Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-07 / 5. szám

1990. április 7., szombat aj Dunántúli napló 3 Vállalkozói gazdaság és az ember Interjú dr. Pirityi Ottóval — Én hiszek a nevelés, de annál is jobban a nevelő kö­rülmények erejében — kezdte válaszát dr. Pirityi Ottó. - Ha egy olyan jogrend, egy olyarv liberalizált társadalom, vagy egy olyan rendszer működik, amelyben a különböző szerve­zeteknek, testületeknek és moz­galmaknak autonómiája van akkor a belső saját életüket, rendjüket maguk tervezik. Ami­kor az ember tudja, hogy mit tehet és mit nem, akkor él benne a méltányosság, mert, ha az a jogban, a politikában és a gazdaságban is jelen van, akkor miért ne legyen meg bennem veled szemben és benned velem szemben. Tehát a gazdaságot, a társadalmat kell olyanná alakítani, ami az­tán az embert is olyanná for­málja, hogy újra tudjon visz- szahatni a társadalom huma­nizálására. — A humanizált társadalom­ban mennyiben választható el egymástól a humánum és a gazdaság? — A gazdaság immanens — benne rejlő, jellegéből adódó — terménye a humanizmus. Ahogy a család is egyszerre humanizációs és gazdasági egység, ugyanúgy az a válla­lat és a gazdaság is egyszer­re, a jellegéből adódóan. Ez a kettő együtt van, mint ugyanannak a dolognak két oldala, tehát lehet humánusan gazdálkodni és gazdaságosan .humanizálni. — Ön szerint melyik gazda­ság az antihumánus? — Az a társadalom is, amely kiváló célokat drágán valósít meg. Tehát, ha például meg­valósítunk valamiféle egyenlő­séget, de azt háromszor annyi költséggel mint kellene, az ak­kor egy antihumánus társada­lom, mert a többitől szedtem azt el, amit ezeknek adtam. A humánus az mindig gazdasá­gos, mert a gazdaságosság, a tudomány és a humanizáltság, a gazdasági racionalitás és a humanizmus egymással össze­függő dolgok. — Az előttünk álló átalakí­tás lényege a vállalkozás. Az a vállalkozás, amelynek közép­pontjában az ember áll. — Nagyon sok embernek nincs meg a lehetősége, hogy megszeresse a munkáját, mert az a munka nem olyan. Fel­adat tehát, hogy javítsuk a munka alkotó, ' kreatív jelle­gét ... Az emberek jelentős ré­sze beosztotti lelkialkat: szereti megkapni a munkát, a bizal­mat és a feladatot végrehaj­tani. A vállalkozói társadalom egyébként sem azt jelenti, hogy mindenki vállalkozik, ha­nem hogy az arra kedvet ér­zők, az arra alkalmasak igenis kerüljenek olyan helyzetbe, ahol kockáztatni, játszani tud­nak. A politika a magvetéssel kezdődik — és ott folytatódik, hogy . mindenki azt csinálja, ami a dolga. — Sokan azért berzenkednek a vállalkozói gazdgság ellen, mert az szerintük kizsákmá­nyoló. — Vajon kizsákmányolós-e az, ha nyugati tőke bejön és a hasznot kiviszi? Ha az olyan hasznot — annak egy részét — viszi ki, ami egyébként őnél- küle létre se jöhetett volna, az nem kizsákmányolás, mert a másik részét itt hagyja az or­szágban és ezzel jól jár a munkás, a körzet, a terület, a foglalkoztatáspolitika és min­den. Nem csak egymás rová­sára, hanem egymás javára is lehet preferálni egymással ösz- szefüggő érdekeket.. Ez a poli­tika harmadik legfontosabb humanizáló vonása. Olyan ér­dekek érvényesülésére kell na­gyobb teret adni, amelyek a többi érdekérvényesülését segí­tik. Ennek egy nagyon érdekes A vállalkozói gazdaságról és az ahhoz nélkülözhetet­len emberi tényezőkről tartott előadást Pécsett egy orszá­gos SZVT rendezvényen dr. Pirityi Ottó. A közismert jogász­közgazda, a közgazdaságtudomány doktora legutóbbi két évtizedében a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetében tevékenykedett - decemberben tudományos igazgatóhelyet­tesként ment nyugdíjba. Könyvek, tudományos publikációk, tv-előadások, cikkek sorában fejtette ki véleményét a gaz­daság és az ember kapcsolatáról, nemegyszer elgondol­kodtató megállapításaival hivta fel magára a figyelmet. Lapunknak adott interjújában is ezeket a kérdéseket jártuk körbe. „Ha majd azt az exportot kell támogatni, amely a dollárkiter­melésnél sokkal nagyobb támogatást igényel, mint a szénbá­nya, akkor kell-e az import?” és maradtak, ugyanúgy, mint a jog-és az érdekeltségi, vala­mint a hitel- és az anyagellá­tási biztonság általános meg­teremtése.- £ téren várható gyökeres változás?- Valószínű, hogy az új kor­mányzat első évében még nemigen. Ne feledjük: a törté­nelem nem rendezőpályaudvar, ahol a nemzet vonatát egysze­rűen ót lehet tenni a kettes vágányról mondjuk a huszon- négyesre, amikor, annak is örülhetünk, ha egy váltón is képes simán átmenni a vonat. Véleményem szerint egy év gazdasági zűrzavar után be tudunk állni a nyugat-európai szellemi áramlatok és gazda­sági támogatások segítségével egy olyan vonalra, amelyik a szocializálást, a humanizálást, az életszínvonal- és az el látás- centrikusságot fogja előtérbe helyezni. A józan ész felülkere- kedése elég közeli, mert elfá­radtunk már a gyűlöletben és a félelemben. Egy modellváltás automatikusan visszavisz min­ket oda, ahonnan soha nem mentünk el. Nagy reményünk van, hogy bejutunk az Európa- házba, még, ha gazdaságilag annak előszobájába is. — ön tehát bizakodó. — Hisz Magyarországon any- nyi érintetlen, korszerű és ki­használatlan kapacitás van, hogy akár tíz százalékos gaz­dasági növekedést is lehet csi­nálni, úgy, hogy szinte csak azt kell mondanunk: a jövedel­medből - az első forinttól - mondjuk levonok egy elfogad­ható százalékú jövedelemadót és társadalombiztosítási jára­dékot, ezt több évre előre ga­rantálom, és akkor tudod, hogy minden forint jövedelmed mennyit ér. Az ösztönözni fog, tehát be kell vezetni a régi, merev ideológiát - fogd visz- sza a fogyasztást - sutba kell dobni, mert az nem ösztönzi sem az egyént, sem a vállal­kozót, csak tönkreteszi az egész gazdaságot.- Tehát a monetáris restrik­ciós politikát el kell mielőbb lelejtenünk? — Igen. Azért egy kicsit kell csinálni, persze. Ha nagyon sok pénz van kint a gazdaság ban, azt vissza kell fogni. D< amig a restrikció nyugator csak a beruházási hitelese fogja vissza, addig nálunfc a: operativ hiteleket is visszafogjc és ez fizetésképtelenségbe kér geti még a valóban jól mű ködő vállalatokat is. Bizakodc vagyok azért is, mert az ú parlamentbe bekerülő pénzügyi szakemberek már lényegesen jobban tudják kontrollálni a pénzügypolitikát — fejezte be lapunknak adott nyilatkozatát dr. Pirityi Ottó. következménye az, hogy a hu­manizált társadalomban az ér­dekrendszer alulról épül, bár nem teljesen. Az alsóbb szintű tipikus érdekek nagyon is meg­határozzák a fölötte levőket, mint önmaguk érvényesítési ke­retét.- A jól szervezett társada­lomban a politikai irányításnak a játék- és keretszabályokat kell megszabnia, feltételezve, hogy mindenki jól és tisztessé­gesen akar tevékenykedni a társadalomban.- Éppen ezért a jogi és gazdasági kereteket és az infrastrukturális hálózatot úgy kell kiépíteni, hogy abban a dolgok a spontán fejlődése tu­datosan előbbrevivő módon folyjék. És még egy szempont, ami nagyon is fontos: a ren­deleteket meg a törvényeket az tartsa meg elsősorban, aki azokat hozta, legyen etikus és őrá legyen az először kötelező, mert ha őrá kötelező, akkor én is betartom. A jogállamiság itt kezdődik. — Késztetés, ösztönzés kell tehát és indirekt szabályo­zás .. . — Az indirekt szabályozás feltételteremtést jelent. Az ál­fámnak mindig is óriási szere­pe lesz abban, hogy a spontán fejlődés feltételrendszerét ki­alakítsa, ebben is felelőssége van, nem vonulhat ki. Még pa­ternalistának is kell egy kicsit maradnia, azaz, nem hagyhatja ott azt a vállalatot, amelyet ő vitt a csőd útjára, és most azt mondja rá: nem érdekel. Hogyhogy nem érdekli? Hát ki­nek a kötelessége a foglalkoz­tatós, vagy annak a kiszámí­tása, hogy például az adott bányát be szabad-e zárni? Ha majd azt az exportot kell tá­mogatni, mely a dollárkiterme­lésnél sokkal nagyobb támo­gatást igényel, mint a szénbá­nya, akkor kell-e az import? Ezek állami feladatok voltak Murányi László Zene és sport a fértődi kastélyban A fertődi Esterházy-kas- tély, a hozzá kapcsolódó épületek és nagy kiterjedé­sű park hasznosításáról tár­gyal jefenlegi kezelője — a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem - az amerikai In­ternational Management Group brit képviseletével. Az elképzelések szerint a kultú­ra és a vendéglátás szolgá­latába állítják az egész épü­letegyüttest és a hatalmas parkot is. A tárgyaló felek elképzelé­seiket szándéknyilatkozatban rögzítették, s jelenleg a gaz­daságossági számításokat végzik. Ügy tervezik, hogy az épületegyüttes és a kas­télypark hasznosítására ve- gyesvóllalat alakul az IMG, a létesítmények kezelésében érdekelt Fertődi Állami Gaz­daság részvételével, a kezelő — az Erdészeti és Faipari Egyetem — pedig bérbe adja az épületeket a vegyesválla­latnak. Ha a tárgyalások kedvezően alakulnak, a ve­gyesvállalat alapító szerző­dését még az idén aláírhat­ják. A főként sportversenyek, sportolók menedzselésével foglalkozó amerikai cég a kastélyon kívül elsősorban a környék különféle sportolási lehétőségeire figyelt fel, de minden ellenvetés nélkül tu­domásul vette a magyar tár­gyalópartnernek azt az igé­nyét is, hogy a gazdag ze­nei múltú kastély jövője nem képzelhető el a zenei hagyo­mányok ápolása nélkül. Ven­dégekre azonban, így is, úgy is csak akkor számíthatnak, ha a megfelelő színvonalú elhelyezésükről is gondos­kodnak. A kastély új szerep­köre miatt szükséges átalakí­tásokra már készült is egy minden műemlékvédelmi elő­írást, szempontot érvér/ :itő terv a Győr-Sopron Mcc ei Tanácsi Tervező Vállr - .'ál. altiam Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Leves A leves folyékony ételfajta. Levest szinte mindenből lehet készíteni, így minden leves másféle. A levest az külön­bözteti meg még a többi étéi­től, hogy elsősorban csak ka­nállal ehető. Amíg a többi ételt kanállal is ehetjük, ad­dig, iha valaki a levest villá­val vagy csak puszta késsel kívánja elfogyasztani, megle­pő eredményre juthat. A leves az országok több­ségében első fogásként tálal­tatok fel. ilgy sokan nem is mernek belőle túl sokat enni, nehogy a főételekre ne ma­radjon hely a gyomrukban. Mivel a leves célja az, hogy elfpgyasszák, a fentiek miatt a leves sokszor haragos. A leves többször melegít­hető. Ha a levesek egy részét sokáig hűtjük, megkocsonyá­sodik, de így is fogyasztható, még azok számára is, akik a levest forrón szeretik. A levest általában mélytá­nyérból eszik. Nagyon sok em­bert ismerünk, aki a többi ételfajtát is mélytányérból eszi, ugyanakkor kevés olyan étkezővel találkozhatunk, aki a levest lapostányérból fo­gyasztaná el. A leves tehát sok minden­re büszke lehet. Mielőtt a le­ves elbízná magát, meg kell említenünk, hogy a többi étel­fajtával általában sokkal egy­szerűbben jól lakhatunk. Ak­kor is igaz ez, ha manapság nagyon sok a levespárti, és akkor is, ha sokan eleve nem esznek levest. Holnap lesz a választások második fordulója [hazánkban. A leves általában az első forduló, mint említettük, de a leves ízét mindenki megőrzi a többi étel kóstolásakor is. (b) Itt a piros, hol a pénzed? Több (tiz)ezer forintot vesztenek egyesek. Pécsett, Harkány­ban, a havivásárokon egyre gyakrabban tűnnek fel rosszarcú emberek, akik az „Itt a piros, hol a piros?" játékkal próbálják kicsalni (többnyire sikerrel) a meggondolatlanoktól a pénzt. A nyerni vágyó járókelő azt hiszi esélye van. Pedig nincs. A játékot ugyanis nemcsak ő, és a „mutatványos" játssza, ha­nem kettejükön kívül még két ember. A „mutatványos" az átlagosnál nagyobb kézügyességgel rendelkezik. Persze kár lénne csupán erre figyelni, hiszen két segítője így is, úgy is esélytelenné teszi a nyerni akarót. Egyikük kedvet csinál, vagyis időnként beszáll és nyer. ö mindig —igaza pénz a végén úgyis hármójuké. A másik — ha baj van — min­denkire ráígér. A pénz közös. Nincs esély, ne szálljanak be a játékba, nyerni úgysem nyerhetnek, csak a pénzük vész el. (P) Itt ülünk szelvényeink mel­lett, és sokan bizony egy fil­lért sem nyertünk. Végül is megszokhattuk, hiszen most már jó néhány hét óta nincs ötös találat. Potom 18—20 mil- liócskát kasszírozhat tehát az, aki a jövő héten eltalál ki- lencvenből öt számot. Az OTP megyei igazgatója elmondta, hogy felkészültek a nagy lottóvásárlási rohamra. Az- OTP egységeiben dr. Hor­váth László szerint lesz ele­gendő szelvény, nyugodtan be­térhetünk ’ majd akár az utol­só pillanatokban is. Reméli, a posta által megszervezett helyekre is elegendő lottót jut­tatnak ezen a héten. És ez esetben nyerhetünk. Permet A permet nem tárgyeset. Sokan permeteznek a kiskertekben manap­ság. . Bizonyára tudják is a nö­vényvédő szerekhez kötődő szabá­lyokat. Az alábbiakban alaptudni- valókat közlünk, dr. Kőhegyi Imré­nek, a megyei KÖJÁL osztályvezető főorvosának segítségével. Ügy gon­doljuk, ha a következőkben olvas­ható tanácsok közül csak egy olyan van, amelyet nem ismernek, már megérte ez a rövid, már-már kate­kizmushoz hasonlítható mondat­csokor: Csak qnnyi növényvédő szert vá­sároljunk, amennyi legfeljebb egy évre szükséges. Feleslegesen ne raktározzuk a szereket, mert több éves raktározás után egyesek ha­tékonysága csökken, másoknál vi­szont hatékonyságcsökkenése mel­lett olyan bomlástermékek keletkez- ^ne^» amelyek az eredeti szer­től eltérő tulajdonságúak, és az emberi szervezetre károsak lehet- ”e*c- ..Már ° szerek vásárlásánál ügyeljünk arra, hogy azok csoma­golóanyaga sértetlen legyen. A megvásárolt szereket más célra nem használt — pl. műanyag zacskó­ban — szállítsuk úgy, hogy autó­buszon, vagy vonaton ne okozzunk környezetszennyezést. A növényvédő­Cordless szereket. tartós emberi tartózkodás­ra nem használt helyiségekben, kü- ' lön lezárható ládában, szekrény­ben tartsuk, hogy a felhasználón kívül más ne juthasson hozzá. Fontos, hogy a felirat, amely a szer nevét, felhasználási módjál, az élelmezésegészségügyi várakozási időt jelöli többek között a növény- védöszert tartalmazó dobozon, üvegen, flakonon, zacskón, mindig meglegyen. Növényvédőszereket ne szállítsunk és. ne tároljunk élelmi­szer anyagokkal együtt. Csak any- nyi permetlét keverjünk, amennyit még aznap ki tudunk permetezni. A permetezéskor legfeljebb egy se­gítő legyen jelen, de semmiképp se tartózkodjon a közelben 'más, főként gyerek ne legyen jelen.. Per­metezéskor az egyéni védelmet szolgáló ruhát, légzésvédőt, kala­pot, kesztyűt viseljünk. Munka után zuhanyozzunk le, közben bőven használjunk szappant. Váltsunk fel­tétlen alsóruhát, még akkor is, ha egyébként a munkaruhákat perme­tezéskor köpennyel védtük. Az ég­hető, kiürült csomagoló anyagot kúttól. forrástól, ciszternától távol égessük el, a hamut forgassuk a földbe. A kiürült üveget mossuk ki, és összetörve dobjuk a szemét- gyűjtőbe. „Drót nélküli telefonok tulajdonosai, figyelem: önöket lehallgathat­ják I Az osztrák posta megerősítette, hogy az úgynevezett kódolókészü­lékek sem nyújtanak 100 százalékos biztonságot a kiváncsiak fülelése ellen. Ausztriától eltérően egyébként a washingtoni legfelsőbb bíróság döntése szerint a drót nélküli telefonok nem tartoznak a törvényesen védett magánszférához és bírói rendelkezés nélkül is le szabad hall­gatni őket". (Die Presse—Magyarorszár ) Drót nélküli telefonok már Magyarországon is vannak. Persze, hogy lehallgatják-e őket vagy sem, nem tudjuk megmondani. E kérdésben nem is kértünk senkitől felvilágosítást. S ® vy ivó i-1111i u o z.

Next

/
Thumbnails
Contents