Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-18 / 15. szám

1990. április 18., szerda űj Dunántúli napló 7 Mecseki Ércbányászát! lfallala* A verdikt kimondatott, s bár él még a titkos remény, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat felkészült a visszavonulásra. Elké­szült az úgynevezett humán programcsomag, amelyben egyéni­leg igyekeznek gondoskodni mindenkiről. Ám mi legyen az évek során összeszokott kisközösségekkel, hogyan lehetne őket - vál­lalkozások szervezésével együtt-tartani, megmentve egyben a vállalat önállóan is életképes részeit? - ezzel a kérdéssel ke­restük fel a MÉV különféle üzemeit. Szolgáltató üzem Bánik Jenő üzemigazgató:- A vállalati termeléshez szükséges valamennyi ipari infrastruktúra megtalálható ná­lunk, ezenkívül szállítás, hír­közlés, alkatrész- gép- és műszergyártás, öntöde. Mintegy ezer ember dolgozik nálunk, közülük 870 fizikai állomány­ban és 200 szellemi (ideértve 120 közép- és felsőfokú vég­zettségű műszaki szakembert). Tevékenységünk kétharmada a bányaüzemi termeléshez kötő­dik. Ami kevésbé, az a műszer- gyártás. Egy felhagyott bánya­üzem felújított külszíni épületé­ben 110-en dolgoznak. Fő ter­mékeik : nukleáris műszerek, el­sősorban hazai és KGST-vevők- nek, de szállítunk Ciprusra és Brazíliába is. Mechanikus mű­szereket is gyártunk, modern (CNC) szerszámgépekbe, és 15 fős mérnöki fejlesztőcsopor­tunk is van. Az üzemegység január 1-jén került át a Ku­tató-Fejlesztő üzemtől, ame­lyet felszámoltak. Az idei nullszaldóhoz 45 millió forintos árbevétel kel­lene, de rendelésállományunk egyelőre csak 15 milliós. Az acélöntöde kapacitása 2200 tonna évente, termé­keink háromnegyede hő-, sav- és kopásálló acél, negyedré­sze ötvözetlen. Maga az ön­töde nem túl korszerű, de ter­mékeire szüksége van az épí­tőanyagiparnak, az alumínium- iparnak és a szénerőművek­nek. Tudjuk, hogy technoló­giát kell váltani, akár külföldi tőkével, akár hazaival. A Rá­bának például az Opel mo­torgyárához szüksége lesz ön­tödére, de még nem döntöt­tek. Itt lenne terület, energia, szakember. A szállítás és a gépkocsi­javítás teljesítménye 200 gép­jármű és erőgép javítása volt. Jól felszerelt műhelyeinkben külső munkákra is vállalkoz­hatunk, akár közületek, akár magánszemélyek számára. Most éppen egy Moszkvics- Lada konszignációs raktárral felszerelt javítóbázisról tárgya­lunk, valamint a Garancia Szövetkezettel arról, hogy mi vállalnánk az általuk behozott Ladák nullrevízióját. Korábbban a bánya tarta­lékalkatrész- és gépgyártási igényeit szolgálta vasipari te­vékenységünk. Most — a Bá­zissal közösen — egy olasz cégnek gyártunk bérmunkában traktoralkatrészeket, részegysé­geket. Az az elképzelésünk, hogy azt a tevékenységet, amely önállóan lábra állítható, mi­nél előbb szervezetileg is ön­állóvá tegyük. Ehhez azonban előbb - a költségeket szétvá­lasztva — el kell dönteni, hogy mi a gazdaságos, bármely tőkét csak Így lehet bevon­ni. A Coopsystem Iroda bevo­násával szervezeti átvilágítás történt. Első fecskeként április 1- jétől nálunk működik (a Ku­Ércdúsító üzem Róka Péter igazgató: — Ná­lunk Is az a helyzet, hogy a bánya ellátása mellett kiala­kultak szabad kapacitások, például a korrózióvédelemben, a villamos gépjavításban, a forgácsolásban, valamint a kutatólaboratórium szellemi és műszaki lehetőségei tekinteté­ben.- A korrózióvédelemben (pl. tartályok gyártása és gumi­bevonattal való ellátása) or­szágosan is jó nevünk van. foglalkozik, speciális betono­zási munkákat végez. Folya­matban van egy tuniszi-ma- gyar közös vállalat alapítása vízkutak fúrására. Trelleborg nevű híres svéd gumiipari céggel is, kopás­álló gumibevonatok előállítá­sáról. Ígéretesek a Pécsi Áfész- szel folytatott tárgyalásaink is, amelyek célja (főleg a mező- gazdaságban keletkező) hul­ladékfóliák granulálása és továbbfeldolgozása, Ez 70 em­bernek adhatna munkát. A villamos gépjavító műhelyünk ajánlatot tett Szíriának nagy motorok tekercselésére, ezt a Munka közben a nagyteljesftnUnyű NC vezérlésű lángvágógép az ércdúsító üzemben Két külföldi vállalattal vettük fel a kapcsolatot. Az USA- belí Uniroyal nevű cég bécsi képviselete magas kopásólló- ságú műanyagbevonat „felhor­dására” ajánl technológiát. Ezt a mi szakembereink Hol­landiában tanulmányozták, a potenciális vevőktől kapott al­katrészeket ott bevonták és ezt most referenciaként kezel­jük. Az eddigi tapasztalatok ígéretesek, reméljük, a közös vállalat Is létrejön. A másik partnerünk egy osztrák korrózióvédelmi válla­lat, egy NSZK-beli cég leány- vállalata. Ok pácolókádakhoz, tartályokhoz (pl. víztornyokhoz) ajánlanak speciális gumibevo­natokat. Itt is közös vállalat létrehozása a cél. Tárgyalunk a Az anyag és áruszolgáltató üzem fűrészberendezése Csöndör László felvételei jövőben kft. formájában vé­geznénk. A kutatási-fejlesztési labo­ratórium savas-ioncserés tech­nológiákkal és műszerekkel ke­resi a lehetőségeket, de el­képzeléseink szerint országos minősítő laboratórium is le­hetne, mezőgazdasági és egyéb termékek exportminősé­gi tanúsítványainak kiállításá­ra is jogot kaphatna. Ipartelepítéssel - hulladék- feldolgozással — is próbálko­zunk, biztató tárgyalásaink vannak nyugati partnerekkel. A gond az, hogy a térség hid- rogeológiailag védett terület, így csak abszolút környezet­kímélő technológia jöhet szó­ba. A szolgáltató üzem gépkocsijavitó műhelye Anyag- és áruforgalmi főosztály sebb üzeme vagyunk. A mi dolgunk minden beérkező anyaq kezelése, raktározása, kiszolgálása, az anyagfor- qalom számítógépes nyilván­tartása. Emellett szolgáltató tevékenységünk is van: fa­telep, nyomda, varroda és tmk-részleg. Harminc főt foglalkoztató fa­telepünk - a bányaüzem tel­jes ellátása mellett — ez évtől építőipari faanyagokat is elő­állít magánosok és közületek számára. Ezt megkönnyíti, hogy 1968 óta közvetlen szov­jet importjogunk van, évi 60 ezer köbméter bányafa és 5000 köbméter rönkfa beho­zatalára. Ez utóbbit magunk doigozzuk fel építőipari alap­anyaggá. Ez a részlegünk ön­állóan is megélhet, és igény is van rá. A célunk most az, hogy a fát feldolgozottabb ál­lapotban adjuk tovább, e cél­ból fejlesztünk is. A fő gon­dunk az, hogy korábban szű­kök voltak a piaci kapcsola­taink, most ezeket bővítenünk kell. 1989. december 1-jével betéti társaságot hoztunk lét­re - ezzel úttörők voltunk a vállalatnál. Az eddigi tevé­kenységünk eredményes volt, mind a társulás, mind a vál­lalat szempontjából. A másik fajta tevékenységünk a bérraktározós, mint komplex szolgáltatás. Külkereskedelmi tevékenységünket is szeretnénk kibővíteni, és a szovjeten kí­vül tőkés exportra-importra is kiterjeszteni, elsősorban me­gyei kisvállalatok számára, bi­zományosi formában. Jelenleg tíz szakemberünk van, orosz és német nyelvtudóssal, de ez szükség esetén bővíthető. A bánya bezárása esetén kb. 150 fővel tudnánk tovább működni, de a feltételrend­szer még teljesen tisztázatlan. Varga Mihály vezérigazga- tó: — Az alaptevékenységünk magas állóeszköz- és energia- igényű, s ezt más célra ne­hezen lehet hasznosítani. A bányászathoz a megfelelő inf­rastruktúrát ki kell építeni, az­után ezt fenn kell tartani, s ez költségnövelő tényező. Ha a bányászat megszűnik, a kül­színre ipari tevékenységet kell telepíteni, de csakis olyat, amely ezt az infrastruktúrát igényli, vagyis ezt a kb. 30 százalékos rezsitöbb letet „le tudja nyelni". Az épületek 30—35 évesek, ezeket rendbe lehet hozni, de a berendezések nem konver­tálhatók. A Szolgáltató üzem az, amellyel a legtöbbet le­het kezdeni, részvénytársasá­got, kisebb kft.-ket lehet lét­rehozni. Már sok próbálkozá­son vagyunk túl (ilyen volt pl. a svéd Atlas-Copco is), de túl keveset fizettek volna. Ide nagy ipartelepítés kel­lene, új beruházás a meglévő infrastruktúrára alapozva. Ilyen lehetne mondjuk a Suzuki összeszerelő üzem. A MÉV egy közös vállalkozásba csak ap­portként csak létesítményei­vel, ingatlanaival tudna be­szállni. Ám még az is lehet, hogy fennmarad az uránbánya, ha az állami támogatást meg tudjuk szüntetni. Vannak még komoly tárgyalások, és ezek addig folynak, míg előterjesz­tésünket az új kormány meg nem tárgyalja. Addig pedig még van idő és remény a megállapodásra. Meggyőző­désem, hogy ez az ásványi vagyon Magyarországnak is hasznos, és lehet, hogy egy­szer megváltozik ez a szem­lélet. De ha lesz urántermelés, ha nem, a vállalkozások nem áll­nak le, önelszámoló egysé­gekben kell gondolkodnunk, és nem ötezres létszámú nagy- vállalatban. Csak radikális lé‘számcsökkentéssel, a szer­vezet gyökeres átalakításával, a létesítmények, ingatlanok egy részének eladásával ma­radhatunk életképesek. Sóvári Gizella Az Ormánsági sajt „életgörbéje” lefutott Mindenki trappistát gyárt ■Március 28-án „Boltról bojt­ra” c. írásunkban szóvá tettük két sajtféleség — az ll.mici és a Lajta - „elvesztését”, to- váibbá azt, hogy a műanyag tasakba csomagolt pécsi túró nehezen 'kezelhető, „kenőcs­szerű" állagú. /Észrevételünk nyomón keresett meg Balogh János, a Baranya Megyei Tej­ipari Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese. JEszmecserénk közreadása a hivatalos vá­laszt helyettesíti. Mindenekelőtt a degoullei felkiáltás — „Hogyan lehet egy olyan országot, ahoi 300 léle sajt van, kormányozni!" — hazai 'megfelelője felöl ér­deklődtünk. — A magyar tejipar 44 fé­le natúrsajtot gyárt, ami 90 féle kiszerelésben kerül a vá­sárló elé — közölte az igaz­gatóhelyettes. Ebből tehát megtudható, hogy Magyaror­szág sokszorto könnyebben kormányozható, mint Francia- ország. De hallgassuk csak tovább: — Ezek közül is mesz- sze vezet a trappista, hiszen mindenki ezt gyártja. .Mosta­nában létesül a barcsi Vörös Csillag Tsz új saljtüzeme, tu­domásom szerint ott is trap­pistát fognak gyártani. A szö­vetkezeti tejfeldolgozó ipar, ami alkalmas lehetne kisebb tételű ínyencségek gyártásá­ra, szintén csak a trappistát favorizálja. — Ezután mit mondhat ne­künk az llmiciről, a Lajtáról? — Való igaz, hogy Moson­magyaróvár beszüntette a gyártásúikat, de már tavaly november 1-ijén. Tény, hogy rendkívül kevés fogyott belő­lük. — Bizonyára a sajtárak emelkedése miatt... — Minden bizonnyal. 1989 első öt hónapjában 10 szá­zalékkal kevesebb volt a sajt­vásárlás, mint az előző év hq- sonló időszaká'ban. S azért csak az első öt hónapot mon­dom, mert utána kezdődött a bevásárlóturizmus, ami a mi mostani szempontunkból már torzítja a képet. — A két sajtféleség meg­szüntetését illetően végleges a döntés? — Azt hiszem, több felől is kaphatott reklamációt Moson­magyaróvár, mert az újabb érdeklődésünkre már azt a választ kaptuk, hogy egy szakmunkásképző üzemükben ismét gyártják a két sajtot, igaz kisebb tételben, s ezt mór a pécsi vásárlók is ész­revehették, hiszen ismét kap­hatók a Konzuléban. Ami pe­dig a „megszüntetést" illeti: a sajtoknak is megvan a ma­guk sorsa, az ún. életgörbe, ami azt jelenti, hogy évente két-három termék megszűnik, s átadja a. .helyét újabbak­nak. iNálunk ,pl. az Ormán­sági életgörbéje futott le — 1988-ban .már csak 86 ton­nát gyárthattunk - tehát gon­dolnunk kell a felváltására. .Balogh János a túrót ille­tően észrevételünkkel - hiva­talos élelmiszervizsgálóira is hivatkozva - nem értett egyet. Állítása bizonyítására felho­zatott az üzemből egy tasak friss túrót, ügyesen a tányér­ra csúsztatva a villa hegyé­vel széfjén elmorzsolgatta, így ez a túró megtévesztően ha­sonlított az emlékezetőrizte darabos túróra. Ezt látva ar­ra kellett gondolnom — és ezt el is mondtam az igazgató- helyettesnek —, hogy a tasa­kos túró az üzemből a vá­sárlóhoz vezető útján szen­Készülnek a sajtok a Baranya Megyei Tejipari Vállalat véméndi üzemében vedihet .valami károsodást, ami természetesen nem csök­kenti az élvezeti értékét, ha­nem a kezelhetőségét befo­lyásolja. Mindenesetre az tény, hogy a budapesti tasa­kos túró .morzsalékosabb ál­lagú, tehát könnyebben ke­zelhető, mint a pécsi. H. I. Vállalkozni muszáj! - De lehet-e? tató-Mélyfúró üzem idecsato- lása folytán) a 110 embert foglalkoztató Rotagua Kft., amely például vízkutak fúrá­sával, egyéb kutatófúrásokkal Koszorúi Pál kereskedelmi igazgató:- Egyelőre az alapkérdés nincs tisztázva: lesz-e urán­bányászat vagy sem. Ez ugyanis kétféle tevékenységet igényel. Mi a magunk 200 emberével a vállalat leqki-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents