Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)
1990-04-07 / 5. szám
e aj Dunántúli napló 1990. április 7., szombat n „Megmozdultak a Hegyek' Á kőműves nem csinálta meg az elvállalt munkát Az európai színvonalú oktatásért Megmozdultak a hegyek, jegyezte meg éles nyelvéről nevezetes ismerősöm, amikor értesült a kezdeményezésről* Csípősség ide vagy oda, némi igazat kelett adnom neki, mert való, hogy korábban elég nehezen lehetett több felső- óktotási intézményt regionális tömörülésekbe szervezni. A Regionális Konzultatív Tanács megállapodástervezete viszont két tucat egyetemet, főiskolát és más tudományos kutatásokkal foglalkozó intézményt hozott össze egy közös cél érdekében. S ez a cél nem kicsiny, hanem felzárkózási kísérlet az alakuló „Európai Közösséghez", oktatási, tudományos, szociális területeken. A kezdeményezéshez tartozik, hogy Regionális egyetemi unió ,,a műszaki fejlesztés emberi tényezői világbanki projekt felsőoktatási és kutatási alapprogramja" —, amelynek tervezetét a Művelődési Minisztérium készítette —, kilátásba helyezte, hogy az országon belül Valószínűleg felvállalhatja néhány regionális központ felsőoktatási intézményeinek európai színvonalú universitás- só történő fejlesztését. Ami a bonyolult elnevezés ellenére is • számos előnyös lehetőséget Ígér az egyeteméknek, főiskoláknak. ösztönözni és támogatni kívánják többek között a hazai felsőoktatás képzési szerkezetének fejlesztését, célul tűzve ki a diplomák és tu. dományos fokozatok egyenér- tékűségénék megvalósítását az EGK országokkal. Ehhez azonban szükségesnek látják az elaprózott felsőoktatási és kutatási intézményrendszer észszerű integrációját. A Janus Pannonius Tudományegyetem felhívására a Pécsi Orvostudományi Egyetem, a kaposvári Csokonai Vi. téz Mihály Tanítóképző Főiskola és szekszárdi kihelyezett tagozata, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola és a Bajai Vízgazdálkodási Intézet, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozata, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézete, Többszöri nekifutásra: Aquafilter Kft. Szennyvíziszap szűrő lapok Európának Komlóról Az USA-ban már a sajtgyártásban is használják 0WW ....mmmmm Kész szennyvíztisztító betétek az Aquafilter Kft. komlói telepén Fotó: Proksza László Bővül a magyar- jugoszláv cukorkooperáció Az idén tovább, bővült a magyar-jugoszláv cukorkooperáció. A Baranya megye és a szomszédos Horvátország között kialakult határ menti gazdasági együttműködés lényege az, hogy a Dráván túli cukorgyárak - nem lévén elegendő nyersanyaguk- a baranyai termelőüzemektől szerzik be a répa egy részét, a cukor meghatározott hányadát azután visszaszállítják Magyarországra. A jugoszláv partner lényegesen magasabb árat fizet a cukorrépáért, mint a hazai ipar. Baranya az utóbbi években az ország egyik legjelentősebb cukorrépa- termő megyéjévé vált, ahol a hozamok felülmúlják az átlagot. Az idén rekordnagyságú területen- csaknem 12 ezer hektáron — termelik ezt az ipari növényt a baranyai gazdaságok. A „pénzesebb" növény termőterületét a kalászos- és a takarmánynövények rovására növelték. A termés egynegyedét a hazai . feldolgozó- ipar kapja, háromnegyedét a horvátországi cukorgyáraknak fogják szállítón i. Tavaly lejárt a magyar-^ jugoszláv cúkorkooperá- ciós szerződés, ám mindkét fél olyan előnyösnek Ítélte a határ menti együttműködést, hogy - a Magyar és a Horvát Mezőgazdasági Minisztérium jóváhagyásával — meghosszabbították a szerződést, sőt bővítették a kereteit. A mohácsi Új Barázda Tsz és a Szigetvári Állami Gazdaság által irányított termelési-értékesítési integrációban harmincnál több agrárüzem vesz részt. A termelést a saját eszközeikkel végzik, a cukorrépa betakarítása viszont zömmel a jugoszláv gyárak gépeivel történik. így a baranyai gazdaságok mentesülnek a drága répakombájnök beszerzésének költségeitől is. A magyar répatermelő üzemek és a horvát cukorgyárak viszonylag közel fekszenek egymáshoz, nem kell tehát messzire szállítani a nagy tömegű nyersanyagot. Ez a körülmény teszi különösen gazdaságossá az együttműködést. Az egész a vietnami háoo- rúban kezdődött. A monszun időszakában sorra összecsúsztak, összetörtek a vízben úszó leszállópályákon az amerikai óriásgépek. Az Amerikai Egyesült Államokban azonnal megkezdték az intenzív kutatómunkát, olyan tulajdonságú anyag kifejlesztésére, amely átengedi a vizet, ugyanakkor elbírja a hatalmas gépeket, így született az R. S. D. S. elnevezésű szűrőlap, amelynek a háború utáni hasznosításáról gondolkodva jutottak el a víztisztításhoz, mint területhez és a szigorú környezetvédelmi feltételeknek megfelelően 1981-ben szabadalmaztatták. Richard B. Jackson, az angliai European Environmental P. Ltd. Company igazgatója hozta Európába, hogy minta cégük egyetlen európai gyártóhelyéről, Komlóról exportálják ezt a terméket. Az angol cég és a Baranya Megyei Vízmű Vállalat 52,5 és 47,5 százalékos tőkerésszel tavaly létrehozta az Aquafilter Kft.-t, melynek igazgatója dr. Rácz Sándorné, a vízmű vállalat laboratóriumának egykori vezetője. Mindez tulajdonképpen csak többszöri nekifutásra sikerült . . .- A siklósi szennyvíztelepünk rekonstrukciójára készülve az Országos Vízügyi Hivatal közvetített Jackson úthoz bennünket, így ismertük meg ezt a technológiát — mondja Weininger Attila, a megyei vízmű igazgatója. Siklóson teljes földcserét kellett volna végeznünk, annyira eliszaposodott a rendszer. Gazdaságossági összehasonlítás alapján, hosszabb távra gondolva az R. S. D. S. tűnt kedvezőbbnek, annak ellenére, hogy akkor valamivel többe került, mint a földcsere. Nem csalódtunk, hisz 7 év óta működik és még most is jó. Mi már akkor, 1983-ban szerettük volna létrehozni a közös vállalatot, de ez különböző akadályok miatt nem sikerült. Tavaly végre megkaptuk az alkalmazási engedélyt és megkezdődhetett a gyártás. — A kísérleti gyártás nagyon rövid ideig tartott — folytatja dr. Rácz Sándorné —, mert gyorsan kiderült, hogy jó szűrőlapokat tudunk előállítani. Az viszont bebizonyosodott, hogy a magyar alapanyagok egy része nem jó, a megfelelőeket külföldről hozzuk. A tavaly gyártott lapokat eladtuk, s úgy tűnik, hogy a korábbi nekirugaszkodásaink után hiába érdeklődő partnereink visszatérnek. A napokban Komlón járt Richard B. Jackson, az European Environmental P. Ltd. C. igazgatója is, oki korábban kelet-európai kereskedelmi kérdésekkel foglalkozott. Legnagyobb partnere Bulgária volt, ám — mint mondta — a családja mindig érdeklődött Magyarország iránt. Olyany- nyira, hogy édesapja —, aki most 93 éves — 1922-ben fél Európát bejárva — kerékpárral jött Magyarországra, s egy nagyon kedves régi barátnője -, aki most 83 éves -, magyar származású. Az üzlet azonban nem szimpátia alapon jött létre. Az OVH szakemberei nyolc évvel ezelőtt fejlesztési kérdésekről érdeklődtek Angliában, így mutatta be nekik a már ismert szennyvíziszap víztelenítési eljárást. Meghívták Magyarországra, s eljött Baranyába . .. a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola, az MTA Regionális Kutatások Központja és a pécsi Janus Pannonius' Múzeum képviselői ülték össze és megvitatták megállüpodás- tervezetüket. Nem egy jó javaslat hangzott ef a lehetséges kutatási, oktatási együttműködésekről, csakúgy, mint az MM alapprogramjának megkérdőjelezhető feltételeinek a módosításáról. A megbeszélők mindenesetre úgy álltak fel az asztaltól, hogy a jelenlegi és a leendő hallgatók, s így az egész ország érdekeinek képviseletéről biztosították egymást és a külső szemlélőt, aki csak reményét fejezheti ki, hogy ezzel is közelebb jutunk egy lépéssel a színvonalasabb, kiegyensúlyozottabb feltételekkel bíró felsőoktatáshoz. B. A. — Most egy szakmai bemutatón vettem részt, amelyen magyar és jugoszláviai vállalatok képviselőit informáltuk az Aquafiiter Kft. tevékenységéről, az iszapszűrés lehetőségeiről és ennek környezet- védelmi kérdéseiről — mondta Richard B. Jackson. — Maga a termék a világ több országában ismert, de nekünk Európában egyetlen gyártóhelyünk Komló, innét akarunk exportálni. Az első ország valószínűleg Ausztria lesz. Áprilisban ötven mérnököt várunk szakmai, üzleti megbeszélésre. Az. R. S. D. S. felhasználósát a szennyvíztisztításban kezdtük, de egyre többet foglalkozunk az ivóvíztisztításban használhatóságával, illetve úgy látjuk, hogy a különböző ipari iszapok tisztításában is van esély az alkalmazására. A kutatásainkat most ilyen irányban folytatjuk. Erdős István, az E. E. P. kereskedelmi képviselője ehhez ennyit fűzött: az R. S. D. S. más terhieteken hasznosítása a jelenlegi jellemzőiben rejlik: rendkívül kicsi a területigénye, órákra rövidíti az egyébként hónapokig tartó iszap- szi’kkadási időt, minimális a munka- és energiaigénye, a szűrt szennyvíz pedig a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak megfelelő tisztaságú. Az Egyesült Államokban ma már sajtgyártásban is használják ezeket a szűrőlapokat, azaz a továbbfejlesztett változatukat. T. É. Három éve a lakás foglya Bármilyen ülőmunka jó lenne A súlyosan mozgáskorlátozottak lakásának belső átalakítását, - hogy rokkantkocsival is tudjanak benne közlekedni- támogatja a Mozgássérültek Egyesülete. A mozgásukban korlátozott emberek így családjuk körében élhetik le életüket, és nem intézetben. A tizenhét éves, Somogyapátiban élő, Lakatos Józsefhez is ragaszkodtak a szülei. Levélben keresték meg a Mozgássérültek Baranya Megyei Egyesületét, hogy támogassák házépítési tervüket.- A család Somogyapátiban, egy volt istállóépületben lakott — mondja Gaál Péter, a Baranya Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesületének elnöke. — Már két évvel ezelőtt megkeresett bennünket az anya, hogy a házukkal szemben lévő épületet szeretné megvásárolni, hogy a súlyosan mozgáskorlátozott fiát ne kelljen intézetbe adnia. A házért nagyon sokat kértek. Az egyesületnek nem volt annyi pénze. Javasoltuk azonban, hogy a Saját telkükön építkezzenek. Ebben meg is egyeztünk, de a ház nem a súlyosan mozgáskorlátozott gyerek nevén van, ezért csak hatvanezer forint támogatást kaphatott a család. Az egyesület megkereste a termelőszövetkezetet, a helyi és a megyei tanácsot, az OTP-t és a segítségüket kérte. Az adományokból 700-750 000 forint jött ösz- sze, megkezdődhetett az építkezés. A Szigetvári Városi Tanács V. B. városgazdálkodási osztályán dolgozó Hajnal László végigkísérte az építkezés menetét, egyeztette a tervrajzokat, megcsinálta a költségvetést. A ház most már áll, de sok műszaki hibát találtunk az átvételkor. A pénz viszont elfogyott. A kőműves, aki elvállalta az építkezést, csúnyán becsapta a családot, az el nem végzett munkát is kifizettette. A műszaki átvételre elmentek az egyesület képviselői is és jegyzőkönyvben rögzítették, május 30-ig a hiányokot pótolnia kell a kivitelezőnek. Amennyiben ez nem történik meg, pert indítunk ellene. A ház műszaki átvétele januárban volt. Ezen jelen volt a lakóházat építő kőműves, Kárpáti Sándor, a tervező és a Mozgássérültek Egyesületének képviselői. A jegyzőkönyvben a következők olvashatók. A vállalkozási szerződést 1987. augusztus 31-én kötötték meg. A beruházás költsége várhatóan 818 000 forint. A ház eredeti átadási ideje 1988. július 30., ezt 1989. május 31-re módosították, ennek ellenére 1990. január 30-án még mindig félkész állapotban volt a ház. Amikor március elején felkerestük a családot, szemmel látható változások nem voltak. A jegyzőkönyv tanúsága szerint, csaknem 100 000 forintot tesznek ki a mennyiségi és a minőségi hiányosságok. Többek között hiányzik a betonjárda, az Isolyth hőszigetelő vakolat, a perlithabarcsos homlokzat- vakolat, a homlokzatfestés, a mozaik és műanyag padlóburkolat, az ajtók, az ablakok mázolása, a tetőn a kisebb hibák javítása. Az építtető perre készül, ha a kivitelező a jegyzőkönyvben szereplő hiányosságokat záros határidőn belül nem pótolja. Somogyapátiban, a Fő utca 35. alatt található Lakatos Józselék háza. A három nagy ablak az utcára néz. Most csak az apát és a súlyosan mozgássérült fiút találtuk otthon. A konyhában a Déli Krónikát hallgatták. A fiú motoros rokkantszékkel közlekedik. A nagyszobában beszélgetünk. Keserűségük leírhatatlan.- A kőműves becsapott bennünket, hogy nem csinált meg mindent — panaszolja az apa. - A gyerek már lassan három éve szinte ki sem tud mozdulni a lakásból, mert nincs járda, nem készült el a lejáró. Csak ölben tudjuk kivinni, ami nem kis feladat, hiszen egy tizenhét éves kamaszról van szó. Éjszakai műszakot vállaltam, hogy egész nap itthon lehessek. A mozsgói Zrínyi Miklós •Termelőszövetkezet somogyapá- ti telepén vagyok éjjeliőr. A feleségem napszámba jár dolgozni. mert egy keresetből a három gyereket nehéz eltartani. Lassan három éve annak, hogy megkezdődött az építkezés, de a kőműves nem végzett rendes munkát. Már rég perre vittem volna a dolgot, de a feleségem nem akarja. A Mozgáskorlátozottak Egyesülete sokat segített, most is jegyzőkönyvet vettek fel, hogy május végéig a házat be kell fejezni. Lakatos József tízéves koráig úgy élt, mint minden egészséges gyerek, a bajok akkor kezdődtek. Az addig életvidám gyerek nehezen kezdett járni, szinte az egyenes úton is elesett. A szülők egyik orvostól a másikig vitték. Pécsre járt gyógytornára, de az állapota egyre romlott. Most már gyengék a kezei is.- Nagyon rossz ez a bezártság. Az egyesület sokat segített: új rokkantkocsit kaptam, a fürdőkádhoz hoztak egy beforgatható széket, amibe köny- nyen át tudok szállni a kocsimból. Külön kapaszkodót is szereltek a falra, hogy egyedül is tudjak mosakodni. A legszörnyűbb mégis az, hogy a lakást nem tudom elhagyni, mert nem készült el még mindig a rámpa. A nyolc osztályt elvégeztem, szeretnék még tanulni, de egyelőre nincs rá lehetőség. Tizenhét évesen 1500 forint szociális segélyt kapok, és tétlenül töltöm a napjaimat. Ez nem életcél. Bármilyen ülőmunka jó lenne. Hogyan menjek el dolgozni? Szeretek olvasni, minden érdekel, de ez is egy idő után unalmas. A régi ház az udvar végében található. Az egy szoba konyhában élt az apa, az anya, a nagyfiú, a negyedikes és a hatodikos lány. Kényelmes, jobb életre vágytak. Talán egyszer megvalósul az álmuk. Nincs messze a cél, minden a kőműves lelkiismeretén múlik. Szalai Kornélia
