Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-22 / 48. szám

990. május 22., kedd aj Dunántúli napló 3 Lesz-e idén aratósztrájk (Folytatás az 1. oldalról) az elmúlt hónapokban. Non­szensz helyzet ugyanis, hogy míg a mezőgazdaságban fel­használt termékek árai min­den elképzelést felülmúlóan emelkedtek, az étkezési búza ára hatóságilag rögzített ma­radt. A műtrágya árak példá­ul több mint 75 százalékkal emelkedtek. De ugyanígy a növényvédőszerek, gépek, energia és alkatrészek árai is 22-30 százalékkal. S akkor a 30-40 százalék közötti banki kamatokról még nem is be­széltünk. A gabona megálla­pított hatósági ára. Így sok nagyüzemben már a költsége­ket sem nagyon fedezi.- Eddigi ártárgyalásaiknak mi lett az eredménye?- Közgazdasági számítá­sokkal alátámasztva mi a malmi l-es étkezési búza ese­tében 6900, míg a malmi ll-es esetében 6400 forintos ton­nánkénti árat tartanánk reá­lisnak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban — az érdekeltek bevonásával folyó tárgyalásokon — már az eredetinél valamivel maga­sabb hatósági árak képezték a tárgyalás alapját, de végül is konkrét döntés nem szüle­tett. A sütőipar azzal fenyege­tőzött, hogy a gabonaárak emelését tovább gyűrűztetik a sütőipari termékek áraiba. Tu­domásom szerint jelenleg 9 fo­rint körüli áron kapja a sü­tőipar a liszt kilóját a gabo­naforgalmi és malomipari vál­lalatoktól. Ha jól tudom, egy kiló lisztből 130 dekagramm kenyér készül. Enyhén szólva elgondolkodtató, hogy miként lesz ebből 20 forintos kilón­kénti kenyérár... E fenti vita még a régi kormányzat idején zajlott, ta­lán nem is csoda, hogy a váltásra (továbbállásra) ké­szülő vezetők nem hoztak ga­bonaár ügyben végső döntést. A mezőgazdászok az új kor­mánytól alapvetően új szem­léletű hozzáállást várnak. Mint mondják, Új-Zélandon kivül nincs még egy hely a világon, ahol ne támogatnák a mező- gazdasági termelést. Rendezni kell tehát a gabona ártámo­gatását. Ha piacgazdaságot AB A Baranya Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat fel­készült a termés fogadására. Árajánlatukban a mindenkori hatósági ár szerepel. (Felvételünk a pécsi Hengermalom utcai tárolónál készült.) DRUPA ’90 DUsszeldorfban Negyvenedik évében még mindig 'képes a világ figyel­mét Düsszeldorfba irányítani a legkorszerűbb nyomdaipari technológiákat, s mindinkább az újságkészítést, a könyv- nyomtatást forradalmasító elektronikát felvonultató DRUPA. Dr. Kurt Wagner ve­zérigazgató az 1986-os kiál­lítást kiemelkedőnek értékelte annak idején, hiszen 348 ezer szakmai látogató kereste fel a 154 kiállító standjait, 19 százalékkal többen, mint 1982-ben. A DRUPA ’90 zá­rása előtt három nappal már 357 ezer látogatót fogadott. Az idei kiállítóik 149-en vol­tak: Ausztráliától az Ameri­kai Egyesült Államokig, Ja­pántól 'Norvégiáig. A számok ismét sikert igazolnak. A cso­da ötévenként ismétlődik ... A Kati számítógépes infor­mációs központ adatállomá­nyában hiába kerestem ma­gyar résztvevőt, a képernyőre kiírt válasz mindig nemleges volt. Pedig a lekérdezés szá­mos variációját próbálhattam, s így tanúsíthatom, a „hölgy” mindenkiről mindent tudott. Becsületesen felsorolta, kik jöttek az USA-ból, a közre­működők közül 'hány a diplo­más, milyen a nemek szerinti megoszlás . . . Honfitársaimat az érdeklő­dők között sikerült felfedezni. Gondolom Bede István, a Kossuth Nyomda vezérigazga­tója, vagy Kray György, a- Vi­deoton programfejlesztője ér­tékes új ismeretekkel tért ha­za. Hasznos volt, marodandó élményt nyújtott azok számára is a DRUPA ’90, akik más nyomdákból, kiadóktól, szer­kesztőségekből jutottak el Düsszeldorfba az emlékezetes 15 nap alatt. Egy 'részük a Gutenberg Művelődési Ott­hon szervezésében jutott el a világkiállításra. 'Nem lehetett kis feladat az utazást előké­szítőké, mert a szervezést már □ 'múlt éviben elkezdték, így is közelharcot kell vívniuk a szállásért. Jómagom az Axel Springer—Budapest Kiadói Kft.-nek köszönhetem a kikül-- detést azzal a feladattal, hogy a hatalmas kínálatból a ma­gyar lapok igényéihez, a ma­nyelvi környezethez, ti- gráfióhoz illő számítógépes eldolgozó 'rendszerek­kel 'barátkozzam. Hazánkból nézve, ahol az asztali számí- őgépek még a IPCXT-t jelen­ik, viszonylag kis palettára /olt kitekintésem. A DRUPA ’90 iáhány klasszissal magasab- xin 'kínálta portékáját. Remélem, megbocsátja az rivasó, hogy a hozzám köze- ebb álló, az újságírói mun- ;ónak Magyarországon is neghonosodó „műfajjal" fog- alkozom inkább. Pedig meg­érne egy külön „misét” a lyomdászat .Is, ahol a főbb izerepet átvette a számító­lép. A csoda ötévenként ismétlődik Alig láttam ugyanis olyan gépsort, ahol ne lett volna számítógép. A nálunk meg­szokott hatalmas méreteket, a sok kiszolgáló nyomdászt hiá­ba kerestem, legfeljebb 2-3 úriember volt 'jelen a lakó­Sokáig elidőztem jómagam is az AM SCHREIBER újságnyo­mó gépei mellett, arról áb­rándozva, milyen jó szolgála­tot tenne nálunk is. Kitűnő minősége, színei mellett saját üzembe gondoltam, ami elfe­Gondban a Hell újságtördelő rendszere előtt szobányi gépeknél és ők is inkább a számítógép színes monitorján igazgatták o szín- árnyalatok 'helyességét, a se­bességet, a papírpályákat. A produktumok lenyűgözőéit. A színes termékkel uralták a ki­állítást. Ezt gyűjtötték be az ugyancsak helyszínen készült táskákba, dobozokba a láto­gatók. Egy kis gép, a világ­hírű Heidelberg ofszetautomo- tája azért keltette fel az ér­deklődést, mert asztali számí­tógépen megtervezett névje­gyet, meghívót, cégjelzéses levélpapírt, borítékot tudott a hagyományos nyomdalemez nélkül ís sokszorosítani. Két­százezer forintos óra miatt többet elő Is jegyeztek ma­gyarországi megrendelőknek. led tét né a .jelenleg magas nyomdai árakat. A kiállító csarnokok között az űrhajós filmekben látott üveghengerek mozgólépcsői gyorsan visszahoztak a mai valóságba, amely újabb és újabb meglepetéseket tarto­gatott. Európában először le­hetett olyan színes grafikus megjelenítőt látni, amelynek 1280x1024 képpont a felbon­tása és 256 szint tud egyide­jűleg megjeleníteni. Fénykép­pel vetélkedő látványt nyúj­tottak ezek a képernyők és ez a minőség a levilágítás után is megmarad. Ha mór itt tar­tok, szólnom kell a Linotype frenetikus sikeréről. Dr. Wolfgang Kummer igaz­gató a kiállítást megelőző nyilatkozatában 'jelezte, mind a szöveg és kép egyidejű fel­dolgozásában, a 'PostScript adopter, a színes eljárás ki­munkálásában meglepetése­iket okoz. Sikerült. Mind a Serie 1000 újságkészítést tá­mogató szisztéma, mind a grafikus jelek kezelésében, a színes munkáknál a legjob­ban megcsodáltak között vol­tak. Magyarországi forgalma­zásával megbízott Salánki Já­nos úr is olyannyira az érdek­lődés középpontjába került, hogy többszöri .időegyeztetés ellenére sem jutott érdeklő­désem kielégítésére az idejé­ből. Szerencsére a 'BNV-n lát­ható mojd ez a 'jól összecsi- szoltnak mutatkozó rendszer. A Hell hagyományos igényes­sége egy hatalmas standon volt látható. A MOPAS-System olyan gyorsaságot produkált, amelyet az angol Miles 33 alkalmazkodó és megoldásai­ban a magyar igényeket is jól követő rendszerrel tudott feledtetni. A Xerox Ventura Publisher 2.0 verzióját is si­került felfedezni. 'Egerben Scantext 2000 Commonderen tördeljük az újságot. Érthető, 'hogy a Mannesman Scangra- pbic standján ismerősként kezdtem a „felderítést”. A Scantext Commander S30 már gyorsaságban, gazdag grafi­kai lehetőségeivel hozott újat. Igazából a színes munkahely és a minősége miatt dicsért 'Image Scanner nyerte el a látogatók tetszését. 'Megje­lentek a különféle rendszerek elemeiként a laptopok, mint az újságírói munka segítői, nem csupán a szerkesztőség­ben, hanem tanácskozásokon otthoni munkában, a telefo­nos adattovábbítás lehetősé­gét kínálva. Sikerült-e megtalálni az iga­zit? A döntéshez újra és újra át kell gondolni a látottakat, újabb részletes ismertetők is kellenek, a kiállítási csillogás­villogás helyett prózai környe zetben, gyakorlati próbán kell vizsgálni, melyik legyen a ki­szemelt. Mert a sok kiváló rendszert is csak magas mér­cével szabad összevetni. Az újabb, az 1995. évi DRUPA-ig nem lehet várni, pedig a szervezők gépezete már ismét működik, megjelentek a fel­iratok: Jöjjön Düsszeldorfba, várja a DRUPA ’95! Pilisy Elemér Például Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Évente mintegy kilencvenezer abortuszt végeznek hazánkban, a terhességmegszakítások száma évről évre nő. Elterjedt, hogy új, szigorúbb abortusz-törvény van készülőben. Megoszlanak a vélemények ennek szükségességéről, ezt bizonyította — a 168 óra című műsorban elhangzott legutóbbi vita is, ahol a lehe­tő legszélsőségesebb megállapítások hangzottak el. Mi dr. Molnár Tibor közgazda véleményével értünk leginkább egyet. Eszerint: vannak olyan számítások, amelyek szerint, ha a gyermektelen családok életszínvonalát száznak vesszük, akkor egy gyerek esetében ugyanakkora jövedelem mellett már csak 81 százalékpont az életszínvonala. Ha viszont két gyermeket vállal, ez leszáll 65 százalékra, négy vagy több gyerek esetén pedig majdnem egyharmadára csökken a család életszínvona­la. Úgy gondoljuk, az élet védelmére indított törekvések ne kifejezetten az abortusz ellen irányuljanak, hanem felvilágosí­tással, oktatással, a figyelem felkeltésével érjünk el eredmé­nyeket. Dr. Varga Levente pécsi gyerekorvos: „Úgy vélem, az eset­leges törvényes szigorítás nem jelenthet megoldást. Lelkiisme­reti dolgokat nagyon nehéz rendeletekkel szabályozni. Az abortusz nem jó, de ezekről a vitákról mindig az jut eszem­be, hogy saját magunkat állítjuk előtérbe és nem a magzatot." Legitimitás Tovább bonyolódik a baranyai POFOSZ-szervezet helyist«. Miután a volt vezetőséget két hete leváltották, as ei-«lnök Kisiely Kornél körül C,ilul a ,iho,> al “J lnlílá Bizottságnak még azzal is meg kell küzdenie, hogy az országos vezetőség véleménye sem egyöntetű a „baranyai kérdésben”. *x •J™!* #?*vf?én lesett járt Fónay Jenő, a POFOSZ országos elnőlte. Tájékozódni jött, de mint megtudtuk, látogatása után, ha lehet, meg zavarosabb lett a kép. Adorján Gyula, az új bara­nyai liB tagja: — Kiszely Kornél és volt munkatársai azt mondják, minden iratot az országos központba vittek, Fónay úr szerint viszont valamennyi itt maradt Pécsett. Ű úgy tudja, Kiszely Kornél lakására vitte az irodából hiányzó anyago-, kát. A POFOSZ elnöke mi­előtt visszautazott volna Pest­re, nekem személyesen ígérte meg, hogy a volt vezetőség tagjai 'közül ketten 'még pén­teken délelőtt visszajuttatják irodánkhoz a hiányzó iratokat. Akikről szó volt, azok közül senki sem jelentkezett... Amikor felhívtam őket, azt a választ kaptam, minden irat a fővárosban van, együtt vit­ték el azokat Kiszely Kornél­lal Pestre . . . Most kinek higgyen az ember? Fónay Je­nő egyébként ittjártakor azt kérte tőlünk, hogy az új ve­zetőség próbáljon együttmű­ködni a volt IB négy tagjá­val, de szerintem akkorák az ellentétek, hogy ez megvaló­síthatatlan. Ráadásul az or­szágos központ, amíg Kiszely ellen nincsenek megdönthetet­len bizonyítékok, a régi veze­téssel tartja a kapcsolatot, úgy látjuk tehát, hogy őket tekintik legitimnek. Annak el­lenére is, hogy a megyei köz­gyűlés minket választott meg . . . Egyébként a tisztán­látás érdekében Fónay Jenő a kaposvári rendőrségtől tájé­koztatást kért Kiszely 57-es tevékenységéről. Hivatalos vá­laszt még tudomásom szerint nem kapott. (Olvazóink közül jónéhányan bizonyára már unják a POFOSZ ügyeit. Úgy gondoljuk, ennél jobban csak maguk az érintettek fájlalják, hogy folyomatosan terítéken «annak. Tájékoztatni ezúttal nem azért tájékozta­tunk az újabb fejleményekről, mert bármiféle előrelépés történt volna, hanem, mert megítélésünk szerint olyan helyzet állt elő, mely újdonság a magyar politikai palettán. A fent eimondottakból ugyanis kitűnik: a POFOSZ baranyai vezetősége és az országos elnökség között elvi ellen­tetek vannak, munkakapcsolat viszont nincs. Hogy ki kinek füllentett, az majd később kiderül. Egy biztos csupán: az újonnan megválasztott IB-nek rxigyon nehéz dolga lesz . . .) A dokumentumok Grósz Károly bejelentést tett a nála lévő levéltári jellegű dokumentumokról és 'biztosí­totta azo4c megtekintését is a minisztérium levéltári szakér­tői számára - tájékoztatott a Művelődési Minisztérium hét­főn. A szakértők hiány nélkül megtalálták az „El nem ége­tett dokumentumok" című ki­adványban publikált — rész­ben eredeti, részben másolt — iratokat. A minisztérium fel­szólította Grósz Károlyt a do­kumentumok beszolgáltatásá­ra. Koltay Gábor, a Szabad Tér Kiadó igazgatója a mi­nisztérium felhívására átadta a nagy port kavart kötet 'kéz­iratát. Elmondta, hogy a kéz­irat összeállítása után vala­mennyi dokumentumot vissza­adta Grósz Károlynak. (MTI) Anna örök(?) II „A Magyarországi Szociáldemok­rata Párt az első szabad válasz­tásokon súlyos vereséget szenvedett. A kudarc alapvető oka a téves po­litikai döntések sorozata. A párt elnöke és a köré tömörült szűk csoport olyan képet alakított ki a pártról a közvélemény előtt, amely­ben egyszerre szerepelt a szélsősé­ges antikommunizmus és az állam- pártra épülő szakszervezetek támo­gatása; egyszerre tett hitet a szín­padias vallásosság és az osztály­harcos kalapácsos ember mellett. Ebben volt segítségére az egy idő­ben szidalmazó-ígérgető-fenyegető kampány, amelynek feminin fősze­replője sikerrel taszította el magá­tól a még ingadozó szavazókat. Újabb példa erre a munkástaná­csokkal kapcsolatos — általános felháborodást kiváltó - 1990. V. 16-i nyilatkozata. A fentiek miatt ezen nyilatkozat aláírói — többek közt - sürgetik, hogy- a párt hiteles politikáját el­torzító dr. Petrasovits Anna és köré tömörült szűk csoport mondjon le; — azonnal kezdjék előkészíteni a párt soron következő kongresszu­sát; és e célból hozzanak létre egv 15 tagú intézőbizottságot. Továbbá felkérik a hazai politi­kai szervezeteket, valamint a kül­földi testvérpártokat és a Szocia­lista Internacionálét, hogy a fenti feltételek teljesítéséig az MSZDP elnökével és csoportjával függesz- szék fel kapcsolataikat. Budapest, 1990. május 19.” (A tegnapi országos lapokban megjelent nyilatkozatot az MSZDP platformjainak és a kongresszuson megválasztott vezetőség képvisele­tében 21-en írták alá. Alább egy választ is közlünk . . .) A Magyarországi Szociáldemok­rata Párt Szeniorátusának nyilatko­zata : A Magyarországi Szociáldemok­rata Párt Szeniorátusa —, amely az 1948 előtti párttagokból szervező­dött tanácsadó testület - megdöb- benten értesült a május 21 -i sajtó- nyilatkozatokból, hogy az aláírók illetéktelenül a pártalkotmánnyal ellentétesen, a párt választmányá­nak kétszeri határozata ellenére Petrasovits Anna elnökasszony ellen újabb hadjáratot indítottak és is­mételten lemondásra szólították fel. A választmány május 6-i ülésén ezzel szemben többséggel úgy ha­tározott, hogy Petrasovits Anna el­nökasszony megbízását a novem­berben tartandó kongresszusig meg­erősíti. Az aláírók személyét illetően a Szeniorátus azt is megállapította, hogy ezek a személyek a testületi ülésektől rendszeres távolmaradá­sukkal alapvetően akadályozták az érdemi munkát. Ezt az akciót a Szeniorátus mély­ségesen elítéli, az aláíróktól elha­tárolja magát. akarunk, elkerülhetetlen az ét­kezési búza szabadárassá té­tele. Meg kell szüntetni az exportmonopóliumot, a ter­melők saját jogú exportlehe­tőséggel szeretnének élni. Balog Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents