Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)
1990-03-04 / 62. szám
Árkörkép — építkezőknek A Tüzép nyolc hétre előre tudja Lakni muszáj. Akinek tanácsi. OTP vagy magánerős építésű ház van a feje felett, az most a jócskán megemelt kamatadót vagy meghízott lakbért fizet, de legalább lakik. Aki meg ezután fog otthonteremtésbe és építkezésbe vágni, annak is egyre kilátástalanabb az anyagi jelene és főleg a jövője. A kamatok már-már túlszárnyalják a hajdanvolt uzsoraszintet, ha kapni kölcsönt, a kamat szinte már megfizethetetlen. De mivel lakni muszáj, sokan mégis belevágnak. (Bár mind többen gondolják meg, hogy legyen-e merszük hozzá.) Felpörgött az inflációspirál az épitőanyagfronton is és nem csak a pénzpiacon. Csak győzzük követni az árakat. A Dél-dunántúli Tüzép Vállalat árcsoportvezetőjétől, Szaszkó Ibolyától kértem adatokat, hogy minek emelték eddig idén a termelői árát és mennyivel (ezt csak a feledékenyeknek ismételjük meg), de inkább az érdekelt, hogy tudomásuk szerint mi jön még ezután? Elöljáróban érdemes tisztázni néhány fontos tényezőt. A Tüzép-órak híven tükrözik a termelői árakat, azok emelésénél nem több, nem is kevesebb. Az tény. hogy a gyártó ö hetes előzetes bejelentési kötelezettséggel tartozik a kereskedelemnek, ha árat emel. Ezt, mondjuk a Tüzép vagy elfogadja vagy nem. S ha köti az ebet a karóhoz és nemet mond? Legfeljebb nem kap az adott gyártó adott termékéből. Ez ilyen egyszerű. Januárban a fenyőfűrészáruk 20%-kal drágábbak, s még szerencse, hogy a korábbi évek tíkadozó ellátottsága mellett idén már legalább kaphatók. Februártól a húzott és síküvegek ára 20, a Baranya—Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat falazóanyagai és cserepei 20-30%-kal drágábbak. (A régióban működő többi téglagyárak április 1- jétől emelnek, ha szo'lidab- ban is.) Ugyancsak februártól drágábbak 10%-kal a vasbetongerendák és -áthidalók, 20%-kal a Kemikál szigetelőlemezek és folyamatosan növekszik átlagosan 10%-kal a faanyag- és üvegáruk áremelkedése miatt a nyílászárók ára. S hogy mi várható a közeljövőben? Az mór biztos, hogy áprilistól a gyékényesi kavics 10, a kecskeméti zománcozott fürdőkádak és zuhanytálcák 10-15, a parketták várhatóan 10 és a szaniter áruk ugyancsak 10- 15%-kal lesznek drágábbak. Hogy utána mi jön még? Azt ma még megjósolni is lehetetlen. Lakni muszáj. És építkezni Azt is - akinek nincs hajlék a feje felett és kénytelen belevágni. M. L. Az építkezők egyre nehezebben egyensúlyoznak a növekvő anyagárak és kamatterhek között. Fotó: Szundi György A medvéket eddig senki sem kérdezte A majmok mindenütt egyformán ugrálnak? Pártrendezvén/ az állatkertekről Béres-teszt Fácánkerten Á belpolitikai változások nyertesei: a kisvárosok! Bajai konferencia ■ ■■ ff I F a jovokep jegyében A pécsi székhelyű Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja és a Bajai Városi Tanács közösen rendez „Kisvárosok" címmel országos konferenciát o jövő héten pénteken és szombaton, Baján. A cél nem kisebb, mint tudományos igé- .nyű választ keresni arra: a mai magyar belpolitikai változásokban mi lesz/lebet o sorsa azoknak a kisvárosoknak, amelyek „elégedetlenek” sorsukkal és közigazgatási helyzetükkel. EÍoja ebben a folyamatbon köztudomásúon az élen jár — ezért is áldoz ilyen nemes célokra —, hiszen már hónapok óta lóg a levegőben Felső-Bácska önállósulási törekvése a mostani megye- rendszerrel szemben. Érdekes mádon először inkább a gazdasági területen indult meg a leválási folyamat, ebben a Volán hajtott a legjobban, de nem lóg ki a sorból az •igazságszolgáltatás, □ sajtó és a mezőgazdasági érdek- védelem sem. Meglepő, hogy az újonnan alakult pártok milyen mereven „igazodnak" o megyei ellenzéki kerékasztal állásfoglalásaihoz, amelyek közül éppen a választó- körzet kijelölése sérti leginkább az egységes felső-bácskai érdekeket. (A Bajával szomszédos Csávoly a 35 lom-re lévő Jánoshalmához és Bácsalmáshoz tartozik, de a Sugovica-'parti városba jár a többségdolgozni, tanulni, gyógykezeltetni magát, bevásárolni, szolgáltatásokat igénybe venni, stb.!) A két nap alatt mintegy •harminc hozzászólás, előadás lesz — Enyedi György akadémikus elnökletével —, a várhatóan több izgalmas téma is szóba kerül. így pl. Bán- laky Pál kandidátusi értekezésének szóbeli előadása, amely o 3—4 évvel ezelőtti Ibajai helyi hatalom és az értelmiség kapcsolatát elemzi szociológiai felmérés alapiján. A megyerendszer módosítása és a kisvárosok valódi önkormányzata feszítő társc- -dalmi gond Baján kívül főleg Nagykanizsán és Sopronban, így e téma is terítékre kerül. A konferencián kiderül (hét) az is, hogy a tudomány és a napi politika miben különbözik... Kovács Zoltán Nem holmi politikai megfontolás késztet bennünket, hogy most csak így írjuk: az egyik párt. Az egyik párt ugyanis a minap fórumot rendezett Budapesten - igaz, a legnagyobb állatkert ott van -, amelynek a témája a magyarországi állat- és növény- patkok helyzete, illetve ezek szövetségének szerepe volt. Na már most: az, hogy a politikai, választási küzdelem időszakában a medvék, a majmok, a törött szárnyú gólyák, a ragadozó nagymacskák, meg a többi, hol veszélyes, hol mókás, kinek szép, kinek csúf állatokkal kell-e foglalkoznia egy pártnak, oz ő ügyük . . . Személyes véleményem: nem, s fölösleges volt ennek érdekében 40-50 szakembert a fővárosba utaztatni. A szóban forgó fórumon egyébként - mint utólag kiderült —, a rendező pártnak három tagja volt jelen .. . Ezzel együtt éles megjegyzések hangzottak el a fórumon, nem lehetetlen, hogy egyéni érdektől „élesítve". Mindenesetre ezekről kikértük dr. Fülöp Istvánnak, a Mecseki Kulturpark igazgatójának véleményét, aki ugyancsak hivatalos volt - vezetői minőségében is, de mint o Magyarországi Állatkertek Szövetsége elnöke is - a rendezvényre. Ö is kikérte magának. — Ha nem pártfórum - mondta -, el sem megyünk. . . Elég csak a meghívólevél hangnemére figyelemmel lenni, vagy arra: olyan kérdésekre kértek választ, amelyek alapszabályokban, kiadványokban, statisztikákban mindenki számára korábban is Alapítványtevők az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 3 miliő forinttal, a Hungária Biztosító 1 millióval, a Tolna Megyei Tanács 200 ezerrel — tehát az induló alaptőke az elmúlt év őszén 5,2 millió forint volt.- Az alapítvány 24 százalékos éves kamatai a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdasági Karát illetik — mondja dr. Zeller Gyula, a kar dékánja. - A tavaly őszszel létrehozott, januárban szentesített alapítvány, a Culhozzáférhetően elolvasha tóak. — Mégis, komoly vádnak hangzik: „Jelenleg a magyar állatkertekben úgy tűnik, hogy szinte semmi olyan irányú munka nem folyik, amely a hazai természetvédelemben hasznosítható lenne." — Ez nem igaz! Mást ne mondjak, szoros a kapcsolatunk a génbankkal, a kipusztulással fenyegetett állatfajták megmentése köszönhető a magyar óllatlkerteknék. Van itt azonban egy nagyon fontos megjegyzésem: soha nem volt elsődleges feladatunk a természetvédelem! Az állatokat, a növényeket kell bemutat, nunk az egyre érdeklődőbb közönségnek. Ez azonban egyúttal kapcsolódást jelent a természetvédelemhez is: például csak azokat a növényeket, állótokat fogják az emberek védeni, amelyeket a parkjainkban megismernek.- Elhangzott ez is: „...a szakmai irányítás, a lelügyelet egyenlő a nullával." — Ha akarnánk, ezért a kijelentésért pert is indíthatnánk ... A MÁSZ-nok (Magyar Állatkertek Szövetsége 1983-ban alakult meg) nem volt feladata sem az irányítás — társadalmi szervezet -, sem a felügyelet. A parkok munkájának segítésére, koordinálására, az Információk kölcsönös áramoltatására hoztuk létre, s ezt eddig sikerrel is csinálta. Ennék is köszönhető egyebek mellett, hogy a magyar állatkerteknek egyáltalában nincs miért szégyenkezniük a környező országokéival szemben.- önt ezen a fórumon kérdőre vonták: miért vállalkozik a Mecseki Zoo sérült állatok befogadására. A válasza többeket meghökkentett. — Azt mondtam: lelkiismereti okok miatt. A különös csak oz, hogy a kérdést épp a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium munkatársa feszegette, mikörben dél-dunántúli igazgatóságával ne. künk valóban kitűnő az együttműködésünk, a sérült állatok esetében például évente erre o célra 30 000'forintot kapunk tőlük, s további 200 000-et egyszeri támogatósként egy „madárszálloda” készítésére. Azzal együtt - tesszük hoz. zá mi -, ho az állatkerteknek, közöttük a mecsekinek is, több pénze lenne, tudnák mire - az állatok javára — elkölteni. S Okkor a szakmai irányítást sem lehetne „lenullázni", mert lóm: milyen jó helyen vannak a pánik, a sakálók, o bőié- nyék, a medvék. Bár erről a medvéket még nem kérdezte senki. Mészáros A. Fácánkert. Nem sokkol Szekszárd után, Budapest felé haladva jelzi a 6-os úton o tábla ezt a helységet. Azonban a nem Tolna megyeiek közül biztosan sokan nem tudják, hogy itt egy gyönyörű park található, közepén pedig egy kis kastély, ebben üzemel a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Fácánkerti Intézete. Am meglehet, hogy egy ügy kapcsán rövidesen ismertté válik. A szolgálat igazgatója, Zaját Árpád ugyanis az intézet laboratóriumát rendelkezésére bocsátotta o Béres-csepp feltalálója által kidolgozott vizelet-teszt kísérleti sorozatainak elvégzésére. Dr. Tóth Iá nos, a szekszárdi kórház onkológusa beszél az előzményekről:- Elkeserítő érzés egy orvosnak, ha látja, vannak esetek, ahol megáll az orvos- tudomány. Ilyenkor az ember bármilyen lehetőséget megragad, hogy valami módon segítsen. A Béres Józsefről és találmányáról szóló film után a nálunk kezelés alatt álló betegek és hozzátartozói kérték, hogy szedhessék a cseppeket. Bár egyetlen olyan esettel sem találkoztam, aki ezt követően meggyógyult volna, de azt látnom kellett, hogy állapotuk, közérzetük javult, visszajött az étvágyuk, csökkentek a fájdalmaik. Ekkor kezdtem gondolkodni, lehet benne valami.- Egy alkalommal olvastam oz újságban, hogy Béres József Budapesten, a Kongresszusi Központban előadást tart. Elmentem. Ott beszélt arról is, hogy a reggeli első vizeletből nagy valószínűséggel meg tudja állapítani, hogy valakinek a szervezetében van-e rosszindulatú daganat vagy van-e valamilyen immun problémája. Ez felkeltette az érdeklődésemet. Felvettem Béres Józseffel a kapcsolatot, aki hajlandó volt Szekszárdra eljönni és megmutatni, valamint betanítani a vizelet-tesztet. Először a kórházban próbálkoztam, azonban az eredmények az elején nem igazolták a teszt eredményességét, ezért a kórház vezetői elzárkóztak a kísérletek folytatása elől. Baráti társaságban beszéltem erről, s akkor ajánlotta fel Zaják Árpád a fácánkerti intézet laboratóriumát, önzetlenül, ingyen. A feleségem pedig, aki gyógyszerész, felmondta az állását, s ő végzi a vizsgálatokat - egyelőre ingyen. A fácánkerti laboratóriumban eddig 800 körüli minta vizsgálatát végezték el (a vizsgálathoz gyűjtött vizeletmintákat csők kódszámmal látják el, a vizsgálatot végző nem tudja, melyik milyen). Mint dr. Tóth János elmondta, a tesztről még nem lehet egyértelműen pozitív véleményt mondani, annyit azonban igen, hogy Ígéretesnek látszik. A., eddigi vizsgálati eredmények: az egészséges emberei- vizeletének tesztje 80 százalékban negatív eredményt hozott. A bizonyítottan tumoros betegeknél sajnos rosszabb a találati arány, 65— 70 százalékban mutat pozitív eredményt. (Bizonyos daganat- típusoknál - és mindig ugyanazoknál! - az ismételt vizsgálat is negatív eredményt ad.) Viszont kederült, hogy bizonyítottan nem tumoros esetekben olyankor is pozitív eredményt jelez, amikor valamilyen más betegség miatt az imrmmhóztartás egyensúlya felbomlott. E sorok írója tanúja volt a következő próbának: Mikolics Eva a „Fehér Angyal” egészségügyi szolgálat (március 6- án indul Pécsett) ügyvezetője 19 vizeletmintót vitt a laboratóriumba kontroMvizsgálatra. A mintákat csak számokkal látta el. Ebből 9 volt feltételezetten egészséges emberé, a tovább’ fO pedig tumoros vagy a közelmúltban egyéb súlyos betegségen átesettek vizeletmintája volt. A Béresteszt a következőt jelezte vissza: a 9 egészséges embertől származó vizelet negatív lett, a tumorosokét egyértelműen pozitívnak jelezte, valamint pozitívnak mutatta az egyéb betegségen átesettekét. S. Zs. den beletartozik. Az is tény, hogy a béreken, beruházási költségeken túl az államtól évi 1 millió forintot kapunk eszközjellegű kiadásokra - fogyóeszközök, nyomtatványok beszerezésére -, és a hallgatók támogatására. Ez az ősz- szeg, jelenleg 1,3 milliós kamattal számolva, csaknem megduplázódik. Lehetővé válik az egyetemi jegyzetek szerzőinek reálisabb ösztönzése, szakmái gyakorlatok támogatása, a tonulmányi versenyek méltányosabb díjazása, és döntés születhet arról is, hogy egy-egy szakkönyv megszületése érdekében a szerzőt legfeljebb egy évre szóló, havi 5—8 ezer forintos támogatásban részesítsünk. B. R. Cultures Oeconomica Alapítvány a közgazdaságtan tudományáért Elsőként a pécsieket keresték meg turo Oeconomica összege azóta már a Sellyéi Agrokémia és a Kaposvári Húskombinát 100, illetve 150 000 forintjával 5,45 millióra emelkedett. A pályázat nyílt, csatlakozhatnak pénzükkel belföldi és külföldi vállalatok és jogi személyek egyaránt. Erről és o pénz elosztásáról kilencfős kuratórium dönt.- Az oktatás színvonalát fenyegető, romló körülményekből adódik, hogy ilyen módon próbálnak pénzhez jutni?- Nincs szó ilyenfajta kényszerhelyzetről. A kezdeményező országos Kereskedelmi és Hitelbank a bankszakmának és a biztosítónak szeretne o közgazdaságtanban is magasan képzett pénzügyi szakembereket megnyerni. Egyetemeket támogató hasonló alapítványi forma hírei Debrecenből, Gödöllőről érkeztek, de o régióban és a közgazdászok közt mi vagyunk az elsők, s ez döntően az itt folyó, szigorú követelményrendszerre épülő munka elismerése is. — A pénzt mire fordíthatják majd?- Mint az alapító okirat is megfogalmazza, az oktatók és hallgatók szakmai továbbfejlődését, az ehhez szükséges feltételek bővítését szeretné elősegíteni az alapítvány, amelybe a nemzetközi ismeretszerzés támogatásától o tankönyvírás díjazásáig elég sok minvasárnapi 3
