Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)
1990-04-21 / 18. szám
h iij Dunántúli napló 1990. április 21., szombat Magyarország és a Kolping iránti elkötelezettség A minőségnek ára van Biztos piac a baromfihúsnak I ..... ........ •. * . ’■ ■— Tö bbféle nagynevű gyorsétkeztető hálózat verseng egymással a világban, s a forgalmuk egyértelműen bizonyítja: érdemes volt ezeket kitalálni. Hazánkban most kezd hódítani a Pécsett kezdeményezett Dixi gyorsétterem-há- . lázat. Felkészítés a Közös Piacra Oktatási hét nyugati pénzen Életképességét bizonyítja, hogy az első hazai Dixit november elején nyitották Pécsett, a Bajcsy-Zs. és a Rákóczi út sarkán lévő helyiségben, s várhatóan májusban nyílik a második a Kossuth Lajos utca 22. szám alatt. Mivel ez a teljésen űj, szigorú nyugat-európai szabványok szerint létesített és működő, egyedi arculatú szolgáltató- lánc mindenképp magánvállalkozásokhoz kötött, nem nehéz megjósolni, hogy rövidesen gombamód fognak szaporodni kis hazánkban a Dixi gyorséttermek. De valójában mi is az a Dixi gyorsétterem-hálózat? •- A Dixi gyorsétterem-hálózat els'ősorban baromfitermékekből étkezteti a betérő vendéget — fogad Deme János, a Pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalat igazgatója -, éspedig az angol Fast Food cég1 kikötései alapján. Az előírások az egységes megjelenéstől az adagok hagysá- gáig és áráig, a kiszereléstől a kiszolgálás gyorsaságáig sok mindenre vonatkoznak. Hazánkban elsőként a pécsiek alapítottak angol-magyar közös vámterületű vállalatot a nyugat-európai Dixi gyorsétterem-hálózat alapanyag-ellátására. S ha már Nyugaton jól bevált valami, miért ne próbálnák meg idehaza is? Létrejött tehát a Dixi Közös Vállalat, az angol Fast Food, a hazai Novotrade Rt., a pécsi és a debreceni baromfifeldolgozó alapításában. A megegyezés értelmében a pécsiek látják majd el alapanyaggal a Dunántúlon kiépülő üzletláncot. Azt viszont az igazgató határozottan leszögezi, hogy a vállalatnak nem profilja a vendéglátás, csak az alapanyag-ellátás, így az üzletek üzemeltetésében a magánvállalkozóké a főszerep. — A májusban megnyíló Kossuth Lajos utcai Dixi mégis vállalati pénzből létesül. — Igen, mégpedig reprezentatív étterem formájában. Mivel tizenhárom új munkahely teremtésével nyílik a móés udvarias kiszolgálásról, ez egységes minőségről . . . A Pécsi Baromfifeldolgozótól pácoltan és fagyasztva érkező, egységes méretű' csirkecombokat a 30—34 fűszert tartalmazó panírporban megforgatva teszik be a számítógép vezérelte Broostear sütőbe, amiben nagy nyomás alatt úgy sül a hús (és lényegében a panírozott krumpli is), hogy nem szívja magába az olajat, mégis szaftoson átsül. A pulykacombból készült hamburgert speciális korpáslisztes, szezámmagos zsömlében adják. A Pommes frites sült burgonyából, a rántott sajtból és a rántott gombafejekből is egységes minőséget és előirt mennyiséget szolgálnak ki egy-egy adagba.- Ennek az a legfőbb vonzereje — mondja Kerényi János —, hogy "a külföldi nálunk is ugyanaz kapja, mint a világ • bármely táján' lévő Dixi- ben. A májusban nyitó újabb Dixiben már ülve Is lehet fogyasztani a csomagolt adagokat. Ott a különféle szénsavas, szűrt levek és dzsúszok mellett már eldobás pohárban Gilde sör is lesz, és a mostani Dixi kínálatánál is többféle finomság között válogathat a vendég. Újdonság lesz a nagec, a pulykamellfilé különleges panírozással és hozzá az egyelőre csak 3-féle mártás, az almatáska, de tervezik a különféle hideg saláták, a háromszög alakú angol hidegszendvics, a fagylalt és a forró csokoládé kínálatát is. De ne vágjunk a dolgok elébe.. A Dixi gyorsétterem-hálózat minőségében valami újat jelent a magyar vendéglátókultúrában. De új abban is, hogy korrekt üzleti alapon társul a vállalat és a magán- vállalkozás. Remélhetően mielőbb bekövetkezik az, hogy Soprontól akár Békéscsabáig bármelyik Dixibe is térünk be, magunk is meggyőződhetünk arról, hogy mindenütt egyforma a minőség, a kiszolgálás gyorsasága, a külcsín, az adag és - ami ugyancsak lényeges - nagyjából az árak is forintra egyezőek. Murányi László- Nemcsak a készséget kell kifejezni az együttműködésre, hanem anyagiakban is támogatni kell az új, szabad Magyarországot — mondotta dr-. Helmuth Schmidtbauer, az augsburgi Kolping-egyesület elnökhelyettese, aki a JPTE Közgazdaságtudományi Karán tegnap zárult, egyhetes menedzserképző tanfolyamot saját pénzét nem sajnálva megszervezte. A kurzus költsége. 40 ezer. márka. Ezenkívül Helmuth Schmidtbduer egy közel 170 ezer forint értékű telefaxot ajándékozott a közgazdaságtudományi karnak. A 46 éves közgazdász és pszichológus, korábban egyetemi docens volt, most önálló oktató, egy augsburgi menedzserképző intézet vezetője.- Tulajdonképpen mi is a Kolping-mozgalom?- A Kolping a kisemberek társadalmi problémáinak a megoldásán segíteni . akaró, katolikus szervezet. A múlt század 40-es éveiben Adolf Kolping katolikus pap a Rajna- és a Ruhr-vidéken a kidobott céhlegények pártfogásába kezdett. A század 30-as éveiben esett szét ugyanis a céhesipar, és számos ember utcára került; Adolf Kolping és később a nevével fémjelzett mozgalom is teljesen önzetlenül sietett az elesett helyzetben lévők segítségére. A Kolping azt kívánta, s azt szeretné most is, hogy az embereknek jobb sorsuk legyen, ezért felkészíti őket, hogy megfelelően élhessenek, jó polgárok,, jó családtagok legyenek. — Hogyan került a Kolping Magyarországgal kapcsolatba?- Már a II. világháború előtt Németország’ után Magyarországon volt a legjelentősebb a mozgalom. Sőt némely viszonylatban erősebb, mint a németországi, mivel igen nagy volt a nép közötti szervezettsége. Egyébként a Kolping-családok - családnak nevezzük a helyi szervezeteket - régen is, most is önállóan, alulról szerveződnek — Miért foglalkozik a Kol- . ping gazdasági kérdésekkel? — Adolf Kolping volt az el ső szociálpedagógus és szo- ciálreformer, aki a társadalmi konfliktusok kezelését és megoldását kívánta elsajátíttatni a problémákkal küszkö- dőkkel. Azt kívánta elérni, hogy az emberek tudásuk alapján viseljék el nehézségeiket. Át- és továbbképzésre, valamint egyszerűen csak képzésre késztette, és ebben támogatta, segítette az embereket, különösen a fiatalokat. Ma is ez a célunk. A Kolping-moz- galom az émbert helyezi a középpontba, ez a gazdasági folyamatokra is vonatkozik, így ez beilleszkedik a szociális piacgazdaság mai helyzetébe. — Magyarország a szociális piacgaz’daság kialakítását tűzte ki célul. Milyen lehetőségei vannak ennek? — A szociális piacgazdaságban a piacon van a hangsúly. Magyarország nincs könnyű helyzetben, de a szociális védőháló lehetővé teszi, hogy az átalakítás ne .embertelenül menjen végbe. — Ebbpn az átalakításban kíván ön segíteni ennek a tanfolyamnak a szervezésével? — igen, Magyarországnak olyan gazdasági szisztémára van lehetősége, mint a német szociális piacgazdaság. Ezeknek az ismereteknek . az átadására jó többek között ez a tanfolyam. A mostani magyar viszonyokra nehéz adaptálni egy jól működő gazdaság szerkezetét, ezért kell erről sokat beszélni. — Mik voltak a céljai a tanfolyamnak ezeken kívül? — A nyugati gazdasági felépítés bemutatása, az NSZK gazdasága fenntartásának ismertetése példákkal* illusztrálva, és a német gazdaság problémáinak vázolása. A közös p.aci szempontok, a későbbi egyesült EGK leendő viszonyainak .ismertetése. A magyar gazdaságot európai szintre kell emelni, az országnak fel kell készülnie az egyesült Ny ugat-Európára. ■ — Miért Pécsett választotta az ideiglenes menedzserképző színhelyének? — Először is, Magyarország nemcsak Budapest. Másodszor pedig engem Magyarország és a Kolping iránti elkötelezettség serkent a segítésre. Az önök hazájában először Pécsett alapítottak Kolping-csa- ládot. Budapesten csak a szer, vezés kezdődött meg. Egy éve már jártam Pécsett, és nagyon megtetszett. Megismerkedtem pécsi polgárokkal, a Lábodi testvérekkel és Pécsi Gézával. Szeretném, ha ez az együttműködés, együttmunkál- kodás • nemcsak tovább folytatódna, hanem nagymértékben fejlődne, jobban meg akarjuk ismerni az önök országát és gyönyörű városukat. Sz. J. Dr. Helmuth Schmidtbauer úr a pécsi diákok között a Közgazdaságtudományi Karon, az általa finanszírozott menedzserképző tanfolyamon. Fotó: Szundi György Pécsett, a Bajcsy-Zsilinszky utcában már üzemel az első Dixi falatozó. Haszonnal forgatni az árvák, gondnokoltak vagyonát Gyámpénztár Erős társadalmi kontrollal, garanciákkal Kétmilliárd forintról van szó sodik Dixi, Így a Baranya Megyei Regionális Egyeztető Fórum (REF) kétmilliós támogatással segíti létrehozását. Egy adag Dixi csirkecomb 12—14 deka, a hozzá adott burgonya 20-25 deka, ez díszes csomagolással (elvégre kézzel fogyasztandó) és kitűnő izeivel együtt 63 forint. — Ha összehasonlítunk, akkor majdnem azt mondom, hogy olcsók vagyunk - fejti ki véleményét Kerényi János, a Dixi üzemeltetője. - Ha átlagosan 35 dekának veszem a Dixi csirke- és krumpliadagot, akkor annak dekája durván 1,80 forint. Mi lényegében diákszalámi árban adjuk a meleg, szépen csomagolt és egészséges étket és akkor még nem is szóltam a mindent tudó, méregdrága gépekről és berendezésekről, a drága és igencsak gusztusos csomagolóanyagról, a gyors A közelmúltban aláírták a társasági szerződést, s ezzel Magyarországon elkezdődött a gyámpénztár intézményének szervezése. 1 A Gyámpénztár Kft.-t a Magyar Hitelbank, az Inno- mark Rt., valamint a Szociális és Egészségügyi Minisztérium szeretné létrehozni. Az előzményekről és a célkitűzésekről dr. Bernád Istvántól, a SZEM gyermek- védelmi osztályának vezetőjétől kaptunk tájékoztatást. Az több szakemberből álló munkacsoport kiindulópontja az volt, hogy a magyar gyermekvédelem egy sor — korábban létrehozott, jogilag is rendezett - intézménye 1945 után felszámolódott, megszűnt. Ezek közé tartozott a mai gyámügyi igazgatás jogelődje, az árvaszék. Az árvaszékre vonatkozó jogszabály még 1877- ben született, 20-as törvénycikkely elnevezéssel vonult a köztudatba és a későbbi, kiegészítő jogszabályokkal jól megszervezte a magyar gyermekvédelmet. Az árvaszéki struktúra egy részeként működött a gyámpénztár, melynek az volt a feladata, hogy megfelelő társadalmi kontroll mellett - az adott település köz- tiszteletben álló polgárai gyakorolták ezt — a családokban élő, az állami gondozott gyermekek és az idős gondnokoltak pénzét a banki kamatoknál magasabb kamatokkal forgassa meg. A legrászorultab- baknak nyújtott rendkívül jelentős segítséget, hiszen a pénzük egy részéhez ők - ugyanúgy, mint a jelenlegi jogrendszerben — csak a nagykorúságuk után nyúlhattak hozzá. tA gyám pénztári rendszer megszűnt, az ilyen ipénz kezelésére hazánkban az OTP kapott jogosítványt, s az elmúlt évtizedek alatt az egyre növekvő összeg mind nogyobb mértékben inflálódott. Az oz . állami gondozott gyermek, akinek mondjuk volt egy 200 000 forintos öröksége, vagy ennyi összejött neki az árvajáradékból, tíz évvel ezelőtt imég egy kisebb lakást vehetett volna ebből, ma már a kamatokkal együtt sem ér annyit, <hogy lakásvásárláshoz induló tőkeként lehessen kezelni. Több tízezer Ifiatal vált ennek következtében hátrányos helyzetűvé. s Ilyen okok miatt szeretnék az e területtel foglalkozók, hogy az egykori árvaszék 'mindazon elemei, amelyek a legkiszolgáltatottabbakat védelmezték és segítették, visz- szakerüljenek a magyar gyermekvédelembe, a gyámhatósági tevékenységbe. Négyéves, jórészt elutasításokkal, akadályoztatásokkal tűzdelt előkészítő munka után az első eredmény a Gyámpénztár Kft. létrehozásának kezdeményezése. Nemcsak a pénz, hanem a kiskorúak, gondnokoltak ingatlan vagyonának kezelésevei is foglalkozni akarnak. Szándékukban áll, hogy a gyermekvédelemben keletkező, különböző alapítványok pénzét is kezeljék és úgy fektessék be, hogy a lehető legmagasabb kamatot adja. .Mindezt kizárólag megfelelő bankgaranciák mellett és versenyeztetve? Abban bíznak, hogy az a kétmilliárd forint, amelyet forgathatnak, tetemes összegnek számít a magyar pénzpiacon és a már jelentkezett pénzintézetek mellett további partnereik lesznek. Elképzelésük szerint a Gyámpénztár Kft. helyi fiókjaként működhetnének a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetek, amelyekkel kiiktathatnák a centrális irányítás buktatóit, hátrányait. A gyámpénztárra vonatkozó jogszabálymódosítás jelenleg tárcaközi egyeztetés tárgya. T. E. If m m m M m M h V* W" /ti 1Ö» 5 MV * ,
