Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-08 / 38. szám
2 Dunántúli napló 1990. február 8., csütörtök Magas rangú vatikáni küldöttség érkezeit Budapestre Németh Miklósnak, a Magyar Köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett az Apostoli Szentszék küldöttsége, Agostino Casoroli bíboros államtitkár, a Vatikáni Egyházi Közügyek Tanácsa elnökének vezetésével. A delegáció tagja Francesco Colasuonno érsek, apostoli nuncius és Ka- da Lajos érsek, a Szentszék Szentségi és Istentiszteleti Kongregációjának titkára is. A magas rangú küldöttséget a Ferhegyi repülőtéren a kormány nevében Kiss Elemér államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának vezetője fogadta. Jelen volt Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érFenn kell tartani a kormány cselekvőképességét (Folytatás az t. oldalról) meg azc'kot a nemzetközi magánjogi és államközi szerződéseket, amelyek jelentős mértékben befolyásolják az egyes ipari ágazatok és a vállalatok működését. Ebben o vonatkozásban kiemelt figyelmet érdemel a kritikus helyzetben lévő gépipar: a rubelexportban közvetlenül érdekelt vállalatoknál — információink szerint —, megkezdődött a termelés visszaesése. Fennáll a veszélye annak, hogy ez a termeléscsökkenéshez vezet más ágazatokban is. A gazdasági működő- képesség fenntartására márciusig kell meghozni azokat az intézkedéseket is, amelyek a Nemzetközi Valutaalappal való előzetes megállapodásunk teljesítéséhez szükségesek. A megszületett IMF- szándéklevél alapján a kormány megkezdheti a tárgyalásokat a Közös Piac által nyitandó egymilliárd ECU-s kölcsön első részletének konkrét felvételéről is. Mindezeket csak egy teljes mértékben cselékvőképes kormány tudja végrehajtani. Arról már nem is beszélve, hogy egy sor olyan intézkedést is meg kellene hoznia a Minisztertanácsnak, amely csak parlamenti támogatással lehetséges, ilyen például a pénzügyi rendszer megerősítése a struktúraváltás érdekében és a felszámolásról szóló törvény- erejű rendelet módosítása. Ha azonban a parlament a választások előtt megvonná a bizalmat a Németh-kor- mánytól, vagy közvetlenül a választások után olyan helyzet alakulna ki, hogy — hosz- szabb időre -, korlátozódna a kormány jogköre, akkor csak korlátozott lehetőség lenne a sürgető qazdasági intézkedések meghozatalára. Ezért mindenképpen kívánatos lenne, bogy a'jelenlegi kormány a választásokat megelőző és az azt követő átmeneti időszakban parlamenti támogatást kapjon. €z -is feltétele ónnak, hogy megőrizzük a gazdaság működőképességét, elkerüljük a termelési kapcsolatok szétesését, és megőrizzük a fizetőképességet. Mindenképpen gondoskodni kell arról, hogy az átmeneti időszakban fennmaradjon az államigazgatási apparátus működőképessége, mert éppen ebben az időben lesz nagy szükség szaktudására. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Baker Moszkvában James Baker, az Egyesült Államok külügyminisztere szerdán délután hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett. A moszkvai repülőtéren Alekszandr Besszmeitnih, a szovjet külügyminiszter első helyettese köszöntötte más hivatalos személyiségek társaságában. A Seremetyevo repülőtérről az amerikai miniszter a szovjet külügyminisztérium ven- déqházába hajtatott, ahol még este megkezdi első négy- szemközti megbeszélését szovjet kollégájával. A hivatalos szovjet—amerikai miniszteri tár- qyalások csütörtök reggel kezdődnek. Az amerikai miniszternek kedvezett a szerencse: szinte percekkel Moszkvába érkezése után olyan sűrű köd ereszkedett a szovjet fővárosra, amely akár csak egy órával később is kérdésessé tehette volna a biztonságos leszállást. A tervek szerint a négy- szemközti és a plenáris tárgyalások után Baker — várhatóan pénteken délelőtt — találkozik Mihail Gorbacsovval is. Emellett - ha az amerikai politikus tartja magát az elmúlt években kialakult hagyományokhoz — péntek délután sajtóértekezleten ad tájékoztatást látogatásának eredményeiről. Baker az első magas rangú külföldi politikus, aki a legfelsőbb szovjet vezetés tagjaival találkozik a meghatározó jelentőségű KB-ülés után, s Így alkalma lesz első kézből tájékoztatást hallani a szovjetunióbeli helyzetről is. Prága: Mintegy harmincezer ember az Óváros terén tartott tüntetésen követeli a szovjet csapatok azonnali kivonását február 6-án. A megmozduláson, amelyet a csehszlovák szociáldemokraták szerveztek, felolvasták azt a nyilt levelet, amelyet a tüntetők a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldenek, és amelyben azt követelik, hogy a Csehszlovákiában állomásozó összes szovjét csapatok május 31-ig előfeltételek nélkül hagyják el az országot. MTI TELEFOTO Magyar—román baráti kör Csíkszeredán A Csíkszeredái traktorgyárban magyar—román baráti kör alakult. Célja közös frontot létrehozni az uszítás, a rémhírek visszaverésére, omelyek az együttélő románok és magyarok lelki összeforrottságá- nak megbontására törekednek - Írja a Hargita Népe. A Csíkszeredáink felhivást tettek közzé. Ebben felszólították az ország valamennyi vállalatát és intézményét, támogassák kezdeményezésüket az együttélő nemzetiségek barátságának elmélyítéséért, az évszázadok során használt leggyalázatosabb fegyver, a sovinizmus ellen. Konzultáció a pártok és az ország vezetői között Új szakasz kezdődik Agostino Casaroli bíboros, a vatikáni egyházkormányzat vezetője novemberben ünnepelte 75. születésnapját. Minden megemlékezés és méltatás kiemelte akkor: most érik be igazán a vatikáni „keleti politika", amit ő kezdett el 1964- ben a magyar kormánnyal kötött részleges megállapodással. Gorbacsov vatikáni látogatása volt a csúcsa e politikának, amely arra irányult, hogy a katolikus egyház jobb működési feltételekhez jusson a kommunista kormányzatok alatt. Az egyhózközpont apró kompromisszumokat kötött az ateista ideológiai alapon álió, keményen vallásellenes rendszerékkel, párbeszédet építve türelemmel, kis lépésekkel. Megegyezett püspökök kinevezésében, a papi szemináriumok működési feltételeiben, a hitoktatás dolgában. Gyakran hosszas alkudozásba került mindez, és eredménytelen volt a fáradozás. A kommunista kormányzat elérte e párbeszéd révén, hogy kijelenthette: „az állam és az egyház viszonya rendezett". Ám mindenki tudta: egyenlőtlen felek viszonya volt ez. A kelet-európai földindulás gyökeresen új helyzetet teremtett most ebben is. A Vatikán nem tétlen szemlélője volt e folyamatnak, hanem — elsősorban Lengyelországban — cselekvő részese és alakítója. A vatikáni bronzkapu mögött ébe- ren figyelték és pontosan érzékelték a helyzet változását. Tudják: nem apró engedményeket kell már kialkudni, hanem o születő demokratikus jogállamban törvényes biztosítékokkal szabályozni az egyház jogállását, működési feltételeit, a vallásos emberek hitbeli szabadságát. Ez alapvetően más, mint oz előző 25 év politikája, noha annak is megvolt a maga jelentősége és érdeme. A legjobban tudja ezt maga Casaroli bíboros, a folyamat elindítója. „Folytattunk párbeszédet eddig is. Nem hiányzott az egyetértés sók téren. Mostantól azonban, azt hiszem, ez elmélyülhet és nagyobb eredményeket hozhat. Remélem, új korszak kezdődik a magyar- vatikáni kapcsolatokban" — mondta elindulása előtt az MTI-nek. A Szentszék és a Magyar Köztársaság kapcsolatainak helyreállítása előtt az Országgyűlésben minap meghozott lelkiismereti és vallásszabadsági törvény elfogadása hárította el az utolsó akadályt. Ez az a jogi garancia, amely egyenrangú felékké változtatja az egyházat és az államot, és amely alapvető emberi demokratikus jogként szavatolja a hívők vallásszabadságát. Ez ugyanis korántsem abból áll, hogy a templomok nyitva vannak, és aki akar, vasárnap mehet misére. Többnek kell lennie - amint ezt II. János Pál pópa több Írben is kifejtette. Mindenfajta hátrányos megkülönböztetés nélküli emberi jognak. A hitoktatásban való részvétel, a katolikus (vagy református) iskolába járás, általában a vallásosság nem lehet semmiféle szempontból hátrányos megkülönböztetés forrása. Az egyháznak pedig magának kell döntenie saját dolgaiban, például arról, kit neveznek ki vezető tisztségekbe, az állam mindenfajta gyámkodása és beleszólása, ellenőrzése nélkül. A „főkegyúri jogokról" vaió lemondás a demokratikus jogállam egyik feltétele és ismérve. Az sem véletlen, hogy — Lengyelország, a pápa szülőhazája után — először Magyar- országgal történik meg először a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása. Szinte jelképes ez, hiszen a „kis lépések politikáját" is Budapesten kezdte el annak idején Casaroli. Jelképesen, de nem véletlen. A jogállamiság kialakítása, az a törvényes biztosíték, amiről szóltunk, ugyanis Magyarországon született meg legelőször. A törvény az utolsó pillanatig alakult, és félő volt, hogy a választások előtt végóráit élő, agyonterhelt parlamentben nem jut rá kellő idő. A szöveg végső formáját a vatikáni szakértők tanácsai is befolyásolták - értesülhetett e sorok írója vatikáni hivatali köröktől. Történelmi korszakot zár le a diplomáciai kapcsolatfelvétel, egyben újabb korszakot nyit. Ebben a korszakban a demokratikus jogállam kiépítése és megszilárdítása a feladat. Az egyházak, köztük a katolikus egyház ebben szerepet játszhatnak, s mint Casaroli nyilatkozata sugallja, meg is van a szándék erre. Természetesen nem úgy, hogy pártot alapit. „Az egyház nem vesz részt közvetlenül a politikában, nem ez a hivatása" - mondja a bíboros. Amit az egyház hivatásának érez, az a lelkek és tudatok formálása. „A demokrácia nemcsak politikai kérdés, hanem értékek összessége és morális-etikai tartalommal is kell bírjon” - mutat rá Casaroli. Az egyén tisztelete, az egyenlőség, a szociális gondoskodás elve - csupa olyan érték és elv, amelyék érvényesülése az állami intézményeken múlik, ugyanakkor erkölcsi-tudati nevelő- munkát is igényel. Az egyház a társadalom erkölcsi szintjének emelésével a demokráciát erősíti és építi a maga módján. S o bibiros fél szóval utal még a pénteken aláírandó, kapcsolatfelvételt rögzitő nyilatkozat egy másik mozzanatára is. Az intézményesült és szentesített kapcsolatok lehetővé teszik, hogy az állam és az egyház tisztázza és megbeszélje közös dolgait, és rögzítse ezt egyfajta konkordátumban. Korábban ezt a konkordátumot a kapcso'atfelvé- tel egyik feltételeként kezelték- A Vatikán azonban rugalmasan változtatott álláspontján: most már ezt a Budapesten székelő pápai nuncius tárgyalja meg, és készíti elő. Akad kényes mozzanat is e látogatás kapcsán. Sókan számon kérik a Szentszéken itt a kapcsolatok felvételekor Mind- szenty ügyét: olyanók, okik máig nem tudták elfogadni, hogy a pápa 1976->ban üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, megfosztva Mindszentyt tisztségétől, s ezzel kicsit mártírglóriájától is. Casaroli ezért köti össze a diplomáciai kapcsolatfelvételt Esztergomban a Mindszenty tér avatásával és a megemlékező istentisztelettel. A magyarországi látogatást hamarosan csehszlovákiai követi, mert helyreállnak a csehszlovák-vatikáni kapcsolatok is. II. János Pál a kelet-európai változásokat az egyház diadalának tekinti legutóbbi beszéde szerint. Casarol.inak pedig többen azt mondták: most megkoronázza életművét (hiszen életkora folytán vissza kell hamarosan vonulnia). „Igen, legalább szépen fejezem be pályafutásomat" — válaszolta. Azzal a tudattal teheti, hogy maradandó művet hagyott, és sikerült befejeznie. Magyar Péter (Róma) (Folytatás az 1. oldalról) Áttérve a konzultáció tárgy- sorozatára, oz ideiglenes köz- társasági elnök úgy vélte: a békés átmenet választásokig terjedő időszakának legfontosabb kérdéseit ketlene megvitatni a fórumon. Ugyancsak a tárgysorozathoz kapcsolódóan kért szót Csengey Dénes, aki az MDF elnökségének napirendi javaslatait tolmácsolta. Szerintük a konzultáción három nagyobb kérdéskört kellene megvitatni. Az első ilyen lényeges kérdésnek ítélte, hogy március 25-ig rendeljenek el árstopot az alapvető élelmi szerekre, hogy az áremelkedé sek miatt ne alakuljon k olyan helyzet, amely veszélyez tetné a választások légkörét Hasonló fajsúlyú megvitatandó kérdésnek tartotta a nemzeti önkormányzati vagyon védel mének megoldását, valamint azt, hogy a választási kam pány idején semmilyen had gyakorlatot ne engedélyezze nek az ország területén. A konzultáción részt vevő pártok képviselői Szűrös Má tyás javaslatára megállapod tak abban, hogy az Ország gyűlés előtt álló feladatokról ehhez kapcsolódóan a köz igazgatási, illetve az államap parátus működéséről, a szó ciális problémákról, továbbá a választások előkészítéséről folytatnak eszmecserét. Ezt követően Németh Miklós és Fodor István röviden ismertette az Országgyűlés februári ülésszakára tervezett programot. Ez tíz, többségében törvénymódosító törvényjavaslatot tartalmaz a kormány előterjesztésében. Tervezik továbbá, hogy 11 önálló képviselői indítványt, valamint parlamenti bizottsági javaslatokat is megtárgyalnak. Az első témáról lezajlott több mint kétórás és meglehetősen csapongó vélemény- cserében a pórtok általában azt szorgalmazták, hogy az Országgyűlés valóban csak a feltétlenül szükséges törvényeket tárgyalja meg. Kiczinger Ferenc, a Független Szociáldemokrata Párt képviselője például úgy fogalmazott: „a parlament vegye végre észre, hogy már csak gondnoki teendők ellátására van jogositvá- • nya". A vita egyébként többnyire az árak átmeneti befagyasztásának lehetőségéről, illetve konkrétan a választójogi törvényről folyt. Egyebek között arról, hogy mihamarabb töröl - iék el a kopogtató cédulák, ajánlási szelvények rendszerét. A Centrumpártok Nemzeti Szövetsége olyannyira követelte ezt, hogy kijelentette: ellenkező esetben nemzeti bojkottra hívja a népet, vagy megóvja a választásokat. ♦-ó- MOSZKV A: Moszkvában szerdán megkezdődött a csehszlovák-szovjet csapatkivonási tárgyalások második lordulójo. A szovjet delegációt Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes, a csehszlovák küldöttséget ívzen Vacek külügyminiszter-helyettes vezeti. \ Ismét kötőgépbemutató A DOMBÓVÁRI FÉSZEK ÁRUHÁZBAN FEBRUÁR 9-ÉN 10-18 ÓRÁIG. A KÖTŐGÉPEK A HELYSZÍNEN MEGVÁSÁROLHATÓK! Minden érdeklődőt szeretettel várunk! FESTEK MagyarországVatfkán:
