Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-14 / 44. szám

-V EKinontűit napló 1990. február 14., szerda Sajtótájékoztató a megyeházán (Folytatás az 1. oldalról) A hétfői tanácsülés részlete­sen tárgyalta a megye szerke­zetátalakítási programját. En­nek sarkalatos pontja a végre­hajtáshoz szükséges eszköz- és anyagi feltété1!rendszer kidol­gozása. Megvalósításáról dr. Bognár Zoltán elnökhelyettes a következőiket imondta a tegnapi sajtótájékoztatón. — Mára már bizonyára min­denki előtt nyilvánvaló, ihogy a proibléma levezetésében egyre kevésbé számíthatunk az állami 'költségvetésre. A megye egé- szíénék lesz a feladata egy vállalkozásbarát 'környezet ki­alakítása, amely vonzó a mű­ködő hazai és külföldi tőke számára. A munkahelyteremtő állami táimogatásóknál a jö­vőben hatékonyabb segítséget jelenthetnek a gazdaságos vállalkozásokhoz kapcsolódó állami tőkébeféktetések. Na­gyon .sóik múlik azon, hogy itt a megyében hogyan tudunk élni az elmaradott térség szá­mára biztosított, ma még ke­vesek által kihasznált kedvez­ményrendszer lehetőségeivel. Ami pedig a kérdés szervezeti oldalát illeti, a jövő minden­képpen a vállalkozásokhoz kapcsolódó, azokat elősegítő menedzser- és vállalkozási iro­dáké, a helyi fejlesztésben közvetlenül érdekelt pénzintéz­ményeké. A tanácstestület döntése ér­telmében a szerkezetátalakítási program részeként kerül a kor­mány élé a Mecsek—Villány térség 1991-től kiemelt idegen- forgalmi területté nyilvánításá­nak kérdése is. Az idegenfor­galomnak, a válságágazatokat helyettesítő szerepéről szintén dr. Bognár Zoltán beszélt. — Az idegenforgalom fejlesz­tése feltétlenül lényeges ténye­zője lehet a szerkezetátalakí­tásnak. Mellette szól munka­helyteremtő, területfejlesztő és kultúrsrintemelő voltán túl az is, hogy ennék az ágazatnak ma lényegesen jobb piaca van, mint bármelyik magyar ipari terméknek. Nem várhat­juk viszont csak az idegenfor­galomtól a problémák teljes mególdását, feltétlenül szorgal­maznunk kell a piacképes ter­mékekkel előálló ipari vállal­kozásaikat is. Ilyen lehet az a .magyar—ja­pán vegyesvállalat, amelynek telepítését a Suzuki cég terve­zi Magyarországon. Piti Zoltán tanácselnök adott tájékoztatást tegnap arról, hogy a testület döntése értelmében a tanács Á magyar emigráció életrajza Borbándi Gyula a Művészetek Házában Nemrégiben vehettük kézbe o könyvesboltokban Borbándi Gyula két könyvét is, köztük a magyar emigráció 1945 és 1985 közötti négy évitizedes történe- ténék tényekre alapozott, rész­letes elemzését. Borbándi Gyu­la az egykori Pázmány Péter Tudományegyetem volt hallga­tója, magyar falukutatók lelkes tagja, a Vallás- és Közoktatás- ügyi Minisztérium tisztviselője 1949 elején emigrált Svájcba, ahonnan három évvel később települt át Münchenibe. Egyik alapítója, szerkesztője a Látó­határ című emigráns folyóirat­nak, s 1958-tól az Űj Látóha­tár felelős szerkesztője. Az Új Látóhatár arra töreke­dett, hogy a színvonalas iro­dalmat publikálja, s miivel ál- hatatosan tartották magukat ki­tűzött céljukhoz, a dilettánsok lassan el is kerülték a szer­kesztőségüket, mig az értékes irodalmat művelők egyre in­kább sajátjukénak érezték a folyóiratot. Kialakult az előfi­zetők tábora, körülbelül 1300— 1400 folyóirat talált kéthavonta gazdára, szerte a világon. A múlt időt azért kell használ­nunk, mert, amint tegnap Bor­bándi Gyula pécsi látogatása­kor kiderült, a lap, elérve o negyvenedik évfolyamát, meg­szűnt. Igaz, hogy a magyaror- sági változások hatására az emigráns írók közelebb kerül­tek Magyarországhoz, sokuknak itthon is megjelenik könyve, ta­nulmánya, esszéje, de a lap­nak továbbra is lett volna lét­jogosultsága, hiszen egy érté­kes publikációs lehetőséget je­lentett, melybe a Magyarorszá­gon élő írók egy része is be­kapcsolódott már. Borbándi Gyula úgy nyilatkozott o mű­vészetek házabeli közönségnek, hogy a folyóirat kiadójával, Molnár Jánossal együtt ú(Jy vélték, ők már idősék ehhez a rendszeres elfoglaltsághoz, s nem találtak fiatalabb szer­kesztőket. Borbándi egyébként szorgalmasan dolgozik, folytat­ja a még az ötvenes években elkezdett gyűjtőmunkáját, s ta­lán jövőre meg is jelenik két munkája a nyugati magyar iro­dalom lexikona, illetve a nyu­gati magyar irodalom bib­liográfiája. B. A. Mikro műszaki bolt Pécs Jókai tér 9. Telefon: 25-842 'itii HM 5642 sztereó rádiómagnó J8-9-5tT 6 600 Ft, KAS 5100 autórádiómagnó ÁAVT 2 990 Ft, RD 5686 autórádiómagnó -5-9W 4 290 Ft, SC 1810 rádiómagnó erősítővel .14-5W 10 700 Ft, 2x15 W + 10 db kazetta, Videoton autóhangszóró 1940 Ft, videolejátszók 22 500 Ft-tól, színes televíziók 23 900 Ft-tól 55 500 Ft-ig, videojátékok, számológépek, diktafonok, telefonok 1500 Ft-tól 10 900 Ft-ig, sétálómagnó 1090 Ft, konyhai robotgépek. 8.30—17.30 óráig várjuk kedves vásárlóinkat! II'1 idén 5 millió forint értékű részvényt vásárol az új kft.-tál, valamint közreműködői szán­dékkal egy alkatrészgyártó, il­letve összeszerelő üzem fölépí­tésére, a háttéripairi kapacitá­sók kapcsolatára vonatkozó ta­nulmánytervet készít. A japán fél természetesen várhatóan a legjobb és legolcsóbb ajánlat­tal előálló partnert választja majd. Szenzációszámba menő be­jelentést tett a tegnapi sajtó­tájékoztató végén Varga Mi­hály, a Mecséki Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója, öt és családját az utóbbi napokban több ízben életvesrélyesen megfenyegették névtelen levelek útján, egyszemélyes döntésé­nek nyilvánítva a veszélyes hul­ladékok bodai elhelyezését. A vállalatvezető - aiki egyébként az esetéket jelentette a rend­őrségnek — hangsúlyozta, hogy Boda esetében egyelőre még az alkalmasságot vizsgáló ku­tatásról sincs szó, azt élőbb több illetékes bivatainak kell engedélyeznie, csak utána kö­vetkezhet a szakértői vizsgálat, körvéleménykutatás. 'Egyéni kezdeményezésről szintén nem beszélhetünk, hiszen a kormány már több évvel ezölőtt napi­rendre tűzte veszélyes hulladé­kok esetleges mecseki elhelye­zésének vizsgálatát. Végül a vállalatvezető arra hívta fel a probléma iránt érdeklődők fi­gyelmét, hogy a vállalat és irodájának ajtaja mindig is nyitva állt előttük, szívesen áll bárki rendelkezésére a vita­tott kérdések tisztázása érde­kében. B. B. - K. E. A SZOLNOKI PÁRTIRODA-UGY Rendőrségi sajtótájékoztató A Tisxc-gate néven gyorsan közismertté vált botrány „utő- rezgéseiről” tartottak sajtátájé- koxtatót kedden Sxolnokon, a Jásx-Nagykun-Sxolnok Megyei Rendőr-főkapitányságon. A mostani tájékoxtatónak ax adott aktualitást, hogy buda­pesti diplomáciai körök és egyes külföldi lapok párhuxa- mot vonnak a sxolnoki eset és a hires-hirhedt Watergate ügy között, s ennek során a sze­rintük homályban maradt rész­letekkel kapcsolatban számos kérdést tettek fel, axxal a meg­jegyzéssel, Hogy a választ a bűnüldöző szervektől várják. Kovács Sándor alezredes, me­gyei főkapitány-helyettes mind­ezekkel kapcsolatban azt hang­súlyozta, hogy a választásokkal összefüggő bűncselekményekről a Büntető törvénykönyv mind­össze egyetlen paragrafussal rendelkezik, ebbe ütköző bűn- cselekményt pedig a két férfi nem követett el. így mindkettő­jük csupán jogtalan behatolá­sért és okirattal való visszaélé­sért vonható felelősségre. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Megkezdődött az Európai Önkormányzati Fórum négynapos tanácskozása február 13-án Budapesten, a kormány vendégházában, az Európa Tanács országai, valamint Csehszlovákia, Lengyelország és hazánk közigazgatási szakembereinek részvételével. Képünkön, Thomas Philippovich, az Európai Helyhatósági és Területi Tanács nemzetközi főtitkára, dr. Verebé- lyi Imre belügyminiszter-helyettes és dr. Josef Hofman, az EHTT nemzetközi elnöke. MTI-telefotó-f- RÓMA: Súlyos ítéletet szabott ki kedden a római büntetötörvényszék a magyar heroincsempészekre. Gábor Sándort tizenkét évi, Vághyné Erdőkövy Henriettet nyolc évi börtönre büntették. Mindkettő­jüket pénzbüntetéssel is sújtot­ták. Az ítélet indoklását ké­sőbb teszik közzé (a büntető eliárás szabályai szerint har­minc napon belül). A törvény­szék Ettore Torri vezette ta­nácsa több mint egyórás ta­nácskozás után hozta meg ítéletét. ,Sör-part' „A sör barátainak pártjo” néven új szervezet alakult a csehszlo­vákiai Pilsenben. S hogy nem hírlapi kacsáról van szó, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a „sör-párt" (SPP) a júniusi parlamenti választásokon -is indulni akar. Mint azt a csehszlovák újságok kedden jelentették, a párt - az alapítók szándéka szerint — elsősorban a sörárak csökkentését és a kesernyés nedű minőségének javítását akarják elérni. Ezenkívül az SPP küzd majd a vendéglők magánkézbe adásáért és a „klasszikus" kocsmák fenntartásáért is. Követeléseik között szerepel egy évente megrendezendő Pilsen! sörfesztivál, valamint az, hogy 1991 -et nyilvá­nítsák a „cseh sör nemzetközi évének". „Guinness-gate 99 Az évszázad tőzsdebűnügyi pere Több mint hó rom évvel a „Guirvness-gate” botrány kirob­banása utóin hétfőn megkezdő­dött Londonban az évszázad tőzsdeibűmügyi pere, amely ál­talános várakozás szerint a re­kordok Guinness könyvében jegyzett minden eddigi jogi­igazságszolgáltatási csúcstelje­sítményt megdönt. A brit kereskedelmi és ipari minisztérium 1167 nappal ez­előtt jelentette be, hogy vizs­gálatot indít az 1759-iben ala­pított patinás Guinness serfözö és a legnagyobb skót whisky- gyártó, a Destíllers Company egyesülésével kapcsolatban fel­merült rendellenességek ügyé­ben. A peranyag olyannyira szö­vevényes és bonyolult, hogy az ügyet eleve kettéválasztották: két pert bonydlítanak le. Az első eljárás során a brit és a nemzetközi üzleti világ négy, a másodikban további három közismert személyisége ül a vádlottak padján. Az első eljárás vette kezde­tét most a Southwark királyi bíróság e célra megnagyobbí­tott és átépített 2. számú tár­gyalótermében. Azért itt, mert a londoni főbíróság, az Old Bailey mindegyik terme kicsi­nek bizonyult a „Guinness-ga­te” ügyben felvonuló vádlottak, jogászók, szakértők és tanúk befogadására. Horn Gyula Ottawában (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Köz­társaság vállalta a Nyitott Égbolt konferencia második szakaszának megrendezését Budapesten. A magyar kor­mány bízik abban, hogy a konferencia konstruktív munká­jának eredményeként a kezde­ményezés első évfordulóján, május 12-én Budapesten alá­írható lesz a kölcsönös ellen­őrző repülések rendszerét sza­bályozó megállapodás. Ez len­dületet adna a bécsi hagyo­mányos leszerelési, valamint a bizalom- és biztonságerősítő tárgyalásoknak és pozitív ha­tást gyakorolna más fegyver­zetkorlátozási fórumokra is. Felértékelődik a régiók szerepe Európában Piti Zoltán egy buletint mu­tatott, amelyet a világ bár­mely táján fellapoz egy üzlet­ember, gyorsan megtalálhatja azokat a partnereket, akikkel kapcsolatot keres. A megyei tanács elnökének személyén keresztül Baranya is bekapcso­lódott ily módon a világ gaz­daságának információs rend­szerébe. Az információ pedig ma óriási érték, néha a pénz­adománynál is többet jelent. Egyértelmű tapasztalat volt ez azon a Világgazdasági Fóru­mon, amelyet az elmúlt héten ezúttal a svájci Davosban rendeztek 1300 meghívott részvételével. A Magyar Köz­társaság kormányát Medgyes- sy Péter miniszterelnök-helyet­tes képviselte, míg a régiókat Vas, Somogy és Baranya ta­nácsának elnöke. Piti Zoltán mondta, van mit tanulni egyáltalán a konfe­rencia rendezőitől is. A szá­mitógépes központon keresztül bármely résztvevő pillanatok alatt megtalálhatta azt, akire valamilyen szempontból felfi­gyelt. így kereste meg a me­gyei tanácselnököt egy ame­rikai üzletember, aki rövidesen Piti Zoitán Davosban járt Baranyába is ellátogat. így sikerült rögzíteni a belgiumi vallon miniszterelnök közeli utazását, aki a baranyai me­zőgazdaságra kíváncsi. Piti Zoltánt a tapasztalatai­ról kérdezve elsősorban arra voltam kíváncsi, mit hoz ne­künk, Baranyának ez a rész­vétel? A legfontosabb talán a ré­giók szerepének felértékelődé­se, ugyanis egy-egy kisebb területtel, egységgel egysze­rűbb kapcsolatot teremteni. Az Európai Régiók Szövetsé­gének tagjaként a határ menti megyék igy hidat alkothatnak a külgazdasági kapcsolatok­ban. A szövetség tervez is egy fejlesztési alapítványt, amely nem a finanszírozás oldaláról, hanem az információáramlás szempontjából érdekes. El kell adni magunkat a világnak. Piti Zoltán maga is tapasztal­ta, sok országban milyen ke­veset tudnak a magyar gaz­daságról: még mindig a szi­gorú tervutasításos rendszertől tartanak, holott ezen mór túl­jutottunk, igaz, az áhított pi­acgazdaságtól is távol va­gyunk. Az sem egyértelmű, hol találnak kapcsolódási pon­tokat az érdeklődő, befektet­ni szándékozó üzletemberek. Korábban egyértelmű volt, hi­szen az állam meghatározó szerepét ismerték. Nincsenek tisztában azzal sem, hogy nincsenek már nálunk korlátok a külföldi tőke százalékos részvételi arányában a vállal­kozásoknál. Az mindenképpen szintén fi­gyelemre méltó tapasztalat, hogy öt év alatt meghárom­szorozódott a külföldön törté­nő tőkebefektetés, de a fejlett gazdaságokat célozza, példá­ul az NSZK ilyen nagy felve­vő. A fejlődő országok része­sedése évről évre csökken. Vi­szont a kelet-európai országok iránt ma rendkívül megnőtt az érdeklődés, ezt kellene ki­használni, Piti Zoltán is úgy látja, mintha ebben mi egye­lőre kényelmesek lennénk. Az Európai Régiók szekció­jában, ahol Piti Zoltán is fel­szólalt, a nyugati üzletembe­rek nagyon is konkrét kérdé­seiből derült ki, mire kíván­csiak elsősorban a befektetők: mindenekelőtt az adókedvez­mények mellett rendkívül fon­tos számukra a stabilitás, a piacra jutás lehetősége, az infrastruktúra, az ipari háttér, a termelési kooperáció, a közigazgatás hatékonysága, és a makrogazdaság kiszámít­hatósága. Nyugat-Európának már kész a programja az 1992-es egy­séges Európára, bár átdol­gozásra vár a keleti változások miatt. Azonban nálunk még a koncepciók szintjén sem éret­tek a tennivalók, holott óriá­si lemaradást kell pótolni a felzárkózás folyamatában, ha csak az irántunk érdeklődő üzletemberek kérdéseire figye­lünk — ez egyértelmű. Baranyának fontos szerep juthat mindebből. Az egysé­ges Európában várhatóan fel­értékelődik a régiók szerepe, mert a nemzetállamok felada­tának egy részét átveszik, és ami lényeges, komplex módon, de áttekinthetően. Nagy sze­repük lesz az európai nemze­tiségi kérdések megoldásában. Gáldonyi M.

Next

/
Thumbnails
Contents