Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-30 / 27. szám

Ki volt a POFOSZ-elnök: Üldöző vagy üldözött? November 4-én Moszkvába vitték... Kiszely Koméiról, a PO- iFOSZ baranyai szervezeté­nek elnökéről több írás is 'megjelent az elmúlt hóna­pokban. Kezdte a Dunán­túli Napló Panoráma, majd folytatta a Helyzet, s az utóbbi időben a megyei el­nök ’56-os szerepéről egyre szélsőségesebb vélemények látnak napvilágot. Sokmin­den homályos Kiszely úr kö­rül, ezért is kezdett nyomo­zásiba néhány PQFOSZ-tag, s csütörtökön este a pécsi Értelmiségi Klubban azon céllal rendeztek vitaműsort, hogy kiderítsék, vajon ki is valójában Kiszely Kornél? Saját állítása szerint 1957- ben a „népi demokratikus óllomrend megdöntésére irá­nyuló fegyveres szervezkedés vezetéséért" ún. 1/1-et kapott, azaz kötél általi ha­lálra ítélték. Később ezt mérsékelték 15, majd 8 éves börtönbüntetésre. Az ellene fellépők ezzel szemben tanúkra hivatkozva állítják: Kiszely 1956 novem­berében Kaposváron, mint a karba talmi erők hadnagya vett részt a tisztogatásban. S a tanúk meg is jelentek a csütörtök esti ÉK-tbeli vi­tán. Időnként személyeskedő jellegű, demagóg kijelenté­seken túl a megyei elnök gyakorlatilag egyetlen bizo­nyítékot sem tudott felmu­tatni állításai mellett. Illet­ve a börtönbüntetéséről ka­pott igazolás annak lenne tekinthető, ha abból kide­rülne, igaz-e a halálbünte­tés ... De hát az igazolás — természetszerűleg — csak a helyben hagyott nyolc évet bizonyítja, melyből Ki­szely Kornél 5 óv, kilenc hó­nap, 16 napot töltött le. Az elnököt támadók ne­vében fellépő dr. Vargha Dezső levéltárost a FOFOSZ — mint azt a vitára Pécsre érkező Rajna Tibor elnök­ségi tag is megerősítette — a napokban zárta ki sorai­ból. Hogy valójában miért, egyelőre nem derült ki, az viszont tény, hogy dr. Var­gha tanúkkal tudja alátá­masztani nyomozásának eredményét. Ezek közül az ÉK-iban Adorján Gyula, a kaposvári hadosztály forra­dalmi tanácsának elnöke jelentette ki, hogy Kiszely Kornél 1956 novemberétől 1957 júniusáig a kaposvári karhatalom vizsgáló hadna­gyaiként vett részt a „rend­csinálásban", míg dr. Var­gha szerint a POFOSZ-elnök — ezek után teljesen bizony­talan, miért - 15 évet ka­pott csupán, tehát állításá­val szemben, esetében a halálbüntetésről szó senrf volt. Eddig a tények. Sóik olyan vád is elhangzott persze, Kiszely úrral kapcsolatban (tartozásók stb.), melyekkel szabadulása óta tette nehe­zebbé környezete életét, de mivel ezek '56-os szerepével nincsenek összefüggésben, nem tartjuk fontosnak is­mertetni őket. Annál inkább érdemes megemlíteni a PO­FOSZ-elnök egy elszólását, melyre az újságíró is csak a magnófelvétel meghallga­tása után figyel fel. Kiszely úr ugyanis zavaros életraj­zának taglalása köziben el­ejtett egy mondatot, mely így hangzik: „bennünket no­vember 4-én elvittek Moszk­vába". Nos, hogy tiszta le­gyen, miért érdekes a kije­lentés, tudni kell, hogy Ki­szely Kornél — saját állítá­sa szerint — az MSZMP ala­pító tagja volt 400 társával együtt. Ha 400 emberrel no­vember 4-én Moszkvába vit­ték, akkor november végén, kiokosítva már Kaposváron lehetett. Persze, találgatni felelőtlenség, úgyhogy hagy­juk is abba egyelőre itt. Az ügynek minden bizony­nyal folytatása lesz. Pauska Zsolt Fuvolakiállítás a Művészetek Házában A „Wiener Flötenwerkstatt" osztrák cég rendezett hang­szerkiállítást Pécsett, a Művé­szetek Házában. A tegnap délutáni zenés megnyitón, me­lyen zeneművészeti főiskolások és szakiskolások fuvoláztak, Barth István professzor ismer­tette a kiállítás célját. Miköz­ben felhívta a résztvevők fi­gyelmét, hogy itt és most ovi. lógon jelenleg legnépszerűbb fuvolákat láthatják, utalt arra, hogy egykor Magyarországon is virágzásnak indult a hang­szeripar, amely az elmúlt év­tizedekben elsorvadt, meg­szűnt. Valamikor Európából keltek útra a legjobb meste­rek, hogy a világot járva ott telepedjenek le, ahol szívesen fogadták őket, ahol értékelték a hangszerkészítés művészetét. Most részben az ő munkájuk eredménye látható ezekben a fuvolákban is. A neves osztrák cég egy üzleti vállalkozás el­ső lépcsőjének tekinti a pécsi bemutatót, amelynek célja g hazai hangszerellátás fejlesz­tése, de a jelenlétük remél­hetőleg hozzájárul ahhoz, hogy a hazai hangszerkészítés újraéledjen. A tanuló- és mes­terhangszereket egyaránt be­mutató kiállítás még ma, dél­előtt 10-től 17 óráig tekinthető meg a Művészetek Házában, a Tetőtér Galériában. Országos gyűjtés a kárházi kápolnára ..............................................................é i —— ; ..............................................................—i—iii i— „, „, , C ellák assisi Szent Ferenc leányainak Már épül a rendház a pécsbányai kórház udvarán Fotó: Läufer László Alig három hónapja, hogy hírül adtuk: ez évtől két Fe- renc-rendi apáca dolgozik a pécsbányatelepi kórházban. Az országban elsőként itt álltak ismét rendi ruhában a betegágyak mellé assisi Szent Ferenc lányai. Márciusban elkezdődött annak az épület­nek a kialakítása, amelybe hamarosan beköltözhetnek, s e hónapban ismét előreléptek annak érdekében, hogy miha­marabb kialakulhasson a tel­jeskörű rendi élet. A Keresz­ténydemokrata Néppárt orszá­gos gyűjtést kezdeményezett a kórházi kápolna építésére.- A katolikus egyházzal kötött megállapodás értelmé­ben a Megyei Kórház vállal­ta, hogy segít megteremteni a rendi élet feltételeit — mondja dr. Hazafi Klára, a pécsbányatelepi kórház főor­vosa. - Ideiglenes megoldás­nak tekintettük, hogy a mi betegeink ápolására vállalkozó két nővér a kórházban lakjon, ezért is kezdődött gyorsan an­nak az udvari épületnek a kialakítása, amelybe néhány hét múlva beköltözhetnek. El­készíttettük a kápolna tervét is, ám ennek gyors felépítése elegendő pénz hiányában megkérdőjeleződött. Most mégis úgy tűnik, hogy meg­lesz a kápolna, ugyanis a Kereszténydemokrata Néppárt országos gyűjtést kezdeménye­zett és szervez a felépítésére. Számlát nyitott a Magyar Hitelbank Pécsi Igazgatósá­gán, melynek száma: 240-8884-10576. A számla két kezelője: Báli Katalin Kapiszt- rána nővér, a rend és Roll Miklós, a KDNP részéről. Az alapító okirat szerint az or­szágos gyűjtés a kápolna műszaki átadásának napján fejeződik be, amikor is a bankszámlán lévő összeget, a kamataival együtt átadják a Megyei Kórháznak.- Mi több okból is rendkí­vül nagyra értékeljük azt az igyekezetét, amely a rendi életünk feltételeinek mielőbbi megteremtését szolgálja - folytatja Kapisztrána nővér. Azt talán sokan tudják rólunk, hogy elköteleztük magunkat Jézus Krisztus szolgálatára és a betegek ápolására, a sze­génység, tisztaság, engedel­messég fogadalmának szelle­mében. A fegyelmezett, napi­rend szerinti életvitelünkhöz szükségünk van — rendünk szelleméhez igazodóan -egy nagyon szerény, de mégis kü­lön álló épületre, amelyben 10, egyenként 10 négyzetmé­teres cella és egy közös helyi­ség lesz. Januárban ketten jöttünk, most négyen dolgo­zunk, egy jelöltünk is van, mi­vel a rend újjáélesztésére is törekszünk. Reméljük, hogy egyre többen lesznek, akik vállalják a szerzetesnővéri éle­tet. Éhhez az élethez hozzá­tartozik a mindennapi elmél­kedés, meghatározott imákkal és így a kápolna is. Magyar- országon valamikor majdnem minden kórházban volt kápol­na. Ezeket részben befalazták, részben átalakították. Röntgen­szoba, nővéröltöző lett belő­lük. Templomok az elmúlt év­tizedekben is épültek, de kór­házi kápolna — tudomásom szerint - nem, tehát ez lesz az első. Az adományozók, jó­tevők nevét igyekszünk méltón megőrizni. T. É. Melyik szobor All, s melyik bukik...? Dimitrov - fali­szőnyegen Gyűjti a pártélet rekvizítumait a Várostörténeti Múzeum Lázár György látogatása a kenyérgyárban - fotók díszes albumban. Dimitrov - falisző­nyegen. Erzsébet-telepi SZIT- zászló, a SZÍT kivakarva, KISZ- re javítva. Lenin-szöbrok, ap­rók, bronzból, porcelánból... Forradalmi jelenetek zöld eo- zimból, két példányban. Van köztük röhögtető is. Minden­esetre kordakumentumok — egy karnyújtásnyira lévő kor rekvizítumai. Nem veszhetnek kárba, hiszen a múltunk ép­pen úgy hozzánk tartozik, mint a jelenünk. Erről váltottunk szót a pécsi Várostörténeti Múzeumban dr. Vonyó lózsel osztályvezetővel és Radnóti Ilona muzeológus­sal. A kérdés Így hangzik: mi lesz a sorsuk az egypártrend- szeri világból ittmaradt „ha­gyatékoknak”? Mondjuk el elöljáróban: a múzeum idejében lépve igye­kezett begyűjteni a munkás­őrség, a KISZ, a pártiskola és a pártbizottságok anyagait, köztük a könnyen mozdítható- raktározható szobrokat, doku­mentumokat - munkásőr-sar- kokat, tablókat — zászlókat és egyéb, a politikatörténet szem­pontjából értékes holmikat. Már közel 300 különféle tárgy jelzi: lassan kiállításra érett anyag van együtt. Mint azt informátoraim elmondották, korántsem teljes a gyűjtemény, főleg az ötvenes, hatvanas évek hiányoznak, de szükség volna ezen túl különféle gyári­üzem i - inté zm é n yi pá rtem I éke k - re is, fotókra, akár a közel­múltból is. Szívesen fogadnak minden bejelentést, fölaján­lást, s készséggel elmennek a helyszínre is, hogy megvizs- gálják-értékeljék a fölajánlott dokumentumot. Az anyagok egy része pub- likus, a másik nem. Ugyanis a levéltári-múzeumi anyagok­ra vonatkozó törvény értelmé­ben, a személyiséget védve akár 50 vagy akár 90 év is lehet a kutatás-közlés akadá­lya. így például a pártiskolai, KISZ- vagy munkásőrtablók, osztálykönyvek, vagy egyéb személyiséget érintő anyagok átmeneti lakat alá kerülnek. Egyéb dolgokból időről időre bemutatókat, kiállításokat szer­veznek. Az első ez év decem­berében nyílik majd előrelát­hatólag — a helyhatósági vá­lasztások lebonyolítása után — s ez a kommunista párton be­lüli ajándékozási szokásokat mutatja be. Két vonalon: egy­részt az egykori testvérpártok egymás közötti szokásait — mit kapott az MSZMP Bara­nya Megyei Bizottsága Schwe- rinből, Lvovból, Szliven'ből, Krakkóból vagy éppen Eszék­ről —, másrészt a házon be­lüli egykori tradíciókat láthat­juk viszont. Erre csak egy példa: szo­kás volt — illő hogy ha va­lamilyen intézmény, gyár vagy szervezet fönnállásának jubi­leumi dátumához érkezett, 'hogy e jubileum alkalmából albumot, vázát, szobrot, dísz­dobozt, egyebet küldjön a fö- löttes pártbizottságnak. A Várostörténeti Múzeum - mint megtudtuk — nemcsak a könnyen mozdítható (?) rekvi- zítumokat gyűjti-menti. A köz­téri szobrok sorsát is figyelem­mel kísérik, s szeretne vala­hol a megyében egy szobor­parkot létesíteni, ahol sző­kébb pátriánk Kun Béla, Le­nin vagy mások szobrait ösz- szegyűjtve be lehetne mutatni állandó jelleggel. Természete­sen meg kell várni az önkor­mányzatok fölállását evvel is, hiszen — s vélem, helyesen gondolkodnak — az önkor­mányzatok joga és feladata lesz eldönteni, melyik szobor áll, s melyik bukik. Kozma Ferenc Mi legyen az oktatási központbői? Regionális szívszanatórium Tengelicen A Tolna megyeieket már jó 'ideje komolyan foglalkoztatja, milyen jövőt szánjanak és kell szánniuk a Tolna Megyei Ta­nács Tengelici Oktatási Köz­pontjának. Korábban - töb­bek között - fölmerült, hogy a gyönyörű környezetben levő épületet idegenforgalmi cé­lokra hasznosítsák, amit a Vi­lágkiállítás is indokolna. Ám, a Magyar Demokrata Fórum - elsősorban orvos - tagjai között tavaly ősszel fölmerült az az elképzelés, miszerint szívszanatóriummá, azaz szív­ós érrendszeri megbetegedé­sek utókezelését szolgáló gyógyintézetté kellene átala­kítani. S hogy ez csöppet sem lég­ből kapott ötlet, arra az orvos­szakértők megannyi bizonyí. tékkal szolgáltak nyomban, majd megdöbbentő adatok sorával ültek a különböző helyszínek tárgyalóasztalai mellé - sorolva az érveket, sokak érdekében. Igaz, a me­gyei tanácstestület az épület sorsóról még nem döntött — erre várhatóan júniusi ülésü­kön kerül sor - elkészült a szakmai bizottság programja, az épület átalakításának és felszerelésének tervezete is — mégpedig három variációban. A minap ezekről tájékoztatták a helyszínen Tolna megye or­szággyűlési képviselőit, akika központot és környéket is meg- tekintve már előzetesen is a rehabilitációs központ meg­teremtése mellett voksoltak. Dr. Témák Gábor osztályve­zető főorvos, ’ országgyűlési képviselő beszélgetésünkkor is hangsúlyozta, hogy a kar- diovaszkuláris betegségek egy­re nagyobb számban fordul­nak elő hazánkban, s a sta­tisztikai adatok tanúsága sze­rint e betegségek a halóit elő­idéző okok között egyre na­gyobb szómban találhatóak.- A rehabilitáció igen fon. tos része annak, hogy egy infarktuson átesett beteg mi­hamarabb munkába állhas­son, s ne alakulhassanak ki a betegben a depressziós és egyéb tünetek, ne érezze, hogy csökkent értékűvé vált — mondta Ternák főorvos, majd arról beszélt, hogy az ország­ban pillanatnyilag nincs még olyan jellegű rehabilitációs központ, mint amilyenné a ten- gelicit szeretnék. Amennyiben az oktatási központ gyógyító, illetve re­habilitációs központtá válik, ott a környező megyék bete­geinek — erről is folytattak már tárgyalásokat az orvos­szakmai bizottság tagjai - is 'biztosítanak helyet. Jelenleg egy szanatóriumi beutalóra egy-egy betegnek fél évig kell várakoznia, s a nyári hónapokban szinte lehe­tetlen bejutni a balatonfüredi szanatóriumba. A hosszú vá­rakozási időben a beteg álla­pota ha nem is romlik, de ja­vulni semmiképp nem javul, hiszen otthon nincs olyan helyzetben, hogy a gyógyítási beavatkozásokat, rehabilitá­ciós jellegű tevékenységeket elvégezze. Tehát sem fizikai, lag, sem lelkileg nem rehabi­litálódik. Ami pedig az épület átala­kításának anyagi oldalát illeti, több koncepciót dolgoztak ki a szakemberek. A legdrágább, ám legjobb megoldás száz­millió forintnál többe kerülne, de általa komplett szanató­riummá válhatna — beleértve az úszómedence befedését és a vízforgató rendszer kiépíté­sét is. Amennyiben e terv va­lósággá válna, háromhetes turnusokban egyszerre hetven beteg rehabilitációjáról gon­doskodhatnának (évente ez 1200 beteget jelentene) az egészségügyben dolgozók. V. Horváth Mária vasamapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents