Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-21 / 77. szám

/ A Magyar Demokrata Fúrom III. országos mookáslóruoiának nyilatkozata Hozzátok létre a munkástanácsokat! A politikai porondon szerep* lő pártoknak nincs munkás* programja. A .munkások 'kezde­ményezésére és '(várom eddigi munkásfórumunk eredménye­ként az MDF vállalta és vál­tatja o magyar munkásság ér­dekeinek megjelenítését, kép­viseletét és a mai napon az alábbi nyilatkozatot teszi. 'Hitet teszünk a (határozott, erőteljes, és valódi fordulatot hozó politikai megoldások mel­lett. Dolgozni akarunk, nem sztrájkolni, keresni akarunk, nem tüntetni, esélyt akarunk, nem munkanélküli segélyt! Bi­zalmunk az MDF-é,- mert az alábbi, politikai .programmá formálódott 'követeléseink meg­valósításának letéteményese. A demokratikus tulajdonviszo­nyok kialakulásának befejezé­séig az átmeneti időszakra az alábbi 'intézkedéseket követel­jük. o MEG IKELL ÁLLÍTANI AZ INFLÁCIÓT! Az infláció meg­foszt a tartalékoktól, elolvaszt­ja jövedelmeinket, ésszerűtlen cselekvésre kényszerít és elsze­gényít. Az infláció .mértékét korrektül számba vevő, a 'min­denkori kormánytól független, parlamenti megbízatású szak­értői csoportot kell felállítani. • TISZTESSÉGES MINIMAL- BÉREKET ÉS REÁLÉRTÉKÜK MEGŐRZÉSÉT! A minimálbére­ket úgy kell megállapítani, hogy a társadalmi 'minimum közelében Ibiztosítsák a meg­élhetést! A felemelt minimálbér érték- állóságát biztosítani kell. O KÖZTEHERVISELÉST AZ ADÓRENDSZERBEN! A társadalmi minimumig ne legyen adó. A Ifcis- és közép­jövedelmek ódája lineáris Je­gyen. A műszakpótlékot, 'bér­pótlékot semmiféle adó nem terhelheti. Az adórendszerben legyen választási lehetőség a személyi és családi jövedelem- adó között. o KÖZTEHERVISELÉST A JÖVEDELMEKBEN! A gazdaság állami szférájá­ban irreálisan imagas vezetői 'jövedelmek vannak. A gazda­ság állami szelctorónák veze­tője közalkalmazott, ezért tör­vényi úton keli 'maximálni az összes, munkaviszonyból szár­mazó jövedelmének felső .ha­tárát, ami 'nem haladhatja meg az 'általuk irányított vállalat dolgozói átlagjövedelmének négyszeresét. © KÖZTEHERVISELÉST A NYUGELLÁTÁSOKNÁL! A minimális nyugdíjat a tár­sadalmi minimum szintjén kell megállapítani. A 'minimális nyugdíjak értékállóságát bizto­sítani 'kell. A magas nyugdija­kat törvénykezéssel 'maximálni kell, a különleges nyugellátá­sokat és kedvezményeket el kell törölni. o LE A KIVÁLTSÁGOKKAL! 'El kell törölni minden olyan törvényt, rendelkezést, ami a gazdasági, állami és politikai vezetésnek bármilyen külön előnyt, pozitív megkülönbözte­tést nyújt! A lehetőségét is meg keli gátolni, hogy új ki­váltságok, új .kiváltságosok te­remjenek. O IGAZSÁGOS JÖVEDE­LEMARÁNYOKAT! Az állami szektorban elfo­gad hatotta nők az ágazatok - szakmák és a vidék — fővá­ros közötti súlyos jövedelem^ különbségek. Szűnjön meg a munkásokat 'megosztó és meg­félemlítő, Igazságtalan Jutal­mazási és prémiumrendszer! Egységes elvek alapján fel­épülő, az alapbérre vetített morgábérrendsrert 'kell beve­zetni. o BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁ­LATOKAT I Minden korrupciógyanús eset és a hivatali visszaélés észle­lésekor Induljon büntető eljá­rás. 1968-tól a politikai, gaz­dasági és állami vezetők cse­lekvéseit felül kell vizsgálni, erkölcsi, politikai és anyagi fe­lelősségük esetén törvényi úton feleljenek tetteikért. Ki kell vizsgálni a legutóbbi idők gaz­dasági tévlntézkedéseit a nagy­beruházásoktól az átmentése­ket lehetővé tevő intézkedése- kig. O A NEMZET VAGYONÁ­NAK MEGŐRZÉSÉTI Szűnjön meg az öntulajdo­nú vállalatok vagyonrendelke- rési jogosítványa. Szűnjön meg a szövetkezetek földeladási jo­ga. A társasági, átalakulási és földtörvények alapján végzett eddigi történéseket felül kell vizsgálni. © DEMOKRATIZÁLÓDÁS A TULAJDONBAN ISI Dolgozói tulajdonlást aka­runk! Törvény kell arról, hogy a tulajdon (bizonyos része a munkavállalóké legyen alanyi jogon. A munkavállalók a meghatározott, alanyi jogon járó rész feletti tulajdonszerzé­sét támogassa hitel- és adó- kedvezmény! A törlesztést az osztalékok­ból és nyereségadóból lehes­sen .fizetni. Lakóhelyünk is tu­lajdonos legyen! .Kapja vissza vagy kopja meg a közbirtokos­ságokat; állami földéket, a körintézményeket, a középüle­teket, a közüzemeket, a köz­szolgáltatást. Az állami tulaj­donú cégeknél a tulajdon egy részét kötelezően kapja meg az önkormányzat. © ÚJ LAKASPOLITIKAT! Azonnal át kell dolgozni a legutóbbi törvényt a lakáster- hekről. (El kell törölni a ka­matadót! iFel kell számolni az IKV-kat, az állami lakások fe- fett az önkormányzat rendel­kezzen. A kedvezményes meg­váltás lehetőségét vissza (keli állítani. 0 ÚJ, SZAKMAILAG ELIS­MERT VEZETŐKET! A vezetőváltásra nemcsak a politikában, a gazdaságban is szükség van; a képzettség, a tudás és az emberi tisztesség legyen az alkalmazás alapja. Az állami vállalati körben a szövetkezeteknél és minden ál­lami intézménynél el kell ren­delni, hogy 1990-tben minde­nütt válasszanak új vezetést nyílt pályázatok kiírása útján az iparban a művezetői szintig bezárólag. ® MUNKANÉLKÜLISÉG-EL­LENES PROGRAMOTI Az országos 'jövedelemátlag szintjét közelítő munkanélküli segélyt, segélymi ni.m um mini­málbér szintjét; reális mértékű újrakezdési támogatást, átkép­zési támogatást akarunk. Adó- kedvezményt és támogatást kapjon a munkahelyet terem­tő mogánvállalkozó meghatá­rozott ideig. A munkanélküli­séggel fenyegetett és az elma­radott régiákat ésszerű iparte- telepitéssel (kell támogatni. ® MONOPOL- ÉS KARTELL- ELLENES FELLÉPÉSTI A nagyvállalati monopóliu­mok és kartellek léte 'mellett a szabad árak az infláció le­gyűrését lehetetlenné teszi. Törvényi támogatást akarunk a gyáregységek, telephelyek önállósodásához. © TORVÉNYT A MUNKÁS­TANÁCSOKRÓL) Be kell vezetni o munkásta­nácsok, független munkásér­dekvédelmi szervezetek (bér- egyeztetésének intézményes rendszerét. © A DOLGOZÓKÉ A VÁL­LALATI szociális létesítmé­nyek MINDEGYIKEI A vállalati üdülők, .művelő­dési házak, egyéb .kulturális és sportlétesítmények o munka­vállalóktól tudatoson visszatar­tott bérhányadból épültek, ezért ezek felett is a munkás- tanácsok és az új munkás­érdekvédelmi szervezetek ren­delkezzenek. © HADAT ÜZENÜNK AZ allami szakszervezetek-. NEKI A Szakszervezetek Országos Tanácsát nem ismerjük el ér­dekvédelmi szervezetként. Kö­veteljük vagyonának zárolását és őzt, hogy vagyonáról szá­moljon el az új parlamentnek. 'A SZOT vagyonát fel kell osz­tani a megalakuló munkásta- nácsök és az ú] munkavállalói 'érdekvédelmi szervezetek szö­vetségei között. Szocialista Part A párt erejét jelzi: szinte mindenütt sikerült az ország­ban képviselőt állítaniuk, s mint azt beszélgetőpartnerünk, Kocsi László, a Szocialista Párt Pécs-baranyai Választási Iro­dájának kampányfőnöke emlí­tette: megyénkben minden je­lölt könnyen megkapta az • ojánlószelvényeket, ami orra utol; van esélye a pártnak o választásokon, s élvezi a la­kosság szimpátiáját.- Hogy értékeli ön az ed­dig/ választási kampányt?- Tulajdonképpen a Szocia­lista Párt volt talán oz egyet­len a ringben, amelyik nem a más pártok lejáratásával, hi­báinak, programbeli ellent­mondásainak kikarikírozásával próbált szimpatizánsokat gyűj­teni, hanem saját programjá­nak és képviselőjelöltjeinek népszerűsítésével. Sok olyan fó­rumot szerveztünk, ahol az egyes választói kerületekben a vetélytársakat is egy asztal mellé ültetve ütköztettük az el- képzeléseket-vágyakat.- ön feltehetően egyetért avval: új emberekre, hiteles emberekre van szükség a jö­vő parlamentjében.- Hogy hiteles emberekre van szükség, oz nem kérdője­lezhető meg. Az más kérdés > __________________ Dolgozni az új Magyarországért szerintem, hogy nem elég az új arc, politikusi készségek s megfelelő felvértezettség, tu­dás is szükséges. Mi. úgy ér-f zem, hogy Baranyában jól me­rítettünk, Spólár János peda­gógus, iskolaigazgató; dr. Szi­li Katalin jogász, a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igazga­tóság osztályvezetője; dr. Vo- nyá József tanár, történész; dr. Kiss Huba a komlói kór­ház főorvosa; Puch László a Bólyi Afész elnöke; Szujkó Margit a siklósi gimnázium- igazgatója, s dr. Fekete Má­tyás szigetvári főorvos, aki a Nobel-díjas Schelly professzor mellett dolgozott az USA-ban. Mind-mind jó politikusok is, s munkájukat is magas szinten, művelik. A megyei listánk ve­zetője pedig dr. Ormos Mária, a JPTE rektora, neves törté­nész. A csapat többsége ott volt az állampárt lebontásá­nál azon reformgondolkodók körében, akik belülről segítet­ték a rendszerváltást kikény­szeríteni. Tudom, hogy sok erős párt áll a ringben, de bízom abban, hogy a Nyers-Pozs- gay-Horn vagy éppen Németh Miklós nevével fémjelzett Szo­cialista Párt országosan is, helyben is tisztes eredményt ér el.- Ez önös pártérdeki- Nézzen körül Európában. Hiteles és erős baloldal nél­kül sehol sincs igazi demok­rácia ...- Ügy tűnik: nálunk gyen­ge a baloldal, a baloldalinak aposztrofálható pártok között nincs egység.- Előbb-utóbb egységre kell jutni, az élet kikényszeríti. Ma­gyarországon rendszerváltás fo­lyik — végre valahára —, s ez a rendszerváltás kiegyensúlyo­zottan, békésen úgy tud csak végbemenni, ha a munkavál­lalók, a bérből és fizetésből élők mögött is erős érdekkép­viselet van. Mindenki tudja: az sem mindegy, hogy az a bizonyos szociális háló hogyan lesz kiterítve, az élet perifé­riáján élő, az oda szoruló em­berek számára mit hoz a jö­vő? Számukra a baloldal léte a garancia; akár kormánypár­ton, akár ellenzékben. Más­részt mindenki tudja: o rend­szerváltás fő kérdése a tulaj­donreform. Az állami tulajdon monopóliumát kell lebombáz­ni úgy, hogy közben egy pia­ci társadalom álljon .(öl, s egyáltalán nem mindegy, hogy ez a folyamat milyen sebes­séggel zajlik le, s hogy a vég­eredményt illetően a társada­lom különböző rétegei milyen pozícióba kerülnek a- tulajdon újrafelosztását követően. Ma­gyarán; el kell érni a munka és a tőke okos kompromisszu­mát.- Hogy áll föl a parlamenti- Hiteles baloldal nélkül fá­ból vaskarika. A politikai pa­lettán minden érdekképviselet­re szükség van, különben egy- párti diktatúra helyett több­párti diktatúra alakulhat ki. Éppen ezért úgy vallom: a 'baloldal, a centrum és a jobbközép egyaránt fontos, parlamentben a helyük. K. F. Célunk a vidék, a falu, a mezőgazdaság felemelése Az Agrárszövetség megyénk-1 ben több egyéni választóke­rületben is a Baranya Megyei Faluszövetség választási párt­jával, a „Szövetség a faluért - a vidékért" választási párt­tal 'közös jelöltet indított. Kö­zülük hárman a területi lis­tára is felkerültek - hangsú­lyozza Bugár László, az Ag­rárszövetség Baranya megyei választmányának elnöke. — A politológusok számára a meglepetés erejével hatott, hogy az Agrárszövetség vala­mennyi megyében tudott te­rületi listát állítani. Minek tulajdonítja ezt a sikernek mi­nősülő részeredményti — Az Agrárszövetség a vá­lasztópolgárok bizalmából 'ke­rült be az ország 12 legje­lentősebb politikai szervezete közé. Az Agrárszövetség a békés rendszerváltást, a jó­létben élő, a semleges Ma­gyarország létrejöttét támo­gatja. Tisztában vagyunk az­zal, hogy ennek a kis or­szágnak ere<jén felüli gondo­kat kell megoldania. Ezért mi nem az erő megosztását, ha­nem az összefogást tartjuk a legfontosabbnak. Arra törek­szünk, hogy ez a rendszer- váltás békésen, a szélsőséges indulatok elszabadulása nél­kül, a nemzet érdekét szem előtt tartva menjen végbe. Egyaránt fontosnak tartjuk a múlt teljes feltárását, az el­követett igazságtalanságokért való elégtétel adását, de azt is, hogy ez ne járjon a se­bek erőszakos fel szaggató só­val, újabb igazságtalanságok­kal. Számunkra a Cél a ma­gyar vidék, a falu, a mező- gazdaság felemelése, a való­di önkormányzatok megterem­tése. Nem lehet elfogadni, hogy míg a világ a XXL szá­zad felé tart, a magyar vi­dék néhol még a XX. szá­zadi szintet sem érte el. Úgy véljük, hogy Baranyában a Faluszövetség választási párt­jával együtt jól ismerjük a falu, a vidék, a mezőgazda­ság helyzetét, gondjait, és megoldásokat is tudunk java­solni e problémák orvoslá­sára.- Milyen elveket tartanak szem előtt a mezőgazdaság megreformálására, struktúrá­jának változtatásárai- Az Agrárszövetség kez­deményezni és támogatni fog­ja a mezőgazdasági terme­lés szervezeti megújulását. Art kívánjuk, hogy a parasztság legyen hazánkban a legszé-* lesebb és a legsikeresebb vállalkozói réteg. Ez nem je­lenti és nem is jelentheti a hatékonyan működő szövetke­zetek erőltetett felszámolását, anngl is kevésbé, mert ezek már hosszú ideje a vállalko­zások, az önálló gondolkodás és gazdálkodás úttörői és is­kolái a mezőgazdaságban. Az Agrárszövetség egyaránt a nemzet megtartó erejének te­kinti a saját erejükből, saját kockázatukra és saját földjü­kön gazdálkodó és a szövet­kezetekben dolgozó paraszto­kat. Vallja, hogy a vállalko­zás és a valódi szövetkezet egymással nem ellentétes, ha­nem egyenrangú része a gaz­daságnak. — Bizonyosra vehető, hogy a mostani választásoknak egyik kulcskérdése lesz, hogy milyen legyen az újabb löld- relorm.- Az Agrárszövetség állás­pontja az, hogy az elmúlt negyven év sérelmei miatt a mezőgazdaságban is jóváté­telre, a 'parasztság rehabili­tációjára van szükség. Ez a jóvátétel elsősorban azokat il­leti meg, akik minden meg­próbáltatás és hátrány elle­nére megmaradtak a földön, a mezőgazdaságban, a fal­vakban, és akik a legjobban megszenvedték az elmúlt év­tizedek parasztellenes politi­káját. A termőföld, a legdrá­gább nemzeti kincsünk, nem lehet politikai harcok tárgya. A termőföld tulajdonának ren­dezése nem választható el az általános tulajdonreformtól. Ennek a szövetkezeti tulaj­donra is kiterjedő - a való­ságban már megindult - tu- lajdonre’formnak, a szövetke­zeti tulajdon oszthatatlansága megszüntetésének a föld tu­lajdonára is ki kell terjednie. Az Agrárszövetség fontosnak tartja, hogy a szövetkezeti ta­gok tényleges tulajdonosokká váljanak. Sem az Agrárszövetség, sem a Baranya Megyei Faluszövet­ség választási pártja nem po­litikai pert, s nem is kíván azzá válni; egyik sem törek­szik hatalomra. Az Ország- gyűlésben a megjelölt célok érdekében kíván tevékenykedni. D. I. „A földről másképpen" margójára4 Az ismert, általam nagyra becsült volt tsz-elnök kollégám az Agrárszövetség elveivel egyetértve megkérdőjelezi, hogy választási célkitűzésként szabad-e olyant hangoztatni, aminek megvalósulási esélye csekély. Kétségbe vonja az élelmiszerárak csökkenését a föld privatizációja esetén és a végén sejtetni engedi szemé­lyes sérelmemből fakadó kije­lentéseimet. Mi — FKgP - progra­munkban nem a jelent akar­juk konzerválni, hanem a jö­vő perspektíváját „célkitűzni” - szavai szerint -, melyhez jo­gunk van. Erre erkölcsi felha­talmazást ad 60 éves pártunk múltja, melynek polgári ideálja a szilárd erkölcsi és anyagi alapon álló kisgazda. Az er­kölcsi és anyagi rehabilitáció­val az elmúlt 40 év párt-ál­lam diktatúrájának törvénysér­téseit vetjük el és adunk or­voslást a fájó sebekre. 1. Ebben megerősít minket az ENSZ alapokmánya és az ehhez való helsinki csatlako­zás. Az emberi jogok 17. pontja kimondja a tulajdon­hoz való jogot, s továbbá, * Vákjii dr. Kin Károly március li­án a Dunántúli Napiában magta­lant eikfcéra. hogy ezt erőszakkal senki el nem veheti. A 20. pont sze­rint senkit sem lehet egyesü­letbe stb. kényszeríteni. 2. Az igazságtevés mellett programunk olyan, amely le­hetővé teszi, hogy a rendszer- váltást a tömegek úgy éljék meg, hogy kapták valamit. A tulajdonnal rendelkezőknek na­gyobb a szabadságérzete, az öntudata, és ami a fő: a ten- niakarása. 3. E két szempont egyesíté­sének viszonylag legjobb ki­indulási pontja az 1947-es tu­lajdonviszonyoknak a megérté­se, figyelembe véve az ettől eltérő jogsértések (hadifog­ságból — vagyonelkobzásból — pótlólagos államosításokból adódó) azonos igazságos ren­dezését. Ki hiszi el - kérdem én hogy programunk meg­valósulása esetén élelmiszer- hiány lesz? Élő cáfolata en­nek a másfél millió kistermelő 8% szántón termelt 40%-os termékmennyisége. Nem buta a paraszt földjét csak azért visszakérni, hogy jövedelem- adót és parlagon hagyásáért büntetést fizessen. Úgy tűnik, egyesek a példa értékétől, a versenyhelyzettől is félnek. Mert nem vitatom, hogy a nagy táblák terméseredménye, mennyisége jó - de a haté­konysága igen rossz. Az ága­zat válsága csak részben ve­zethető vissza külső okokra (agrárolló, állami akarat - irányítás) alapvetően a struk­túra: a tulajdonosi és munka­vállalói kettősség feloldhatat­lansága a fő ok. Ezt észre nem venni - vakság, szét kell nézni, mi van Keleten és mi van Nyugaton. A 'magánvállal­kozó olcsóbban termel - je­lenleg is -, mert nem ő az, aki százezres prémiumot utal ki magának, hanem sorsának felelősségével vigyáz javaira, egzisztenciálisan kapcsolódik magántulajdonához. Megnyug­tatok mindenkit, hogy nem akarjuk elvenni az ág-tsz-ta- gok (földnélküliek) megélheté­si forrását és a munkanélküli­ek táborát sem mi, hanem az ipar, bányászat fogja előidéz­ni. A földek cca. 30%-át. a tu­lajdonviszonyok rendezése nem lérinti, s ez fedezi a földdel nem bírók, de gazdálkodni akarók kielégítését. A tsz-tag, alkalmazott kategóriát fakulta­tív alapon tulajdonossá, vál­lalkozóvá akarjuk tenni, nem pedig cselédekké - ahogy ijesztgetik őket cinikusan - s közben ránk mutogatnak. Ez több éves folyamat lesz a fo­kozatosság betartásával. Nem tartható az az okoskodás, hogy oz örökösök (városiak) jogta­lan járadékhoz, spekulációhoz jutnának. Ez valótlan követ­keztetés a piacgazdaság jövő­jét figyelembe véve, ami eu­rópai felzárkózásunk feltétele* Ezek alapján ne fizessenek a bankok a pénztőke, netán ér­tékcikkek után kamatot, mert ez is vállalkozói kockázat nél­kül jut járadékhoz, spekuláció­hoz? Az agrárágazatra rakó­dott „púpoktól”, monopolvál­lalatoktól, felesleges hatósá­goktól, hivataloktól és még sok felesleges státustól kell megszabadulni: ezek többet tesznek ki, mint a vitatott „já­radék”. A földnek a privati­záció, piac élénkülésével lesz valós - örök életű - működő tőke funkciója és ezt nem le­het figyelmen kívül hagyni kis- és nagyüzemnél sem. Végezetül, ami a személyes sérelmemből fakadó következ­tetést illeti, ez tendenciózus és rosszindulatú. Nem vagyok bosszúálló, és ami velem tör­tént, az az én ügyem: egy a sok közül, a népet ért renge­teg törvénytelenségből. Az idő majd gyógyít és rendez. Nagy Ferenc agrármérnök, az FKgP alelnöke A Agrärssöwetseg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents