Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)
1990-05-22 / 48. szám
2 tu Dunántúli napló 1990. május 22., kedd Az országgyűlési bizottságok ölese Meghallgatták a miniszterjelölteket Hét magyar megye részvételével Duna-menti tartományok együttműködése (Folytatás az 1. oldalról) hány évvel ezelőtti, feljelentéssel fenyegető levelét. A bizottsági ülésen Mécs Imre (SZDSZ) ennek kapcsán hangsúlyozta: az államtitkári posztot csak egy minden tekintetben feddhetetlen ember töltheti be, s a nyilvánosságra 'került levél után ez Roffay képviselő esetében ‘megkérdőjelezhető, de az ügy legalábbis magyarázatot kíván. A bizottság tagjai természetesen szerették volna hallani minderről a legilletékesebb, azaz Raffay 'Ernő véleményét is, a képviselő azonban — jóllehet a 'honvédelmi bizottság tagja, sőt aleln'öke — a hétfői ülésen nem volt jelen. ♦ Magyarország számára nap. jóinkban egyedülálló történelmi lehetőség kínálkozik arra, Ihogy olyan önálló, független országgá váljon, amely képes elkerülni bármiféle egyoldalú orientációt, s minden nagyhatalommal baráti kapcsolatokat tart fenn. A kínálkozó lehetőség megragadása a megújuló magyar külpolitika elsőrendű felelőssége - jelentette ki 'hétfőn Jeszenszky Géza, a külügyminiszteri poszt várományosa meghallgatásán az Országgyűlés Külügyi Bizottságában. Az ország geopolitika lehetőségeivel messzemenően számoló egyensúlyozó politika kivitelezéséhez Jeszenszky - a Külügyi Bizottság "véleménye szerint — jó adottságokkal rendelkezik, hiszen tudományos kutatóként, a közgazdaságtudományi egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének vezetőjeként figyelme eddig is 'Magyarország európai viszony- rendszerének történeti vizsgálatára irányult. A külügyi tárca várományosa — a meghallgatás tapasztalatai szerint — kiemelt figyelmet szán a Szovjetunióhoz fűződő baráti viszony fenntartásának, amiben Finnország példáját tartja követendőnek. A finn modell tanulmányozását ajánlja abban is, hogy az ország sorsát alapvetően meghatározó külpolitikai kérdésekben nemzeti konszenzust kell létrehozni. Az MDF-hez tartozó politikus emellett külpolitikai prioritásai közé sorolta a környező országokban élő magyar kisebbségek támogatását. Ugyancsak hétfői ülésén hallgatta meg a Külügyi Bizottság Kádár Bélát, akit a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének tisztére jelölt Antall József. A jelölt rövid életrajzából és elképzeléseinek tömör összefoglalásából kitűnt, hogy a magyar gazda, ság megújulását egyenes ösz- szefüggés'ben szemléli a nemzetközi gazdasági folyamatok alakulásával. összefoglalva stratégiai elképzeléseit Kádár Béla egy gyors, ugyanakkor szakaszos gazdasági rendszer- váltás mellett foglalt állást, amelynek végcélja egy jól működő szociális piacgazdaság felépítése. Mád/ Ferenc, akit tárca nélküli miniszterként jelöltek a kormány tagjainak, elmondta, hogy funkciója, tevékenységi köre még formálódik, egyelőre nincsenek pontosan kijelölt keretek. Mindenesetre a tárca nélküli miniszter leginkább abban vállalhat szerepet, hogy segítsen újrafogalmazni Magyarország nemzetközi törekvéseit, segítse a külkapcsolatok átépítését, újraformálását. Emellett bizonyos külföldi gazdasági, kulturális missziók teljesítésére is vállalkozhat, tehermentesítve a szakminisztereket, illetve a miniszterelnököt. ♦ Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága hétfőn három ml- iniszterjelöltet - A/agy Ferenc földművelésügyi, Gerbovits Jenő tárca nélküli és Siklós Csaba közlekedési és hírközlési - hallgatott meg. Nagy Ferenc, aki évekig tsz-elnökként dolgozott, majd 1983-ban ment nyugdíjba, elmondotta, hogy alapvetően az 1947-es tulajdoni állapotokat kívánják helyreállítani, anyagilag reihalbilitálva az elmúlt 40 év során megnyomorított, kisemmizett parasztságot. Nem 'új földosztásról van szó, hanem a tulajdonjog helyreállításáról. Számos, a felvázolt rendszerben alapvetően 'kételkedő kérdés hangzott el a bizottsági ülésen, amelyre a képviselők érdemi választ nem kaptak. Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszterjelölt magáról annyit mondott el, ihogy a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, évekig a MÁV-nál dolgozott. A közlekedés és a hírközlés jelenlegi helyzetét válságosnak minősítette, mindkét ágazatot a számottevő elmaradottság jellemzi. Éppen ezért véleménye szerint összehangolt fejlesztésre van szükség a vasúti-közúti léqiközlekedésben, valamint a hírközlésben, ami csak a privatizáció, a külföldi tőke gyors bevonása révén oldható meg. Hangsúlyozta: szükség von az érvényben lévő nemzetközi szerződések felülvizsgálatára Is. Kedden délelőtt további miniszterjelöltek megiha Ugatásával folytatja ülését a Gazdasági Bizottság. ♦ A társadalombiztosítással kapcsolatos elképzelésektől a paraszolvenciáig, a gyógyszer- tárak privatizálásától a fogamzásgátlásig, a tárca egész tevékenységét átfogó kérdéseket tettek fel az Országgyűlés Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottságának tagjai ár. Surján László nép- jólétiminiszter-jelöltnek. A kereszténydemokrata politikus a hétfő délutáni bizottsági ülésen elsőként röviden ismertette életútját, szakmai, pályafutását, s a Nagycsaládosok Országos Egyesületében végzett közéleti ténykedését. Kérdésekre válaszolva kifejtette: halaszthatatlan a társadalombiztosítási rendszer átalakítása; ezen belül is kiemelt feladat a legalacsonyabb nyugdíjak felemelése a létminimum szintjére. A csaknem háromórás, olykor részletekbe menő meghallgatást követően a bizottság zárt üléssel folytatta munkáját. ♦ Több mint két órán át záporoztak a kérdések Rabár Ferenc pénzügyminiszter-jelölt, re, aki kinevezése előtti meghallgatáson jelent meg hétfőn az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága előtt. A leendő miniszter röviden ismertette eddigi szakmai pályafutását, majd elképzeléseit ecsetelte. Szerencsésnek tartotta, hogy a Pénzügyminisztérium új struktúrája magában foglalja a korábbi Tervhivatal és Arhivatal egyes funkcióit is, már csak azért is, mert ezzel - véleménye szerint — remélhetőleg megszűnik az a széttagoltság, amely eddig zavarokat okozott a gazdaságpolitika irányításában. Egyik legfontosabb feladataként a valódi piacgazdálkodás kialakítását jelölte meg, mégpedig oly módon, hogy számottevően növekedjen a piaci szereplők, azaz a vevők és az eladók száma. Rabár Ferenc a rövid távú intézkedések között sorolta fel a vállalkozások élénkítését, az infláció megfékezését, s a hosszabb távon megvalósítható célok között említette a fizetési mérleg javítását. A kérdések közül több is érintette a privatizációt, jó néhány képviselőt érdekelt a pénzügyi tárca várományosának ezzel kapcsolatos véleménye. Rabár Ferenc kifejtette, hogy főképpen a Híd-cso- port tanulmányát tartja mérvadónak, bár ennek kidolgozásában nem vett részt. 'Békési László ügyvivő pénzügyminiszter, a bizottság egyik alelnöke őszinte együttérzéséről biztosította utódját, s figyelmeztette, hogy szinte ösz- szegyeztéhetelenül ellentmondásos feladatok várnak rá. Mint mondotta: nem túlságosan népszerű feladat a realitások talajára lerángatni a jól hangzó programokat. Rabár Ferenc kifejtette, hogy tisztában van a feladót néhézségé- vel, s azzal, hogy az első időszakban kötéltóncot kell járnia, mindezek tudatában vállalta el a megbízatást. ♦ Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága megkezdte a hazai kisebbségek képviselőinek meghallgatását a nemzetiségek parlamenti képviseletéről. A bizottság hétfői ülésén három cigány szervezet - a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, a Magyarországi Cigányok Nemzetiségi Kulturális Szövetsége és a Phralipe - véleményét hallgatta meg. Mindhárom szervezet ellenzi, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletét behívásos módszerrel oldják meg. Rádai József (MCDSZ) és Lakatos Menyhért (MCNKSZ) nem támogatta a nemzetiségi ombudsman intézménye bevezetésének gondolatát sem. Mindketten a cigányság létszámarányos képviseletének elve mellett törtek lándzsát, ám egyikük sem tudott konkrét megoldást ajánlani a kérdés megoldására. A képviselők támogatták, hogy bizottsági előterjesztésként, sürgősséggel kerüljön az Országgyűlés elé Lukács Tamás (KDNP) indítványa a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenítésének és terhelésének tilalmáról. Fodor Gábor (FIDESZ), a bizottság elnöke az ülésen ismertette annak a levélnek a tartalmát, amelyet Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének juttattak el, kifogásolván, hogy a bizottság — igénye és bejelentése ellenére — nem hallgathat meg minisztert. A bizottság ezt elhibázott döntésnek minősítette, s kérte, Ihogy legyen módja a belügy-, a művelődési és közoktatási, valamint a nemzetiségi és vallásügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter meghallgatására. A bizottsági ülésen felvetődött, hogy a kormány megalakítását követően fontolják meg interpelláció benyújtását az elszaporodott temetői rongálások megfékezése tárgya, ban. ♦ Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága támogatja Keresztes K. Sándor kinevezését környezetvédelmi miniszterré. A testület erről azután döntött, 'hogy hétfőn meghallgatta a miniszteri poszt várományosának beszámolóját a tárca irányítására vonatkozó elképzeléseiről, s választ kapott az ülésen felmerülő kérdésekre. Keresztes K. Sándor bevezetőjében röviden vázolta életútjának főbb állomásait, szakmai pályafutását. Hangoztatta, hogy miniszterként a kormányzati munkáiban érvényesíteni kívánja saját szakterülete érdekeit, és számít a legfelsőbb szintű szakemberek munkájára. Megítélése szerint a környezetvédelem úgyszólván valamennyi szektora válságban van, ugyanakkor a gazdasági szerkezetváltás magában 'hordozza a lehetőséget a váltó-, zásra. Fontosnak ítélte, hogy a környezetvédelmi kérdéseket a gazdálkodók mérlegeljék, enélkül ugyanis a termelés költségei mindenképp nagyob- 'bak lesznek. Keresztes K. Sándor a rövid távú intézkedések közé sorolta az egységes, integrált környezetvédelmi információs rendszert, egységes adatbázis megteremtését. Sürgető feladat a levegőtisztaság fokozottabb védelme. A miniszter- jelölt elképzelhetőnek tartja a gépkocsik évenkénti vizsgálatát, legalábbis ami a füstkibocsátásukat illeti. Fokozni kell a közúti ellenőrzéseket, s emelni a bírságok összegét. Szólt még a Ihulladék-ártal- matlarvítás, a természetvédelem kérdéseiről, s egy közelebbről nem részletezett környezetminőség-ellenőrző hivatal felállításáról, amely a tárca mellett működne, folyamatos állopotmérést végezve. Keresztes K. Sándor kérdésekre válaszolva köztölte: valóban van olyan elképzelés, hogy a vízügy szervezetileg leváljék a Környezetvédefmi Minisztériumról. Az 1995-re tenvezett iBécs—'Budapest Világkiállítás kapcsán Keresztes K. Sándor pártja, az 'MDF álláspontjára emlékeztetett: mérsékelten támogatja, mert több pozitív, mint negatív hatással jár. (Folytatás az 1. oldalról) ben Európa halad az egységessé válás felé, önálló értéket kifejezve egyre inkább felértékelődik a tartományok jelentősége, s ezáltal a köztük kialakuló együttműködés fontossága is. A Duna összekötő kapocs szerepe régóta ismert, sok elképzelés született már a Duna menti népek együttműködésére. A mostani munkaközösség szervezése is a nyolcvanas évek elején indult - az európai enyhülés szellemébén -, de csak az utóbbi két évben gyorsult fel. Tizennégy tartomány vállalta a szervező munkát, illetve az aktív részvételt. Az utóbbi egy év eseményei új filozófiát igényeltek. Felmerült a kérdés: az egységesülő Európában van-e helyük a miniintegrációknak? Az Alpok-Adria Munkaközösség, illetve az Európai Régiók Szövetségének munkája bizonyítja, hogy igen. Ezek nem az egységesülés ellen hatnak, hanem bizonyos közös érdekek alapján erősítik Európa egységes cselekvését. A többi részintegrációhoz való viszonyt ezután kell kialakítani, de keresni kell a kapcsolatot az országok közötti együttműködéshez is.- Milyen célokat tűzött maga elé a munkaközösség?- Négy szakterületen indult meg a munka. A kultúra, tudomány, ifjúság, sport munka- csoport vezetője és házigazdája Alsó-Ausztria. A környezetvédelmi munkacsoport a Bajor Tartomány vezetésével működik. A közlekedési, víziszállítási és vízhasznosítási munkacsoport gazdája Bécs, mint tartományi jogú város. A gazdasági és idegenforgalmi munkacsoport felelősei Felső- Ausztria és Magyarország megyéi, a Duna folyása szerint váltva egymást. Külön munka- bizottság alakult a Bécs—Budapest Világkiállítás sikeres megvalósítása érdekében, és ebben Pozsony és Belgrád is szeretne részt venni.- Milyen pénzügyi forrásokból fedezik mindezt?- Alapvetően a tartományok befizetéseiből, de az Európa Tanács és az Európa-Parla- ment is támogatást, külön céljellegű juttatásokat ígért — a szándéknyilatkozat már elkészült.- Hogyan működik majd a munkaközösség, és milyen befolyása lesz - lehet - a kormányokra?- Három hónapon belül minden tagnak nyilatkoznia kell, milyen jelleggel kíván részt venni. Ha egy tartomány vezetése azonosul valamely céllal, a kormánynál is kezdeményezi a megállapodások támogatásöt. Konferenciák, szakmai tanácskozások lesznek, például ilyenfajta gazdasági témáról: az egységes Európa mit követel az eltérő fejlettségű tartományoktól (mondjuk a szabványosításban). Információs rendszer felállítását is tervezik, piaci információk közvetítését, szakemberek felkészítésére és cseréjére is sor kerül (ennek feltétele a munkanyelvként elfogadott német nyelv ismerete).- Mindvégig tartományokról esett szó, Maqvarorszáqot pedig megyék képviselték. Ez ezért nem ugyanaz . . .- Tény, hogy Magyarországon a tájegységeknek nincs olyan mély ayökerük, ez az eddig visszafogott nemzettudatból is következik. Keresni kellene ennek új kifejezési formáit, mert az európai együttműködéshez ez nagyonis hozzátartozik. Ennél csak egy dolog hatásosabb: a személyes kapcsolatok. De addig is a megyéknek aktívabban kell részt venniük az együttműködésben, önálló arculattal és saját eszközökkel. — Ez azt is jelenti, hogy szükség van a megyei önkormányzatokra? — Nem feltétlenül a mai mecyékre, de mindenképpen kell egy közbenső szint az országos és a helyi között, már csak azért is, hogy a nemzetközi kapcsolatok minden szintjén meglegyen a megfelelő partneri viszony. Mi erre sajnos ma még nem vagyunk felkészülve, sem személyiségekkel, sem nyelvtudásban sem területismeretben, sem eszközökben. A területi kapcsolatokhoz szükséges lenne a pénzügyi önállóság, például úgy, hogy az idegenforgalmi bevételek egy része helyben maradjon, a területi önlrc- mányzat nyithasson saját devizaszámlát. Nagyon fontos ugyanis, hogy Magyarország mindenütt jelen legyen. Kezdetben meghívnak ugyan minket, de ez sokáig nem megy. Egyébként Maqyarorszáq tartományi szerveződésén is időszerű lenne elgondolkodni, de én egyelőre azt látom, hogy sem az Országgyűlés, sem az országos irányítás nem sokat törődik a területi folyamatok kai. AKCIÓ! MIKRO Műszaki boltok Pécs, Jókai tér 9. Tel.: 25-842. Hajas Imre u. 6. Tel.: 25-022. Hitelakció a takarékszövetkezetekkel. Minden 5000 Ft feletti árut előleg nélkül megvásárolhat!- Akai videomagnó 32 900 Ft,- Sankei sztereó kétkazettás rádiómagnó 5 970 Ft,- Telefon-üzenetrögzítő 9 900 8500 Ft,- Lengyel BMX-kerékpár 6 990 Ft,- Olasz BMX-kerékpár 12 900 8 500 Ft,- Multitech E 180 videokazetta 299 Ft-os reklámáron! Fénymásolás a Jókai téri boltban, azonnal, nagytételben is!- A/3 7,50 Ft,- A/4 4,50 Ft. S. G. M O V D U F ÁRENGEDMÉNYES AKCIÓ BRAMAC ALPESI Plusz 20% NYlLÁSZÁRÓKOíCCO 10o/ ♦külső-,belső ajtók ♦üvegesésanélküli ablakok minden méretben SZIGETELŐK OOOCOO 10% 5 és 10 cm es THERWOLIN* ISOLITH minden méret 25% AZONNAL KAPHATÓ^ Porothon36,ß 30, kettős méretű és klinkertégla,bataszéki naturcserép,kátránypapír, áthidalók
