Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)
1990-04-15 / 13. szám
Veszteséges újság Szekszardon Április 14.: Szomorú dátum a DÁTUM történetében ígéreh az újságírók nem kerülnek az utcára Az új lapok sorában az elsők között köszönthettük a Szekszardon szerkesztett ,.DÁTUM” nevű,' szabadelvű pofi - ti'kai napilapot, amely rövid időn belül országos terjesztésű lett. A pénteki lapszám rövid •felhívást közölt: ,,Értesítjük külső munkatársainkat és levelezőinket, hogy lapunk megjelenése bizonytalan ideig szünetel . .És alatta néhány sor: „Holnapi számunkban olvashatják, miért függesztették fel a DÁTUM megjelenését." Czakó Sándor főszerkesztőt kerestük a hír kapcsán, mi van e krimi ízű talány mögött? Kik függesztették föl a lapot? Czakó Sándor:- Szombati számunkban néhány soros vezércikket írtam, ebben minden benne van. A lényeg: a lap menedzselésével kapcsolatban több céggel folynak a tárgyalások, s amíg pontos válasz nem születik, addig felfüggesztjük a DÁTUM megjelentetését. — Kik ezek a cégek, s ki függesztette föl a lapot? Gondolom 1nem a főszerkesztő . . . — A lap kiadója a DÁTUM Rt., mögötte a „Babits” amerikai—magyar kiadó áll. Az ő döntésükről van szó, amit természetesen szomorúan vett tudomásul a lap húsz újságírója. Képzeld el magad a helyzetünkben, teljesen váratlanul ért minket is a hír. Ha két hétig nem dolgozna senki, akkor is meg tudnánk jelenni, annyi háttéranyagunk, elemző írásunk van; a lap belső és igen széles tóbort jelentő külső íróitól . . . — A megszűnés-löllüggesztés okai mire vezethetők visz- sza? •- Biztosan financiális dolgok vannak a háttérben, nem vagyunk nyereségesek. De nem is erre terveztük a dolgot, s lassan sikerült volna nyerésé, gessé válni. De szorít bennünket a nyomda — a fővárosi Szikra Lapnyomda a csillagos égig emeli az árakat, valósággal zsarol bennünket. Hát ez van. Ugyanakkor a postával is napi harcot kell folytatnunk azért, hogy terjesszék, s tegyék ki a pavilonokba a DÁTUM-ot. így nehezen megy.- Más. . .?- Hogy kikkel folynak a tárgyalások, arról nem nyilatkozhatok. Mindenesetre rettentő maffiák működnek a háttérben, s azt kéne kivédeni . .. Mit mondjak: saját nyomda nélkül ma minden lap kiadása bizonytalan, cérnaszálon függ.- Másutt nem tudjátok kinyomni? Hiszen nem óriási, mindössze 30 000-res példányszámról van szó?- Szekszárd nyomdája sokkal olcsóbb lenne, de akkor az országos terjesztésről le kéne mondani. Ez a huszon- kettes csapdája. Mitagadás, néhéz vidékről országos lapot elfogadtatni. — Bizakodásotok alapja? — Talán néhány héten belül újra megjelenhetünk. Egyéb ígéret: az újságírók a kiadó ‘ szerint nem kerülnek az utcára. S még egy: az is elképzelhető, hogy átmenetileg hetente kétszer jelenünk meg. De ez még a jövő . . Kozma Ferenc Az ószövetségi báránytól egy Csendes-óceáni szigetig Húsvéti mínílexíkon A nyuszi és a tojások legendája Kardos mléke: Lajosn :nek Bárdos Lajos zeneszerzőről és zenepedagógusról tartanak előadást a Bárdos Lajos Társaság Dél-dunántúli Regionális Szervezetének vendégei, Szőnyi Erzsébet professzornő, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára, valamint Daróci Bárdos Tamás zeneszerző, a Magyar Állami Népi Együttes karnagya, aki édesapjáról fog megemlékezni. A rendezvény helye a Pécsi Állami Zeneiskola Majorossy Imre (volt Sörház) utcai épületének első emeleti előadóterme, időpontja: április 17-én. kedden délelőtt 11 órától. A Bárdos Lajos Társaság Dél-dunántúli Regionális Szervezetének vezetősége az érdeklődők számára egyidejűleg lehetőséget biztosít az egyesületbe pártoló vagy rendes tagként történő belépésre is. Szemenszedett igazság „Szeretném, ha lenne egy tabletta, vagy valami más, amivel meg lehetne őrizni a fiatalságot. A férfiak ugyanis — ha már képtelenné válnak a testi szerelemre — lloiál- hatatlanná, sőt, gonosszá válnak. Ettől óvjon meg az Isten. A feleségek ugyanis találnak •maguknak valakit, a férjek pedig otthon ülnek. Híznak, kopaszodnak és megkeserednek." Marcello Mastroianni filmszínész. * „A csók a fiatal lánynak remény, a férjes asszonynak hit, az idős hölgynek adomány." Egy párizsi illemkódexből. „A megbotránkoztató* szabadsága nélkül nincs szólásszabadság.” Salman Rushdie, a Sátáni versek írója. „Az ideális életkor: az érett kor. Amikor az ember már elég idős ahhoz, hogy beismerje a múlt hibáit, de még elég fiatal áhhoz, hogy újabbakat is elkövessen.” Francia feljegyzés. „Nincs más választásunk, mint az, hogy dolgozzon a nép. Ha nem szokott hozzá, meg kell tanítani rá.” Abu Bakar Alhagi, nigériai miniszter. „Egykor, ha egy fiatal lány zavarban volt, elpirult. Ma, ha egy ifjú lány elpirul, zavarba jön." Az Epoca közlése. „Az a jó politikus, aki nem a nagyapákra, hanem az unokákra gondol.” K. B. moralista. Demonstráció száz országban A Föld napja Non-stop műsor a pécsi Sétotoren Erdőmento akció Drávaszabolcson A Föld napja egy olyan nemzetközi környezetvédelmi akció, amelynek megtartására április 22-én az előzetes hírek szerint száz országban kerül sor. Az első ilyen rendezvényt húsz éve, 1970-ben, az USA- ban tartották, a mostani vi- Iszont már egy olyan világméretű megmozdulás lesz, amely szervezők szerint nem számol a határokkal, kontinensekkel. A Föld napja rendezvényei Magyarországon kizárólag helyi kezdeményezésű akciók, olyan megmozdulások, amelyek segítségével azt kívánják elérni, hogy azoknak is szívügyévé válljon a természet rendjébe illeszkedő emberi élet kialakítása, akik ezt eddig nem tartották fontosnak. A meggyőzés érdekében sok helyen felvonulásokat szerveznek, fákat ültetnek, kiállításokat, vagy előadásokat tartanak. Pécsett például a JPTE szervezésében Környezetgazdálkodás a kutatásban és az oktatásban címmel tudományos tanácskozás lesz. A Sétaté ren egész napos non-stop műsor várja az érdeklődőket. A programban fellép a Szélkiáltó Együttes, színes diákon bemutatják a Mecsek védett növény- és állatvilágát. Az Értelmiségi Klub zöld napjára nagyüzemi szakembereket hívnak meg. A Művészetek Házában diaporáma műsor lesz, az Ifjúsági Házban Természetegészség címmel tartanak rendezvényt. A Föld napja hírközpontjá tál kapott információk szerint az akciónak számos dél-dunántúli résztvevője is van. Szekszárdon például a Babits Mihály Művelődési Központ (Halmai Gáborné), Zalaegerszegen, az Apáczai Csere János Oktatóközpont (Orosz Zoltán) szervezi a helyi megmozdulásokat. Ugyancsak a Föld napja hírközpontjától kaptuk az információt, mely szerint akci ót indítottak egy öreg, hábo rítatlan Dráva menti erdő megmentésére. A dróvaszabolcsi tanács ki akarja vágatni a fákat, hogy azok árából is kólát építhessen. Ám a kör nyezetvédők úgy gondolják, bármennyire is méltánylandó a cél, az erdőnek maradnia kell, hiszen a"*szükséges forin tokát közadakozásból is össze lehetne gyűjteni. A szervezők számítanak a felajánlásokra amit egyébként a Drávasza bölcs Községi Tanács 588- 331116-os számú csekkszámlá ra lehet befizetni. F. D, HÜSVÉT, vagy Pászka-ünnep: a zsidók ősi ünnepe, amely összekapcsolódott a természet újjászületéséről való megemlékezéssel, de ismertebb, hivatalosabb tartalma a zsidók Egyiptomból való kivonulásának emlékünnepe. Maga héber elnevezés is az elmenni, elvonulni igéből származik. HÚSVÉT: A keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának emlékünnepe. A magyar elnevezése onnan származik, hogy a hívők a feltámadás emlékünnepét megelőző 40 napos böjt után e napon kezdték meg a húsevést. Az egyházi év mozgó ünnepeinek középpontja. Ezt a napot előzi meg hét héttel a farsang vasárnapja és követi ötven nop múlva pünkösd. Megünnepléséről a 3. századból származnak az első adatok, de nem mindig azonos időben ünnepelték meg. Bár a niccai zsinat 325-ben a többségben lévő nyugati keresztények véleménye alapján elhatározta, hogy húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség — március 21. — után következő holdtölte utáni vasárnap tartassák meg, ez az időpont csak a 8. századtól vált általánossá. Ezek szerint húsvét ünnepe mindig március 22. és április 25. közötti időszakra esik. Magyarországon a 11. században még négynapos volt. 1611-ben három napra szűkítették, Mária Terézia uralkodása idején két napra csökkentették az ünnep időtartamát XIV. Kelemen pápa rendelkezése szerint, 1911-ben pedig X. Pius pápa húsvét második napját is törölte a kötelező ünnepek sorából, de nálunk továbbra is megtartják azóta is. HÚSVÉTI BÁRÁNY: Jé zust jelképezi, akinek előképe az a bárány, amelyet a zsidók Eqyiptomból való kivonulásuk alkalmából ettek. HÚSVÉTI CIKK: Deák Ferencnek 1865 húsvétján, április 16-án a Pesti Naplóban megjelent híres cikke, amely az osztrák—magyar kiegyezés egyik nevezetes előkészítő dokumentuma. Az uralkodóhoz fordulva ebben a cikkben Deák Ferenc éreztette, hogy a magyar középbirtokos nemesség a megegyezés érdekében hajlandó lenne az 1848- as törvények némi revízióiára is. A húsvéti cikk nyomán kezdődtek meg az érdemi tárgyalások a kiegyezésről. HÚSVÉTI GYERTYA: Az a nagy. régebben szinte óriási gyertya, amelyet a katolikus egyházban nagyszombaton szenteltek, s az oltár evangéliumi oldalán tartottak egészen áldozócsütörtökig. A 6. századig visszavezethető hagyomány szerint ez a gyertya a ráillesztett 5 tömjéndarabbal a feltámadott Jézust jelképezi. HÚSVÉTI JÁTÉKOK: Középkori vallásos játékok, amelyeket a húsvéti ünnepek alatt a templomok előtt játszottak el dramatikus formában a feltámadás történetét bemutatva. HÚSVÉTI KALACS: Jézus feltámadásának eseményén alapul, aki feltámadása után tanítványainak megjelent, a kenyeret megáldotta és velük evett. HÚSVÉTI KIRÁNDULÁSOK: Hús vét hétfőjén szokásos kirándulások, amelyek Magyarországon az itt élő német nemzetiség körében ma is gyakorolt hagyománynak számítanak. (Emmaus) Elnevezése onnan származik, hogy Emausz volt annak a helységnek a neve, ahova Lukács evangéliuma szerrnt Krisztus feltámadása után két, halálán bánkódó hívét elkísérte. HÚSVÉTI LOCSOLKODAS: Ősi termékenységvarázsló népszokás húsvét hétfőjén. Ilyenkor elsősorban a házasuló sorba lépett hajadonokat locsolták meg a legények, majd kedden ugyanazt visszakapták a Tojáspatkolás a hobbija Koszpek József székesfehérvári művezetőnek. A kovácscsaládból származó férfi a tyűk- é$ lűdtojások mellett strucc- és pintytojásokat is megpatkolt már. leányoktól. A szokáshoz tartozik még a locsolkodók megajándékozása hímes tojással. Eredetének egyházi magyarázata részint arra a legendára épül, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsá- lemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntözték a feltámadás hírét vivő asszonyokat. HÚSVÉTI TOJÁS: A belőle kikelő madárral a sírjából feltámadó Krisztust jelenti. A húsvéti hímes tojás a húsvéthéfői locsolkodás megváltása. illetve jutalma. Szimbolikus jelképe a tavasznak, a természet újraébredésének. ősidők óta szereDel különböző népek — kínaiak, perzsák, egyiptomiak, ógermánok, ószlávok — tavaszünnepein. Egvházi áldásban először a 4. században részesült, de hivatalosan csak a 12. századtól. HÚSVÉT-SZIGET: A Csendes-óceán 180 négvzetkilométernyi kiterjedésű szigete Polinézia délkeleti részén. Roggeveen holland hajós fedezte fel a 18. században húsvét napján. Ma Chiléhez tartozik. Sajátos kultúráié őslakóinak régészeti emlékei — 8—20 méter magas faragott kő- fiaurák, feliratos táblák — tették különösen híressé a sziqetet. A lexikonokban található címszavak ennél a pontnál befejeződnek, amiből az is kiderül, hogy a húsvéti sonka legfeljebb gasztronómiai hagyomány, s azok közt sem túlságosan régi. A gyermekeknek aján dékokat, hímes tojást hozó húsvéti nyusziit — bár szintén nem szerepel a lexikonokban — egyszerűen nem lehet kihagyni. A legenda szerint a tojásokat hozó nyúl egy német kifejezés félreértelmezett magyarra fordítása miatt került a ha- nvományok sorába maayar földön. Ebből azonban a részbeni német eredet tartható csak igazolhatónak. A nyúl annyiban kapcsolódik a hús- véthoz, hogy a középkori egvházi művészetben a bűnbánat szimbóluma volt egy ideig. A buddhista mondaviláa a nyulat az önzetlenség mentestesítőjének tekinti. A kínai taoizmus a halhatatlansággal kapcsolta össze a taosifülest. A régi aöröaöknél Aohrodité, a szerelemistennő kísérőiéként termékenység szimbóluma volt, nyilván köztudott szaporasága miatt. Németországban a nyulat eqv másik ősrégi termé- kenvségszimbólummal hozták ösz- szefüggésbe — a tojással. Régebben más állatok is hozták a húsvéti tojást, például a róka, a kakukk, a daru és a fajdkakas. D. I. Radio mellett, Meghallgattam a rádiótudósítást hajdani munkahelyemről, a Győri Vagon- gyárból (Rába Művek) keltezve, abból az alkalomból, hogy az új vezérigazgatót beiktatták tisztségébe. Mint ismeretes - Horváth Ede, az üzem volt vezetője — nyugdíjba vonult, nem éppen saját elhatározásából. Ismertem őt, annak idején — ifjú újságíró-gyakornok koromban - még írtam róla, mint nevés sztahanovista esztergályosról. A jelzőket elhagyhatjuk, azt azonban most is mondhatom, hogy kitűnő szakember volt, a szakma „művésze" is akár. Igaz, hogy a feldolgozandó nyersanyagot odakészítették neki (meg is követelte), igaz, hogy örök vitája volt felsőbb vezetőivel, a gyakran selejtes, használhatatlan nyersanyag miatt, igaz, hogy utálta a hivatalos felhajtást, amely nevéhez fűződött: semmi mást, csak dolgozni, precízen és pontosan — mindössze ennyit akart. Meg is tette. Aztán vezérigazgató lett. Az elavult — szellemében is ósdi — üzemekből olyan modern gyárat varázsolt,-amelyre a külföldi ipari partnerek is felfigyeltek. Automata gépsorok, rend és tisztaság, hatékony munkaszervezés, a minőség istenesítése, ez fémjelezte a Rába Műveket. Még voltak álmai, de a hatvanas-hetvenes évek bürokratikus gazdasági rendszere meggátolta, hogy elképzeléseit maradéktalanul valóra váltsa. A Hivatalos Felsőbbség lassan elfordult tőle. Most az elhangzott tudósítás során — mert többen őriztek volna azok, akiknek ez kötelességük lett volna. Többek között. Horváth Edéről — akit évtizedekig szinte lihegve dicsőített a magyar sajtó (köztük én is) - lehet rosszat mondani, (s kiről nem, ha úgy adódik...?!), de egyik fő erényét ma bűnként felmutatni . . . mit mondjak, mélységes butaság. P... tojás ülték körül a mikrofont — valaki megjegyezte, mintegy elmarasztalásképpen: „Bizalmatlan volt mindenkivel szemben . . . Mindig, mindent ellenőrzött. . ." Hát ez volt a baj? Azt hiszem, nemzetgazdaságunk nem jutott volna oda, ahova, ha, ezúttal az ipari termelésben — mindig és mindent ellenA munkavégzések szigorú és rendszeres ellenőrzése ma valóban polgárjogot nyert. Erről megfeledkezni, valóban bűn. Lenne. Egy másik nagy iparos vagy nagyiparos (?) Morvái Ferenc. A sajtó — természe- tesen — őt is túllihegte. Még a Petőfi-ügy előtt. Remek ember, az kell nekünk, ez aztán nem lacafacazik, modern üzem, kitűnő termékek, export, jó külföldi üzletek . . . satöbbi. A napfényes szocialista iparunk földhöz verheti a fenekét, akkor sem produkálja azt, amit a Morvái. Valahogy így. Aztán a szerencsétlen belekezdett (jóhiszeműen) a Petőfi-kutatásba. Pénzt adott ró. A sajtó — természetesen - átváltott. „Morvái, a kazánkirály!" — „Morvái, a maszek milliomos...!" Morvái ilyen, Morvái olyan. Megbélyegezték: kazánkirály. Lehet vele gúnyolódni, lejáratni, belekötni. Nem tudom, ki következik utána. Talán majd a- Pintér, a másik ipargazdasági zseni. Aki Ózdon próbálkozik - remélhetően sikerrel — egy kohó- kócerájból nyereséges ipari üzemet felmutatni. Saját pénzen kezdetben, saját kockázatra. Mentse meg az Isten a sajtó-farkasoktól, akik csontig rágják az eléjük kerülő prédát. Holott a lapok másik oldalán az egekig kiáltanak, mi lesz hát végre a vállalkozási szabadsággal, a vállalkozási dollár-hitelekkel, miért nem támogatja a Hivatal a kisiparosok — immár megbecsült - társadalmát? A kérdések zöme jogos. De közben pellengérre állítják azt a néhány vállalkozót, akik már eddig is kitűntek eszükkel, kockázat- vállalásukkal. Ki érti ezt? Húsvét előtt már reklámozták boltjainkban a tojás- festékeket. Szép hagyomány. Lehet _válogatni, van zöld, s árga, lila, kék, barna, szürke, fehér, ciklámen, fekete. Van piros is. ‘De nem tudom, szabad-e? Illő-e emberi tulajdonságok átfestése idején . . .? ^=X-A>vasämapi
