Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-21 / 77. szám

SZOCDEHEK Kamatadó- az utolsó szó jogán „€n leérem, nem akar­tam.,. Igazán nem telhe­tek semmiről. Nem, nem érzem bűnösnek magam! ínge'm félrevezettek, be­csaptak! Nem elég, hogy összes testvérem a Bevételből származik — én a Kiadós szülöttje lettem, cíúf, el­fajzott torzó, most pedig hatályon kívül 'helyezték I Pedig hogy élhettem volna?! ' Megálltatok, csak SZOC- DEMBK! IMert ti 'kezdtetek ki, már szinte a születésem pillanatában, nem tudtá­tok elviselni fattyúmivol- tom. Pedig micsoda kül­detés várt rám! Befoltozni a költségvetésen 'keletke­zett lyukakat — ezt a szép­séges feladatot szabta meg keresztapám, amikor kezeit ájtatosan összekul­csolva arra tanított, hogy nem báj, ha a nép zse­bében kotorászva utolsó fillérjeiktől fosztom meg őket, nemes célt szolgá­lok, hisz Valutaalap nagy­bácsikéin csak ezzel a fel­tétellel hajlandó folyósíta­ni a beígért apanázst, ami nélkül pedig mind­annyian felfordulunk. Az én erkölcsi érzékem tilta­kozott ugyan — de felfor­dulni nem akartam ... Vállaltam hát a nép­szerűtlen feladatot, hiszen megmagyarázták, 'hogy én- mint a Kiadás szülötte- amúgy is törvénytelen gyermék vagyok. Elkezd­tem tehát a zsébékben ko­torászni, ám elekor a SZOODEMEK akkorát csaptak a kezemre, hogy 'beiéfeketedtem. Ráadásul a zsebek sem engedel­meskedtek, mintha csak valaki engedetlenségre buzdította volna őket. ÉS a SZOODEMEK nem nyugodtak! Feljelentet­ték, követelték, hogy mint törvénytelent, azonnal nyilvánítsanák semmissé, helyezzenek hatályon kí­vül. Féltem ám, de ugyan­akkor bíztam is, mert a törvénytelen gyermék is gyermélk! Pláne olyan ke­resztapával a háta me- gett, aki képes akár 386 embert is az orránál fog­va vezetni, hiszen egy sza­vára elhitték, hogy tör­vénytelen mivoltom pusz­tán nézőpont kérdése és ők jogosultaik engem fel­ruházni. mármint a törvé­nyesség látszatával... Szép ruha volt... En is elhittem, sőt, már abban kezdtem magamnak tetszelegni, hogy törvényes vagyok, amikor ezek a SZOODEMEK összeszö­vetkeztek a Zsolnaysűkkal, hogy másik irányból is tá­madjanak. Hát mór sem­miben sem lehet 'bízni?! ők is feljelentették .., Mór az egyszerű mun­kás is nékem támadt. És a zsébék is egyre szoro­sabbra záródtak. Éreztem: itt a vég! Megadom ma­gam . . Elfogadom az ítéletet, és utoljára azt üzenem: ne hagyják soha többé, hogy hozzám ha­sonló torzókat szüljön bár­ki is a világra, mert a tör­vénytelen gyermek csak újabb törvénytelen gyer­meket hothat a világra!" A „kamatadó” utolsó szavait lejegyezte: Nyitray Béla, a SZOCDEM-ek pécs-baranya i szervezetének titkára Független Kisgazdapárt A pártpolitikaiak a nemzet- politikát kell szalgálnia Csirke Ernő, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Pol­gári Pórt Baranya megyei el­nöke optimista. Bizakodása nem egyedül pártja választási esélyeire támaszkodik. Jóllehet — véli az idős kora ellenére is, rendkívül aktív politikus — a mai választási harc egya­ránt felszínre hozhat a nem­zet javára munkálkodókat és pusztán csak a hatalomért kapaszkodókat, hinni kell ab­ban, hogy az előbbiek marad­nak többségben. Ami pedig a választási Időszak eddig lefutott heteit illeti, összességében kedvező tapasztalataik vannak.- Rövid volt a felkészülési időnk. Szerettük volna elérni, hogy pártunk alulról építkez­zen és politikailag tiszta kép- letű legyen. Ez most kezd be­érni, s van arra reményünk, hogy pártunk komoly és jó szövetű háttérrel rendelkezik majd.- Mi okozta ebben az idő­szakban az FKgP-nek a legna­gyobb nehézségetí- Elszeparálták tőlünk — amennyire csak lehetett — azt a társadalmi réteget, amelyet leginkább célba vettünk. Ot­romba eszközöket is tapasztal­tunk... De mindenütt volt egy kis mag, amely ellent tudott állni ennek a szorításnak és e mag körül egyre terebélyese­dett a gondolat, amelyet el akartunk juttatni az emberek­hez. Pedig sok helyen fenye­gették meg a tsz-parasztokat, sőt: hazudtak nekik saját, vagy a mi céljainkról.- Kik bizonyultak az FKgP legkeményebb ellenfelének?- A régi hatalom, annak is azok az egyedei, akik at­tól féltek, hogy ha elvágják a köldökzsinórt, nagyot esnek. Az agrárértelmiség kezdetben csak lassan szivárgott hoz­zánk, most már egyre töb­ben jönnek, mert rájöttek: nem akarjuk kihúzni alóluk a gyékényt. Sőt: véleményünk szerint még több agrárértelmi­ségre van igény, Magyaror­szágon a mezőgazdaságnak igen nagy szellemi beruházás­ra lesz szüksége. Nem aka­runk ugyanis sem a nyugati lejárt technika temetője, sem a hozzánk bejövő tőke hazai vendégmunkása lenni.- A választási harcoknak majdnem természetes velejáró­ja az éles hang.- Legyen is, sőt, erős üt­közések is. De a hazugság szintjén ígérgetni, ezt nem bírja el a politikai etika. Ez az ébredő hitet is lefullaszt- hatja.- Valószínűsíthető már. hogy az FKgP komoly sikert ér el a választásokon. Minek tu­lajdonítható?- Az egyik oka: pártunk állt ellent a legtovább és leg­egyértelműbben a baloldali blokknak. A másik: az FKgf* háború utáni politikájának ha­gyományai. A harmadik: a programunk.- Ez a program egy réte­get célzott. Miként lehet ezt nemzetivé szélesíteni?- Az agrárágazattól várha­tó a befektetések legrövidebb megtérülési ideje. Ez fontos. A másik, ami mindenkit érint: a tulajdonostudattól késztetett belső indíttatású részvétel a gazdasági cselekvésben: ez nem csak a paraszt érdeke.- Mit akar a Független Kis­gazdapárt a választások után?- Világos törvényhozási képletet. Szükségszerűen egy koalíció fog kormányozni. Ha nem tiszta megállapodások alapján, ha ezeket nem tart­ják meg, ennek össztársadalmi hátrányai lehetnek. Ettől na­gyon félek. Ez Magyarország­nak annyi kárt okozhat, amit akármennyi külföldi segítség­gel sem lehet kiegyenlíteni. A bölcsesség és a tolerancia te­hát az, amit vezérfonalnak kell mondjak a politikában, s eb­be beleférnek a szélsőségek is — amíg nem torzak mert ezek feszültséget és moz­gást teremtenek, ami pedig - éppen a toleranciával és a bölcsességgel - tempósabb előrelépéshez vezethet. Mészáros A. Mi valóban egy megújult MSZMP-t akarunk! Az áj arszányflésben alt kell lennie a baloldalnak! Gyakorta hallani olyan vé­leményeket, hogy az újjáala­kult MSZMP lényegében nem különbözik elődjétől. Ezért most, a választási küzdelmek idején nem sok sikert jósol­nak e pártnak. Erről kértünk véleményt dr. Bödő Lászlótól. az MSZMP Baranya megyei koordinációs bizottságának el­nökétől.- Nekünk, akik tagjai va­gyunk az MSZMP-nek, az a véleményünk, hogy tavaly a decemberi XIV. kongresszus valóban megújította pártunkat. Ott, akkor, egy mozgalmi jel­legű, marxista pártot hoztak létre, amely ugyanakkor szakí­tott minden marxizmustól ide­gen nézettel, munkamódszerrel. Magunkénak valljuk a mun­kásmozgalom történelmi érté­keit, a kommunistát és a szo­ciáldemokratát egyaránt. Az MSZMP azzal a céllal alakult újjá, hogy képviselje a kisem­berek, a dolgozók, a nyugdí­jasok és fiatalok érdekeit. A kongresszus megteremtette a párt egységét, új szervezeti szabályzatot fogadott el, mely biztosítja a tagság döntő sza­vát a pártban. Ugyanakkor elvetette a proletárdiktatúra elvét, a demokratikus centra­lizmust, megerősitette a pár­ton belüli demokrácia bizto­sítását, szembefordult a párt­bürokráciával. Elhatárolta ma­gát az MSZMP által koráb­ban elkövetett hibáktól; a tör­vénytelenségektől, a visszaélé­sektől, a korrupciótól, a hata­lommal való visszaéléstől. Valljuk, mindezek többé nem fordulhatnak elő. Végezetül fontosnak tartom, hogy a kongresszus új vezetőket vá­lasztott, akik többsége fiatal, jól felkészült ember. Mindezek­re szeretném felhívni a figyel­met, amikor megítélik a mai MSZMP-t. Hiteles az az állás­pontunk; mi valóban egy megújult pártot akarunk.- Különböző információk je­lennek meg a párt szervezeti erejéről. Mi ma a hiteles eb­ből?- Kétségtelen, hogy a pár­tunkban a tagnyilvántartás sem a tagkönyvek, sem a tagdíjfizetés alapján nem a legpontosabb. Ezért gyakorta becsült adatok kerülnek a nyilvánosság elé. A decembe­ri kongresszus óta nem volt elég erőnk e tekintetben ren­det teremteni. Most azonban pontos felmérés készül szer­vezeti erőnkről. Baranyában jelenleg 16 településen 35 alapszervezetünk működik, a tagság létszáma meghaladja az ezeregyszáz löt. Mi is most pontosítjuk a tagnyil­vántartásunkat.- A koordinációs bizottság hogyan ítéli meg a párt rész­vételét a választási küzdelem­ben?- Mindenekelőtt azt kell fi­gyelembe venni, hogy mi ké­sőbb kapcsolódtunk be a vá­lasztási küzdelembe, mint sok más párt. A decemberi kong­resszust követő KB-ülésünk döntött úgy, hogy a párt ál­lít jelölteket, területi és or­szágos listával kíván megje­lenni. Ugyanakkor helyiség­gondokkal, pénzhiánnyal is küzdöttünk, fizetett, függetle­nített apparátusunk nincs, mindent társadalmi munkában, a tagság anyagi támogatásá­val valósítunk meg. Mindeze­ket figyelembe véve sikernek tartom, hogy a megyében hat képviselőjelöltünk közül négy­nek sikerült megszereznie a szükséges számú ajánlószel­vényeket. Ez egyben lehetősé­get biztosított számunkra, hogy területi listát is állítsunk. Az MSZMP országosan azon 12 párt között van, akiknek országos listájuk is lehet. Mindez a megyében, az or­szágban szélesebb körű lehe­tőséget biztosit számunkra a közéleti szereplésre, a válasz­tási küzdelemben való rész­vételre.- Mire számit az MSZMP a választásokon?- Mi nagyon nehezen gyűj­töttük össze a szükséges ajánlócédulákat. Sokan féltek attól, hogy ezeket nekünk ad­ják, mert tartottak egy utó­lagos visszaéléstől, az ígért titkosság felrúgásától. Mégis 5200 ajánlószelvényt kaptak jelöltjeink. Abban reményke­dünk, hogy ettől lényegesen többen lesznek azok, akik a szavazófülkékben az MSZMP jelöltjeire, és a 10. számú te­rületi listára adják majd vok- sukat. Bizonyára a jelenlegi belpolitikai események sokakat arra a felismerésre késztet­nek, hogy az új országgyűlés­ben ott kell lennie a balol­dalnak is. Hiszen a kommu­nistaellenes megnyilvánulások, a leszámolással való fenye­getések, egy esetleges „B- lista" bevezetése a honvéd­ségnél, rendőrségnél, az ál­lamapparátusban, sokak lét- biztonságát fenyegeti. Válasz­tási jelszavunk: „Munka, Meg­élhetés, Szabadság, Bizton­ság!" - ezekkel akarjuk moz­gósítani a baloldal mellett a volt párttagokat, a volt munkásőrőket, eszméinkkel szimpatizálókat. Arra hívjuk fel figyelmüket: gondolkodja­nak. Hiba lenne, ha a balol­dali érzelmű állampolgárok a mai politikai folyamatokban jelentkező jobboldali, rendszer- változást követelő nézetekkel szembeni magatartásukat úgy nyilvánítanák ki, hogy nem mennék el szavazni. A passzi­vitás nem old meg semmit! Gondolkodjanak el azon is, hogy azok akiknek, állásuk, megélhetésük veszélyeztetve van, csak egy erős baloldaltól várnak segítséget. Tehát: mi számítunk a gondolkodva sza­vazók támogatására! M. E. „Ilyen lesz a polgári demokrácia?” KEDVES MDF-ES ES FIDESZ-ES BARÁTAIMI Talán emlékezték még arra az egy évvel ezelőtti hideg, május 7-i vasárnapra, amikor több ezer ember 'kíséreté­ben vonultunk Ófalilbál a tervezett „atomtemető" színhe­lyére, Ihogy közösen, tüntessünk a létesítés ellen. Emléke­zetem szerint nemcsak azt akartuk elérni, bogy a termé­szetet és embert egyaránt veszélyeztető, felelőtlen, tudo­mányos érvékkel nem igazolható, az akkori hatalom dik­tatórikus elképzeléseinek megfelelő terv megvalósítását megakadályozzuk. Azt is fontosnak — sőt talán a legfon­tosabbnak — tartottuk, bogy a jövőben a lakosság feje fe­letti döntéselőkészítésnek és d'öntéséknek valahára gátat vessünk. Meggyőződésünk szerint a legkisebb településék lakosságának is alapvető emberi és társadalmi 'joga, bogy saját sorsát igazgassa, a rá kiható döntéseiket befolyásol­hassa, azokat megvétózhassa, ha ellenkeznek az egyének és kisközösségek sajátos érdekeivel. Teljes volt az egyetértés abban is, hogy a fennálló rend­szert minden negatívumával együtt meg kell változtatni, öfalu és a környék lakosságának jólesett bátor kiálláso­tok. Nektek úgy vélem a megmozdulás lehetőséget nyúj­tott a nyilvánosság elé lépésre, céljaitok ismertetésére, szervezeteitek megerősítésére. Azt is tudjátok, hogy az 1989. május 7-i tüntetés egy több éves, a fennálló politikai — állami — gazdasági ha­talommal szembeni sziszifuszi küzdelem csúcspontja volt. Ezt a küzdelmet irányításommal egy maréknyi bátor ember vezette, akik — a társadalmi bizottság tagjaiként — vállal­ták az ellenzéki magatartást éveken ‘keresztül a kemény diktatúra éveiben. Azt talán már csak kevesen tudjátok, hogy Mecseknádasd. Ofalu, Óbánya lakossága 1985-ben egyszerűen leváltotta az akkori helyi kommunista tanácselnököt, aki mellett a tejjes megyei és városi párt-, állami, rendőri hatalom fel­sorakozott, és helyette a pártonkívüli „spontán" jelöltet választották tanácselnöküknek. Ez én vagyok, aki munkám­ban és személyes sorsomban évekig élveztem ennek az ak­ciónak az „előnyeit". Nem sorolom tovább az elmúlt évek történéseit, mert ami elmúlt, annak hál* Istennek március 25-el végér­vényesen vége szakad. A fentiekkel csak azt kívántam je­lezni, hogy az elmúlt években is lehetett tenni annak ér­dekében, hogy a kommunista rendszert megváltoztassuk és társadalmunkat humanizáljuk. Sokan voltunk, akik tettek is ezért, de nem annyian, ahányan most az új hatalom megszerzésére törnek, felrúgva minden emberi és morális értéket. Teszik ezt úgy, hogy önmaguk és 'pártjaik bemu­tatása helyett, mások rágalmazását és lejáratását fonto­sabbnak tartják. A falvakat járva, majd minden jelölt felvonultatja eme repertoárját velem szemben. Tőletek, akikkel sok mindent közösen tettünk az elmúlt években, ez váratlan megnyil­vánulás. Az Agrárszövetség elleni megalapozatlan kirohanásokat, az adott szervezet propagandamunkájának, programismer­tetésének .hiányában látom. 'Most azonban már azt aFalu- szövetséget is megpróbáljátok lejáratni, amelynek létreho­zásában közösen vállaltunk a megyei hatalommal való szembenállást oz MDF egyes megyei vezetőivel. Azt a Fa­luszövetséget, amely a kiszolgáltatott Ófalu példájából ki­indulva, a falvak, a vidék lakóinak hátrányos helyzetén kí­ván változtatni. iNem tör politikai hatalomra, viszont elen­gedhetetlennek tartja, hogy a falu eddigi kizsákmányolása ■helyett egy azonnali felzárkóztatási folyamat induljon meg. Ehhez nem elegendő csak „ellenőrizni a 'hatalmat”, éhhez a problémáik felszínre hozására van szükség a legmaga­sabb döntéshozó fórumon, a megválasztandó demokratikus parlamentben. Magyarországon a párték jóváhagyásával egykamarás parlament fog működni, így éhben a parlamentben kell közvetlenül megjelennie a vidék, a falu, a régiák érdekei­nek, mégpedig a mindenkori pártszem pontok figyelembe­vétele nélkül. 'Ezek az érdekék nem „homokszemek a pol­gári demokratikus parlament olajozottan működő rendsze­rében", hanem a mai, tönkretett vidéki 'Magyarországon élő emberek tragikus, elmaradott környezetének valóság­elemei. A Falu szövetség közel 100 községénék csatlakozásáról az ott élő lakosság falugyűléseken döntött. Ugyanúgy dön­töttek a képviselők megválasztásáról, akik többségükben nem tanácselnökök. 'Már csak azért sem lehetnek őzök, mivel az említett településék többségében még tanács sem működik. Az pedig már egyenesen nevetséges, ahogyan Mikes Éva általában a falusi tanácselnökök „hatalomát­mentési kísérleteiről" beszél. Az ilyen emlber teljesen tájé­kozatlan a közelmúlt és a mai 'Magyarország falusi vi­szonyaiban, de valószínűleg a legtöbb párt által szorgal­mazott önkormányzatiság kérdéseit sem ismeri. Vagy, csak egyszerűen rosszindulatú manipulátor? .. . A parlamentbe kerülő faluszövetségi képviselők nem fogják akadályozni a többpárti demokrácia olajozott mű­ködését. Sőt 'benneteket is támogatni fognak, amikora vi­dék, a falu érdekében politizáltok. Azonban ellenetek is felemelik 'hangjukat, ha ezt elmulasztjátok és választási ígéretek maradnak a programjaitokban szereplő falufej­lesztési ígéretek. Tudnotok 'kell, 'hogy az ország és a me­gye lakosságának döntő többsége — így 'jómagam is - nem tagja a politikai pártoknak. Úgy vélem nekik kell eldön- teniök, hogy a parlamentiben szükség van-e pártonkívüli erők megjelenésére. Ez alkotmányos 'jogunk, amelyet még ti sem vitathattok el! Bízom benne, hogy a fenti jelenségek csak a választási küzdelem negatív kicsengései, és meg­nyilvánulásaitok nem egy letűnt politikai korszak antide­mokratikus módszereinek átmentési 'kísérletei. Dr. Wekler Ferenc, Mecseknádasd, Ófalu, Óbánya tanácselnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents