Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-27 / 57. szám

2 Dunántúlt napló 1990. február 27., kedd Ma összeül az Országgyűlés Napirenden: a nemzeti kisebbségek képviselete, a vagyonelszámolás Már a ciklus zárásának (két­ségtelen árnyékában ül össze kedden az Országgyűlés, hogy a négy napra tervezett ülés­szakon a honatyák 'megkísé­reljék a lehetetlent: bevégez­ni mindazt a messzire tekintő törvényhozó munkát, omit a politikai átmenet érdekében halaszthatatlan fontosságúnak ítélnék, előkészítve a közjogi talajt a választások után maj­dan összeülő parlament és kormány számára. S bár a közszolgálati tör­vény nagyon fog hiányozni a végső leltárból, az egypárti szellemben startoló, de menet közben átalakuló törvényhozó testület valóban példás mun­kát végzett. Akkor is, ha so­kan e parlament legitimitását megkérdőjelezték — s tették ezt nem minden ok nélkül. Kétségtelen, hogy olyan fon­tos törvények megalkotásához járult hozzá, amely a plura­lista demokrácia alapjait je­lenti. Említhetnénk a pórttör- vényt, az Európa felé nyitó alkotmánymódosítást, a válasz­tójogi reformot, a népszava­zásról szóló jogszabályt, s az alkotmányvédő, új intézmé­nyek között az alkotmánybíró­ság létrehozását. A mostani ülésszak napi­rendjén szintén fajsúlyos té­mák sora szerepel. A hon­atyák várhatóan megtárgyal­ják a közigazgatási bírásko­dás, a nemzeti és nyelvi ki­sebbségek országgyűlési kép­viseletének kérdését, módosít­ják a Büntető Törvénykönyv gazdasági bűncselekményeket érintő passzusait, ritkítják a közigazgatást gúzsba kötő jog­szabálydzsungelt. Napirenden a családi pótlék teljes körűvé tétele, s az oktatási törvény reformja. Ez utóbbi az alap- és középfokú oktatás szerveze­ti rendjét még nem éninti, ám az eddigi vitából az is kitűnt, hogy az egyetemi felvételi vizsgák eltörlése akár már 1992-től is várható. De e törvényjavaslatokon kí­vül számos képviselői indít­vány is megvitatásra kerül, így például egy jóvátétel! tör­vény terve, a köztársasági el­nökválasztás módjának újbóli megfontolása. S aligha téve­dünk, ha úgy gondoljuk, hogy ezen az ülésszakon jobbára azok a honatyák lesznek a legaktívabbak, akik újra in­dulnak a mandátumért folyó versenyben. A két legnagyobb visszhan­got kiváltó napirend várha­tóan a legfőbb állami szám­vevőszék elnökének beszámo­lója, valamint a nemzetiségek parlamenti képviseletének kér­dése lesz. A számvevőszék el­nöke feltárja a honatyák előtt a volt MSZMP vagyonáról tör­ténő elszámolás vitatott kér­déseit, s bizonyára reális kompromisszumként értékelné, ha a parlament elfogadná a beszámolóját, s egyben meg­bízná, hogy a népszavazás szellemében folytassa a va­gyonelszámoltatást. E kérdés kapcsán szinte biztos, hogy szóba kerül a volt állami és pártvezetók vagyonnyilatkoza­tának kérdése. A legutóbbi parlamenti ülésszakon komoly gondot Oko­zott a honatyák távolmaradá­sa a szavazástól. Egyesek már valóságos képviselői obstruk- cióról beszélnek az üres pad­sorok láttán. Kár lenne, ha a cikluszárás felé közeledve, nem a napirenden szereplő téma, de esetleg a szavazatképte­lenség szolgálna úja'bb szen­zációval . . . A parlament az átmenet zök­kenőmentes biztosítása érde­kében a házszabályokat is mó­dosítani kívánja. Az új ügy­rendi előírás az összeülő par­lament első munkanapján lép­ne hatályba. A bizottsági viták tanulsága alapján bizton állítható, hogy a nemzetiségek képviseleti jo­gáról vita várható. A vá­lasztási törvény ugyanis ezt a (kérdést nem rendezi kielégí­tően, s az utolsó pillanatban már úgyszólván lehetetlen min­denki számára megfelelő megoldást találni. A kormány kompromisszumos javaslata úgy szólt, hogy akárhány tagot számlál is egy nemzeti kisebb­ség, csak egyetlen képviselőt juttathat be a parlamentbe . . . így a törvényjavaslat nyolc ki­sebbségi honatyát vesz figye­lemébe, akiket a választásokat követően ,,hívnának be". Ez­zel bővülne oz amúgy is ma­gas — 386 képviselőt számlá­ló, s várhatóan évi több mint 1 milliard forintos költségve­tésből gazdálkodó — parla­ment létszáma. A nemzetiségi szövetségek viszont az arányos képviselet mellett törtek lándzsát, ezért könnyen előfor­dulhat, hogy tökéletes meg­oldás hiányaiban az átmeneti megoldásra tett javaslat sem nyeri el a honatyák többségé­nek tetszését. Ez esetben az új parlamentre marad e fon­tos kérdés rendezése is. Az új parlament a piacgaz­daság, a jogállamiság irányá­ba mutató törvények egész so­rát fogja megörökölni. A ma­gasztos célok, s gazdasági el­képzelések anyagi fedezetét vi­szont sajnos nem örökölheti meg a kongóan üres állam- kincstárral leköszönő elődjétől, az egypárti talajon fogant, de akár reformországgyűlésnek is minősíthető parlamenttől. Bodnár Lajos ———— A Szentlőrinci Állami Gazdaság megkezdte a korai vetőburgonya fémzárolását. Házikertek, kiskertek tulajdonosai számá'a 13 és 14 Ft/kg-os áron kapható a ko-oi, hajtatásra alkalmas piros héjú Rubinia és Cleopátra fajta. Megvásárolható a vajszlói burqonyafeldolgozó üzemben hétfőtől oéntekiq 8-15 óráin. szombaton 8—12 áráig. --------­Kö zpontifűtés-szerelési, karbantartási (kazánházak, új központok) technológiai és csőszerelési munkák végzését RÖVID HATÁRIDŐVEL, IGÉNYES KIVITELBEN, GARANCIÁVAL VÁLLALJUK, Pécsett és egész Baranya megyében is. Érdeklődni: a 27-980 telefonszámon lehet. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) rium és az igazságügyi tárca szakemberei felülvizsgálták 1945-től napjainkig az állam­polgárságtól megfosztó hatá­rozatokat. 1947 és 1953 között mintegy 1500, 1957 és 1981 között pedig 200 külföldre tá­vozott személy ellen hoztak ilyen döntést, összesen mint­egy 1700 személyről van szó, sok ismert művészről, tudós­ról, kutatóról vagy más szak­terület kitűnő művelőjéről. A felülvizsgálat során megálla­pították: ezek az ítéletek nem feleltek meg a hatályos tör­vények előírásainak, s még kevésbé a jelenlegi jogelvek­nek. A Minisztertanács úgy határozott: törvényjavaslatban indítványozni fogja ezeknek az ítéleteknek a megsemmisíté­sét. Az ülésen a kormány átte­kintette bizonyos élelmiszerek kivitelére vonatkozó tiltó ha­tározata végrehajtásának ed­digi tapasztalatait. Mint isme­retes, a múlt évben megtiltot­ták a külföldi turistáknak a Magyarországon vásárolt tőke­hús, húskészítmények, étolaj, margarin, cukor, rizs, paradi­csompüré, fűszerpaprika kül­földre vitelét. Mivel jelenleg még nem lehet pontosan fel­mérni, miként alakul az idén a bevásárlóturizmus, ezért a kormány úgy döntött: a tiltó határozatot június 1-jéig min­denképpen érvényben tartja. Ugyanakkor lehetővé tette, hogy az illetékes tárca veze- rtője a turista-, illetve a ke­reskedelmi forgalom alakulá­sának megfelelően a helyzet­hez igazodva rugalmasan in­tézkedjen, adott esetben a tiltás szigorát enyhítse. A Minisztertanács foglalko­zott az ügyészségi nyomozás feltételrendszerének javításá­val is. Az ügyészségi szerve­zetekre ugyanis a korábbinál több feladat hárul, olyan nyomozói teendőket is el kell látniuk, amelyek azelőtt a ka­tonai ügyészség apparátusára hárultak. Ezért a legfőbb ügyész indítványozta, hogy öt városban - Budapesten, Deb­recenben, Győrben, Kaposvá­rott és Szegeden - helyi nyo­mozóhivatalokat állítsanak föl. A többletköltségek finanszíro­zására a költségvetésből 30 millió forintot 'kapnak az ügyészségek. Foglalkozott a kormány a Kossuth- és Széchenyi-díjak adományozásával is. A leg­magasabb állami kitüntetések átadására a március 15-ei Nemzeti ünnep napján, vagy előestéjén kerül sor. összesen 19 egyéni Kossuth-, illetve Széchenyi-díj odaitélését ja­vasolja a kormány. Emellett két kollektíva kap az elképze­lések szerint megosztott Szé­chenyi-dijat, és ezúttal Posz­tumusz-dijakat is adományoz­nak. A javaslat szerint Posz­tumusz Kossuth-dijat 15-en, Széchenyi-dijat 12-en kapnak. A kitüntetésre javasoltak kö­zött van Latinovits Zoltán, Ko- dolányi János, Huszárik Zol­tán, Mórái Sándor. Szóba ke­rült az is, hogy a külföldön élő, nemzetközi hírű tevékeny­séget folytató személyiségek is kaphassanak ilyen kitünte­tést. Március 15-e alkalmából a kormány kiváló és érdemes művészi címeket is adományoz. Az ülésen 27 kiváló és 36 ér­demes művész cím odaítélé­séről döntöttek. Ugyancsak döntés született azzal kapcsolatban, hogy a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetési kötelezett­séggel (kapcsolatos jövedelem- igazolást miként kell elkészí­teniük az állampolgároknak. Mint ismeretes, több képviselő a parlamentben javasolta: az env főre jutó jövedelem meg­állapításába ne számítsanak bele a különböző társadalmi juttatások. Ezt a javaslatot a pénzügyi kormányzat elfogad­ta, s ennek megfelelően a Minisztertanács is az állam­polgárok számára kedvezően döntött, lay nem kell figye­lembe venni a jövedelemiga­zolás elkészítésénél a családi pótlékot, az árvaellátást, a szociális támogatást, a gyer­mekgondozási segélyt és a gyermektartási dijat. A döntés egyébként mintegy másfél milliárd forintjába ke­rül az államkasszának, a költségvetés bevétele a ka­matadóból 6 milliárd forintról 4,5 milliárd forintra csökken. A módosítás visszamenőleges hatályú, vagyis akik • február 15-ig befizették a kamatadót, de az új törvény szerint erre nem kötelesek, visszakapják a pénzt. A külügyi tárca képviselője arról tájékoztatta a miniszter- tanácsot, hogy a szovjet csa­patkivonásról folyó tárgyalá­sok jál haladnak, s előrelát­hatólag március 10-én aláír­ják az erre vonatkozó megál­lapodást. Ezután Bercsényi Botond kormánybiztos adott tájékoz­tatást az MSZP, illetve jog­elődje, az MSZMP vagyonának hasznosításával kapcsolatos állami feladatokról. Elmondot­ta, hogy az MSZP az egész ország területén 2230 ingat­lant adott át az állami szer­veknek hasznosításra. Az át­adott eszközök értéke 6 mil­liárd forint, az ingó vagyon pedig 400 millió forintra te­hető. A kormány tudomásul vette, hogy az MSZP azoknak az ingatlanoknak a (kezelői jogá‘ tartja meg a jövőben, amelyek a politikai munkához feltétlenül szükségesek. (Folytatás az 1. oldalról) kell. Feladatként határozta meg, hogy keressék azokataz embereket, akik most még fél­nek; példaként hozta fel, hogy sokan nem merték az MSZMP jelöltjére adni az ajánlási szel­vényt, ugyanakkor lehet szá­mítani a választások során a szavazataikra, csak ismertetni (kell a pórt célkitűzéseit. Dr. Pozsonyi Attila kiemelte, hogy minden jóérzésű állampolgár figyelmét fel szeretnék hívni, hogy a választások során a hatalomért folyik a harc, nem pedig a lakosság érdekeit képviselő országgyűlés létrejöt­téért. Ezután arról szólt, hogy mi­től tart az MSZMP. Hangsú­lyozta egyebek közt, hogy a tőkés restauráció több terüle­ten is jelentkezik: a gazda­ságban a tőiké nem az or­szág megsegítésére „jön", ha­nem kizsákmányolására. Pél­dául „a Csemege kereskedel­mi hálózatot bagóért akarják megvenni", de a nehézipar, a gépgyártás területén nem­igen van érdeklődés. A me­Korrekt, átgondolt állami döntéseket követelünk - volt olvasható egyebek között a Kossuth téren, hétfőn felvonult Ikarus buszok homlokzatán. A mintegy 1500 tüntető 100 Ika­rus autóbusszal demonstrálta: a hazai járműgyártár, helyzete immár tarthatatlan, a kor­mányzat közbelépése nélkül megoldás sem körvonalazódik. A vállalat dolgozóinak petí­cióját az Ikarus szakszervezeti A Katonai Főügyészség befejezte a nyomozást a Belügyminisztérium lll/lll. csoportfőnöksége - az úgy* nevezett belső biztonsági szolgálat - tevékenységével kapcsolatban. A nyomozás eredményéről dr. Kómán József vezérőrnagy, katonai főügyész hétfőn sajtótájékoztatón számolt be, s ismertette az ügyben hozott két határozatot. A Katonai Főügyészség megálló* pitotta: a belső biztonsági szolgá­lat vezetőit, Pallagi Ferenc nyug­állományú rendőr vezérőrnagy, volt belügyminiszter-helyettest és dr. Horváth József nyugállományú rend­őr vezérőrnagyot, volt csoportfőnö­köt büntetőjogi felelősség terheli azért, mert nem intézkedtek az ál­taluk vezetett szervezet - az al­kotmány múlt év október 23-án ha­tályba lépett módosítása folytán - részben törvénysértővé vált tevé­kenységének megszüntetésére. Ez a mulasztás a szolgálat számára je­lentős hátrányt okozott, így elkövet­ték az elöljárói intézkedés elmu­lasztásának bűntettét. Ugyanilyen mulasztás terheli Horváth István zőgazdasággal kapcsolatban elmondta, hogy ha az 1947-es f öldtulajdo nviszonyokot á 11 ita­nák vissza — mint ez több párt programjában szerepel-, akkor isimét létrejönnének a nagybirtokok, s ezzel együtt a birtokosok, o bérlők, a zsel­lérek. . . Baranyáiban már to­boroznak olyan munkanélküli­vé vált uránbányászokat, akik hajlandók lennének egy na­gyobb földterületen bérmunkás, ként sörárpát termeszteni. Az MSZMP országos alelnöke sze­rint a pénz uralma kerül elő­térbe, s egyre nő a társadal­mi feszültség. Az oktatás, o művelődés területén is azok jutnak előnybe, akiknek pén­zük lesz. Végezetül beszélt a párt helyzetéről — folyamato­san nő a taglétszámuk —, s orról, hogy az MSZMP-nek olyan párttá kell válnia, hogy a dolgozó milliók érdekének képviseletében betölthesse az ellenzék szerepét. Mert arra nem gondolnak, hogy a mos­tani választásokat követően hatalmi tényezők lehetnek. R. N. bizottságának titkára, Kovács György adta át a Parlament­ben Kiss Ernő államtitkárnak, a Minisztertanács hivatala el­nökének. A küldöttség Ígére­tet kapott arra, hogy követe­léseikkel Németh Miklós mi­niszterelnök rövid időn belül foglalkozik, s az érintettek ha­marosan választ kapnak. A petíció átadásának idején ugyanis éppen ülést tar­tott a Minisztertanács. volt belügyminisztert, ő azonban polgári személy, s nem követhet el katonai bűncselekményt. Esetle­ges politikai felelősségének megál­lapítása nem a katonai ügyészség feladata. Az elkövetés körülményei­re - mindenekelőtt az ügy alap­vetően inkább politikai, mintsem büntetőjogi jellegére - figyelem­mel a két nyugállományú vezérőr­nagyot a Katonai Főügyészség meg­rovásban részesítette, s a nyomo­zást megszüntette. Bűncselekmény hiányában szüntet­ték meg a nyomozást Lovas Zol­tánnal, a Fekete Doboz munkatár­sával és Kőszeg Ferenccel, az SZDSZ ügyvivőjével szemben, mivel az általuk filmre vett, illetve át­vett -okmányok - a szakértő véle­ménye szerint - tartalmilag nem képeznek államtitkot. Végvári József rendőr őrnagy ese­tében az államtitoksértés és a „kö­telességszegés szolgálatban" bűn­tettét állapították meg. Az ö ügyé­ben sem emeltek vádat; megrovás­ban részesítették, s a nyomozást megszüntették ellene. Ikarus-tüntetés a Parlament előtt A katonai főügyész sajtótájékoztatója Társaság népi kollégiumok létesítésére A Baranya Megyei Faluszövetség felhívása a pártokhoz, képviselőjelöltekhez Alig másfél hete megalakult Pécsett a Mérei Ferenc Tár­saság, amelynek legfontosabb -célja, hogy életre hívja vidé­ken és falun a népi kollégiu­mokat. E kollégiumokban te­hetséges — 14—18 év közötti — falusi gyerekek számára szeretnének olyan körülménye­ket biztosítani, amelyek előse­gítenék a falusi értelmiség kialakulását, s azt, hogy isko­láik elvégzése után visszatér­ve szülőhelyükre ők is euró­pai színvonalú magyar falu megteremtésének ügyét szol­gálják. Népi kollégiumokat mindenekelőtt a hátrájiyos helyzetű térségekben kíván létrehozni a társaság. Elkép­zeléseik között szerepel, hogy az eddig hagyományos isko­lakeretet áttörve végzik majd e kollégiumokban az oktatást, építve a közösség teremtő erejére is. Egy-egy kollégium létszámát 40—50 főre tervezik. A már megalakult, s egye­sületként bírósági bejegyzés előtt álló társaság tiszteletbe­li elnöke Mérei Ferenc özve­gye lett, elnökévé pedig Csa- log Judit újságírót, pedagó­gust választották, aki kezde­ményezője volt a társaság megalakításának. Tegnap délután Mecsekná- dasdon közös sajtótájékozta­tót tartott a Mérei Ferenc Tár­saság elnöke és dr. Cselkó Ferenc, a Baranya Megyei Faluszövetség elnöke a népi kollégiumokkal kapcsolatos té­mákról. A közös sajtótájékoz­tató nagyarázata: a Baranya Megyei Faluszövetség a kez­deményezés csírájától támo­gatója a népi kollégiumok lé­tesítésének, erről a szövetség választmánya már múlt év ok­tóberi ülésén Így határozott. A tájékoztató helyszine sem véletlen: a népi kollégiumok hálózatának első, mintául is szolgáló intézménye várható­an Mecseknádasdon jön létre. A község tanácsa éppen teg­nap délutáni ülésén fogadta el tanácselnökének dr. Wekler Ferencnek indítványával egyet­értőén, hogy szeptembertől a ma is iskolának használt kas­tély és a volt könyvtár épü­letét a népi kollégium rendel­kezésére bocsátja, s ezen ki- vül pedagógusok letelepülé­séhez ingyenes telkeket bizto­sít. A Mérei Ferenc Társaság ezen kívül az ÉFIS?, a Soros- alapítvány és a Baranya Me­gyei Tanács támogatására is számít. A Baranya Megyei Faluszö­vetség a kezdeményezés támo­gatásán túl (magáévá tette or­szággyűlési képviselőjelöltjé­nek, dr. Wekler Ferencnek in­dítványát, s felhívásban java­solja, hogy a vidéki képvise­lők és a vidéket támogató pártok ajánljanak fel a népi kollégiumok megteremtésére az országgyűlés által a vá­lasztási kompány céljára biz­tosított 100 millió forint kép­viselőjelöltekre eső részének megfelelő összeget. A felaján­lott összegek befizethetők az MBB Rt. 240-10243-0000 szám­laszámra a Mérei Ferenc Tár­saság számára elkülönítve. D. I. MSZMP választási gyűlés Siklóson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents