Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-24 / 80. szám

1990. március 24., szombat Duncmtoii napló 7 Mi lesz a romkerttel? — Összedőlhet a „fekete doboz" Megtalálták az első püspöki palotát? Egyszerű, olcsó, de igényes védőépület kellene - gyorsan Egy darabig még csend honol a Székesegyház mögött, bár tartanak már az előkészületek az új ásatási idényre. Igaz, ez­úttal inkább az utómun­kálatokra fordul a figye­lem, s egyes részkérdé­sek tisztázására, hiszen a volt püspöki magtár és a keleti várfal közti terüle­tet jó egy évtized alatt ugyancsak „felfor­gatták". Az új idény megkezdése előtt kértük dr. Sándor Mária régész­kandidátust, az ásatás vezetőjét egy kis számve­tésre, részben az elmúlt idényre, részben áttekintő összegezésre vonatkozóan. AlapkérdésurVk így szólt: — 'Nyilvánvalóan tudja,'hogy sok az ellenvélemény Pécsett a középkori egyetem itteni voltát illetően. Váltig állítják, hogy a megtalált épületegyüt­tes a korabeli püspökség gazdasági épülete tehetett, sóit, a nagyterem, az aula is inkább lóistálló. Nem tudom, helyes-e az okoskodásom: 'két ilyen templom — a Székesegy­ház és az Aranyos 'Mária ká­polna - (közé talán a „sötét" középkorban sem építettek gazdasági épületet... — Mi is így vélekedünk er­ről. De ne mi mondjuk ezt! Békefi Rémig 1909-ben tartott akadémiai székfoglalójában a pécsi egyetemmel foglalkoz­ván először ismertette az ala­pítás okleveles anyagát, elfo­gadta és valószínűsítette Ev- lia Cselebi ama állítását, mi­szerint a belső várban látta a hajdani '„platoni iskolát”. Petrovich Ede a maga kuta­tásaiban ugyancsak Evlia Cse­lebire hivatkozik. A mi értel­mezésünk szerinti belső vár­ban — 5 Székesegyház mögött — azonban kutatni mindaddig nem lehetett, míg Cserháti Jó­zsef püspök úr a 70-es évek­ben hozzá nem járult, hogy a 18. szd. óta a mindenkori pécsi püspökök gyümölcsös- kertjében ásatásokat lehessen végezni. Ezt a kertet romkertté tettük, de újabb bizonyítékát kaptuk annak, hogy Pécs minden művészettörténeti kor­szakában Európa jelentőségű művészetföldrajzi központ volt.- Van-e tárgyi bizonyíték?- A nagyteremben a tö­rökkori szint alól került elő a decemberi kiállításon is bemu­tatott cimerkő, melynek a pajzsa jellegzetesen 14. szá­zadi: benne a kereszt, ami a püspökség szimbolikája, a rajta keresztbehelyezett kul­csok a pápaságé, az Anjou- liliomok az uralkodóházé, ezek együttesen pedig a 14. szd-i alapítású egyetem címerét je­lentették. Tudományos ismere­teink alátámasztják ezt a fel­fogást: V. Orbán pápa 1367- ben engedélyezi az egyetem alapítását, ami egyházi in­tézmény, hiszen itt a rajna- pfalzi származású Vilmos püs­pök volt a javadalmazó, nem úgy, mint az az időben ala­pított krakkói egyetem, amely,- nek Kózmér király volt a ja- vadalmazója.- De vannak más vélemé­nyek is e címerkővel kapcso­latban. — Igen. Történészek egy csoportja feltételezi, hogy a címer Vilmos püspök egyház- ‘megyei címere volt. Ebben nem látunk ellentmondást. Magyarországon akkoriban még nem voltak püspöki cí­merek, nem úgy, mint a ko­rabeli német földön, ahonnan Vilmos hozhatta ezt magával, amint korábbi prágai tartóz­kodásából az egyetemalapítás Iránti fogékonyságát. A java­dalmazó címere lehetett tehát egyben az egyetem címere is. így volt ez Krakkó esetében is.- Mit tud mondani az épü­let hitelességéről?- Van egy jelentős 14. szd-i épületmaradványunk, amit „megkoronázott” ez a címer, s aminek az a jelentősége, hogy van egy kézzelfogható egyetemünk. A Zsigmond ala­pította óbudai egyetem csak a pécsi elhalása után jött lét­re, de az még romjaiban sem maradt meg. A mi épületünk­ről bolognai kollégák azt mondják, hogy szerencsések vagyunk vele, mert ők nem tudják így „megfogni" az ő egyetemük korabeli épületét, hiszen a korai időkben a ta­nárok a saját házukban ok­írja Evlia Cselebi is, hogy mi történt a székesfehérvári ki­rálysírokkal. így volt itt is. Az igaz, hogy a Székesegyház átépítése idején itt a közel­ben csináltak egy nagy kőfa­ragóműhelyt, ott valóban ke­rültek elő leletek, pl. a köz­ismert püspökfej, amik beke­rültek a püspöki kincstárba. Ha ezek is előkerülnek akkor, ugyanúgy a kicstárba vitték volna, s nem ásták volna el. A lelet környezetében egyéb­ként a talaj évszázadok óta bolygatatlan volt, ezt félreis­merhetetlen jelek bizonyítot­ták.- Térjünk vissza az elmúlt évhez. Az Aranyos Mária Ká­polna alaprajzi tisztázásán túl volt-e más eredmény is? — Újabb falmaradványok kerültek elő, melyek erősítet­ték azt a korábbi felismerést, miszerint egy nagyméretű kö­zépkori épület állhatott itt. Fekete bódé fedi az ásatást jelenleg a Székesegyház mögött tattak, s csak a reneszánszko­ri épület van meg. — A feltételezett egyetemi épület mellett egyebeket is találtak... — Ahogy haladtunk nyugat felé, olyan épületmaradvá­nyokra bukkantunk, amik fel­vetették a kérdést: mi lehe­tett itt az egyetem előtt? Úgy találtuk, hogy Vilmos idején egy nagy átrendezés lehetett itt. Aztán jött az ok­levelekből már ismert Ara­nyos Mária Kápolna, amit pár évvel előbb, 1355-ben Borosz­lói Miklós püspök alapított. Tavaly ennek a teljes kiterje­dését tisztázni tudtuk. A ká­polnában találtuk dz egyik sírban a jelentős gótikus - egyrészt Anjou, másrészt Zsig­mond kori - szoborleletet. Az előbbi, amelyen szerencsés- módon máig megmaradt a festés (ami újabb sürgős res­taurálásra szorulna), az ala­pítás idején keletkezhetett, Pécs környéki homokkőből, s erősen érződik rajtuk az oszt­rák-délnémet hatás. A Zsig­mond kori csoport darabjai Zágráb környéki jól megmun­kálható mészkőből készültek. Mindezek hasonlóan a román­kori kőtár anyagához - egye­temes európai, értéket jelen­tenek. — A decemberi kiállítás kapcsán hallottam e szobrok­ról, hogy a Székesegyház át­alakításakor találták, majd ásták el itt, s ezt a korabeli újság is megírta ... — A megtalálás körülményei és a talajviszonyok viszont egészen mást mondanak. S tudjuk: a török, amikor be­jött, a templomokat, a sírokat kifosztotta, s az üres sírok­ba bedobálta a templomok összetört szobrait. Szépen meg­Nem mondanám még ki, hogy a korábbi püspöki palota le­hetett ez, mert még folyik az alaprajz tisztázása, de min­denképpen egy jelentős ro­mánkori épületről van szó. A jelenlegi püspöki palotában ismereteink szerint a Gosztonyi Gyula áltat megtalált gótikus elemek a legkorábbiak, így tehát tudományos hipotézis­ként feltehetjük, hogy éppen a 14. szd-i nagy átrendezés idején innen került előre az új épület, s a Székesegyház mögött volt a korai palota. De ez még bizonyításra vár. — Mi a helyzet 1990-ben? — Az egyetemi épület mű­emléki rekonstrukcióra készen áll, ennek személyi feltétele az OMF részéről H. Vladár Ágnes építész személyében adott, az anyagi feltételekről viszont sémit nem tudni. — Ha nincs pénz, elképzel­hető, hogy a romok még éve­kig így maradnak? Hogyan vészelhetik ót ezt az időt? — Erre csak annyit tudok mondani, hogy a védőépület faszerkezete korhad, eddigi nagy patrónusunk, a Mecseki Szénbányák helyzete miatt azonban remény sincs a szük­séges cserékre. így aztán egy­szer csak összedőlhet az egész. — Mit lehetne tenni? — Egyszerű, olcsó, de nem igénytelen, jól szakaszolható, de egységes koncepció szerint megépíthető védőépületre vol­na nagyon gyorsan szükség, ahol jó, légkondicionált körül­mények között helyezhetők el a szobrok. Nem gondolunk kiárusításra, de nagyon szép tett lenne külföldre szakadt hazánkfiaitól, ha segítenék ezt a munkát. Hársfai István A pécsi Poiláck Mihály Műszaki Főiskola Fotó: Proksza László Háromnegyed évre elegendő költségvetés ■ ............ * —. ..... — Az t beszélik, már krétára is alig telik - állítok be a pécsi műszaki főiskola főigazgatójához. Krétára? Arra még futja - kínál hellyel dr. Lenkei Péter, de a beszél­getés mégsem válhat felhőtlenné. Az idei évi költség- vetésükben a Művelődési Minisztérium fejlesztés cimén 13 413 000 forint bérfejlesztést hagyott jóvá, egyebet nem. Költségvetésük tehát stag­nál, míg ugyanez az árakról nem mondható el. Még az idei enyhe tél után is maga­sabb volt a fűtési számlájuk a tavalyinál, noha az elmúlt évhez képest, kevesebbet kel­lett fűteniük. — A főiskola egyre inkább nem tud szponzorálni, s a vállalati helyzeteket ismerve, néhány céget leszámítva, azok is kevésbé tudnak támogatni bennünket. Az a gond, hogy a fontos dolgokra jut egyre kevesebb: műszerbeszerzések­re, a nyelvtanulás támogatá- sára, a konferenciákra való utazások finanszírozására, egyesületekbe való belépések­re. Ha így folytatódik, tulaj­donképpen a jövőnket árusít­juk ki. Mert amíg rövid távon nem mutatkozik az oktatásban — kutatásban színvonalcsök­kenés, hosszú távon bizonyá­ra — szögezi le dr. Lenkei Péter. Foltozgatás — Várhatóan háromnegyed évre elegendő a jelenlegi költ­ségvetésünk — >rak elém egy paksométót dr. Khbánné Kő­ris Ilona, a főiskola gazda­sági 'igazgatója. A délutáni tanácsülésre készítette a ta­valyi év összefoglalóját és az idei tervét. Ez ó hiány nem érintheti az oktatást a hall­gatói juttatásokat, így az üze­meltetés területén jelentkezik. — A tartalékainkat 1989 vé­gén éltük föl. A szerződéses, úgynevezett KK (költségveté­sen kívüli) munkák bevétele sem tud lépést tartam az inf­lációval, s azonkívül olyan szabályozást hagyott jóvá a főiskola tanácsa, mely az egyé­neknek kedvezőbb az eddi­gieknél, viszont kevesebb ma­rad a főiskolán. Erre Viszont azért volt szükség, hogy az oktatók szívesebben maradja­nak Itt, ne 'kívánkozzanak el a 'még mindig vonzóbb 'brut­tó béreket kínáló termelő vál­lalataikhoz — közli a gazdasá­gi igazgató. — Hogyan állmok a tervezett nagyjavításokkal ? — A minisztériumiba huszon­hétmillió forintos igényt nyúj­tottunk Ibe erre az évre, nem egészen 'hét és fél milliót hagy­tak jóvá. Ebből 'befejezzük a Rókus utcai épületek homlok­zat- és tetőfelújításait, s sze­retnénk elkezdeni a Boszor­kány utcai laboratóriumok, a bajai Széchenyi úti kollégium tetőzetének a felújítását, va­lamint a Ibdjai oktatási épü­leteink nyílászáróinak a cseré­jét, 'javítását. iDe ezek csak toldozgatásök-foltozgatások. S még nem 'beszéltem arról, hogy a pécsi kollégiumunkban a fennállásunk, vagyis ihász év óta nem cseréltük ki a bútoro­kat, 'pedig már ugyancsak rá­férne a frissítés. A hallgatók is 'joggal várnak el kényelme­sebb, jobban felszerelt 'kör­nyezetet. — Miként képzelik el a 'hiányzó negyedévi költségvetés biztosítását? — A főigazgató hirdetett egy ötletpályázatot a házi ta­ka rékaskodási tehetőségek fel­kutatására. A kollégiumiban is kértük a hallgatókat, minél kevesebb elektromos energiát 'használjanak, szűkítettük a melegvíz-szolgáltatást. Ezekkel azonban csak aprópénzt tehet spórolni, s némelyik rendelke­zés mem is tartható . állan­dóan fenn. Pénz nélküli oktatás? A műszaki felsőoktatás rop­pant anyag- és műszerigényes. Az elavult műszerekkel csalit a hagyományos módszereket, technikákat lehet megtanítani, s nem is várható el o végzett hallgatóktól, hogy kilépve a munkalhelyekre, rögtön a kor­szerűbb technikákat keressék és erőltessék, amikor módjuk mem volt. azokkal megismer­kedni — dr. Sztojánovics Jó­zsefnek, az Épületgépészeti In­tézet igazgatójának és dr. Aradi Lászlónak, az Építőipa­ri Intézet oktatójának egybe­hangzó véleményét tolmácso­lom. Abban is egyetértettek, hogy a meglévő pályázatok nyújtanak egy kis lehetőséget, de nem elegendőék. Az okta­tók nehezen veszik tudomásul a hiányosságokat, mert több­ségüket nem csak az érdekli, 'hogy a 'harminc százalékos bérrendezés után normálisabb fizetéseket vihetnek haza, ha­nem az is, hogy biztosítani tudják a szakma színvonalát. S ehhez, mint hallottuk, mo­dern berendezésekre is szük­ség van, s eleddig még nem találták fel a pénz nélküli ok­tatást. Dr. Sztojánovics József a külföldi utazások bizottságá­nak is vezetője: — A főiskola erre igen nagy figyelmet fordít, mert — nem lehet elégszer elmonda­ni — a szakmai fejlődésihez szükségesek a külföldi kapcso­latok, tapasztalatok. Az állam­közi szerződésiben is jóváha­gyott kapcsolatainkat a minisz­térium finanszírozza, természe­tesen meghatározott keretek között, a többi a főiskolát ter­heli, de ez is egy olyan terü­let, amelyikről nem szabad visszalépni. Á kontra- szelekció ellen — Csókúgy, mint a megfe­lelő oktatói gárda biztosítása — fejti ki véleményét dr. Ara­di László, aki pedig a tanul­mány1! bizottság elnöke. - Küzdeni kell a kontraszelek­ció ellen és a minisztérium jelenlegi véleményét sem lehet elfogadni. 'Nevezetesen azt, hogy szerintük sok a műszaki felsőoktatásban az oktató. A jó öreg mesterék sem fog­lalkoztattak egyszerre két-há­rom tanulónál többet, mert ők is tudták, hogy csak kiscso­portokban lehet igazán ered­ményes munkát végezni. Miért lenne ez másként a felsőokta­tásban? * A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola gondjaiból ösz- szeáiított beszámoló bizonyára ismerősen csenghet, mondjuk a JPTE vagy más egyetemek, főiskolák szemében is. A fel­sőoktatás évek óta nem kap­ta meg a megfelelő támoga­tást, s már az „eredmények” sem maradnak el. Naponta kijelentik különböző szinteken és fórumokon, hogy a jelen­legi helyzet tarthatatlan. A té­nyek számbavétele már egy lépés tehet a változtatás felé. Bariahidai A. „Ha így folytatódik, a jövőnket árusítjuk ki"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents