Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-23 / 49. szám

✓ e uiDunúntülI napió 1990. május 23., szerda Üzleti ajánlatok Hollandiából Hiába az állampolgári petíció Bivill a kertvárosi szakmunkásképző A LAKÓK A KOMPROMISSZUMOS JAVASLATRA SEM KAPTAK VÁLASZT A megyei tanács vállalko­zásszervezési csoportja képvi­selte Baranyát Amszterdam­ban, az április 24—25—26-án megrendezett ipari és keres­kedelmi, ideqenforgalmi, beru­házási szakbörzén. Az extra környezetben igényesen meg­rendezett World Trade Cen­ter-! szakbörze 42 magyar cégnek adott otthont három napon keresztül. A megye ajánlatában sze­replő ipari és idegenforgalmi beruházásra összegyűjtött te­rületi ajánlatunkkal, valamint a magyarországi beruházások­ról szóló jogi tájékoztatóink­kal nagy érdeklődésre tettunk szert. Az általános kapcsolat­teremtési ajánlatunkon túl hat hazai cég képviseletét, reklá­mozását vállaltuk, remélhető­leg sikeresen. A holland part­nerek a közvetítési tevékeny­ségünket kihasználva konkrét üzleti ajánlatok továbbításá­ra kértek fel minket. Az üzletemberek standunkat felkeresve a következő tevé­kenységekhez keresnek part­nert:- Papir alapanyagú tapé­ták gyártására és forgalma­zására J. M. H. G. Mols úr.- Nehézdaruk, szemetes­autók eladásához A. Meijer úr.- Építési tanácsadás, kivi­telezési tanácsadási tevékeny­séghez hasonló tevékenysé­gű magyar partner kapcsola­tát keresi W.. Blommers úr.- K. van Staveren-lllés ma­gyarországi kastélyt vásárolna vagy hasznosításában felajánl­ja tevékenységét.- Vitáméi b. v.—Renswoude cég borjak takarmányozására alkalmas premix gyártásában és közös forgalmazásában ke­res magyar partnert.- Virágot, virágpalántát. disznövényeket, díszcserjéket vásárolna J. J. M. van t. Schip. A kínálat összeállítása után Magyarországra jönne és a partnerek igényeit kielégítve viszgntnövényeket hozna. Ha a vállalkozókedvű ol- vcsónak bármelyik ajánlat megtetszik vagy elképzelése bármlyikhez illeszthető, keres­se föl a Baranya Megyei Ta­nács ipari és kereskedelmi osztályának vállalkozásszerve­zési csoportjánál Pásztor Ka­talint, akitől pontos cimet és bővebb információt tud besze­rezni. Cím: Pécs, Rákóczi út 34., • IV. emelet 424-es szoba. Telefon: 12-222/175-ös mellék. A legutóbbi Pécsi körkép­ben számoltunk be arról, hogy a megyei tanács végre­hajtó bizottsáqa megszavazta az 508-as Ipari Szakmunkás- képző Intézet bővítéséhez szük­séges támogatást. Jó, hogy terjeszkedik az iskola, új tan­termek és kiszolgáló helyisé­gek épülnek. A szomszédos Kovács Antal utca elejének lakói azonban tiltakoznak. Az építkezés megindulása után nem sokkal, szinte pél­dátlan gyorsasággal, az érin­tett négy lépcsőhöz lakói 52 alá­írással petíciót juttattak el — megelőlegezve a cimet — a poloármesternek, azaz a városi tanács elnökének és az illetékes építésügyi hatósá­goknak, kérve az építkezés le­állítását, legalább addig, amíg az ügyben ésszerű kampromisz- szum születik az érdekelt fe­lek között. Ki gondolná, hogy — az is­ié Jó hír az uránvárosi időseknek. Jól halad a Karikás Frigyes úti bölcsőd» átalakítása: június elején átadják az épület felső szintjét, míg a földszintre szeptember elején költözhet az idősek klubja. Hasznosítható pince a belváros közelében Hét pécsi polgár mondta el a következő történetet: már­cius 7-én levelet juttattak el Szalbó Nándor megbízott ta­nácselnöknek - amelyre vá­laszt nem kaptak, intézkedés sem történt. A levél a követ­kezőképpen szól: „A városgondnoksággal tisz­táztuk, hogy a Szabadság út 6—8—10., a Hungária Biztosí­tó, a József Attila út 2-4—6. (levéltár) és az Iparosház ál­tal határolt terület elhanya­golt, gondozatlansága minde­nekelőtt a PIK Vállalatot ter­heli. 12 évi építkezési hullám után jogtalan területhasználók az úgynevezett belső udvariban közlekedési káoszt idéztek elő, tetézve kezdetben szeméttáro­lással, takarítatlan közterüle­tekkel, megcsonkított és kivá­gott fával, valaha ápolt zöld­terület tönkretételével. Az „iparoSházi" tevékenységhez a tiltakozások ellenére statisztált a városi tanács több illetéke­se, a közterület-felügyelet, sőt volt tanácsi első emberek is csak a helyszíni szemle és az ígérgetés-küszöbig értek el. A tarthatatlanná váló hely­zet másfél év után ismételt területi szemlét hozott a vá­rosgondnokság vezetőjével, a Köjál képviselőjével és az ott élőkkel. Az észrevételezéseken kívül, melyeket a gondnókság és a Köjál megtesznek a PIK Vállalat felé, a leghatározot­tabban kérjük utasítani az uralkodó helyzet felszámolásá­ra az arra illetékeseket. Itt, a város közepén lakók, dolgozók és közlekedők jogos követe­lésnek tartjük, hogy a -jövőben ne felelősség áthárításával, hanem konkrét személyek, il­letve szervek megnevezésével számolja fel a tanács a hiá­nyosságokat, és megfelelő in­tézkedésekkel, kulturált körül­ményeket teremtve biztosítsa a f öl ya mato sság ot. Tájékoztatásul közöljük a la­Határidők A Városgondnokság közli: a Pécsi Vízmű csatornaüzeme nem állította helyre az úttes­tet a közműmunkák után a vállalt határidőre a Jókai és a Teréz utca csatlakozásánál, sem a DDGáz a Felsővámház utca 58-nál. kosságot irritáló helyzetet, részben megoldást is kínálva: A városgondnoksággal egyet­értve az „udvar” területét a József Attila út felől „’hatósá­gilag" zárják le. Az udvar (aszfaltozott területe) 97 csa­lód, öt bolt, a vendéglő gaz-' dasági bejárata, Hungária Biztositó, továbbá közlekedő utak fenntartásával részben el­fogadható parlkírozási lehető­ségeket biztosítana a lakos­ságnak, illetve az itt dolgo­zóknak. Biztosítaná a szemét- szállítást, bolti konténerszállí­tást és -tárolást, mentő, tűz­oltó, egyéb eseti szállítójár­művek szükségszerű közleke­dését és természetesen a te­rületen áthaladó személyfor­galmat. A területen 31 sze­mélygépkocsi parkírozására van lehetőség. Takarítsák fel az aszfaltozott területet, fessék fel újból a parkolóhelyeket, tegyék rend­be a bejárati szakaszon lévő zöldterületeket. Az átmeneti járdaszakaszt — udvar—Szabad­ság út között — újraaszfaltoz- zók, szükség szerint határol­ják el. Az iparosházi és lakossági szeméttárolókat helyezzék át (esetleg összevonása), hozzá­juk közlekedési utakdt bizto­sítsanak. A Szabadság út 6. szám mellett épült felesleges étke- ző(pihenő)helyiséget távolítsák el, alakítsák át. Az Iparosház „területi tulaj­donviszonyait” rendezzék te- lekkönyvileg, a területet hatá­rolják le, kerítsék el (gépko­csival csak a gazdasági be­járat lehet megközelíthető). Az Iparosház vezetését kö­telezzék: egy kivágott vad­gesztenyefa pótlására, a meg­rongáltak lombozatának ápo­lására, a gyökérrendszer fel­szabadítására, a fák alatti te­rületről törmelékek, hulladékok eltávolítására. A helyszíni szemlén tapasz­taltakról a városgondnokság emlékeztető készítését és az illetékesekhez megküldését vál­lalta. * Intézkedés mégis csak tör­tént. Péntek Gábor, a város- gondnokság intézményvezetője március 11-én írásban kérte a Pécsi Ingatlankezelő Vállala­tot a lakossági 'bejelentésben felvetett problémák megoldá­sára .., Lovas Attilának, a tanács építési és közlekedési osztálya csoportve* zetöjének nagyon megtetszett a Pécs legrégebbi címere? Sey Gábor eljuttatta hoz­zánk a Turul heraldikai és geneológiaí folyóirat 1886-os évfolyama 190. oldalának má­solatát. A cikk Pécs XV. szá­zadi címerével foglalkozik. Sey Gábor nem .azzal a szándékkal bocsátja közre az írást, hogy a város címerének újbóli megváltoztatását szor­galmazza, csupán érdemesnek tartja arra, hogy a város la­kói is tudomással bírjanak ró­la, mert ezt szerinte a hely- történészeink sem ismerték eddig. íme, a címer, és részlet Wen­zel Gusztáv 1886-ban megje­lent írásából: „Archivális tanulmányaim alkalmával Bécs városa levél­tárában Pécs városának egy 1445-i levelét találtam, mely nemcsak a magyarországi vá­rosok akkori viszonyainak tör­ténetéhez becses adatot nyújt: hanem különösen a heraldika szempontjából azért is érde­kes, mert zöld viaszba nyo­mott zárpecsétén a városnak a XV. században használt czí- merével megismertet.” Zsinkó István utca saroktelkén lévő pince. Nagy fantáziát lát a kupo­lás, donga boltozatos üreg haszno­sításában. A tíz méter mélyen lévő, 170 négyzetméteres alapterületű pince boltozatát néhány helyen kikezdte az idő, a boltozaton szétmállott a habarcs. A helyreállítására, meg­erősítésére terv készült, amely új szerepet is szán ennek az üregnek. A felette lévő telekkel együtt le­hetne hasznosítani: van itt egy kis lakóépület, amely a Sallai utcai Kóczián házhoz hasonlítható érté­kes, bár most elhanyagolt belváro­si épület, és a telek másik részén tiz garázs. Egy tőkeerős cég sok mindent kezdhetne ezzel a pincével és a telekkel, amelynek 75 százalékát be Tehet építeni, például lakások­kal vagy egy pince-vendéglővel. Az önkormányzatnak érdemes lesz majd meggondolni: eladja házas­tul, garázsostul ezt a telket vagy maga is belépve a vállalkozásba a maga hasznára rendezi a terüle­tet. Az építési hatóság a döntés előkészítéseként várja a vállalkozó­kat, ötleteiket, gondolkodjanak együtt, hogyan hasznosíthatják ezt az értékes, a belvároshoz közeli telket. Tekintettel arra, hogy a vá­ros vezetőinek nagy problé­mát okoz, mire -kereszteljék a Mecsek-oldalban több tízmil­lió forintért felállított Felsza­badulási emlékművet, javas­lom, legyen a „Bányász hő­sök emlékműve'1. Ez annál in­kább is indokolt, mert a vá­ros iparának fő meghatározó­ja, közel száznyolcvan éve a bányászkodás volt és talán az emlékmű költségeinek nagyobb hányadát is a két bányavál­lalat biztosította. Van ugyan a dolognak egy szépséghibája: Makrisz Aga­memnon Niké istennője a gö­rög mitológiában a győzelem megtestesítője, a föld mélyé­nek hősi halottai viszont a Lépcsősor a törmelék alatt Sromó András teljesen egyetért a városvédő őrjárat­tal, valóban évek óta rende­zetlen az Asztalos János útról induló feljárat. Maga is bosz- szankodott, amikor a bányász- házak építésekor törmelékkel borították le a lépcsősort. Ne­ki is állt, hogy kilapátolja, a cége, a Pécsi Vízmű, lévén hosszú ideig dolgozója, ígérte, segít elszállítani. A környéken lakók is fellelkesedtek, ’majd együtt lapátolják el a törme­léket. Csakhogy Srámó And­rás üzemi balesetet szenvedett akkoriban, aminek következté­ben rokkantnyugdíjas lett. Nem megy már neki ez a munka, de nagyon reméli, hogy nem hagy alább a ko­rábbi lelkes segítőszándék, és körösen kiszabadíthatják a lépcsősort. természet erőivel folytatott harcnak nem győztesei, ha­nem legyőzöttei voltak, de azt hiszem, ez is csak értelmezés kérdése. Nem kívánok vitát kezdemé­nyezni arról, hogy mikor em­lékezzünk meg a bányásíko- dás hősi halottairól. Decem­ber 4-én, Szent Borbála nap­ján, amelyet szinte a világ minden országában a bányá­szok védőszentjeként tisztel­nek vagy a már hagyomá­nyossá vált szeptember első vasárnapján, a bányásznapon. A legfontoscbb, hogy a meg­emlékezés ne csak a hata­lommal szembekerült áldoza­tokról történjen, hanem mind­azokról, akik a természet erői­vel folytáéit harcbon (om­kolaigazgató semmitmondó le-' veién kívül — még válaszra sem méltatták őket. Pedig a lakók nem követelőztek, nem fenyegetőztek, csak kértek. Ké­résüket ésszerű és .jogosnak tűnő érvekkel támasztották alá. Április 19-i beadványukban kifejtették, hogy nem az isko­la terjeszkedése, hanem an­nak helymegválasztása indo­kolja ellenérzésüket, hiszen az új, kétszintes, magastetős lé­tesítmény alig több mint 30 méterre lesz a lakóházuktól, íoy a kilátást, benapozást za­varni fogja. Aggodalmuknak adtak hangot, hogy emiatt la­kásuk értéke is csökkenni fog. Alternatív javaslatként felve­tették, hogy az épület az is­kola mögötti meglehetősen el­hanyagolt területen bővüljön. Választ nem kapva, április. 28-án egy háromtagú küldött­ségük felkereste a tanács érintett vezetőit. Az udvarias, segítőkész bánásmód nem nyugtatta meg őket, mivel az eléjük tárt dokumentumok kö­zött megtalálták a Pécs Me­gyei Városi Építéstervezési Szakértői Bizottság 1989. no­vember 8-án datált megálla­pításait a tervekről: „A mű­helyépület bemutatott bővíté­sével a bizottság nem éfrl egyet. A jelenleg különálló, a főépület színvonalát meg sem közelítő melléképület bővíté­sét akár földszintes jelleggel javasolja megtervezni úgy, hogy a tördelt főtömeg jelle­gében kövesse és ahhoz csat­lakozzon." Ez az irat enyhén szólva megdöbbentette a de­legáció tagjait, ezért ismét le­vélben fordultak - immár fel­lebbezésként — a tanács mű­szaki osztályához. Talán mon­dani sem kell, választ nem koptak. Végső elkeseredésükben már a legkülönbözőbb fórumokhoz fordultak: rádió, televízió, de hiába volt azok segítőkészsé­ge, csak annyit tudtak mon­dani, hogy láthatatlan falba ütköztek, mihelyt az iskola- bővítés ügyét firtatni kezd­ték . . . Az egyébként is gyors üte­mű építkezés az első petíció benyújtása óta pedig szinte feszített tempójúvá vált. Az első pillért, amolyan májusfa­ként már május 10-én próba­képpen felállították. R. T. lás, gázkitörés, sújtólégrobba- r.ós következtében) a munka­helyen vesztették életüket vagy a „széncsaták” és azt követő, ez emberi erővel folytatott rablógazdálkodás eredménye­ként fiatalon, ágyban, párnák közt — sípoló tüdővel vagy vibrációs ártalom következté­ben remegő, duzzadt kezekkel, reumatikus és egyéb mozgás- szervi betegségben — haltak meg, mint sok osztálytársam és rokonaim körül többen. Traj Ferenc, Pécs, Tolbuhin út 57. Rovatszerkesztő: GÁLDONYI MAGDOLNA A bányászokért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents