Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-07 / 5. szám

2 uj Dunántúli napló 1990. április 7., szombat Érdekképviselet és program a nemzetiségi oktatásért (Folytatás az 1. oldalról) egyenrangú - megőrzését, ér­tékeinek védelmét. Ebhez ál­lami szervekkel való együtt­működésen túl, tényfeltáró, helyzetelemző munkára, a mo­dern kor .követelményei szerint írott, saját nyelvű tankönyvek­re van szükség. És .megfelelő ♦skolatíipusokra, amelyeket ez­után kell kialakítanunk — vá­laszolta érdeklődésünkre az előadók egyike, Popovics Ist­ván, a JPTE Tanárképző Kará­nak tanársegéde. A német szekció tegnap a Lenau Házba 'látogatott, ahol — 'rrtirrt a Senoa klubban is — néprajzi .kiállítás fogadta a vendégeket. Délelőtt óvodai, általános és középiskolai órák elemzésére ^'került sor, majd a délutánt este 18 óráig ugyancsak előadások, konzul­tációk töltötték ki. Az előadók a német nemzetiségi Oktatás eredményeire és buktatóira igen sok helyi 'példát sorol­hattok, gondoljunk a bólyi kezdeményezésekre vagy a Leöwey Klára Gimnáziumban folyó munkára. Mindenesetre feltűnt a megközelítések, a példaanyag sokszínűsége, a regionális jelleg, köszörthető- >n annak, hogy Tolna megyé­ből, illetve Bajáról Is érkeztek vendégelőadók. A tanácskozás ma déli zá­ró értékelése előtt két elő­adás hangzik el a történeti intézetben. Délelőtt 10 órától Ormos Mária, a Janus Panno­nius Tudományegyetem rek­tora a nemzetiségi oktatás hazai szerkezetéről, majd Szo­lra/ Imre, a Külügyminisztérium miniszterhelyettese a Duna menti népek együttműködésé­nek lehetőségeiről tart elő­adást. B. R. Megalakult a Pécs-baranyai Kulturális Kamara (Folytatás az 1. oldalról) állni azért, hogy a megoldat­lan érdekképviselet ügye el­mozduljon a holtpontról. A felszólalók között voltak, akik felhívták a figyelmet ar­ra, hogy a közeljövőben az ország ismert gazdasági hely­zete miatt nem várhatók kul­túrát pártoló határozatok, és ebben semmi szándékosság nincs, az kényszerhelyzet. Az egyetértés annál is in­kább időszerű, mert a gyen­gélkedő államapparátus haté­kony segítséget már nem tud felajánlani, a következő idő­szak harcaiban pedig nem mindegy: lesz-e tárgyaló- és vitaképes szakmai szervezet a művelődés, a művészet terü­letén. Lényeges, hogy a ka­mara az említett célok mel­lett támogatni akarja a mű­vészeti értékek létrehozását is. Az egybegyűltek tegnap az alapszabályzaton kívül egy etikai bizottság létrehozásá­ról is szavaztak, az ezzel kap­csolatos személyi döntésekre azonban később, rendkívüli közgyűlésen térnek majd visz- sza. További személyi kérdé­sekben már van állásfoglalás, a Pécs-baranyai Kamara el­nöke Gergely János, a JPTE docense lett, alelnökök: Len­gyel György, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Biró László lelkész, a székesegyház képvi­seletében, és Cselkó Ferenc, az MTA Regionális Központjá­nak ügyvezető igazgatója. A testület titkára Bokor Béla, a Megyei Művelődési Központ igazgatója. Az Ellenőrző Bi­zottság, elnöke dr. Fülöp Ist­ván lett. Vegyesvállalat a SZKIV Mohácsi Bútoripari Rt. (Folytatás az 1. oldalról.) Klose úrral a vegyesvállalati szerződés aláírását követően váltottam néhány szót tegnap délután, Ősi Jánossal, az ed­digi SZKIV Mohácsi Bútoripari Rt., mostantól a Klose Mohácsi Bútoripari Rt. ügyvezető igaz­gatójával viszont már előzőleg beszélgettem arról, hogy mit jelent a gyár életében a ve­gyesvállalattá alakulás. Ősi úr elmondta, hogy elkészültek a százharmincmillió forintos beru­házással, az újonnan épített 5400 négyzetméter alapterületű kárpitosüzemmel, de a szék­üzem fejlesztésére is nagy szük­ség van. A tizennégy éve mű­ködő, induláskor európai szín­vonalú gépek mára elavultak. A Klose cég már ez évben há­rommillió márkát fordít a szék­üzem gépei egy részének cse­réjére. A technikai megújho­dás, a jobb munkakörülmé­nyek mellett a mohácsi gyár dolgozói mást is kapnak: há­rom éven belül megduplázódik a keresetük. A Klose Mohácsi Bútoripari Rt. főrészvényese a Klose cég­csoport (63 százalékkal) és a SZKIV-Holding, Budapest (26,17 százalékkal). Az alaptőke de­cember közepétől (akkor tör­tént az alaptőkeemelés) meg­haladja a háromszázmillió fo­rintot. Az 1988 októberében alakult részvénytársaság az el­múlt évi működés alapján 11 százalékos osztalékot fizetett a tulajdonosoknak, jövőre a terv '12 százalék. A termelésben dolgozók ez évben eddig 28 százalékos béremelést kaptak, az egyéb területeken alkalma­zottak pedig 20 százalékost. Ősi János méltán minősítette fordulópontnak a tegnapi na­pot. A vegyesvállalati szerző­dés aláírásával tág kapuk nyíl­nak a mohácsi gyár előtt: kár­pitosüzemi termékeivel is kijut­hat a nyugati piacra, az Euró- pa-hírű Klose cégcsoport részt vesz a modelltervezésben, a piacszerzésben - s már ez ma­ga garancia a minőségre. (A Klose cég és a mohácsi gyár között egy évtizede kezdődött a kapcsolat, évente százhar­mincmillió forint értékben szál­lítanak székállványokat Mo­hácsról NSZK-ba, Klose-meg- rendelésre. Ezentúl az alkat­részkooperáció késztermékgyár­tásba megy át. A tegnapi ünnepélyes szér- ződésalóirásra Mohácsra érke­zett az NSZK-beli Herzlake polgármestere, Klose úr több munkatársa, valamint a nyu­gatnémet bútoripari szaksajtó képviselői. A vendégek között volt még az NSZK budapesti nagykövetségének munkatársa, Cseh József ioari miniszterhe­lyettes, dr. Németh Elemér, Mohács város tanácselnöke.- A Klose cégcsoport tagjai mindent megtesznek, hogy si­keres gyárat működtessenek Magyarországon - jelentette ki az aláírást követően Klose úr. — Nekünk a siker a fő, és ez nem más, mint a gazdasá­gosság. Ezt pedig úgy kell biz­tosítani, hogy a térség, első­sorban Mohács javára is szol­gáljon! Klose úr szavaihoz csupán annyit lehet hozzátenni: úgy legyen! * L. Cs. K. NAGYVILÁGBAN Az Interorg Kft. rendezésében április 6-tól - két napon keresztül - Budapesten a Dunán hor­gonyzó Volga hajón, mintegy nyolcvan magyar és ötvenhét szovjet vállalattól szakemberek pró­báltak dollár elszámolású üzleteket kötni. Képünkön Nanovszky György a kereskedelmi kamara képviseletében köszönti a megjelent kereskedelmi szakembereket. - MTI telefotó-------------------------------------------­-------------- * -----------­M iniszteri tanácskozás Becsben Glatz Ferenc felszólalása NSZK: Az idősebb nemzedék napja Az NSZK-ban a héten, egy csendes ünnepségen jelentették be, hogy a nyugatnémetek újabb na­gyon fontos és jellemző mutató tekintetében világ­elsők. Ursuh Lehr pro­fesszor-asszony ifjúsági, család- és nővédelmi, va­lamint egészségügyi I mi­niszter ,,az idősebb nem­zedék napja" alkalmából az öregek kilenc önsegé­lyező és öntevékeny or­szágos szervezetének kül­dötteit fogadva közölhet­te, hogy a földkerekségen az NSZK-ban él a leg­több száz éven felüli em­ber: egymillió lakosra statisztikailag pontosan 44.5 jut belőlük. Ez kiemelkedő ered­mény, ha meggondoljuk, hogy még Japánban is csak 25 száz éven felüli jut egymillióra, pedig a távol-keletiek számolhat­nak azzal, hogy legtovább élnek: a japán nők 81,4, a férfiak 75,6 évig. Ugyanez a szám a nyu­gatnémeteknél 78,4, illet­ve 71,8. (Az NDK-ban: 75.5 és 69,6). Lehr asszony közlése szerint az NSZK-ban egy­re növekszik a hatvan éven felüliek száma: je­lenleg minden ötödik pol­gár, , az ezredfordulón minden negyedik, s 2030- ban a lakosságnak kere­ken negyven százaléka lesz hatvan év feletti. Ám a német egység közeled­tével a miniszterasszony kiváló gerontológusként már azt /'s kiszámította, hogy az egyesült Német­országban 2000-ben több mint hárommifliónyian lesznek nyolcvanévesek, il­letve idősebbek, több mint 500 ezren a kilenc- venévesek és idősebbek, s körülbelül 12 ezer lesz azoknak a száma, akik már átlépték a százéve­sek küszöbét. A demokrácia és az euró­paiság egyik legfontosabb próbája, hogy a közép-kelet- európai országokban miként érvényesítik a nemzeti és más kisebbségek jogait - többek körött erről beszélt Glatz Fe­renc művelődési miniszter pén­teken Bécsben azon o nem­zetközi miniszteri tanácskozá­son, amelyen nyolc közép- kelet-európai ország — Auszt­ria, Bulgária, Cselhszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szov­jetunió — képviselői vitatják meg népeik kulturális együtt­működésének a megváltozott európai politikai helyzettel összefüggő új lehetőségeit és teendőit.-?- BONN: Botrányba ful­ladt Egon Krenz volt NDK- beli párt- és állami vezető könyvének bemutatója egy kasseli könyvesboltban, mert a szerzővel szemben tettleges- ségre ragadtatta magát egy NDK-bál áttelepült személy. Egon Krenz „Amikor leomla­nak a falak” címmel a na­pokban az NSZK-ban jelen­tette meg a könyvet, s ebből az alkalomból tartózkodott Kasselban. • Boszorkány­vadászok pere Súlyos ítéleteket szabott ki a bíróság a csendes-óceáni francia birtokon, Papeetében a polinéziai boszofkányvadá- szok perében, akik 1987 szep­temberében hat embert öltek meg egy kis korallszigeten, Faaite-n. A 24 vádlott csak­nem mindegyike hosszú bör­tönbüntetést kapott, vezető­jüket 14 évi börtönnel sújtot­ták. Hatos ikrek Venezuelában A kedden sxületett venezuelai hatos ikrek közül az egyik kisfiú, Da- nilo tüdőgondok miatt meghalt — közölték csütörtökön a maracarbói orvosok. A hatos ikreknek életet adó 20 éves Elaine Paez asszony állapota kielégítő. Életben maradt öt csemetéje, Henry, Sergio, Nerio, Elaine és Corolina 850—1200 grammos. Danilo Medina, a 24 éves apa munka- nélküli. Megsegítésükre köz- és magánintézmények fogtak össze. Carlos Andrés Pérez venezueli köztársasági elnök rendeletére lakóházat utal­tak ki a családnak. Amiről sokat beszélünk, de keveset tudunk Az EGK agrárpiaca A bűvös évszám, 1992 nincs olyan távol, ideje megkezdeni az edzéseket - hangzott el pénteken délután a Széchenyi Klub­ban. A beszélgetésre - amelynek témája a ma­gyar élelmiszergazdaság és a Közös Piac - a Magyar Közgazdasági Társaság Ba­ranya Megyei Szervezeté­nek Élelmiszergazdasági Munkabizottsága két olyan agrárszakembert hivott meg, akik nemrégiben Brüsszel­ben, a Közös Piac szék­helyén jártak. ötféle szabadság A legfontosabb most az, hogy megismerjük a Közös Pi­ac működését, hogy alkalmaz­kodni tudjunk hozzá — kezdte vitaindítóját dr. Szabó Gábor, a Kertészeti Egyetem tanszék- vezetője. Az 1987. július 1-jétől érvénye« Egységes Európai Ok­mány értelmében 1992. decem­ber 31-éicj a 320 millió lakost számláló térségben létrejön az „ötféle szabadság": az áruk, a tőke, a szolgáltatások, a személyek szabad forgalma és a telephelyválasztás szabadsá- ga. Magyarország 1987-ben me­zőgazdasági és élelmiszeripari exportjának 31%-ót értékesí­tette az EGK tagországaiban, 720 millió dollár értékben. Ah­hoz, hogy ez fennmaradjon, sőt bővüljön, ismernünk kell az Európai Közösség céljait és eszközrendszerét, mert egyelő­re többet beszélünk, mint amennyit tudunk róla. Bizonyos illúziókkal könyör­telenül le kell- számolnunk. Tud­nunk kell, hogy az EGK orszá­gaiban csaknem minden tö­megtermékből túlkínálat van, és az egyik legfőbb cél a fe­leslegek leépítése. Új célokat részesítenek előnyben, mint például a piaci igényekhez való fokozott alkalmazkodás, a minőségi követelmények előtér­be helyezése, a kis családi vállalkozások fokozott támoga­tása és a környezetvédelmi szemlélet. E céloknak felel meg az al­kalmazandó eszközrendszer, amely előtérbe helyezi a feles­legek csökkentését (pl. a ga­rantált árak mennyiséghez kö­tésével, a földek termelésből való kivonásának ösztönzésé­vel), valamint a környezetvé­delmet (a termelés extenzívvé tételével, a biotermékek támo­gatásával stb.). A nagy csapda A minőségi követelmények szigorítása összefügg az állat-, növény- és humánegészségügyi, illetve környezetvédelmi szab­ványok egységesítésével, és ez nagy csapda lehet Magyaror­szág számára, mivel ezek mé­résére nem vagyunk felkészül­ve. Magyarországnak elsősorban azon kellene igyekeznie, hogy a „résekbe” beférkőzzék (pl. bizonyos vetőmagvakkal, minő­ségi borokkal, fűszerpaprikával, táj- és fajtajellegű kertészeti és biotermékekkel). Ennek is feltétele azonban a minőség, a háttéripar (pl. a csomago­lástechnika) és a marketing- munka javítása. 1992 után elég lesz egy or­szágnak megfelelnünk ahhoz, hogy minden piacnak megfe­leljünk - folytatta a megkez­dett gondolatsort dr. Bíró Zol­tán, a MÖBIUS közgazdasági főosztályvezetője. Szabad piac lesz - de az EGK feltételei szerint. Az új szabályozás sok­kal keményebb feltételeket tá­maszt, mint bármilyen diszkri­mináció. (Magyarországnak pl. a nálunk 30-40%-kal olcsób­ban termelő Új-Zélanddal kell versenyeznie.) Jacques Delors jelentette ki nemrégiben, hogy az EGK-hoz való csatlakozás­hoz oz NDK-nak elég 5 perc, Magyarországnak 5 évre, Len­gyelországnak 50 évre van szüksége. „Eurokraták" kellenek A 24 legfejlettebb ország ál­tal Magyarország és Lengyel- ország számára ígért támoga­tás pályázat útján nyerhető el. Együttműködő partnerként bizo­nyos előnyökhöz jutunk, s csak ha ezekkel élni tudunk, ha a piacon megfelelünk, akkor szá­míthatunk újabb programokra. A megfelelés fontos feltétele a megfelelő szakembergárda. Minden tagországban van Eu­rópa Egyetém, ahol egy éven át ún. eurokratákat (a Közös­ség ügyeihez értő szakembere­ket) képeznek. Szeptembertől magyarok is felvételt nyerhet­nek ide. Utólagos piaci információk alapján biztos, hogy nem tu­dunk megfelelni. Helyszíni is­meretek, közvetlen kapcsolatok kellenek, és kell hozzá nyelv­tudás, vállalkozó kedv - és persze nagy adag bátorság is. Bátorság - de a versenypálya ismeretében, különben aligha érhetünk célba. S. G.

Next

/
Thumbnails
Contents