Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)
1990-04-15 / 13. szám
Képeinken balról: a mozsgói, a sellyei és a dunaszekcsői malomépület Eladó malmok ■ Sellyén tiltakoznak a lakosok a lebontás ellen ■ Dunaszekcsőn német vállalkozók is jelentkeztek Senki sem hitte, hogy ekkora bonyodalmakkal jár az elöregedett malmok eladása Baranyában. Az eladó Baranya Megyei Gdbonaforgalmi és Malomipari Vállalat merészen vállalkozott, hogy az eladás révén gyorsan jusson haszonhoz. A gyors nekiindulás után falakba ütközött. A legproblémásabb helyzet Sellyén alakult ki, ahol a helybeliek azt hiszik, hogy lebontásra kerül a régi létesítmény. Féltik, nem engedik eltüntetését. A falugyűlés egyhangúan tiltakozott és a tanács valószínűleg megtiltja a bontást, mert ehhez joga van. Az igazi falugyűlési igénynek, vagyis annak, hogy rőklapüzem legyen a volt malomépületben, nem tudni, hogy eleget tesz-e, mivel ehhez meg kell vásárolni a malmot. Mindez a pénz függvénye. Nem ennyire nosztalgiáznak a mozsgóiak, akik köny- hyen feladják a hajdani épületet, mivel az életveszélyes. Csak egy a bökkenő, hogy műemléki védettséget élvez, ezért a Gabonaforgalmi Vállalat beadvánnyal fordul a Műemléki Felügyelőséghez, hogy kezdetét vehesse a bontás. Ha a felügyelőség nem enged, akkor közösen kell összefogni, hogy az állagot megóvják. De az is lehet, hogy addigra lesznek Zöld párti romantPkuso'k, akik a teljes megóvást és az újbóli hasznosítást akarják. Mozsgón három vállalkozó is vár arra, hogy bonthasson. Simábban megy az ügy Dunaszekcsőn, ahol eddig hat magyar és két nyugatnémet vállalkozó jelentkezett, s egyik sem bontani, hanem újrahasznosítani akar. Versenytárgyalásokon dől el, hogy kit választanak. De ebbe a döntésbe a helyi tanács is beleszól, hisz nem mindegy, hogy mi létesül a községben. Hasonló a helyzet Véménden, de itt szinte biztosra vehető, hogy győz az egyik igénylő, a Tejipari Vállalat, mely a már régóta működő sajtüzemét szeretné bővíteni a malomépület átalakításával. Ezen a két településen nem tervezett bontást a Malomipari Vállalat. Mindenesetre a bontási szándék felborzolta a kedélyeket, ami nem baj, hisz jelzi a helybéliek ragaszkodását a múlt tárgyi emlékeihez és a helyi politikai akaratot is. CS. J. : BÚCSÚ az Igmándi keserűvíztől Egy 125 éves régi magyar terméktől búcsúzhatunk. Ihatatlan, sőt fertőzésveszélyes lett az egykor oly közkedvelt Igmándi keserűvíz. Ha dédapáink élnének, ugyancsak csodálkoznának és magyarázhatnánk nékik a környezetszennyezés ártalmait. Szólhatnánk a felelőtlenségről, amelyet tanúsítottak a mezőgazdasági üzemek a kutak, források környékén, amikor isN hiába szólították fel őket a környezetvédelmi intézmények, az illetékes tanácsok éveken át, hogy hagyják abba a talajszeny- nyezést, mérsékeljék a műtrágyák és vegyszerek fel - használását. Pusztába kiáltott szó volt minden hivatalos és baráti intelem, kérelem, büntetés. Mire kapcsoltak a mezőgazdasági üzemek, vagyis szakszerűbben kezdték felhasználni a talaj- művelés szereit, már késő volt. A Vízkutató és Fúró Vállalat fővárosi gyógy- és ásványvíz üzeme megkezdte a szórólapok kiküldését a megrendelőinek, így a baranyai Mecsek Füszértnek is, hogy mondjanak le az Igmándiról és rendeljenek helyette hozzá hasonló Ferenc József vagy Hunyadi János keserűvizet, mert ezeknek a forrásai a fővárosi védett területeken nincsenek veszélyben. Nincs hír semmiféle szeny- nyeződésről. Csak hát az emberek, főként az idősebbek az Igmándiban bíznak és most országos cserebere- akciók kezdődtek, megjelentek a vásárokban a keserűvíz-árusok, sőt mi több, a hamisítók is. Úgy van ez, mint a Béres-cseppel is, vagyis a népszerűség tetőfokán bárki bármit eladhatott. Kiss Imre, a fenti üzem igazgatója a lehangoló helyzet ellenére is egy kicsit optimista. Elismeri, ihagy tragikus a helyzet a Komárom megyei Nagyigmándi határban, ahol több tsz és állami gazdaság mezőgazdasági területe húzódik a források és a rájuk települt kutak szomszédságában. Egy-egy kút mentén 300-400 méter sugarú védőövezet lett kialakítva, ahová nem mehettek volna be az erőgépek. De bejártak gépek, emberek, s a víz nitráttartalma vészesen nőtt, míg napjainkra a szennyezettség mértéke túllépte a tűréshatárt. Tán ha 800—1000 méteres sugarú lenne egy védősáv, ha szigorúbban büntetnék a szeny- nyezőket. Ha sok millió forint lenne, akkor újra tisztítani lehetne a vízadó rétegeket. Sok a ha kezdetű mondat. Kiss Imre szerény derűje egy kicsit érthető, hisz épp Baranyában amerikai módszer segítségével próbálják a nitráttól túlszennyezett szebényi kutakat megtisztítani. Kísérleti szinten a próbálkozás. Sima vízről van szó, míg az igmándi gyógyhatású keserűvíz. Sokkal nehezebb, keservesebbe tisztítása. Az Igmándi gyógy- keserűvíz értékes exportcikkünk is volt. Csuti János Független cigányszövetség Tolnában Segíts magadon, Isten is megsegít!? Harcolnak a kisebbségek létszámarányos helyhatósági képviseletéért is — Boros Jósika most jött Tolnáról lélekszakadva, a cigányok félnek attól, hogy megbélyegzik őket! Hallottad az Osztojkán Bélát a Stúdióban? Miféle genetikai vizsgálatokról nyilatkozott? Gémes Balázs, a szekszárdi Wosinsziky Mór Múzeum néprajzkutatója feldúltan nyúl c beszélgetésünkbe bele-bele- csörrenő telefonhoz. Zaklatottságát az a félelem okozza, ami miatt többen is keresik ezen a délelőttön, s közvetve kapcsolódik ehhez mondanivalója is. — Telefonálhattunk, írhattunk leveleket Pestre — a Magyar- országi Cigányok Demokratikus Szövetségének elnöksége válaszra sem méltatott bennünket. Ezért határoztunk úgy, hogy mi magunk segítünk a bajainkon! Ezért alapítottuk meg a független szövetséget! Alakulhatott 1985-ben Országos Cigánytanács, ezért a népfrontot támadták, 198ő-ban a Magyarországi Cigányak Kulturális Szövetsége jött létre, aztán egy tucat párt, így az Új magyaroké is. És nem utolsósorban a kiváló koponyákat összegyűjtő Pralipe, akikkel mi is szeretnénk jó kapcsolatban lenni. Ez vonatkozik persze minden más szervezetre is. — Törekvések, egyelőre eredmény nélkül? — Nem erről van szó. A szövetség-álláspontja az, hogy mi is létrehozhatnánk egy tucat pártot ilyen alapon. Csakhogy Hitler után, a holocaust után faji alapon pártot alapítani nemhogy a céljainkat cáfoló történelmi anakronizmus, de egyszerűen agyrém! A cégbíróságon márciustól bejegyzett szervezetünk nem párt, hanem olyan, minden jóérzésű emberre számító szövetség, amely konkrét, hétköznapi tennivalókat igyekszik saját erőből, a saját szervezettségére, embereire támaszkodva megoldani. Divatos kifejezéssel; humán szolgáltatás. Cserepet szerez, tetőt rak, ha az idős lakók erre mór képtelenek, figyelni próbál a kulcsos, az utcán ragadt gyerekekre, és így tovább. A szociális gondokon, a munkanélküliségen nem tud segíteni, de nem hagyhat remény, segítség, tanács nélkül senkit, amíg csak az operatív közbeavatkozás legkisebb esélye fennáll. Ezek a csoportok, tagsági díjjal, nemcsak a megye városaiban, de a cigánylakta községekben is jórészt megalakultak. Remélem, hatással leszünk a régióra is.- A szövetségnek napi problémákkal kell birkóznia napról napra, de nyilvánvalóan vannak a kultúrára, az oktatásra vonatkozó elképzelései is. — A létéből következik. Igaz, hogy az MCDP, a cigánypárt lapjában olyan cikket is olvashatni, amely ájurvédikus tanokra, receptekre akarja felhívni annak a cigányságnak a figyelmét, amely most tömegével kerül a gyárkapun kívülre, de mindezen túl a másság problémáját is csak úgy oldhatjuk fel, ha ismerjük az illető nemzetiség kultúráját, és az is magasabb szintű önismerettel rendelkezik. Taglalhatnám, a cigányság milyen úton-módon, részben a nyelvét is feledve jutott el Európába, lényeg az, hogy minden nép kultúrája megőrzendő érték, amely csak gazdagíthat valamennyiünket. Mert nemcsak magunkért küzdünk! Síkra szóltunk például azért, és elértük, hogy a már kislétszámú medinai-szerbek is képviselethez jussanak. Ambíciónk a helyhatósági választásokon minden nemzetiség létszámarányos képviselete. Ebben már megállapodásra ■is jutottunk a helyi pártokkal . Bóka Róbert Szabadidőközpont Nagykanizsán Vadkacsák és horgászok Elkészült a Csónakázótó fejlesztési terve Hűvös áprilisi szél fodrozza a nagykanizsai Csónakázótó tükrét. A kellemetlen időjárás ellenére van forgalom a parton, ahol a sétáló pároktól, a kerékpározó gyerekektől kicsit távolabb ott gubbasztanak a horgászok is. Beljebb a völgyben kis hétvégi házak, virágzó fákkal telitűzdelt kertek ébredeznek. A 41 hektáros, szépen gondozott tavat a Bakónaki-patak és a Látóhegyi-árok táplálja, de itt van a közelben a Hét- tölgy-forrás is. Sőt, az erdő is egészen vízközeibe ér. A tó és környéke kiválóan alkalmas arra, hogy a közeli város lakói némi gyógyírt nyerjenek az urbanizációs ártalmakra. Az erdőben kilátó, szánkópólya, turistautak és romantikus sétányok vannak. Az erdő szélén egy igazi favár hívogatja a kalandvágyó gyerekeket. Mindezt az elmúlt évtizedekben lakossági összefogással hozták létre a helybeliek, akik most azt szeretnék, ha a Csónakázótó és környéke turisztikai központtá válhatna. A városi tanács évente 1 — 1,2 millió forintot tud a terület fenntartására fordítani. Ezek közül az egyik legfontosabb feladat a tó víztisztaságának megőrzése, amivel a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalatot bízták meg. A tó biológiai egyensúlyának megőrzésére műszeres méréseket végeznek és készül egy környezetvédelmi terv is. A nagykanizsai tanács végrehajtó bizottsága múlt heti ülésén foglalkozott a fejlesztési lehetőségekkel és azzal is, hogyan lehet a strandolás, a csónakázás, a vendéglátás és a zöld terület gondozásának feltételeit biztosítani. A már meglévő lehetőségek mellett szerepel újabbak kialakítása, például éttermek, büfék, vadaskert, kemping, különféle sportpályák létesítése; a zártkerti területek szabályozása, a játszóterek bővítése, a téli sport feltételeinek biztosítása.. . A Csónakázótó a kanizsaiak kedvelt pihenőhelye. Egy olyan a városhoz közeli, völgy, ahol a békésen úszkáló vadkacsák és a horgászok éppúgy hozzá tartoznak a tájhoz, mint a gondosan nyílt gyep, az erdő egészséges fái vagy a közeli kiskertek, hétvégi házak. Nagy hiba lenne mindezt nem megőrizni! F. D. vasárnapi 3 \
