Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-27 / 57. szám
1990. február 27., kedd Dunántúli napló 3 Befejeződött a Mecseki Szénbányák átvilágítása Nem lefutott a köszéntermelés jövője —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Tiltakozó levél az ÁPEH-nek (Folytatás az 1. oldalról) Mecseki Szénbányák. Sőt az évtized végéig, mint a rémhírekben elterjedt a szászvári bányaüzem bezárására sem kerül sor. A Mecseki Szénbányákat 1963-ban hozták létre, amikor a mecseki szénmedence két vállalatát összevonták. Ez a vállalat, Magyarország egyetlen feketekőszén-termelője, akkor 4,4 millió tonna szenet termelt évente. Később azonban ez 2 millió tonna/évre csökkent. Jelenleg három működő szénbányából (Vasas, Komló, Szászvár) és két külfejtésből termel. A mecseki szén jobb minőségű, mint a Magyarországon másutt termelt barnaszenek, de a bányászati viszonyok az egész medencében rendkívül rosszak. A széntelepek meredek dőlésűek, fejtéstechnikai szempontból zavartak. A bányaveszélyek közül jellemző a gázkitörésveszély, a sújtólég - és szénporrobanás-veszély és a tűzveszély, és fennáll a szilikózis veszély. Ezek együtt a bányaművelést különösen költségessé teszik. A Mecseki Szénbányák vertikálisan erősen integrált vállalat, nagyszámú kiszolgáló egységgel és segédtevékenységgel, amely szinte az ösz- szes, a széntermeléshez szükséges melléküzemi szolgáltatást biztosítja. A vállalat erősen függ az állami dotációtól. A dotációkat 1991-re a tervek szerint megszüntetik, ami a jelen teljesítmények mellett két milliárd forint termelési veszteséget eredményezne. A helyzetet súlyosbítják a romló piaci viszonyok. A szerkezetátalakítás célja, hogy a vállalat pénzügyileg továbbra is életképes maradhasson. — Milyen most a vállalat pénzügyi helyzete? Az 1989 első félévi eredmények nem tartalmazzák az év végén fizetendő ártámogatásokat. Az 1988-ban jelentkező 1 974 millió forintos termelési veszteség 1989 első félévében 255 millió forintra csökkent. Az eredmény javulásában a bevétel növekedése és a költséacsökkentés egyaránt közreműködött. Számos szolgáltató és kiegészítő tevékenységet végző üzem bevételt realizál termékgyártásból, illetve harmadik fél számára történő szolgáltatásokból. A kokszolható szén iránti igény csökken. A Dunai Vasmű importforrásokra kíván "áttérni, a minőség és az ár miatt. Hazai koksz-szénigénye így előreláthatólag 1992-re megszűnik. A szakértők véleménye az, hogy a háztartási brikett iránti igény az ártámogatások csökkenésével, valamint a föld- gáztüzelés elterjedésével párhuzamosan csökkenni fog, 1995-ig hozzávetőleg 25 százalékkal. Nem valószínű, hogy ezt a csökkenést exporttal, vagy más brikettgyártók számára történő szénszállítással ellensúlyozni lehet. A szakértők az alábbi piaci viszonyok előrejelzését adják a Mecseki Szénbányák által termelt szén esetében: A jelenlegi magyar szénárképzés a mecseki kőszenek esetében különösen hátrányos. A szakértőknek a magyar szénárképzéssel kapcsolatos zárójelentésének javaslatai szerint a hazai energiaárakat az egyéb piaci energiahordozók árához igazítanák, és az ár alapja a szénnek a vásárló számára mutatkozó értéke lenne. Ez jelentős mértékben se- gitene a Mecseki Szénbányáknak is. A szakértők becslése 'szerin az erőművi szén ára az 1989. évi 90 Ft/GJ szintről 125 Ft/GJ szintre növekednek, a mosott szén ára 165 Ft/GJ- ről 185 Ft/GJ-re, mig a brikett viszonylag azonos árszinten maradna, 164 Ft/GJ áron. Ezeket a árszinteket alkalmazva, és feltételezve azt, hogy a széntermelésnek csak 1/3-a fog külfejtéses tevékenységből származni (75 Ft/GJ költséggel), a szénelőkészítő üzem előtti 145 Ft/GJ határköltség használható a föld alatti termelő-egységre vonatkozó irányszámként.- A Mecsekben tehát tömegesen újabb munkahelyeit szűnnek meg? t— A Mecseki Szénbányák által alkalmazott létszám vonatkozásában 1993-ig jelentős mértékű csökkenés várható. A szakértők nagyobb csökkenést jeleznek előre, mint a Mecseki Szénbányák. A szükséges föld alatti létszám szintén jelentős mértékben fog csökkenni, és ez enyhíteni fogja a * közvetlen munkahelyen alkalmazott fizikai létszámban mutatkozó jelenlegi hiányt, valamint lehetővé fogja tenni az alkalmazott lengyel vendég- munkások számának csökkenését. A jelzett mértékű létszám- csökkentést, amelyet a közeli uránbánya tervezett bezárása is súlyosbít, gondosan kell végrehajtani annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a szociális és gazdasági hatást. Az angol szakértőknek, jelentős gyakorlata van ilyen vonatkozásban. — A szervezésben és irányításban tehát hihetetlenül kemény feladatot kell /megoldani. Valóban, a szerkezetátalakítási javaslatok sikeres gyakorlati bevezetésének, illetve a további költségmegtakarításnak és hatékonyságnövelésnek lényeges eleme a szervezeti és vezetési rendszer hatékonnyá tétele. A jelenlegi szervezet vertikálisan szokatlanul nagy mértékben integrált. Számos olyan tevékenységet látnak el a vól. lalaton belül, amelyet normális esetben külső szállítóktól rendelnek meg vagy vásárolnak meg. Ez a vállalat irányítását nehézkessé teszi, a termelékenység, illetve a teljesítmények mérését megnehezíti. A Mecseki Szénbányák ősz. szes tevékenysége két jól elkülöníthető csoportba osztható: az egyik csoportba tartoznak azok a tevékenységek, amelyek a széntermelési folyamat köré csoportosulnak, koordináció, biztonság, környezetvédelem vagy más okok miatt csak a vállalat keretében oldhatók meg. A másik csoportba tartoznak azok a tevékenységek, amelyek áruként vagy szolgáltatásként a kereskedelmi forgalomban szabadon megvásárolhatók. A szakértők azt javasolják a Mecseki Szénbányáknak, hogy két külön szervezetet hozzon létre két külön célkitűzéssel: az egyik irányítsa a széntermelési tevékenységet, és célkitűzése legyen a maximális eredményesség, illetve a pénzügyi rentabilitás elérése, a másik irányítsa az összes egyéb tevékenységet, célkitűzése le. gyen a gazdaságos üzemelés, amely a tulajdonjog átruházásához vezet. A széntermelő szervezet vásárolhassa meg szabadon a szolgáltatásokat és az anyagokat bármilyen «forrásból, és ezáltal adjon erős serkentést a kiégészítő szervezetnek a hatékony működéshez. Ilyen típusú elrendezés már részlegesen megvalósult a Mecseki Szénbányákon belül. A széntermelési szervezethez tartoznának az alábbi tevékenységek: szénbányák, szénelőkészítő üzemek, külfejtés, brikettgyár, a Központi Gép. üzem raktárai és a tonbánya. Ezeket a következő önálló gazdálkodási egységekre lehet felosztani :- Komló Bányaüzem és Szénelőkészítő üzem (a szerkezetátalakítás után). Vasas Bányaüzem és Pécsi Szénelőkészítő üzem (a szerkezet- átalakítás után), Külfejtés, Bri. kettgyór. Az összes többi tevékenység fel nem osztható általános tevékenységként működne. Olyan belső gazdasági rendszer szűk. séges, amely arra ösztönözné az önálló gazdasági egységeket, hogy optimizálják teljesítményüket, és biztosítsák a hatékony ellenőrzést. A bányaüzemeknél működő műszakiak egy része a segéd, tevékenységek körében tevékenykedik, ezért őket ennek megfelelően át kell csoportosítani. A szakértők azt javasolják, hogy az erősen centralizált szerkezetet le kell bontani, a vállalati központ létszámát csökkenteni kell. Itt a pénzügyi, a beruházási és a mar. keting tevékenységre, a munkaügyre, az általános könyvelésre és az ellenőrzésre kell koncentrálni. A többi tevékenységet, ezek között a műszaki, tervezési és számlázási mun. kákát az önálló gazdasági egységekhez kell kihelyezni, hogy ott autonóm módon működhessenek. A központi raktárak szerepét felül kell vizsgálni. Amennyiben csak Vét* bánya van, akkor valószínűbb olcsóbb, ha a bányaüzemek tartanak fenn önálló raktárakat. Azok a tevékenységek, amelyeket a Mecseki Szénbányák fenntartani kényszerül (továbbképző központ, nyomda, könyv, tár, kötészet, újságok, kulturá. lis, szociális, sportlétesítmények), a széntermelő szervezet részét képeznék. Az összes egyéb tevékenységet a kiszol. gáló szervezet irányítaná. Azt ajánljuk, hogy csoportosítsák újra a meglévő tevékenységeket (például vonják össze a karbantartási, javítási tévé. kenységet) és alakítsanak külön vállalatokat, ahol ez lehetséges. Minden egyes tevékenységet önálló gazdasági egységként kell értelmezni, és úgy kell tervezni, hogy az ősz. szes irányítási, pénzügyi és számlázási funkciót ezek a különálló egységek önmaguknak végezzék el. A .kiszolgáló szervezet valójában egy ernyőként működne a vállalat kiszolgáló tevékeny, ségei lelett a szerződés, tervezés és beruházás ellenőrzése, valamint általános irányítás és ellenőrzés szempontjából. Ennek fenntartásához igen kis létszámú műszaki személyzet szükséges. Ezek a szervezeti változtatások adnák a legjobb keretet a gyors változásnak és a hatékonyság javításának. Ennek elősegítésére további módosításók szükségesek a teljesítménymérés és az ellenőrzés rendszerén. A magyar számviteli rendszer igen erősen gá. tolja eredmények elérését ezen a téren. Amennyiben a könyvelési rendszert az egyes különálló tevékenységre bontják le, alkalmazzák a személyi számítógépeket és a kereskedelemben kapható szoftvert, ez lehetővé tenné, hogy az információs és könyvelési rendszereket az egyes tevékenysé. gek igényéhez igazítsák. Ezáltal megoldható gz, hogy min. den egyes tevékenység által szolgáltatott szabványosított jelentések egyszerű összegyűjtésével lehessen képet kapni a szervezet, mint egész telje, sítményéről.- Mit tartalmaz az általános szer- kezetátalakítási terv? Az általános szerkezetátalakítási terv teremti meg a Mecseki Szénbányák széntermelő tevékenységének gazdaságosságát. Az általános terv az alábbi részeket tartalmazza:- A Mecseki Szénbányák két szervezetre való bontása a széntermelés és az egyéb segédtevékenységek irányítására. — A széntermelési szervezet (amely magában foglalja a szénbányákat, külfejtést, szénelőkészítő üzemet, brikettgyárat és raktárot) különálló, önálló gazdasági egységekre tagozódik, csökkentett vállalati központi funkciókkal. Ez a szervezet hajtja végre a következő szerkezetátalakítási programot. A Szászvár Bányaüzemet az évtized végén, tehát nem most, 1990-ben, sokkal később bezárja. Az István III. program megvalósítását a lehető leg-> rövidebb időn belül abbahagyja, - Komlón rekonstrukciót hajt végre a munkahelyek koncentrálása és a költségcsökkentés érdekében, és növeli a termelést Vasason. Csökkenti a Komlói Szénelőkészítő üzem tevékenységét, és csak a rostálást .aríja fenn, bezárja a Pécsi Szénelőkészítő üzem flotációs üzemegységét, megszünteti a komlói függőkötélpályát. Befejezi a brikettgyár beruházását, és folytatja a külfejtést és az állami beruházásokat. A kiszolgáló szervezet újra csoportosítja a meglévő tevékenységeket egy ésszerűbb szerkezetben, és ezután üzleti alapon, önálló gazdasági egységekként üzemelteti őket a széntermelési szervezettől és más helyekről kapott megrendelésekért más cégekkel versenyben állva. Jelentős méretű létszámcsökkentésre és ennek aktív menedzselésére van szükség annak érdekében, hogy z lehető legnagyobb mértékig csökkenteni lehessen a kedvezőtlen szociális és gazdasági hatásokat. — Milyen kormányszintű döntésre lesz szükség? A liászprogram lezárása úgy, hogy az eddigi ktemelt állami nagyberuházásként mór folyamatban lévő és hasz. nosuló beruházások, illetve a nem hasznosuló, nem értékesíthető beruházások felszámolása központi keretből befejezést nyerjenek. A szerkezet- átalakítási program javaslatokban (vállalati, BMCL) megfogalmazott nem hasznosuló nagyberuházási létesítmények és a hozzájuk tartozó készletek (István III.-akna, flotáló, nagygépeik), felszámolásra kerülő egyéb létesítmények, eszközök (István I.-, II.-akna, Szé. chenyi-, András-akna, Komló lll-as, IV-es akna és a kapcsolódó bányatérségék). Az eszközselejtezésből és leértékelésből adódó vagyon. veszteségek rendezése, a fel- számolási, rekultivációs munkák költségei. A felszámolt üzemekhez, üzemrészekhez kapcsolódó szociálpolitikai (4000 műszak, baleseti járadék, stb.) bányakár költségek rendezése. A BMCL-tanulmány szerinti járadékfizetési mentesség, valamint a szerkezetátalakítással összhangba hozott új szanálási megállapodás. A leírandó, illetve visszahagyandó szénvagyonok enge, délyeztetése. Irányítási (vállalati) szervezet átalakítása . . . Tehát nem a Mecseki Szénbányák felszámolásáról, csupán átalakítássáról, gazdaságossá alakításáról van szó . . . cemberi táppénz összegét. így a személyi jövedelemadó irreálisan magas, mert már az új sáv szerint vonták le, mely 1990. január 1-jétől érvényes. Amikor jeleztük problémánkat, azzal biztattak bennünket, hogy jövő év márciusában fogjuk a különbözetet visszakapni, amire ez a pénz az infláció következtében már semmit sem ér." Mi is attól tartunk, hogy így lesz . . . jóvá írható hivatalos igazolás nélkül deviza, ha az átutalásból a jogcím megállapítható, vagy aki a pénzt kapta, az összeg jogcímére vonatkozóan szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatot tesz. Lényeges infor* máció, hogy eltörölték azt az előírást, hogy ,a devizaszámlán szereplő összeget csak nem kereskedelmi mennyiségű áru vásárlására lehet fordítani. Az új rendelet szerint tehát lényegében korlátozás néjküt lehet a devizaszámláról külföldi árut behozni, vagy valutáért árusító turistaboltban vásárolni. — Az özvegyek és árvák az elszenvedett kár arányában az ország lehetőségei szerint részesülhessenek anyagi jóvátételben, hogy a magyarországi németek ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint más — nem német nemzetiségű — magyar áííampolgár, aki hasonló jogtalanságoknak volt kitéve. — Minden elhurcolt kapja meg az 500 forintos nyugdíjkiegészítést, függetlenül attól, hogy valamilyen járandóságban részesül-e, tehát az is, aki nem rendelkezik sem sa. jót, sem özvegyi nyugdíjjal. — Az elhurcolásban eltöltött idő arányában minden igény, jogosultat egyszeri anyagi kártalanításban kell részesíteni. Elhalálozás esetén a törvényes öröklés rendje szerint az utódoknak jóvátételt kell biztosi, tani. Az időközben, illetve már korábban elhunytak után a törvényes örökösök részesüljenek egyszeri kártalanításban, (A 60-65 ezer elhurcolt német nemzetiségű állampolgár közül 3900 embert Baranyából vittek el.) Pengő- forint árfolyam Tegnapi számunkban Bárdos H. Imre németországi (Augsburg) olvasónk levelét közöltük. Bárdos úr azt irta: „örülnék, ha 0 magyarokról hiresz- teltek negativ kacsának minősülnének, de kérdezhetem: a Grósz által felvett 1 milliárdnak még mindig nincs nyoma?". A nagy panamákat a saját portánkon kellene keresni - tanácsolja augsburgi olvasónk. Nos, a levél megjelenésének napján keresgélés nélkül is jelentkezett egy pécsi hölgy rovatunknál, (név és cím a szerkesztőségben), aki a következőket mondta el:- A háború alatt Ausztriába menekültem családommal. Magammal vittem 6480 pengőt, amit Salzburgban a bankban helyeztem el. Átválthattam volna schillingre (egy az egyhez volt az árfolyam) de úgy gondoltam, ha turistaként Magyarországra jövök, jó lesz az a pénz még ... A baftki tisztviselő azzal nyugtatott, hogy fedezete van a pénzemnek, több mázsa magyar aranyrudat náluk helyeztek el a menekülő nyilasok. Egyik reggel azonban jött egy autó, beleültettek és hazaszállítottak Magyarországra. Nem tehettem semmit, a pénzem a bankban maradt, még szerencse, hogy papírt kaptam róla. Persze akkoriban még azt is el kellett hallgatnom, hogy külföldön voltam, nemhogy a pénzt kérhettem volna vissza ... A betett pénzről még most is megvan az igazolásom. Nemrégen nálam járt egy német rokonom, akit megkértem, nézzen utána: mi lett az én 6480 pengőmmel, vagy annak a schilling-értékével? Neki azt a választ adták, hogy még az ötvenes években visszaküldték Magyarországra, de az már elértéktelenedett . . . Ráadásul az Élet és Irodalombon olvastam, hogy 1957-ben 29 és fél mázsa aranyat küldtek Rákosiéknak az osztrákok a Magyar Nemzeti Bankba. Ha úgy veszem, abban a 29 és fél mázsában az én 6480 pengőm is benne van . . . Tudom, soha nem kapom vissza már ezt az összeget, de azért érdekes, nem?... Megjegyzésünk: Mi is valószínűnek tartjuk, hogy oz a pénz örökre elveszett. Érdekesnek tartjuk viszont, hogy rövid számolással ezek alapján kideríthető az akkori pengő és a jelenlegi forint közötti árfolyam. Illetve hát számolni sem igen kell. Az aranyfedezetü pengő ugyanis ugyanannyit ért, mint jelenleg a schilling. Feketén: hét forintot... Levelet kapunk a HUNOR dolgozóinak egy csoportjától. Gyanúnk, hogy problémájukra csak az APEH-nél tudnak meg. oldást találni, de mivel valószínűleg nemcsak őket érintik a levélben megfogalmazottak, közzétesszük. íme: „A HUNOR Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat dolgozói felháborítónak tartjuk az APEH azon intézkedését, hogy az 1989. december havi munkabérhez, illetve a január havi táppénzhez adták a de. Devizaszámla liberalizáció Űj devizaszámla-szabályok érvényesek február IS. óta Magyarországon. A Magyar Közlöny 1990/11. számában megjelent pénzügyminiszteri rendelet szerint már nemcsak az ún. 22-es devizaszámla-jogcímre lehet hivatalos eredetigazolás nélkül valutát befizetni. (Eddig ugye a tisztázatlan eredetű pénzeket csak a „külfölditől kaptam ajándékba" című szóbeli vallomással vették be a bankban.) A pénzügyminiszter rendelete szerint ezentúl más jogcímekre (például megtakarított napidij, honorárium) is Málenkij robot: 3900 baranyai Hatvan—hatvanötezer magyarországi németet (német nevű és német származású állampolgárt) hurcoltak el a Szovjetunióba a szovjet katonai parancsnokság 1944. december 22-én kelt 0060, számú titkos katonai parancsa talapján a szovjet katonai hatóságok és a Debrecenben megalakult magyar kormány közötti megállapodása alap. jón. A korhatár a férfiaknál többnyire 16,5 évtől 45 éves korig, a nőknél 17,5 évtől 35 éves korig terjedt. A „mólerrkij robotból" 1-5 évig tartó súlyos kényszermunka lett, s az elhurcoltak egy- negyede-harmada soha nem tért vissza. A „visszatérők" közül 170-en, szombaton, a Magyarországi Németek Szövetségének tanácskozásán állásfoglalást tettek közzé: Állásfoglalásuk főbb pontjai a következők:- Az Országgyűlés mondja 'ki, hogy a magyarországi németek elhurcolása súlyosan sértette az emberi jogokat.- Az Országgyűlés fejezze ki részvétét az elhunytak hozzátartozóinak.
