Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)
1990-04-18 / 15. szám
8 ül Dunántúli napló 1990. április 18., szerda Válaszok egy levélre Zöld jelzést kapott a szociális képzés? A kedvezményes ebédutalványokat a pécsi Eszék étteremben is beválthatják a diákok Mibe kerül az egyetem? Egy háromgyerekes anya a szerkesztőséghez küldött levelében arra keresett választ: hogyan alakul a családi költségvetés, ha egy egyetemista is van a családban. A legnagyobb gyereke jó tanuló. Budapestre jelentkezett egyetemre, de nem tudják, hogy anyagilag ez mit jelent majd a családnak. A középiskolában a kérdéseire nem tudtak választ adni arra: mennyi lesz a tandíj, mennyibe kerül a kollégium, a jegyzeték, a taneszközök. A TANDÍJ A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanuló hallgatók az első félévben nem fizetnék tandíjat, és nincs ösztöndíjuk sem. 1990. január elsejétől azonban az 1210 forint húspénzt az első évesek is megkapják. Tandíjat harmadévtől kell fizetni azoknak, akik nem érik el a 3,00 átlagot. 2,00-2,50 tanulmányi átlagnál 2000 .forint, 2,51-2,74 1500 forint, 2,75-2,99 1000 forint a tandíj .félévente. KOLLÉGIUM Az első félévben minden - hallgató kap kollégiumot, a férőhelyek számától függően. A szállás és az étkezés együttesen 610 forintba kerül a szociális helyzettől függetlenül. A második félévben azonban egy bizottság dönt arról, hogy kik maradhatnak továbbra is a kollégium lakói. Egy komplex pontozási rendszert alkottak meg például a JPTE Közgazdaságtudományi Karán a kollégiumi felvétel elbírálásához. A pontszám függ: a tanulmányi eredménytől, a közéleti tevékenységtől, a szociális helyzettől. Az egyetemekre és főiskolákra évente egyre több hallgatót vesznek fel. A kollégiumiban való bentlakás feltételei is szigorodnak. A második féléviben a kollégisták egy része albérletbe költözik. Pécsett a diákoknak 1000— 3000 forint között kínálnak albérletet. A JPTE Közgazdaságtudományi Karán albérleti hozzájárulást kaphat, aki azt igényli. Ez az összeg félévente, évente változik, ebben a tanévben egységesen 1000 forint volt. MENZA A menza bonrendszerű. A hallgatók maguk dönthetik el, hogy az Eszék, a Xavér étteremben, a Csalogányban, vagy a Kulcsos Házban kívánnak enni. Átlagosan havonta 800 forintba kerül az étkezési tikett, amiért ebédelhetnek, vacsorázhatnak. A jegyzetek ugyan nem drágák, de a legtöbb közülük már elavult. A felsőbb évfolyamokban már a legújabb szakkönyvekből tanulnak a hallgatók. Ezek nem egyszer a jegyzet árának tízszeresébe kerülnek, félévente elérheti a három-négyszáz forintot is, omit szakkönyvre fordít a hallgató. ÖSZTÖNDÍJ Az egyetemeken a tanulmányi eredmény és a szociális helyzettől függ az ösztöndíj nagysága. Tanulmányi ösztöndijat a 3,51-nél magasabb átlagot elért hallgatók a második félévtől kapnak. A legalacsonyabb 500 forint, míg kitűnő bizonyítvány mellett 2200 forint is lehet. A szociális támogatásnál a pécsiek esetében az egy főre eső 4200 forintot, a vidékieknél 3900 forintot egészítik ki. Ebben azok a hallgatók részesülnek, akiknél a családban az egy főre jutó átlagkereset ezt az összeget nem éri el. A hallgató a két összeg közötti különbözet 92 százalékát kapja kézhez. Évente az egyetemek pályázatokat is kiírnak a diákok részére. Az első díj 30 000, a második 20 000, a harmadik 10 000 forint. A komplex pályázatba beleszámít a tanulmányi eredmény, a közéleti és TDK-munka, a szakkollégium, az oktatók ajánlása. Ezeken kívül pályázni lehet a tanszékeken demonstrátori munkára. Az alapfeltétel a jó tanulmányi eredmény. Sz. K. Ügy tűnik, elérkezett az ideje annak, hogy több helyen és szinte egyidőben startoljon a szociális szakemberek felsőfokú képzése. Dr. Báli pap Ferenccel -, aki tagja a Szociális és Egészségügyi Minisztérium szociális szakképzési bizottságának és Pécsett másodállású egyetemi adjunktusként a Janus Pannonius Tudományegyetemen a szeptemberi kezdést szervezi — a képzés indokairól. Szeptemberben kezdődik- Tényleg zöld jelzést kapott-e a szociális képzés 'Magyarországon? — Egy-két éven belül 11 helyen tervezik az indítást. Pécsett még az idén szeptembertől. Ma már nyilvánvaló, hogy a szociális munka, szociális képzés fejlesztésének napirendre kell kerülnie. 1949-ben megszüntették a népjóléti mi. nisztériumot, úgy döntve, hogy a szocializmus maga a népjólét, tehát ezzel külön senkinek sem kell foglalkoznia. Kis túlzással azt is lehet mondani, hogy amit ma Magyarországon szociálpolitikának neveznek, olyan intézkedések sorából áll össze, amelyek azután születtek, miután kimondatott, hogy nincs szociálpolitika. Ezek az intézkedések mindig csak az eltagadhatatlan, elrejthetet- len problémák kezelésére születtek, ennek következtében igazándiból ezek mind szegénypolitikai intézkedések. Hilscher Rezsőék 1928 körül nagyon szépen kifejtették - és a világon ez máig is érvényes -, hogy a szociálpolitika és a szegénypolitika teljesen fordított arányban áll egymással. Ha egy országban jó a szociálpolitika, akkor nincs szükség nagy szegénypolitikára, a szegények gondozására, ápolására, segélyezésére.- A szociális képzés most kezdődik Magyarországon, miközben a világon régóta lélezik és eléggé elterjedt. Valóban nincs semmilyen múltja, gyökere itthon?- De igen. Az 1910-es évek elejétől voltak Magyarországon szociális képzési kezdeményezések, ezen belül 1934- től Pécsett, szinte a legtartalmasabb. Ez Esztergár Lajos nevéhez fűződik, akinek szervezésében a nappali tagozaton egyetemre járó hallgatóknak három félévben -, illetve a már szociális munkakörben foglakoztatottaknak is — tanítottak különböző tantárgyak, ban szociális ismereteket. Példaértékű történeti előzmény tehát van, ámbár önálló diplomát adó szociális képzés nem volt. Egy másfajta előzmény, hogy újabban az államigazgatási főiskolán és a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Eőiskolán képeznek hallgatókat a szociális közigazga. tás számára. ilyen profillal a világon nagyon sok helyen régóta fontos szerepet tölt be a szociális munkás képzésben, a neve: settlement, magyarul szociális telep. Az induló képzés első három éve mind a főiskolán, mind az egyetemen szinte azonos tartalmú, de csak a 3+1 év ad főiskolai befejezést, a 3+2 pedig egyetemit, azaz a három évnél nincs szakaszhatár. Hogy ki, melyik szintet kívánja végigtanulni, azt a 3. év végéig a hallgató akarata és a tanárok egyetértése alapján kell eldönteni. Az első három év után nemcsak azt lehet elhatározni, hogy főiskolai vagy egyetemi szinten akar-e valaki továbbmenni, hanem azt is, hogy mire akar specializálódni, s ennek megfelelően hol akarja folytatnia tanulást. A tervek szerint ugyanis bárhová mehet az országban, ahol ez a képzés folyik, a specializáció azonban minden főiskola esetében más és más. Pécsett valószínűleg a közösségi szociális munka lesz az egyik specializáció - ami a népműveléshez közelíti az általános szociális munkát - a másik főleg a kisebbségeket, például a cigányokat segítő tevékenység, a harmadik pedig a mentálhygiénés szociális fejlesztő lenne. Ha valaki a gyermekvédelemmel, az alköhológiával, vagy a munkanélküliekkel foglalkozó területtel kíván megismerkedni, akkor arra a főiskolára mehrt, ahol a 3. év után ezeket tanítják. Az egyszakos főiskolai szintű oktatással, általános szociális munkás képesítés szerelhető. A szintén egyszakos egyetemi szintű képzéssel pedig szociálpolitikusokat szeretnénk képezni. Egyetemi szintű képzés eddig az ELTE-n volt, itt Pécsett szeretnénk kezdeni és úgy tudom, hogy még Debrecenben tervezik. Az egyetemi szintnek is vannak szakirányai. Részben a pécsi lehetőségeket és a régió szükségleteit figyelembe véve mi a közgazdasági és jogi karra is számítva o szociális menedzser irányt kívánjuk erősíteni. Ök főleg az igazgatásban, a vállalati, ágazati szférában lennének alkalmazhatók. A szociálpolitikusoktól ugyanis minimum azt elvárjuk, hogy értse a társadalmi folyamato. kát, egy-egy ágazat folyamatait, és olyan intézkedéseket, eljárásokat, változásokat, innovációkat tudjon kezdeményezni, amelyek szociálpolitkai szempontból azon a területen szükségesek. A másik terület a kisebbségi szociálpolitika, azaz a kisebbségek érdekében teendő intézkedések kutatása, prognosztizálása. A harmadik képzési ág, pedig a pszichológiai fejlesztő, azaz szuper- vízőr irány lenne, amely szó. ciális munkakörökben foglalkoztatható pszichológus szakembereket adna. S végül: a társadalom és közösségfejlesztőket, kultúrantropológiai és művelődéselméleti ismeretekkel is szeretnénk felvértezni. Az anyagi feltételek adottak Tantervi elképzelések- Mit akarnak tanitani?- Ennek a képzésnek szociológiai, tehát társadalomismereti talajon kell állnia. Mivel az a fajta tevékenység, amelyben a szociális munka, vagy a szociálpolitika működik, az lényegében egy társadalompolitikai, szociálpolitikai mezőben helyezkedik el, ezért mindenképpen a társadalompolitikai és szociálpolitikai ismeretkör a második a szociológia mellett, amit meg kell tanítani. A harmadik a jog, mert hiszen a társadalom- biztosítás, az igazgatós, a munkához, a járandóságokhoz való jogok ismerete hatalmas témakör. Nem sorrendet mondva, egyenértékűek ezekkel: a pszichológia, a szociálpszichológia, a mentálhygiéné és a népegészségügyi ismeretkör. Nagy arányt jelent majd a képzésben a szociális munka gyakorlati része.- Milyen szisztémában és mely területeken kívánnak szakembereket képezni?- A szociális képzést egyrészt 4 éves főiskolai szinten vezetik be az ország valamennyi intézetében, ahol a közeljövőben elkezdik. Lesz egy ötéves változata is, ez pedig az egyetemi szintű szociálpolitikus képzés. A 4 éves főiskolán az időtartam minimum 35, maximum 50 százaléka gyakorlati képzés. Pécsett egy olyan gyakorló intézet létrehozása is szerepel a terv. ben, amelyet az egyetem és a városi tanács közösen hozna létre. Az orvosok oktatásában a gyakorlat a klinikákon zajlik, mi is valami hasonlót szeretnénk. Ez a fajta intézmény- Hol tartanak a pécsi képzés szervezésében?- Legbiztosabban az anyagi feltételek adottak, illetve úgy tűnik, hogy a megfelelő szakemberek is megvannak. A napokban dőlt el, a szociális képzési bizottság ülésén, hogy erre a tanévre a SZEM adja a pénzt és a következő évi tanévben szeretné átadni az egészet a Művelődési Minisztériumnak. Nagy gondunk, hogy még nem dőlt el: hol fogunk Pécsett helyiséget kapni. E hónapban adjuk be a kérelmünket a szak alapítására és a tanárképző karon egy önálló szociálpolitikai tanszék létesítésére ...- A szociális képzés, mint választható szak, nem szerepelt a felvételi tájékoztatóban . . .- Mire eldől, hogy rendelkezésünkre állnak az induláshoz nélkülözhetetlen feltételek, addigra lekéstük a felvételi tájékoztatót. Ennek ellenére úgy tudjuk, hogy több tucatnyian jelentkeztek, azt az utat választva, amit ajánlani tudtunk: az ELTE szociálpolitikai tanszékére kellett beadni a jelentkezést, az ottani felvételi követelményeknek kellett megfelelni. Pécsre - nappali tagozatot indítunk - huszonöt fiatalt tudunk felvenni. Ha úgy adódna, hogy az ELTE-n sikeresen felvételizők közül nem jönne össze a pécsi létszám, akkor a terveink szerint pótfelvételit hirdetünk. Ez augusztusban lehetséges. T. É. Gazdasági előadások a városi könyvtárban Kulcs a túléléshez Magyarországon is egyre érezhetőbb a piaci verseny előretörése, amelyben fontossá válik a versenyzők magatartása is. A vállalati arculat tudatos kiépítése mellett a pécsi üzleti életben már a vevő-kereskedő kapcsolat változása is észrevehető. Ez is az egyik kulcs lehet a túléléshez. Ezzel a címmel indított ugyanis a Pécsi Városi Könyvtár igazgatási központja, főként gazdasági szakemberek, vállalkozók, kft. ügyvezetők számára hasznos információkat nyújtó előadássorozatot, melynek második állomásán hangzottak el a fent említett bölcseletek is. A hálózati és módszertani osztály által szervezett témákra eddig körülbelül húszán jelentkeztek különböző vállalatoktól. Az érdeklődők a JPTE Közgazdaságtudományi Karának oktatóitól hallhatnak csütörtökönként például a piackutatás módszereiről, a külkereskedelmi etikettről, a munkavállalók kiválasztásával kapcsolatos feladatokról, a sport reklámjáról és még sok érdekes, de főként hasznos témáról. A résztvevők — így például a Konzum Áruház reklámfőnöke, vagy a Mecsek Füszért áruforgalmi előadója - számára elsősorban a naprakészség a fontos és ehhez nagy segítséget kapnak az itt elhangzó friss információkból, a gazdasági, kereskedelmi változások híreiből és a neves előadókkal való párbeszédekből. A Pécsi Városi Könyvtár elsődleges célja ezzel a sorozattal, hogy a társadalomban most jelentkező problémákról adhassanak ily módon tájékoztatást az érdeklődőknek, hiszen mint Ujváryné Fűzy Ágnes igazgatónő mondta: ismeretnyújtás a feladatuk. Nem elhanyagolható azonban az sem, hogy köztudatba kerüljenek a városi könyvtár ilyen jellegű szolgáltatásai is. Gazdasági hasznot ugyan ez nem hoz a könyvtárnak, de a sikerre való tekintettel a jövőben szeretnének klubszerű foglalkozássorozatot indítani fiatal házaspároknak is. Pataki V. Egy nagy vállalkozás első kötetei Fejér megyei községtörténeti tanulmányok Egy régión kívüli megye történetkutatása is lehet megszívlelendő, főleg akkor, ha tanulságul szolgál a helyi történeti műhelyeknek. Ezért is éidemes fölelevenítenünk a Fejér Megyei Levéltár immáron évek óta tartó kezdeményezését: a megye községei történetének összefoglalását abc sorrendben, és folyamatos megjelentetését a Fejér Megyei Történeti Évkönyv sorozatában. A nagyszabású munka első kötete még 1979-ben jelent meg, és azóta folyamatosan még öt kötet látott napvilágot, a közelmúlti Abótól Kincsesbányáig tart a sorozat. Természetesen az ilyen nagy lélegzetű munkára nemcsak a helybéli történetkutatókat kérték föl, hanem fővárosiakat és az ország más tájegységein működőket — köztük található a lektorok sorában a pécsi dr. Szita László is. Az utolsó előtti kötet is beleillik a sorozatba, ugyanis a megyeszékhely, Székesfehérvár életét összegzi 1688-tól 1849- ig. Amint azt az elején leszögeztük, örvendetes dolog, ha egy megye történetírása ilyen hasznos cselekedetre határozza el magát, és erről egy másik dunántúli megyei lapban hírt adni, azt hisszük - márcsak a példaértékénél fogva is — kötelező erejű, még akkor is, ha Baranyában más úton indultunk el ebben a kérdésben. Dr. Vargha Dezső
