Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-08 / 38. szám

1990. február 8., csütörtök Dunántúli napló 3 Alakuljanak bérlő­közösségek A lakásbérlők Országos Egyesületének felhívása Tisztelt Bérlőtárs! Az Országgyűlés 1989. december 20-án elfoga­dott határozata szerint a lakbérek 1990, február 1- jétől - a lakosság terhel­hetősége és a lakások komfortfokozatának figye­lembe vételével - átlago­san 35 százalékkal növe­kednek. A parlament a fenti-ha­tározaton kívül támogatta a kormány azon javasla­tát, hogy az állami bér­lakások 1990-ben önkor­mányzati tulajdonba ke­rüljenek. Ezek az önkor­mányzatok saját hatás­körben határozhatják meg a bérlakások értékesítésé-' nek ütemét, feltételeit, az ingatlankezelés módját és szervezetét, a bérbe adók, bérlők jogait, kötelezett­ségeit, illetve a lakbérek- mértékét. Az önkormány­zati tulajdon bevezetésé­vel egyidőben megszűnik az ingatlankezelő szerve­zetek államigazgatási fel­ügyelete is. Arra való tekintettel, hogy a meszesi lakóterü­leten zömmel kiskeresetű dolgozók és nyugdíjasok élnek, és akik számára a beígért (rosszemlékű lak­bél hozzájáruláshoz hason­ló) lakbértámogatási rend­szer - a vi>- és csator­nadíj bevezetése, a fűtés - és egyéb lakásrezsiköltsé­gek növekedése miatt - mem akadályozhatja meg a további elnyomorodást, szükség van arra, hogy létrehozzuk az épületen­kénti, háztömbönkénti (esetleg lakótelepi) bérlő- közösségeket. E bérlőkö­zösségek segítségével kí­vánjuk bebizonyítani, hogy az 1990. február 1-jéig ér­vényben lévő lakbérekből - a tulajdonosi szemlélet révén - az épületek fenn­tartása, tisztán tartása, ál­lagmegóvása biztosítható. Amennyiben a felhívás­ban leírtakkal azonosulni tud, úgy szíveskedjen a kérdés megtárgyalására összehívott megbeszélésen 1990. február 8-áh, csü­törtökön 16.30-kor a ‘Pécs- Meszes, József A. Műve­lődési Házban megjelenni. Lakásbérlők Országos Egyesülete Fakitermelés a Mecsekben Fotó: Läufer László Nem megalapozottak az erdők pusztítását állító vádak A Pécsi Erdöieliigvelóség véleménye A Dunántúli Napló a közelmúltban többször is foglalkozott az erdőgaz­dálkodásnak lakossági ér­dekeket is érintő problé­makörével, különös tekin­tettel a mecseki erdőkben folyó - túlzottnak ítélt - fakitermelésekkel. Baranya erdősültsége 23 százalék az országos 18 szá­zalékkal szemben. Területe az utóbbi tíz év átlagát tekintve több mint 200 ha-ral növe­kedett évente. Ez a mezőgaz­daság által gazdaságosan nem hasznosítható parlag- területek beerdősítéséből szár­mazik. Ennek további növelé­sét nem az erdősítésre váró területek nagysága, hanem el­sősorban a célcsoportos álla­mi 'beruházás korlátozott le­hetőségei szabják meg. Az erdőkben az Erdőterve­zési Iroda által készített kö­zéptávú, általában 10 évre szóló erdőtervek alapján gaz­dálkodnak. A középtávú erdő­terveket —, amelyeket a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hagy 'jóvá -, az erdőgazdálkodók bontják le éves tervre, amely az Erdő- feíügyelőség engedélyezésével válik végrehajthatóvá. A terv­szerű erdőgazdálkodós felett az Erdőfelügyelőség őrködik. Erdőgazdálkodásunkban te­hát szigorú szabályok érvé­nyesülnek, amelyek nem en­gednek teret az erdővel való visszaélések lehetőségeinek. Az erdőtörvény alapkövetel­ménye, hogy a kitermelt erdő helyén legalább Olyan minő­ségű erdőt kell nevelni, mint amilyen a letermelt faállo­mány volt. A 'letermelt erdő­területen tehát új erdőt ho­zunk létre, így a gyakran el­hangzó erdők pusztítása vagy irtása kifejezések nem fedik a valóságot. A viták szakmai körökben — és egyre inkább társadalmi szinten —, ott vannak, hogy az erdőt milyen módszerekkel és mikor termeljük ki. Az erdőnek pótolhatatlan környezetvédelmi és közjóléti szerepe van, amelynek jelen­tősége a növekvő káros kör­nyezeti hatások következtében! egyre fokozódik. Ezért a jövő erdőgazdálkodásának -, első­sorban a meglévő természet- szerű erdeinkben -, messze­menően figyelembe keli venni az erdők környezetvédelmi és 'közjóléti szerepét. Ugyanakkor a fa -, amely megöregszik és elhal1, mint minden más élő szervezet —, fontos nyersanyag. Alapvető erdők, hogy még iparilag hasznosítható állapotban ki­termelésre és felhasználásra kerüljön. Környezetkímélő technológi­ák átkai ma zásával, az erdő tűrőképességét meghaladó és term é szét szerű erd őga zd á I ko - dóst akadályozó túlzott vad­létszám apasztásóval, vala­mint a természetes felújító vá­gások lehetőség szerinti ki- terjesztésével meg kell találni az egyensúlyt a környezetvé­delem, a lakossági igények és a nyersanyagtermelés között. Mindez jelenlegi, nehéz anya­gi helyzetünkben a gazdálko­dók számára súlyos többlet- költségeket jelentene. E cél­kitűzések - a nyereségérde­keltség megszüntetése mellett —, az erdőgazdálkodás új pénzügyi alapokra való helye­zését igénylik. Korábban az erdő közjóléti- környezetvédő szerepe koránt­sem volt olyan jelentőségű, mint napjainkban. Erdőtörvé­nyünk közel 30 éves, még a tervutasításos rendszer szel­lemében készült. Az erdő szerepében a fá­nak, mint megújítható nyers­anyagforrásnak a fontosságát hangsúlyozza. Ez érvényésül tervezés és a felügyelet tevé­kenységét meghatározó, belső szabályokban is. Az erdőtörvény megújítása folyamatban van, amelynek tervezetét társadalmi megvita­tásra adták közre. A sokat bírált, koncentrált tarvágások megakadályozására a terve­zett 5 ha-'ban szabja meg az egy helyen végezhető tarvá­gás felső határát. Bízunk 'benne, hogy az új: erdőtörvény már egyértelműen elkülöníti az erdőnek az adott térségben ténylegesen és el­sődlegesen betöltendő funk­cióját is. Gondjaink 'tehát korántsem csupán helyi jellegűek. Az er­dőfelügyelőségnek a Környe­zetvédelmi Minisztérium fenn­hatóság alá való helyezése önmagában még nem oldaná meg a gondokat. Az erdőgaz­dálkodásnak, mint ágazatnak, a helyét kell meatalálnunk. Ezzel együtt a belső problé­mákat összefogással, egymás iránti toleranciával magunknak kell megoldani. Hardi László, a Pécsi Erdőfelügyelőség igazgatója Kér éve ázik az alagsor A házmester többször is jelentette Megjelent egy kép — másnap intézkedtek Hazafi Zoltán a Váci Mi­hály utca 4. szám alól telefo­nált: ha esik az eső, úszik az alagsor. A felesége a házfel­ügyelő, már többször bejelen­tette a PIK-nek: folynak az esővízelvezető-csövek. Az első kivizsgálási jegyzőkönyv 1988. március 3-án készült, az utol­són 1989. március 8-i dátum szerepel. A jegyzőkönyvek ta­núsága szerint a hibát ugyan felvették, de kivizsgálásra, ja­vításra nem került sor. A víz­ben álló egyik alagsori helyi­ségről lapunkban is megjelent egy kép.- A házkezelőségtől a mű­szaki vezető már aznap kint volt, amint meglátták a fotót az újságban — mondja Hazafi Zoltánná házfelügyelő. - Sze­rinte mi ezzel a képpel lejá­ratjuk a PIK-et. Két éve, ami­óta itt házmester vagyok, rendszeresen bejelentettem, hogy rosszak a csövek, folyik a víz. Nem történt semmi. Té­len is elázott az alagsor, tönk­rement az egész évre előre megvásárolt krumplink, hagy­mánk, zöldségünk. A biztosító felmérte a kárt, és a legna­gyobb meglepetésünkre de­cemberben ki is fizette, pedig a PIK-től nem kaptuk meg a kért igazolást. A csöveket megjavítani többször is kint voltak. A kiküldött kőművesek azonban legtöbbször nem csi­náltak semmit, mert értelmet­lennek tartották, hogy újabb és újabb betonréteget vigye­nek fel a már meglevőre, ami rövid időn belül úgyis megre­ped. Két hete, pénteken is elúszott az alagsor. Hajnali kettőig hordtuk ki vödörben a ronggyal felszedett vizet. A Váci Mihály utca 2-4-6. számú házak alagsorában doh­szag terjeng. A falakon barna csíkok, addig ért a víz. A ket­tes lépcsőház legnagyobb kö­zös helyiségében, a játszótér felőli fal salétromos, nem egy helyen hiányzik már a vakolat is. A mennyezeten hatalmas vízfolt, a villanyvezeték és a bura mellett csöpög a víz. — Két hete, péntek este fél tíz és tíz óra körül kétségbe­esésünkben felhívtuk a válla­lat vezetőit — folytatja tovább Hazafi Zoltán. — Nem arra számítottunk, hogy azonnal in­tézkednek, de arra igen, hogy legalább ígéretet kapunk, or­vosolják a gondjainkat. Nem ez történt. Egyedül dr. Kutas Éva gazdasági igazgatóhelyet­tes ígérte meg azt, hogy más­nap reggel kiküldi a gyors- szolgálatot. Ki is jöttek, de éppen villanyszerelők voltak ügyeletben, a kőműves mun­kához ők nem értenek. Dol­guk végezetlenül elmentek. Már két éve szó van arról, hogy elöregedtek a csövek, ki Ikell cserélni az összesét, akkor még volt is rá pénz, miért nem csinálták meg? A ház­ban, amit tudok, megszerelek, de csövet cserélni én sem tu­dok. A házfelügyelő számít rá, hogy ezek után nem kap sem jutalmat, sem fizetésemelést, és állandóan hibát keresnek majd a munkájában. A PIK intézkedett. Ismét kőművesek jártak a házban, újrabetonoz­ták a csöveket, a szakember is kétségekkel végezte el a kiadott tűzoltómunkát. Levél érkezett a PIK-től is, amelyben kifogásolták a meg­jelent fotó alatti képaláírás egyik mondatát. Helytelen és valótlan szerintük, hogy az épület házmestere már két éve hiába jelenti be a hibát a PIK-nek, nem történik semmi. Rabb Péter, a PIK műszaki igazgatóhelyettese a követke­zőket írja levelében: 1989 márciusa óta a PIK a beje­lentések nyomón a szükséges javításokat elvégezte. A soro­zatosan jelentkező hibák azonban arra utalnak, hogy az épület alagsori esővízgyűj­tő-vezetékét helytelenül alakí­tották ki. A hiba teljes kija­vítása az egész rendszer fe­lülvizsgálatát és szakszerű cseréjét indokolja, ami 300- 400 000 forintba kerül. A szű­kös anyagi lehetőségek miatt eddig csak az azonnali hiba- elhárításra volt lehetőség. A most előállt helyzet miatt a végleges megoldás nem tűr további halasztást. A PIK válaszában elismeri, hogy tarthatatlan a helyzet. Kérdés csak az, hogy a cső­cserére végül is mikor kerül sor? Sz. K. —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Kár Az országban több helyen szándékos provokációk színezik a választási kampányt. Több városban betörések következtében eltűnt néhány párt pénze, lába kelt ügyiratoknak és másnak. / Mindeddig úgy gondoltuk, Baranya kivétel. Tegnap hallottuk, hogy az egyik párt pécsi bérelt irodájában levő telefon zsinór­jait szétszaggatták, a fiatal párt irodájához vezető útbaigazító táblákat (sokadszor) letépték. Reméljük, először és utoljára tudunk ilyesmiről beszámolni. Nyugi: nem ÁIDS Aggódó anyuka telefonált, hogy fiát osztálytársaival együtt kötelezték arra, hogy kedden délután a megyei vértranszfú­ziós állomáson jelentkezzen vércsopertvizsgálatra. Mivel az anyuka szerint a srácnak - aki j Nagy Lajos Gimnázium tanulója - kötelezővé tették a megjelenést, de semmi mást nem voltak hajlandók az is­kolában mondani a dologról, ezért ó élt szülői jogával, és nem engedte el. Mint mond­ja, nem volt ezzel egyedül. „Minden 1973-ban született középiskolás fiút berendelnek a véradóba, s úgy vesznek vért, hegy még a személyi számukat sem kérik tőlük. Jó lenne, ha utánanéznének a dolognak, mert attól félek, AIDS-ről lehet szó." Vége A terveknek .megfelelően február harmadikán lényegé­ben befejeződött a népszám­lálás hazánkban. A népszám­lálásban részt vevő hivatalok kérik azokat az embereket, akiket eddig a számlálóbizto­sok nem kerestek meg, hogy február 20-ig jelentkezzenek a lakhelyük szerint illetékes vá­rosi, községi tanácsokon. A népszámlálás előzetes adatait egyébként a KSH márciusban nyilvánosságra hozza. A baranyai helyzetről kér­deztük dr. Molnár Istvánt, a Panel Sajnos, mint az jóelőre lát­ható volt, nem kis riadalmat keltett két napja megjelent „Figyelem: újabb lakásbot­rány" című írásunk. Rovatunk is jó néhány telefonhívást ka­pott az ügyben, de mint hal­lottuk, a PIK és a házkeze- lőségek sem unatkozhattak kedden délelőtt. Ráadásul — s megint csak azt kell írnunk, sajnos, hiszen ez is bizonyítja, igen nagy és valós problémáról van szó - senki nem tiltakozott az írás miatt, a hozzánk telefonálók inkább további információkat szerettek volna hallani. Bok­Utánanéztünk. A vértransz­fúziós állomás vezető főorvo­sa, dr. Kerekes Endre meg­nyugtató válasszal szolgált: — A honvédelmi oktatásra kötelezetteket a honvédség ré­széről vércsoportvizsgálatra kö­telezték, tehát szó sincs arról, hogy mi rendeltük volna be a gyerekeket. A vizsgálatot minden héten a keddi napo­kon végezzük, s valóban a város minden részéről érkez­nek 1973-ban született fiatal­emberek. Sorozás előtti vérvé­telről van tehát szó, az AIDS- vizsgálat szóba sem került. Nem valós, hogy nem kérünk adatokat, hiszen minden fiú azzal a személyi lappal ér­kezik hozzánk, amit az iskolá­ban kiállítottak neki. megyei tanács osztályvezető­jét:- Pillanatnyi adataink sze­rint elsősoiban Pécs külső területein élők közül vannak több százan olyanok, akiket számlálóbiztosaink nem talál­tak meg. Kérjük, jelentkezze­nek, Kérdésükre megemlítem, hogy a megyei népszámlálás mintegy hatmillió forintba ke­rült. Ezt az összeget már meg­kaptuk a Központi Statisztikai Hivataltól, így a mintegy 1800 kérdezőbiztos és területfelelős is kézbe veheti jól megérde­melt pénzét március elejétől. rétás András, a 19-974-ről pél. dául arra hívta fel figyelmün­ket, hogy jó lett volna, ha megemlítjük: nem csupán ta­nácsi lakások épültek pane­lekből, jócskán akad magán­kézben is ezzel a .technológiá­val készült lakás. A kedden megjelenteknél több információval egyelőre mi sem rendelkezünk. ígére­tet kaptunk viszont Németh Pétertől, a PIK igazgatójától arra, hogy pénteken válaszol kérdéseinkre. Az írást egyik hétvégi számunkban olvas­hatják. Változó határőrség 92 millió útlevelet kezeltek a határőrök hazánk szélein 1989-ben. Illegálisan, az úgy­nevezett zöld határnak 33 ez­ren vágtak neki, köztük 15 ezer erdélyi menekült és 11 ezer keletnémet állampolgár érkezett. Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy hazánkban 1995- től kizárólag hivatásos határ­őrök teljesítenek szolgálatot. A baranyai vonatkozásokról kérdeztük Lovász József ezre­dest, a pécsi határőrség ke­rületparancsnokát:- A pécsi határőrkerületnél, melynek egy része Somogyba is átnyúlik, jelenleg mintegy ezer sorkatona, körülbelül 200 hivatásos tiszt és tiszthelyettes és mintegy 100 polgári alkal­mazott teljesít szolgálatot. Terveink szerint még ez év­ben, mohácsi központtal, a központi előírásoknak megfe­lelően az útlevélkezelést és a járőrszolgálatot hivatásos tiszt- helyettesek, zászlósok és tisz­tek végzik és felügyelik a vízi közlekedésben is. Kísérleti jel­leggel, tapasztalatszerzés miatt is gondolkodtunk ezen az át­szervezésen, ugyanis területün­kön 1994-ig kívánunk áttérni arra, hogy a határőrizettel kapcsolatos teendőket kizáró­lag hivatásosok végezzék. En­nek előnye — mint az Európa legtöbb országában már be­bizonyosodott, hogy stabil, ál­landó emberekre számítha­tunk, no, és számításaink sze­rint a költségeink egyharma- dával csökkenhetnek. I Erdőtervek, erdögaxdölkodäs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents