Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-23 / 49. szám

1990. május 23., szerda aj Dunántúli napló 7 Üléseset« a Regionális Egyeztető Főrusit- Nem értem, miért nem tolonganak a pályá­zatot benyújtók itt a me­gyei tanácson - jegyezte meg a munkahelyteremtés támogatásában ötmillió forintig döntő Regionális Egyeztető Fórum (REF) ülését követően Rácz Ist­ván, az Ipari Minisztéri­um területfejlesztési osz­tályvezetője -, ugyanis ennél kedvezőbb feltéte­lekkel ma Magyarorszá­gon nem lehet pénzhez jutni. Az alapjuttatás visszafizeté­sének határideje tizenöt év, s az összeget hét és fél száza­lék járadék terheli, a fejlesz­tési költség harminc százalé­ka leírható a nyereségadó­ból, és maga az adó is öt éven át csökkentett mértékű. A benyújtott pályázatok kö­zött valódi fejlesztés nincs, többnyire kereskedelmiek, idegenforgalmiak. A Regionális Egyeztető Fó­rum pár hónapos működése alatt a kormány által a tér­ségnek biztosított ötszázmil­liós keretből április végéig negyvenhárom és fél milliós fejlesztéstámogatást hagyott jóvá, a tizenegy elfogadott pályázat a tervek szerint ki­lenc híján háromszáz ember foglalkoztatását oldja meg. (A beruházások összes fej­lesztési költsége meghaladja a negyedmilliárd forintot.)- Két nézet terjeng a me­gyében, mindkettő megalapo­zatlan - mondta még az ösz- szejövetel kezdetén dr. Tóth Sándor, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese, a Re­gionális Egyeztető Fórum el­nöke. — Az egyik szerint ba­ráti alapon osztogatunk és el­kótyavetyéljük a félmilliárdot, a másik nézetet vallók pedig lassúnak ítélik meg a tény­kedésünket. Egy biztos: csak­is a beérkezett pályázatokat lehet elbírálni. S hogy most is harminchat a folyamatban lévő ügyek száma, annak az az oka, hogy hiányosak, vagy nem kellően kidolgozottak a benyújtott fejlesztési elképze­lések. Az eddig elutasított be­terjesztések száma nyolc, át­dolgozásra visszaadtunk he­tet, visszalépett három cég. A konkrét ügyek tárgyalá­sa előtt a REF munkájában részt vevők megállapodtak abban, hogy azok a cégek, amelyeknek pályázatát eluta­sították, benyújthatnak más céllal, módosított feltételek­kel új anyagot. Az általános tájékoztatás­sal elment egy óra, s csak ezután következett a tényle­ges bírálat. Egymás után lép­Valódi fejlesztés nincs Csak a kereskedelem és az idegenforgalom vállalkozási terület? tek be a pénzt kérők a Ba­ranya Megyei Tanács föld­szinti nagytermébe, hogy a REF tagjainak kérdésére vá­laszoljanak. A négy blokk — a kormány képviselői (ÁBMH, Állami Fejlesztési Intézet, Ipa­ri Minisztérium), a munkavál­lalók, valamint a munkaadók érdekképviseletei és a taná­csi osztályok szakemberei - pedig szavazott. Megfigyelő­ként a pártoktól senki sem je­lent meg; a sajtón kívül egyetlen idegen tartózkodott a teremben, a Munkaügyi Ku­tatóintézet munkatársa. Pe­dig nem ártott volna a rész­vétel. A REF összetétele va­lószínűleg változni fog a kö­zeljövőben, s az átmenetnél a vigyázó szemekre szükség van! Mert például a munka­adók érdekképviseleti blokk­ja indok nélkül szavazott a 12 elfogadott pályázat egy- harmadánál részben vagy egészben ellenzőként, ugyan­akkor abban, hogy a benyúj­tott anyagok előkészítetlenek, nekik is szerepük lehet, illet­ve lehetne a jobbításban. Végül is a tárgyalt tizenhat pályázatból tizenkettőt elfo­gadott a REF (ebből egyet tá- mogatólag továbbított az ÁBMH szakértői bizottságá­hoz, mert magas, több mint húszmillió forintos alapjutta­tási igényről volt szó), egyet elutasított, egy ügyben elha­lasztotta a döntést, kettőt pe­dig átdolgozásra javasolt. Döntött több mint ötvenmillió forint odaítéléséről, ez há­romszáz munkahely megte­remtését jelenti. A pályáza­tok : A mecseknádasdi Bagoly panzió kialakítását 2,85 millió forinttal támogatja a REF. A foglalkoztatási alapból e cél­ra Bállá László magánkeres­kedő pályázott. A Szentlőrin­ci Állami Gazdaság ötvenmil- liós fejlesztésének — vetőmag­üzem építése — egyötöde alapjuttatásból valósul meg, az ÁG húsz fő foglalkoztatá­sát vállalja (többletlétszám). A Plastbau építési rendszer­hez szükséges elemgyár és tervezőiroda kialakításához igényelt 23,3 millió forintot a Thermobau-Plastbau Kft. Pá­lyázatát az Állami Fejlesztési Intézet egyszer már elutasí­totta az értékesítési oldal bi­zonytalansága miatt. A kft. képviselője közölte, hogy be tudja mutatni a megrendelő­leveleket - termékük Svájc­ban, Ausztriában, NSZK-ban keresett. A munkavállalói blokk döntésre alkalmasnak ítélte az anyagot, kiemelve, hogy a MÉV volt bányaüze­mének (ll-es) újrahasznosítá­sáról és hatvan ember fog­lalkoztatásáról van szó. Az Ipari Minisztérium viszont nem támogatta, azzal a megjegy­zéssel, hogy a piac és a be­szerzés csak részben lefedett. A blokkok össz-szavazata to- vóbbjuttatta a pályázatot, az ÁBMH szakértői bizottsága dönt majd véglegesen. A magyarszéki Ipari-Keres- kedelmi-Szolgáltató Kft. 420 ezer forint alapjuttatást kért és kapott kereskedelmi üzlet, gazdabolt kialakítására. A pé­csi Helkon Kft. épület- és gépvásárlási szándékát öt­millióval támogatja a REF a foglalkoztatási alapból, a gö­rög-magyar vegyesvállalat többletlétszám-ígérete: húsz fő. Másodlagos nyersanyag­hasznosító és hulladékfeldol­gozó üzem beindításának tá­mogatására pályázott a HID- ROMETALL Vegyipari Műszaki Fejlesztő és Szolgáltató Gmk, az igényelt összeg 1990-ben hatmillió, 1991-ben ennek va­lamivel több mint a duplája. A téma komplex kidolgozásá­ig a döntést a REF elhalasz­totta. (A telephely még csak részben tisztázott, valószínű­leg a kökényi szeméttelep, az ausztrál partner által biztosí­tott kazánok szabványszerűsé­ge nincs még megállapítva, az alkalmazhatósági kör még nincs teljesen feltérképezve - garéi hulladékok eltüntetése, egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok meg­semmisítése, esetleg a hidasi vegyiművek hulladékanyagai­nak is elégetése.) Somos Miklós magánkeres­kedő százötvenezer forintot igényelt egy barkács kisáru- ház (mohácsi telephelyű) és egy üzlethelyiség (Boly) ki­alakításához. A kért összeget megszavazta a REF. A Fehér Holló Kft. éttermet és gyors­étkezőt létesít Komlón, a tá­mogatás összege egymillió­hatszázezer forint. (Tizenöt fő­nek ad munkálehetőséget a leendő létesítmény.) A Modul Terv Kft. teléphelylétesítésre, berendezésre, felszerelésre 3,3 millió forint alapjuttatást kért - és kapott, azzal a megkö­téssel, hogy a megvásárolt épületről hivatalos értéknyi­latkozatot nyújtson be az ÁFI-hoz, ahol a szerződéskö­tés történik (Állami Fejleszté­si Intézet). A REF elnökének szavazata döntött végül is arról, hogy a Szigetvári Városi Tanács V. B. Költségvetési üzeme kap-e tá­mogatást egy szentlőrinci te­lephelyű mobil építésvezető­ség létrehozására, mert a blokkok szavazata döntetlen­re jött ki. A vita az építőipa­ri kapacitás túlkínálata körül folyt. A magán- és társashá­zakat építő leendő egység húsz főt alkalmaz, az alapjut­tatás ehhez 1,2 millió forint. A PRESSA Termelő-Szolgálta- tó-Értékesítő Kft. szintén húsz embernek ad munkát kővágó- szőlősi telephelyén. Tevékeny­ségi körük: gépipari, villa­mosipar, gyártás, nyomdaipar, műanyagfeldolgozás, hirdetés. A foglalkoztatási alapból a tervek megvalósításáhez vala­mivel több mint egymillió fo­rintot nyert el a PRESSA. Az egyetlen elutasított pá­lyázó éppen egy külmegyei volt — pedig igencsak nem ártana, ha az ország más te­rületeiről a jól működő vál­lalkozások felfedeznék Bara­nyát! A General-coop Építési Szerelési és Szolgáltató Kis­szövetkezet biohumusz-termel- tető bázis kialakítására kért 6,1 milliós alapjuttatást a már működő Ózdfalui telep bővítésére, 15 főnek ígérve új munkalehetőséget. Az ÁFI képviselője az eladósodás túl­zottságára hivatkozva nem tá­mogatta a pályázatot, s a REF tagjai úgy döntöttek, hogy nem továbbítják a szak­értői bizottsághoz az ügyet, hanem elutasítják. Az Elegant Komló Divatru­házati Rt. viszont megkapta az- 1,8 milliós támogatást a szabószati tevékenység bein­dításához és a nyersáruraktár kialakításához. (Többletlét­szám: 12 fő.) Ugyancsak meg­szavazta a REF a MIN-AL Kft.-nek a fejlesztését, önté- szeti alumínium és színesfém ötvözetek előállítására. Az alapjuttatás hárommillió fo­rint, a többletlétszám har­minc. Telephely: Pécs-lstván- akna. Kisvejke termelőszövetkezete (Tolna megye, szintén az érintett körzetbe tartozik) fa­feldolgozási ipari tevékenység kialakításához kért támoga­tást, több mint ötmillió forin­tot. A pályázatot átdolgozás­ra visszaadta a REF, mert nem látszott tisztán, hogy a foglalkoztatottak átcsoportosí­tás vagy új felvétel útján ke­rülnek a tsz-hez, és a pénz­források is összevontan szere- repeltek. Az Agrofarm Kisszö­vetkezet fejlesztését, egy gon­dozóház létrehozását követke­ző ülésén tárgyalja a REF, mert a pályázat túl későn ér­kezett be, megismerni mélysé­gében nem tudták a REF-ta- gok. L. Cs. K. Bízzál, de nézd meg, kiben! Toliseprű Valamikor régen, ahogy mondani szokták „anno dacu- mál” pályafutásomat a mohá­csi adóhivatalban kezdtem el: ideiglenes minőségű fogalma­zógyakornokként. Nagy szó volt ez akkor, hisz 4 évi állás, talanság előzte meg. A jogi diplomán kívül más is kellett hozzá: protekció. Ez abból állt, hogy jogi kari főnökömet, ki­nél éveken át díjtalanul „szol­gáltam", mély tisztelettel meg­kértem, írjon kinevezésem ér­dekében néhány jó szót, vala­melyik minisztériumba. „Szíve­sen protegálom" - mondotta párfogóm. Én ugyan eleddig a „pártfogol” szóra a francia eredetű protezsál igét tudtam, de megnyugodtam: a latin eredetű protegál szó ugyan­olyan helyes, mint a franciás változat. Hogy maga a pro­tekció helyes-e vagy sem, vita tárgya. Egy bizonyos: nem árt, főleg, ha valaki túlságosan szerény és támogatásra szo­rul. A protegál-protezsál szónak szebb változata a patronál. Ez is latin szó, s védnökség­vállalást jelent valaki vagy valami felett. A patronálás vo­natkozhat egyes személyre, amikor valakit szakmai fejlő­désében támogatnak oktat­nak, nevelnek, s vonatkozhat intézményre is, amely fölött védnökséget vállal, munkájá­ban, fejlődésében, eredmé­nyességében segít valakin. A patronálás még ma is gyakori, bár az utóbbi idő­ben mindjobban kiszorítja, a szponzorálás szó gyakori használata. Ez is latin szó, a spondeo igének főnévi válto­zata: valakiért való jótállást, anyagi, erkölcsi felelősségvál­lalást, kezességet jelent. A mindjobban terjedő szponzo­rálásban azonban - úgy érez­zük —, valamiféle elvárás, kö­telezettség is rejtezik. A szpon­zor valakinek valamire re-, ményt nyújt, biztat, kilátási lehetőséget biztosít: a siker reményében. A szponzoráláshoz hasonló támogatást jelent a mecénás­kodás, a mecenatúra. A mecénás szó helyesírása a Szabályzat szerint kétféle. Ha Maecenasz-t írunk, s mé- cénászt ejtünk, akkor arra az előkelő etrúriai családból származó római lovagra gon­dolunk, aki Augustus legbizal­masabb embere, kora költői­nek híres pártfogója, a tudo­mányok és a művészetek bő­kezű támogatója volt. K. e. 74-64 között született, és 8- ban halt meg. ügyes diplo­mataként értékes szolgálatot teljesített Augustus udvará­ban. Az Esquilinuson lévő pompás palotájában kora leg­jelentősebb költőit gyűjtötte maga köré, Horatiust, Vergí- liust, Propertiust. Ö is kísérle­tezett a verseléssel, de felha­gyott vele, mert Augustus ki­gúnyolta a stílusát. Nevét azonban az íróknak, művészek­nek nyújtott anyagi támogatá­sa megtartotta. Nevének ej­tése az évszázadok során ha­zánkban megváltozott, ma me­cénásnak mondjuk azt a sze­mélyt, aki a valamilyen tudo­mányos, művészeti téren mun­kálkodót anyagilag támogatja. Értelmező Szótárunk (IV. k. 972.) példaként említi: „A mai művész nem szorul mecéná­sokra." Nem hisszük, hogy így van. Szintén személynévből ala­kult ki a mentor szavunk is. Homérosz Odüsszeiájában sze­repel Mentor, Télemakbosz ne­velője. Ma azt nevezzük men­tornak, aki atyai jóbarátként támogat, pártfogol valakit. Ez a nemes cselekedet nemcsak megengedett, de a felebaráti szeretetnek kedves megnyil­vánulása. Persze, itt is érvé­nyes cimbeli közmondásunk: Fide séd, cui, vide! Dr. Tóth István Mese előtt gyertyát gyújtanak, behúzzák a függönyt... Waldorf jellegű óvoda Pécsett? Legfőbb nevelési eszköz a személyre szóló szeretet Ma még aligha lehet tud­ni, hogy milyen eredményt hoz, de az tény, hogy a felnőttek figyelméből egyre több jut a gyerekekre. Lega­lábbis, ami az oktatásuk, nevelésük módszereit illeti. A számos kezdeményezés sorában nemrég a Waldorf iskoláról, a napokban pedig a Waldorf óvodáról hallot­tunk. Mármint, hogy Pécsett is szeretnének ilyet létre­hozni. Áprilisban már volt erről egy tájékoztató, most május 23-án, szerdán dél­után 5 órától lesz a máso­dik. A Hajnóczy utca 3. szám alatt várják azokat, akik kíváncsiak arra, mit mond Darvas János, svájci szakember a Waldorf óvo­dákról. * Svájc a hazája ennek a módszernek. Onnan szárma­zik Rudolf Steiner, aki 1919- ben a stuttgarti Waldorf As­toria cigarettagyár igazgató­jának kérésére megszervezte az első Waldorf iskolát. A gyári munkások gyerekeinek. A Waldorf intézetek túlélték azt az időt, amikor Hitler betiltotta működésüket, és azt is, amikor a 60-as évek­ben az NSZK-t is elérte az amerikai új hullám: a tanít­sunk már az óvodában! Ta* nítsunk sokat! Tanítsunk ko­rán! — szemlélete. Ma több mint száz Waldorf intézet működik az NSZK-ban, s alig győzik követni az igé­nyeket. De hát mitől ez az érdeklődés, mi ebben a jó, miért akarják ezt többen Pécsett is? Erről beszélget­tünk Simon Angyal pszi­chológussal és dr. Titkosné Barta Mariann óvónővel, a Waldorf óvoda szervezőivel. — A Waldorf intézetek alapítói úgy gondolták, hogy a tudnivalókra a gyer­mekkorban is szükség van, de csak a képességek ki- fejlesztéséhez - mondja Si­mon Angyal. - Ök a kész­ségekké feldolgozott tudás óvodáját, iskoláját akarták létrehozni. Gondolati alap­juk az antropozófia - az emberre vonatkozó bölcse­leti tudást jelent — amely a vallás, a művészet és a tu­domány egységének helyre- állítását tűzte ki célul. A Waldorf intézmények a jé­zus/ eszmények jegyében, de vallásfelekezetektől függetle­nül működnek. Az óvodák­ban önállóan gondolkodó gyermekeket akarnak nevel­ni. Az érdeklődést, rácsodál- kozóst, tudásvágyat ' ébren tartva, a kérdezésre, kétel­kedésre késztetve. Magyarországon, Solymá­ron az elmúlt év elején nyílt meg az első Waldorf óvo­da. Nem utánozták a svájci, hollandiai, NSZK-beli intéz­ményeket, hanem igyekeztek a hazai körülményekhez iga­zodni, a hagyományokra ala­pozni. Mór azzal is, hogy az óvodát egy régi parasztház­ban rendezték be. Hogy milyen is a solymári óvo­da, arról dr. Titkosné Barta Mariann óvónővel beszélget­tünk. — Maga a ház kicsi, csa­ládias. Úgy rendezték be, hogy a gyerekeknek mégis legyen mozgásterük. Az el­ső helyiség egy kis veran­da, ahol a gyerekek váltó­cipői, gumicsizmái sorakoz­nak. A legérdekesebb deko­ráció az adott évszaknak megfelelő termésekből áll. Az öltöző natúr fából ké­szült szekrényekkel, * padok­kal van berendezve, innét nyílik a mosdó és a csoport- szoba. A csoportszoba ház­tartási, méginkább életjá- ték-szoba. Sok mindent lehet itt kicsiben, játszásból meg­csinálni abból, amit a gye­rekek a felnőttektől látnak. A tűzhely és a mosogató ugyanúgy hozzátartozik a berendezéshez mint a satu­pad, a szövőrács, a bevá­sárlókosár, a kókuszból ké­szült mérleg. A botra erősí­tett lófejeket kötötték, a babák rongyból készültek. A játékállatok kivétel nélkül szőrösek, bolyhosak. Nincs köztük műanyag mackó, ka­csa. A csoportszoba falai fe­hérek, a függönyök rózsa­színűek. A gyerekek megha­tározott napokon gyurmáz­nak, festenek, báboznak, ci­pót sütnek. Mintegy nagy családban az óvónővel, gyakran szülőkkel együtt végzik a házi, kerti munkát. Mindennap mesét hallgat­nak, amelyhez hozzátartozik a gyertyagyújtás, a függöny­behúzás.- Egy-egy mesét egy-két hétig mesél az óvónő szó- ról-szóra, könyv nélkül — folytatja Simon Angyal. — Általában népmesét vagy Grimm mesét. A gyerekek érdeklődése napró napra nő, mivel egyre jobban bele tudják élni magukat az adott szituációba. Az ismét­lés „én”-t erősítő biztonsá­got is ad a kisgyereknek. Ez is része a Waldorf peda­gógiának, amely nem alkal­maz sem büntetést, sem egyéni ambíciókeltést. Leg­főbb nevelési eszköze a sze­mélyre összpontosított szere­tet. Ez azétt lényeges, mert szerte a világon több kuta­tási eredmény megerősítette, hogy a gyermekek értelmi, intellektuális fejlődésének legfőbb hajtóereje az érzel­mi biztonság. A Waldorf óvodába 4-től 7 éves korig járnak a qyerekek. A csa­láddal rendkívül szoros az együttműködés annak érde­kében, hogy a gyermek ne érezzen lényeges és jelentős különbséget az otthon és az óvoda között. A csoportok életkorilag kevertek. Egy­részt azért, hogy ne szakít­sák el egymástól a testvére­ket, másrészt azért, hogy a különböző fejlettségű gye­rekek megtanulják az alkal­mazkodást. a segítést, a később érők pedig ne érez­zék a teljesítmény kényszert. * A pécsi szervezők egye­lőre Waldorf-jellegű óvo­dákban gondolkodnak. Első­sorban azért, mert nincs szakképzett Waldorf-óvónő, de azért is, mert a körülmé­nyeink sok mindenben eltér­nek a külföldiektől. Többek között abban, hogy itthon nagyon kevés szülő tudná délben hazavinni a gyerme­két. A két hónapos nyári szünet is soknak tűnik, a negyedévenkénti 2 hetesről nem is szólva. Ezek a szü­netek ugyanis hozzátartoz­nának az igazi Waldorf-óvo- dához. A szervezők a hazai körülményeket figyelembevé- ve tervezik a pécsi óvodát létrehozni. Az elképzeléseik megvalósításához épületet szeretnének kapni, és annyi állami támogatást, meg fi­zetést, mint amennyit az ál­lami óvodák, az ott dolgo­zó óvónők kapnak. T. É.

Next

/
Thumbnails
Contents