaz sem büntetést, sem egyéni ambíciókeltést. Legfőbb nevelési eszköze a személyre összpontosított szeretet. Ez azétt lényeges, mert szerte a világon több kutatási eredmény megerősítette, hogy a gyermekek értelmi, intellektuális fejlődésének legfőbb hajtóereje az érzelmi biztonság. A Waldorf óvodába 4-től 7 éves korig járnak a qyerekek. A családdal rendkívül szoros az együttműködés annak érdekében, hogy a gyermek ne érezzen lényeges és jelentős különbséget az otthon és az óvoda között. A csoportok életkorilag kevertek. Egyrészt azért, hogy ne szakítsák el egymástól a testvéreket, másrészt azért, hogy a különböző fejlettségű gyerekek megtanulják az alkalmazkodást. a segítést, a később érők pedig ne érezzék a teljesítmény kényszert. * A pécsi szervezők egyelőre Waldorf-jellegű óvodákban gondolkodnak. Elsősorban azért, mert nincs szakképzett Waldorf-óvónő, de azért is, mert a körülményeink sok mindenben eltérnek a külföldiektől. Többek között abban, hogy itthon nagyon kevés szülő tudná délben hazavinni a gyermekét. A két hónapos nyári szünet is soknak tűnik, a negyedévenkénti 2 hetesről nem is szólva. Ezek a szünetek ugyanis hozzátartoznának az igazi Waldorf-óvo- dához. A szervezők a hazai körülményeket figyelembevé- ve tervezik a pécsi óvodát létrehozni. Az elképzeléseik megvalósításához épületet szeretnének kapni, és annyi állami támogatást, meg fizetést, mint amennyit az állami óvodák, az ott dolgozó óvónők kapnak. T. É.
