Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)
1990-04-07 / 5. szám
uj Dunántúli napló 1990. április 7., szombat A MB—38 is a földgáztüzelés A legkeresettebb mohácsi terméket, a B-30-as kézi falazóblokkokat rakodják. Jobb oldalt: Bálint József helyettesitő égető ellenőrzi a kemence tetején a gázégöfejeket. A piac igénye szerint termel a mohácsi téglagyár A bejárati sorompó előtt békésen vesztegelnek a billenő- platós, pótkocsis vagy a szólóban lévő teherautók, hátul a hatalmas készáru rakodó térségen a víztócsákat kerülgetve állnak be a járművek a rakatokhoz, avagy már javában rakodnak. Nem először járok a mohácsi téglagyárban, s most a külsőségeket figyelve sehogy se tűnik szembe az itt nemrég lezajlott gyökeres változás. Végre meglátom az első áruló jelet, a gázvezetéket. — Pedig már január 25-től gázüzemeléssel termelünk, a korábbi szenes technológia helyett - fogad Till János gyárigazgató. A gyártócsarnokban is a már korábban megszokott kép fogad. Ám a kemencesor tetején hiába is keresem a szénporhalmokat, s a tüzelőnyílások közelében a lapátokat. Viszont sokféle automatikát, csövet, ' műszert és egyebet látok. Bálint József „helyettesítő" égető már vagy tíz napja. A két éqetőt, Kovács Bélát és Somosi Jánost, valamint a két csoportvezetőt gáz- és olajtüzelő berendezéskezelő tanfolyamra iskolázta be a Bara- nya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat. A kemence tetején lévő tüzelőnyílásokba szerelt éqetőfejek ontják a hőt és mellettük jut be az izzó téqlahalmokra a friss levegő. Bálint József tulajdon- kéDpen már hat éve villanyszerelő, s most beugróként felügyeli az egyik legkényesebb műveletet. — Az automatikók ügyelik az égetést, de azért azokat se lehet magukra hagyni. Fennakadhatnak a mágnesszelepek, mert hiába van szűrő a rendszerünkben, a gáz piszkos és elduaulnak a finom szerkezetek. Ha ezt nem veszem észre, szétéghet a termék és az túl nagy kárt okoz — mondja. — Mit jelent a gáz a mohácsi téglagyárnak? — faggatom a gyáriqazgatót, aki ahelyett, hoqy áradozna a gáztüzelés előnyeiről, egy kissé visszakanyarodik a közelmúltba — Tisztább minden, elvégre nincs többé szén ki- és berakodás. Szenet se kell így már bekevernünk az anvaqba, ezáltal iobb a termékeink nyomószilárdsága és szebb is a falazóanyagunk, eqyséqesebb, simább vágási felületet érünk így el. A lényege méais az, hogy szénbekeverés nélkül már naqy üregtérfogatú. vékony falvastagságú termékeket is gyárthatunk. Újdonságunk a HB-38-as fokozott hőszigetelő képességű kézi falazóblokk — mely fűrészporbekeveréssel készül —, azzal már kiegészítő hőszigetelés nélkül lehet úay építkezni, hogy az előírt hő- szabványértéknek megfelel a falazat. Azonnal eladható termékek Magyarázza tovább a gáztüzelés előnyeit, melyek ugyancsak a minőség mellett szólnak. A téglagyártás egyik fontos művelete a szárítós. Ezt korábban — póthőforrás nélkül — úgy oldották meg, hogy a kemencéből leszívott meleg levegőt juttatták be a szárítóba. Igen ám, de ha a kemencében valamiért le kellett állni, megállt a tudompny. Most ilyesmitől nem kell tartaniuk. Ha valamiért le kell állítani a gáztüzelésű kemencét, tehát nem tudnak elszívni meleg levegőt a szárítóba, bekapcsolják a thermogenerátort és fennakadás nélkül folyhat a szárítás. — Ez a berendezés egyik legnagyobb előnye — nyugtat meg Till János, aki nem csinál abból titkot, hogy a gáztüzelésre való átállást csak egyik vívmánynak tartja itt a gyárban.- Megpályáztuk a trösztnél a beruházás folytatását. Reméljük, megkapjuk a hozzá szük- séges_ majd harmincmilliót. — Mit jelentene ez az újabb beruházói? — A szárítónkat kellene korszerűsíteni és bővíteni és meg kellene oldanunk a készáru- ürités gépesítését is, mivel ez a legsebezhetőbb pontunk. Már csak itt van nehéz kézimunka. S ha megkapjuk a lehetőséget, két év múlva ez már komplex téglagyár lesz. Evés közben ion meg az étvágy? Úgy bizony. A minőségi gondokat egycsapásra kiküszöbölte a gáztüzelés, s rriár megfizették az átállással adódó tanulópénzt is. Most mennyisé- qileg is szeretnének előbbre lépni, hogy az új technológia valamennyi előnyét kiaknázhassák. — Nem tartanak a piac beszűkülésétől? — Ha arra gondol, hogy mi most beruházunk és fejlesztünk, s közben nyakúnkon maradnak a termékeink, akkor nagyot téved. A kereslet nem csökkent az elmúlt időszakhoz képest, sőt, inkább növekedett. Mivel a vállalati elvárás velünk szemben sem az, hogy ennyit és ennyit gyártsunk, hanem hogy az eredményünk jó legyen. Tavaly 20,5, idén * már közel 40 millió forint a nyereségtervünk. Tehát a lényeg már nem önmagában a gyártáson van, hanem, hogy olyat és annyit gyártsunk, amit azonnal el is adhatunk. Fent az irodában már ott az IBM számítógép. Még új nekik is, így csak a saját értékesítés számlázását és a bér- számfejtést végzi, de ha elkészül a program, akkor már az egész készáruforgalmat és termelésnyilvántartást, valamint a raktárforgalmat is a gépre bízhatják. A kereslet-kínálatról még valamit. A piacorientáltság mohácsi módra a következő: bár számukra — az alacsony árfekvése miatt - nem a legelőnyösebb a B—30-as falazóblokk- gyártás, de most szinté mindenki ezt keresi. Tehát ezt ontják a gépek. Igény szerint gyártanak HB—38-ast, a Progress födémszerkezetekhez szükséges béléstesteket és szükség szerint 10-es válaszfalat is.- Látom, a rakodótéren szinte kivétel nélkül minden teherautóra B—30-ast rakodnak. Tudják teljesíteni így a nyereségtervet?- Mondtam, hogy számunkra nem a B-30-as a leggazdaságosabb termékünk. De hát erre van most igény. És mi piacra termelünk — mondja Till János gyárigazgató búcsúzóul. M. L. Mi történt a pécsi Bokor utcában? akkor nem vettem figyelembe. Ez akkor derült ki, amikor a kivitelezést elkezdtem. Akkor most visszaadnám a labdát: a tervezőnek tudni kellett volna, hogy átlósan lejt két métert. Egyértelmű, hogy a terv sík terepre készült. — Nem akarok a kivitelezővel vitát kezdeni, ezt a kérdést már régen túlhaladtuk, s egymás tudomására hoztuk, hogy a tervet hogyan kell értelmezni. Nem lenne helyes most ezt úgy feltüntetni, hogy mi ostoba módon sík terepre terveztünk — teszi hozzá Weiler Árpád. A kivitelező jelzése alapján „meglépcsőzték" az épületet. Weiler Árpád szerint ez sem teljesen így volt. . .- Arról van szó, hogy az engedélyezési tervhez készült-e tereprendezési terv? Nem készült, erre nem is szerződtünk, de a hatóság jogosan írta elő, hogy az építési eljárás során készüljön. Mi ezt pótoltuk és tisztáztuk.- Miért kellett módosítani a tervet? — A kivitelező vállalási feltételeinek javítása érdekében — válaszol Weiler Árpád.- Van hozzálüzni valója a beruházó OTP képviselőjének? — Komplett tervdokumentációt nyújtottunk be az építési hatóságnak, s hogy ez megfelelő volt, ezt joggal feltételeztük azután, hogy megkaptuk az építési engedélyt. Utána derült ki, hogy tereprendezés tekintetében mégsem volt komplett.- Szilágyi úr?- Tény, hogy az építésre benyújtott tervet a tényleges terepviszonyoknak megfelelően kell elkészíteni! A tervet később módosították. A tervdokumentációhoz készült tervezői nyilatkozat is, melyről azt kell mondanom, hogy valótlan. — Jól hiszem, hogy erre reagálni szeretne Weiler úr?- A tervezői nyilatkozatom nem volt téves . .. — Nekem csak egy kérdésem lenne — veti közbe dr. Mátrai Lívia. - Ha rossz volt a terv, akkor miért kapott a beruházó építési engedélyt? — Azért, mert nálunk az ügyintéző nem vette figyelembe a terepviszonyokat. Ebben a vonatkozásban a mi felelősségünket nem akarom menteni — válaszol Szilágyi Tibor. — Szerintem nem hibázott az előadó, mert nem volt más megoldás — teszi hozzá a tervező.- Nekem is lenne egy kérdésem a beruházóhoz: a kitűzés után érzékelni kellett volna a terepviszonyokat, ha igen, akkor mit tettek? — így Szilágyi Tibor. A beszélgetésen részt vett Szilágyi Tibor, a Pécs Megyei Városi Tanács V. B. Hivatalának műszaki osztályvezető-helyettese, dr. Mátrai Lívia, az OTP Baranya Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese, Weiler Árpád tervezőmérnök, Sztana Géza, az épületek kivitelezője és a szomszédos Avar utcai lakók képviseletében Dárdai László. A lakók 1989. november 10-én fellebbezést nyújtottak be a hatósághoz, hogy a Bokor utcában nem úgy épülnek a házak, mint ahogy annak idején, az Avar utcai telkeik megvásárlásakor a rendezési tervben feltüntették, valamint hogy a csapadékvíz-elvezetés nem megoldott, s emiatt az elöntés veszélye fenyegeti őket. A dolog pikantériája, hogy az elsőfokú hatóság ezt a tervet jóváhagyta ... Az említett cikkben nem szólalt meg Weiler Árpád — ő ezekben a hetekben az USA-ban tartózkodott —, de miután hazaérkezett, kifogásolta, hogy az írásban becsapott lakókról, inkorrekt tervezésről beszéltünk, mert véleménye szerint ez nem igaz.- A beépítési terv a terepet síknak feltételezte. Megfelel ez a valóságnak?- Igen - válaszol Szilágyi Tibor.- Nem - mondja a tervező. — Az épület homlokzata rajzán síkban ábrázolt épület nem azt jelenti, hogy a terep körülötte sík. Ugyanis az épület homlokzatától, a teraszmélységben felvett homlokzat rajza a feltöltés következtében tényleg egysíkú terület, de a többi tervet megvizsgálva kiderült, hogy a bevágások és feltöltések következtében jött létre ez a sík terület. Az a tétel, hogy mi sík területre terveztük, nem állja meg a helyét.- ön az építési naplójában jelezte a tervezőnek, hogy a terv sik terepet feltételezett?- Igen, s ezt már az elején szóvá tettem a tervezőnek és a beruházónak, ezután egyeztettük a dolgot, s akkor került sor arra, hogy egy lépcsőt „raktak” a négy lakás után — állítja Sztana Géza. (Megjegyzésként idekívánkozik, hogy a korábbi cikkel * ellentétben a kivitelező tehát jelezte a szintbeli eltérést!)- Van ehhez a tervezőnek hozzáfűznivalója?- Annyi, hogy a rendelkezésre bocsátott tervekből kiderült, hogy a terület lejtős, látható volt, hogy az épületek milyen környezetben helyezkednek el.- Látható volt?- A műszaki leírásban szerepelt a lejtős terep, én ezt- Érthetetlen számomra a kérdés. Ha a tervező ilyen tervet ad, a hatóság ezt jogerősen jóváhagyja, akkor miért a legkevésbé hozzáértőnek kellene intézkednie? Ennek ellenére: amikor kiderült a szintbeli eltérés, kezdeményeztük — a tervező és a kivitelező bevonásával - a tervmódosítást, a második ütemben már ennek megfelelően jártunk el.- Az Avar utca lakói láthatták, tudhatták-e, hogy milyen házak épülnek fölöttük?- Véleményem szerint igen - válaszol dr. Mátrai Lívia.- Nem, s ez csak akkor derült ki, amikor az építkezés elkezdődött — válaszol Dárdai László. - Az erkélyajtók beállításánál kezdtünk „sikítani" ... Ezt követően éles szakmai vita kezdődött arról, hogy végül is becsapták-e az Avar utcai lakókat, s hogy a tervezés inkorrekt volt-e avagy sem. A tervező és a hatóság képviselője is védte a maga igazát ... A lakók szerint igenis be vannak csapva, ugyanis a beépítési tervhez képest más építkezés kezdődött, s ezt módosították.- Hogyan vélekedik a beruházó?- Úgy tűnik, hogy a terv hiányos volt, de ezt a hatóság is figyelmen kívül hagyta. Ahogy eltérést észleltünk, a szükséges intézkedést megtettük, s újabb jogerős építési engedélyt kaptunk. Szerintem a lakók nincsenek becsapva, ha a rendezési-beépítési tervet megnézték, akkor láthatták, hogy milyen beépítési lehetőséggel kell számolniok — mondja dr. Mátrai Lívia. Ami a csapadékvíz-elvezetés gondjait illeti. Az OTP olyan telket vásárolt a tanácstól, melynek közművesítettnek kellett volna lennie. De nem volt az! A megállapodás értelmében az épületek elkészültéig a tanácsnak a telken kívüli csapadékvíz-elvezetést meg kell oldania. A tervdokumentációban azonban nem szerepelt a telken belüli csapadékvíz elvezetésének a terve, Weiler Árpád szerint azért nem, mert nem tudták, hogy a vizet hová vezessék. A hatóság ennek ellenére elfogadta a tervet. ..- Az építési engedély módosítása után, amikor a tereprendezés a mostani fázisába jutott, kiegészítettük ezt a csa- Dadékvíz elvezetésével — mondja Weiler Árpád. Az Avar utcai lakók — vélt vaqy valós sérelmük orvoslásáért — bírósáahoz fordulnak. Azt szeretnék elérni, hoay házaikra értékcsökkentést kapjanak. A beruházó OTP-nek pe- Hio csak akkor adják mea a Bokor utcai házak használatbavételi engedélvét, ha a belső telek csaoadékvíz-elvezeté- sét megoldják. A tanácsnak pediq az a feladata, hogy a külső csatornákat, s a csapadékvíz-befogadót megépítse . . . Roszprim Nándor Újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsöne A vártnál jóval többen folyamodtak a tavaly április 1- jétől bevezetett újrakezdők, pályakezdők vállalkozói köl - csönért. A munka nélkül maradók vállalkozóvá válását segítő, maximálisan 400 ezerforintos, négy évig kamatmentes kölcsönt múlt év végéig csaknem tízezren vették igénybe, s hatezren rendelkeztek a kői csőn igénylesére jogosító igazolással - tájékoztatták az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban az MTI munkatársát. Idén januárban és februárban további, mintegy 10 ezer igazolást adtak ki a munkaerőszolgálatok. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban valószínűnek tartják, hogy havonta továbbra is több ezren kérnek majd ilyen támogatást. A kamatterhek viszont így minden esztendőben háromnégy milliárd forintot igényelnének. Mindez igen nagy terhet ró a Foglalkoztatási Alapra. A Foglalkoztatási Alap munkaügyi célokra felhasználható része az idén 5 milliárd forint. Ebből igen sokféle célra kell pénzt fordítani, így például az átképzések, a munkahelyteremtő beruházások, a közhasznú foglalkoztatás támogatására, a munkanélkülisegélyekre is. Az újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsöne kamatterheinek átvállalására idén 570 millió forintot terveztek a Foglalkoztatási Alapból. A több milliárd forintos kamatterheket csak plusz költségvetési eszközökkel lehetne finanszírozni. A vizsgálatok során beigazolódott, hogy gyakran olyanok is igénybe veszik ezt a kölcsönt, akik a segítség megszerzése érdekében intézik el munkanélkülivé válásukat, ezért kilépnek vállalatuktól. A betöltetlen munkahelyek hiányos bejelentése miatt a munkaerő- közvetítő szervek sok esetben akkor sem tudnak megfelelő munkahelyet felajánlani, amikor is valójában lenne mód az adott körzetben az elhelyezkedésre. Az ügyeskedő emberek még arra is megoldást találnak, hogy a felajánlott munkahelyen ne fogadják őket, s így kapják meg a kölcsönhöz szükséges igazolást. ' Az ÁBMH ezért bizonyos szigorításokat javasol. Céljuk, hogy elsősorban azok kapják meg a támogatást, akiknek például átszervezés vagy a gazdasági egység felszámolása miatt szűnik meg a munkahelyük, s valóban rászorulnak erre a segítségre. Ez a kölcsönforma ugyanis nem működhet egy általános, vállalkozáskezdést támogató kölcsön helyett. Lapunk január 19-i számában beszámoltunk arról, hogyan építkeznek a pécsi Bokor utcában. Ezúttal arra voltam kiváncsi, hogy mi történt azóta, s hogy az érintetteknek mi a véleményük erről az ügyről.
