Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)
1990-04-15 / 13. szám
Rejtélyes ©íiei’gici Önmagunkat igenis meg tudjuk győgyitani Az előadó szerint a fiú „totál kripli" volt. Izomsorvadás, vakság és süketség. Dómján László fejfájása is megszűnt' Lábát, szemét többször operálták, míg végül az Agykontroll módszerével kezdett el küzdeni önmaga érdekében. Először járni tanult meg. Aztán a hallása és a beszéde is rendbejött. Az már csak egy apróság, hogy a lába — merthogy az egyik három számmal volt nagyobb a másiknál — is meggyógyult .. . Sokan nyilván hitetlenül fogadják az ilyen híreket. A világ másik felén, valahol, valaki rendbehozta saját magát? Ugyan ... De dr. Dómján László, akit számosán a Jósé Silva-könyv fordítójaként már ismernek, hazai példával szolgált. A budapesti érszűkületes klubban tartott előadásán állt fel az á hatvanéves magyar hölgy, aki az Agykontroll- módszerrel először kínzó, migrénes fejfájását szüntette meg, később koleszterinszintjét vitte a normális értékre úgy, hogy orvosa a laboreredményeknek sem tudott hinni, majd lábduzzanatát tüntette el. Dómján László egyébként a -héten az új Silva-fordítás bemutatása kapcsán az öngyógyításról beszélgetett a pécsi Ifjúsági Házban összegyűlt érdeklődőkkel.- ön már gyógyította magát ezzel a módszerrel? — Igen — mondta —, a fejfájásom nekem is elmúlt. Ma már tényék is bizonyítják, hogy önmagunkat igenis meg tudjuk gyógyítani, és ami ennél még fontosabb, meg tudjuk előzni a betegségeinket. Sőt! A gyógyuláshoz - akár több ezer kilométeres távolságból - másokat is hozzá tudunk segíteni.- Mondana erre példát?- Kísérleti tények támasztják alá a tapasztalást. Japánban EEG-laborban vizsgáltak egy jelentős pszichikus energiákkal bíró fü- löp-szigeteki gyógyítót. Tőle távol egy beteg fejére is EEG-elektródákat helyeztek. Amikor a vizsgált férfi energiát küldött a betegnek, az agyhullámok elváltozása érzékelhető volt mind a két helyen. Azt is tudjuk ma már, hogy a gondolatátvitel, a telepátia létezik. Olyan természeti jelenség, mint az eső és a szél, van, működni tud.- Elképzelhetőnek tartja tehát, hogy én egy ellazult testi-lelki állapotban megkeresem egy ismerősömet, megtalálom az agyamban, és érzem, amit gondol?- Igen. Feltétlenül. Az emberi elme olyan, mintegy televíziós adórendszer. Az Agykontroll módszere megtanít minket arra, hogyan tudjuk ezt az adót bekapcsolni. Csak érdekességként említem, hogy mindkét nagyhatalom végzett kísérleteket hétköznapi, egyszerű emberekkel, akiket betanítottak arra, hogy mondják el egy tőlük távoli, és általuk nem ismert katonai objektum milyen belülről. Nyolcvan százalékos pontossággal meg tudták mondani! — Hasonlót próbált ön is? — Én egy ismeretlen francia beteg külsejét és diagnózisát akartam megadni egy alkalommal. Elsőre ugyan nem, de a második, feszítettebb koncentráció után teljes pontossággal eltaláltam. A beszélgetés közben persze belegondoltam abba is, hogy ez a ma már mérhető pszichikus energia valóban képes-e például tárgyak elmozdítására, megváltoztatására is. Úri Gellert ismerve, igen. Őszintén szólva én is megpróbálkoztam villahajlit- gatással, de aztán abbahagytam, mert azért mégis milyen snassz dolog rogy- gyant eszcájgot rakni a vendégek elé . . . Jósé Silva szerint egyébként valamit elrontani nem nagy kunszt, rendbehozni, az igen . . . Mindezt tudva, képzeljük el például azt a jelenetet, amikor egy kedves háziasz- szony az aggodalomtól már szinte félőrülten egyszer csak lemegy a szintjére, megkeresi agyában kimaradás párját, megleli egy szőke szépség budoárjábon, mire agyhullámok segítségével kiadós verést küld el neki ... A szépséghiba csak az, hogy a Silva-módszer szerint ez uz energia rosszra nem használható fel. Marad tehát, kedves hölgyeim, a jól bevált régi eszköz - a sodrófa .. . Na és persze mindehhez a jó egészség. Hodnik Ildikó Békekötés, ünnep, uigasság, s utona tűzvész Pécsi királykoronázás kósvét vasárnapján A lángba borult- bazilika táplálta a gyanút A Képes Krónika iniciáléi Salamon király 1058- as első, és 1063-as második megkoronázásá ról. A harmadikról, a pécsi koronázásról nem maradt fenn ábrázolás. „Egy hirtelen támadt tűzvész elborította az egész templomot, a palotákat és az összes többi hozzá csatlakozó épületet, és minden összeomlott a pusztító tűzvészben. Mindenki megrémült a sistergő lángok zúgásától és a toronyból leszakadó harangok rettenetes robajától, senki sem tudta, hova meneküljön" — írja a Képes Krónika az 1064-es pécsi katasztrófáiéi, amely éppen húsvét vasárnapról hétfőre virradó éjszaka történt. Pedig a húsvét ikülönle- ges, politikai jelentőségű ünnepként kezdődött, olyannak, amelyből a magyar városok 'közül keveseknek adatott, hiszen Magyarországon Szent •István megkoronázásától 1527. 'november 3-ig, amikor I. Fer- dinándot koronázták, király- koronázás nálunik szinte kizárólag csak Székesfehérvárott volt, utána pedig 1830-ig, amikor V. Ferdinándot koronázták, 'Pozsony lett az ország koronázó városa, s az utolsó két koronázás Budán, illetve Budapesten zajlott. Pécs városa a ritka kivételek egyike, ahol magyar királyt koronáztak: a tragikus sorsú Salamont. A nevezetes eseménynek évtizedes előzményei, s ugyancsak évtizedekre ható következményei voltak. Minden bonyodalomnak az volt a gyökere, hogy az Árpád-házban a fejedelmi, királyi cim öröklése kérdésében az ősi sze- nioritás elvéről, az elsőszülöt- tiség elvére próbáltak áttérni, vagyis arra, hogy az uralkodó halála után a család legidősebb, uralkodásra alkalmas tagja helyett az uralkodó elsőszülött fia léphessen a trónra. A trónöröklési rend megváltoztatása kísérletének —, amely egy évszázad után teljes sikerrel járt — számos belhá- ború lett a következménye. I. András is eredetileg testvérét, a későbbi I. Bélát jelölte utódjául, ám későbbi házasságából mégiscsak gyermekek születtek. Elsőnek Salamon 1053-ban. Szülői elfogultságból, de a német királlyal kötendő béke és dinasztikus kapcsolat érdekében a korábbi kijelölt utódot, Bélát mellőzve mégiscsak fiát jelölte a trónra, s még életében meg is koronáztatta at alig ötéves gyermeket. A sértett Béla külföldi segédhaddal támadt bátyjára, aki a harcban életét vesztette, fia, az akkor csak 7 éves Salamon pedig sógorához, a német királyhoz futott menedékért. Béla királysága 1000 nap után tragikus véget ért, s a német király hadsereggel visz- szafoglalta Salamon számára a magyar trónt, akit Székes- fehérváron újra megkoronázott. Mindez azonban újabb bélháború veszélyét vetítette előre, hiszen Béla fiai mind idősebbek voltak Salamonnál, s az ősi öröklési rend szerint a legidősebbü'ket, Gézát illette volna a trón, viszont Salamon volt immár másodszor felkent királya az országnak. Gyülekeztek már a szembenálló hadak, amikor az újabb polgárháborútól tartó főemberek Dezső püspök vezetésével tárgyalásra és megegyezésre kényszerítették az ellenfeleket. A tárgyalások eredményeként 1064 januárjában Győrben megegyeztek, hogy Salamoné marad a királyság és az ország kétharmada, Gézáé pedig hercegségként az egyharmadnyi országrész. A Képes Krónika leírása szerint ezután az egész királyi udvar Pécsre vonult, hogy az Úr feltámadásának ünnepét együtt üljék meg. „Itt húsvét napján az ország főemberei jelenlétében Geysa herceg tiszteletteljesen maga koronázta meg Salamon királyt, és vezette be dicsőséggel Szent Péternek, az apostolok fejedelmének királyi bazilikájába, hogy meghallgassák a misét. Midőn látta az egész összesereglett magyarság, hogy béke van a király és a herceg között, és kölcsönösen szeretik egymást, magasztalták az Istent, aki szereti a békét, és nagy volt a vigasság a nép körében." Következett azonban éjszaka a tűzvész: „A király és a herceg szinte elkábultak a megdöbbenéstől, és gálád cselt gyanítva gyorsan elváltak egymástól. Reggel azonban megbízható követeiktől megtudták és meg is győződtek arról, hogy egyik fél sem forralt gonosz tervet, a tüzet nem várt véletlen okozta. A király és a herceg megnyugodva ismét talákozott egymással." A pécsi Salamon immár harmadik megkoronázását kővetően hétévnyi kiegyensúlyozott „koalíciós" kormányzás következett Magyarországon, de utána kiújult a belviszály. Salamon vesztes maradt I. Géza, majd Szent László királlyal szemben, s háromszor meg- koronázottan is a trónkövetelő szerepébe kényszerült. Idegen, hatalmakkal szövetkezve próbálta visszaszerezni trónját, s végül besenyő szövetségeseivel együtt vívott rablóhad járatban vesztette életét a bizánci császár ellen hadakozva. Dunai Imre Tagad a komlói gyilkosság gyanúsítottja Véres kés — A kedvenc nótám? — kérdez vissza —, hát talán az, hogy „Nem törődök a világgal nem törődök mással. Tele van az én szívem is sok-sok csalódással ..." Groteszk dolog nóta zást hallgatni a pécsi fogdában. Az embert pedig furcsa érzések kerítik hatalmaiba, ha egy emberöléssel gyanúsított férfi énekel neki ezen a tavaszon. Lapunkban is olvashatták, hogy április 9-én Komlón megölték Zádori Béla 47 éves rokkantnyugdíjast. Két szúrás végzett vele. Feltehetően egy szarvascsontból készült nyéllel ellátott kés pengéje hatolt be kétszer a testébe, egyszer élőiről, egyszer hátulról. Hirtelen érhette a támadás, mert halála után szeme és szója nyitva maradt. Nyitva maradt a kérdés is: ki ölte meg a kí- sebb-nagyobb italozás után az egyik komlói szórakozóhelyről távozó Zádori Bélát. A helyszínre érkező rendőrök őrizetbe vették az emberöléssel gyanúsítható Várhelyi József 56 éves komlói lakost. Vele beszélgetünk a fogdában. — Mielőtt kérdezne, annyit mondanék, hogy másnap reggel tudtam meg, hogy emberölés gyanújával hoztak be. Nem emlékszem semmire. Nézzen rám, ugyanebben a ruhában voltam akkor is, nincs rajta semmi nyom. — Magára mutat, szürke, kifogástalan öltönyére, színes mintás, vasalt ingére. Nyugodt és csodálkozó az arckifejezése. Aztán hozzáteszi, néhány éve szabadult, hiszen jó néhány éve két társával megöltek egy embert. Akkor cseresznyebottal ütött, tudom meg tőle, háromszor, mellre, aztán szóltak neki, hagyd abba, mert „bújik ki belőle a vér". — Nem ismerte ezt az embert? — Nem én, sohase láttam, vagy legalábbis a nevére nem emlékszem. — A jegyzőkönyvek szerint együtt voltak börtönben . . . — Lehet, nem tudom, mindenesetre, ha az arcát látnám, talán tudnám, hogy kiről van szó. Talán megismerném ... — Nem is volt benn abban a komlói kocsmában? — Nem... Moziban voltam, aztán indultaim haza, 25 forint volt nálam összesen . . . — Soha nem is volt kotáb- ban sem ott? — De voltam, sokszor. Néha ki is tettek, tudja, szeretek nótázni. — Mennyit szokott inni naponta? — Olyan négy-öt sört. — Volt már olyan, hogy nem emlékezett valamire? — Nem, soha . . . Agykihagyás soha nem volt. — Van otthon kése? — Van több is. Pirosnyelű, fanyelű, meg olyan is, amit nem lehet összecsukni, de nálam aznap nem volt kés. Mondom, közel lakom a mozihoz 400 ... no legyen 450 méter, de közben máshol kötöttem ki, egy nőnél, akit nagyon szerettem. — Látott már életében véres kést? — Élest? — Nem, vérest. — Korábban nem volt nekem ilyen bűncselekményem...- Hány gyereke van?- öt.- Törődik velük?- Igen.- Tudja, hogy Zádori Bélának van egy kilenc hónapos gyereke, őt hogy lógják leinevelni?- Most hallom először, de erre nem tudok mondani semmit.- Miről álmodott utoljára itt a fogdában?- Ennivalóról, hogy lagzi- ban voltam, mulattunk is, meg egy nőről.- Mi idegesíti a legjobban?- Ha nincs pénzem.- Az emberek közül idegesíti valaki?- Nem, kérem, nyugodt ember vagyok . . . (Az ügyben a rendőrség folytatja a vizsgálatot.) (bozsik) Háromszáz évvel ezelőtt történt A törökök kiűzetése Nagykanizsáról Szoboravatak, megemlékezések, kiállítasok Kanizsa várának török uralom alóli felszabadításának 300. évfordulója tiszteletére szervezett rendezvénysorozat keretében számos eseményre került sor a dél-zalai városban, ahol ezelőtt 300 évvel, pontosan 1690. április 13- án kiűzték a törököt. A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár udvarán felavatták a várkapitány, Thury György mellszobrát (Gréber Sándor öntőmester irányításával készült el Mitter Imre rézműves, képzőművész alkotása); a várkapitány szerepét Zsoldos Ferenc tanácselnök méltatta. A Zrínyi Iskolánál Rétfalvi Sándor szobrászművész Zrínyi Miklós költőről és hadvezérről készült mellszobrát leplezték le, amelyen Tüskés Tibor író mondott avatóbeszédet. A Városi Képtárban bensőséges ünnepség keretében nyitották meg a „Nagykanizsa története" című kiállítást, amely a település történetének kezdetétől mutatja be a város fejlődését a 18. századig. A tárlat nagy teret szentel Kanizsának, a Végvárnak, s ebben a várkapitány, Thuri György szerepének a török elleni harcokban, A kiállítás megnyitóján tartott beszédében Zsoldos Ferenc tanácselnök többek között szólt a kiemelkedő fontosságú eseményről, a kanizsai vár szére- péröl, arról, amelyet betöltött a királyi Magyar- ország és Európa védelmében. A nagy alapossággal és összefogással készített tartalmas helytörténeti kiállítás keddtől-csütörtökig 10-14, péntektől vasárnapig 14—18 óra között látogatható a Vasember Házbarl. Balogh Antal vasamapi
