Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)
1990-01-10 / 9. szám
DlXPké* 1990. január 10., szerda H Dili politikai vitafóruma f • A politikusok ne szóljanak bele a gazdaságba! A vélt sorrend fordítottja A megyei küldöttgyűlés észrevételei és tanulságai Egy KIOSZ- váíasztás margójára A kapitalizmus szocializmussal való felváltását — a többi között — az a szándék szülte, hogy a távlatokat figyelembe venni nem érdekelt ma- góntőkés helyett a gazdaságot válogatott tisztviselőkkel kell irányítani. A gazdasági irányítókat elsősorban az ideológiai hűség, másodsoriban az engedelmesség mértéke alapján választották ki. 'Ma már nyilvánvaló, hogy ez a tökéletesnek elképzelt modell versenyképtelen a legkülönbözőbb tulajdonformák versengésére épülő modellel szemben. Az azonban mindmáig nem vált tudatossá, hogy a mesterségesen kigondolt nem piaci, szocialista modell elsősorban éppen azon bukott meg, mert túlságosan rövid távra tervezett. Kiderült, hogy az ideológiai szempontból elkötelezett politikusok rátértek a jövő kiárusítására, a rövid távú túlélés vált döntéseik alapjává. Nem sóikkal jobban vizsgáztak a politikusok alá rendelt tisztviselők sem, elsősorban a pozíciójukat és nem a társadalom érdekeit tartották szem előtt. Mivel a vállalati vezetők is elsősorban politikusok vagy tisztviselők voltak, akiknek anyagi és erkölcsi elismerése, biztonsága a politikához és az apparátushoz való alkalmazkodástól függött, ők is egyre rövidebb távra gondolkodtak. A jelenkor tapasztalatai azt igazolták, hogy a tulajdonos, minél nagyobb vagyon felett rendelkezik, annál hosszabb távra kalkulál, és kétségtelenül sokkal jobban érvényesülnek nála a jövő szempontjai, mint a politikusoknál és tisztségviselőknél. Azt ugyan lehet mondani, hogy sokszor a tulajdonos sem veszi olyan mértékben figyelembe a hosz- szú távú érdekeket, ahogy azt a társadalom szempontjából kívánatos volna, de még mindig messze megelőzi azokat, akikkel a szocializmus felváltotta őket, a politikusokat és a tisztviselőket. Természetesen a tulajdonosok előrelátása nem valamiféle rábeszélésre vált a társadalmi érdeknek megfelelőbbé, bonem számos tényező hatására:- ' Nagymértékben megnőtt a tulajdonosok képzettsége, vállalataiknál megjelentek a felkészült menedzserek, Így képessé váltak a távlati érdekek felismerésére.- A gazdaság nagy részében, főleg a nagyvállalatoknál az egyéni tulajdonost felváltották a részvényesek, a kollektív tulajdonosok, akik érthető okokból hosszabb távra terveznek.- A világgazdaság integrálódása, az országok közötti és az országokon belüli verseny- kényszer korlátozta a monopolhelyzetet. De nemcsak a vállalkozók, és a vagyontulajdonosok lettek a fejlettebb technikai feltételek és az integráltabb piac következtében előrelátóbbak, jövőre orientáltabbak, hanem maguk a fogyasztók is. Kiderült, hogy rövid távra csak a szegények gondolkodnak. A múlt század proletárja^ valóban csők egyik fizetéstől a másikig élt, és nem voltak a fogyasztásában választási lehetőségei. Ezzel szemben a modern nyugati fogyasztói társadalmakban a lakosság nagy többsége lényeges vagyon tulajdonosává, kezelőjévé vált, jövedelmének jelentős hányadát vagy felhalmozza, vagy olyan fogyasztási célokra költi, amelyeket joggal nevezhetnénk felhalmozásnak. Tudvalevő, hogy ha tanul, vagy gyermekeit taníttatja, ha egészségük megőrzése érdekében vesz igénybe szolgáltatásokat, akkor az emberi vagyonba ruház be. Márpedig ezek a beruházások igen hosszú távra szólnak. A tartós fogyasztási cikkek vásárlásánál is többéves előrelátás érvényesül. Mindezek következtében minél magasabb az életszínvonal, minél nagyobb a lakossági beruházások hányada, annál inkább érvényesülnek az egyén és a család életében a távlati szempontok. Ma azt mondhatjuk, hogy a távlati gondolkodás sorrendje éppen fordított ahhoz képest, amiből az úgynevezett szooialista modellt formáló koncepció kiindult:- A leghosszabb távlatra az egyén és a család kalkulál. Sok döntésük generációkra szól. Ilyen maga a családalapítás, a lakásépítés, a lakhelyválasztás, a pályaválasztás.- Második helyre a tulajdonos, a vállalkozó kerül. Náluk a beruházási döntések, üzleti stratégiák, a felszerelések karbantartása, állaguk megőrzése hosszú távú.- A harmadik helyre a tisztviselőket sorolnám. Őket a munkahelyük stabilitása motiválja. Ennek érdekében döntenek. Érért az ő időhorizontjuk túlmegy a politikai ciklusokon, a választásokon. Ezt jól jellemzi az a tény, hogy a polgári demokráciákban a politikus miniszterek mellett a tisztviselő államtitkár képviseli a folytonosságot.- Mindenképpen az utolsó helyre kerülnek ebből a szempontból a politikusok. Ők a polgári demokráciákban maximálisan egy-egy választási ciklusban gondolkodnak, de a legtöbb kérdést a napi politikai helyzetnek megfelelően válaszolják meg. Velük kapcsolatban éppen fordított a helyzet, mint a vállalkozók esetében. Az elmúlt évszázad politikai és gazdasági fejlődése megnövelte a vállalkozók előrelátását, viszont csökkentette a politikusokét. A demokrácia fejlődése a politikusok hatalmának stabilitását csökkentette. Amíg a tekintélyuralmi rendszerekben a politikai hatalom viszonylag tartós volt, a demokráciákban szinte napról napra meg kell harcoljon érte. A diktatúrákban a politikusok döntéseiben szerepet játszó időhorizont azért rövidült le, mert a diktatúrák napjaink gazdasági kihívásai között sokkal rosszabb gazdasági hatékonysággal működnek, mint korábban. Gondoljunk arra, hogy történelmi- ieg nem is olyan régen a diktatúrák gazdasági sikerekkel dicsekedtek. A diktatóűkus államok relatív elmaradása, a hatalom gazdasági elszegényedése a politikai döntésekben a pillanatnyi túlélésnek megfelelő magatartást vált ki. összefoglalva: a társadalom érdekeinek hosszabb távon való érvényesítése is azt követeli meg, hogy adjunk nagyobb politikai és gazdasági szerepet az egyéneknek, a családoknak, a vállalkozóknak, ugyanakkor a hatóságok és a politikusok gazdasági szerepét korlátozzuk minimálisra. Kopátsy Sándor Sajnálatos, hogy nem osz- tozhatom azok boldogságában, akik a Pécsett lezajlott küldöttgyűlés eredménye fölött ujjonganak és letudottnak vélnek egy súlyos problémát. Választásra gyűltünk össze, s ami volt, az mindennek nevezhető, de tiszta, demokratikus választásnak nem. Sok hibával és sok befolyással történt ez a választás, ezért fel kell, hogy soroljak néhányat, egyrészt okulásul, másrészt, hogy szemléltessem, ami történt, mert nem állhotnék megbízóim elé, ha ezt nem hozom a tudomásokra. © A megyei apparátus minimum négy hónapja tudta, hogy legkésőbb december 15- ig megyei választásokat kell tartani. Lehetősége és módja lett volna mindent időben előkészíteni és a területi alapszervezeti választásoknak megfelelően a helyi jelölteket me- ismertetni és bemutatni. @ Nem adott semmi jogi segítséget és előkészítést a jel öl őbizottsá g mu nká já hoz. így történhetett meg, hogy a jelölőbizottság csak a megyei gyűlés előtt 2 órával. ismertette meg a küldöttekkel a jelöltek nevét. Holott jelölésüket már több hete alapszervezeteik köz- és küldöttgyűlései megtették és ezt javasolták a megyének. © Az utolsó pillanatban tudta meg a jelölőbizottság vezetője, hogy a neki ajánlott addigi jelölési módszert az alapszabály nem engedi. © Hogyan fordulhat elő, hogy az alapszervezetek jelölőülésén bemutattak egy jelöltet, ugyanakkor a többi jelölést meg sem említették és azt sem, hogy az illető jelöltet saját alapszervezete nem jelölte és nem javasolta más posztra sem. Ki jelölte akkor a fenti személyt, aki a fenti manőver révén így a félrevezetett szállítók jelöltje lett? Ez igazi választások esetén súlyos jogsértésnek minősül. © Hogyan történhetett meg, hogy a megyei küldöttgyűlés kezdetekor nem választottok semleges levezetőt, aki nem tagja sem a régi, sem az új 'jelöltkörnek és bizottságnak? így történhetett az, hogy az ülés szétfolyt, és egy, a választásban érdekelt jelölt (igaz, a régi elnök) vezethette az ülést a választás kezdetéig. © Négy évvel ezelőtt a választáson ott ült a párthatalom képviselője, aki míndany- nyiszor jólndulatilag átvette a szót, amikor jelöltjük vesztésre állt. Most is ott ült valaki, oki mindig beleszólt (szintén jáindulatúlag) és elelkalandozott a témától, mihelyt veszélyben volt a „haza". © Ki a felelős azért, hogy elmaradt a jelöltek egy részének bemutatásakor a kérdés: von-e kifogás a jelölt ellen? —, annak ellenére, hogy ezt kifogásoltam, és ez csak a jelöltek másik csoportjánál hangzott el? © Ki felel azért, hogy a menet közben észlelt jogi hiányosságokat felszólalási lap beadása után sem lehstett szabó hozni, mert egyszerűen nem koptam rá szót? Nyolcvan százalékban — 'gaz némileg más szerepkörben és új elnökkel — újjáválasztották a régi vezetőséget és bizalmat kapott az az ellenőrző bizottság, amelynek az eddigi dolgok is megfelelték és úgy volt-e, hogy a kisiparosok érdekeit a Baranya Megyei KIOSZ apparátusa jól képviselte. Az új elnök személyére és munkájához most még bizalmat szavazunk, azonban ez nem korlátlan és határtalan. Helyi békét ígért. Ezt számon tartjuk. Segítséget kért, ezt megadjuk. De itt, Baranyában 3 hónapon belül béke legyen, mert az iparosnak ez kell! © Közvetlen és azonnali tárgyalásók kezdődjenek minden megyében (nekünk elsősorban Baranyában), valamennyi, a vállalkozásokat képviselő érdekvédelmi szervezettel (KIOSZ, VOSZ), amelyen iparos küldöttcsoport is konzultánsként és megfigyelőként vegyen részt. @ Vállalkozási érdekvédelmi unió kell! © Azonnali megállapodások kellenek minden olyan kérdésben, amelyben egységesen hátrányosan sújtják a vállalkozásokat és kezdeményezéseket. @ Érdekvédelmi területi kamarát kell létrehozni az ön- kormányzatok kialakulása előtt egységes gazdaságpolitikai elképzelésekkel. Csak a speciális szakmai segítségre szelektálódjanak az érdekvédelmi szervek, továbbra is ellátva a ihozzá kapcsolódó kiegészítő tevékenységet (információ, szakmai érdekvédelem, szak- területi tanácsadás). © A megyei szintű vagy regionális vállalkozási uniók országos közös érdekegyeztető tanácsot hozzanak létre, melynek tagja legyen minden vállalkozási érdekképviseleti szervezet, így a KIOSZ is. Csak így együtt tárgyalhatnak hatékonyan és egységesen a mindenkori kormánnyal, megerősítve ezt az érdekazonosságot a Vállalkozók Pártjának az Országgyűlésbe való besegítésével, azaz valódi politikai ellenőrzési jog megteremtésével. Erre használódjon annak a tőkének a kamata és hozadéka, amit mi és régi iparosok az érdekvédelemért összeadunk I E nemes célokat tűzném az új vezetőségek elé, de személyre szóló felelősséggel és határidőhöz kötve 1990 májusig, az új választások utáni hónapig. , Hiszünk benne, hogy a KIOSZ velünk, kisiparosokkal tart, és nekünk akar megfelelni. Bízunk abban, hogy a fenti célt megértik mindenhol, és nem kényszerítik az iparosságot arra, hogy más érdek- védelmi szervezethez csatlakozva (a KIOSZ nélkül) vagy alkalmatlan vezetőiket me- nesztve nélkülük és kizárásukkal maguk vegyék kézbe sorsukat. * Vén László, Pécs, Zsolnay u. 51. így latiak a partok Vélemények a magyar-román viszony jövőjéről A magyar—román kapcsolatok, a két nép viszonyának jövője nem lehet egyetlen párt kizárólagos ügye. Ezért megkérdeztük a hazai ellenzéki pártok, szervezetek veztőit, miként látják a magyar—román viszony alakulását az elkövetkező hónapokban. Varga Csaba, a Magyar Néppárt országos titkára: — A Magyar Néppárt nemrég országos mozgalmat indított ól, amelynek célja az, hogy a magyar és a román települések között újfajta testvéri kapcsolat jöjjön létre. Az tenne a jó, ha az így kialakult kapcsolóitokat fel le. hetne használni például különféle taaácsadá'sra, hogy a rámán testvérfalvakban, testvérvárosokban gyorsítsuk a fejlett agrártermelés, vagy közigazgatás létrejöttét. Román falvakkal is keressük a kapcsdlatot, tehát nemcsak az Erdélyben élő magyar települések lakóival akarunk jó viszonyt. Azt szeretnénk, ha a Magyar Néppárt egyfajta közvetítő szerepet töltene be mindebben. Keressük a jó viszonyt a Román Keresztény Porasztpárttal. Azt szeretnénk, ha a jövőben Romániában politikai, közigazgatási és kulturális autonómiát élveznének ma-, gyarok, németek, szerbék, egyaránt. Szeretnénk továbbá azt is, ha a magyar—román határ plyag lenne, mint az osztrák és a magyar hotá'r, azaz nyitva állna mindenki előtt. Ez is hozzájárulna az előítélet nélküli kapcsolatok kialakulásához. Mécs Imre, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője: — Nagy tehetőség nyílt arra, hogy a magyar és a román nép közötti évszázados per végre európai módon rendeződjék. Szorosabbra kell vonnunk a kulturális, gaz. dasági, politikai és nem utolsósorban vallási kapcsolataikat is a két nép fiai között. Mielőbb be kellene illeszkednünk a nagy európai integrációba, szűkebb értelemben pedig egy közép-európai integráció részeivé kellene válnunk. Jó lenne, ha Romániával valamiféle konföderatív jellegű kapcsolatrendszert tudnánk kialakítani. Mindenképpen fenn kellene tartanunka határak nyitottságát, amely egyfajta szellemi nyitottságot is jelentene a két ország között. A demokrácia és az emberi jogok alapjára kell helyeznünk a román—magyar viszonyt. Prepelicza y István, a Független Kisgazdapárt főtitkára: — A kisgazdák mindig is nemzeti pártként működtek, s ebbői eredően nemcsak a határainkon belül, hanem az azokon túl élő magyarság sor. sóval is kiemelten foglalkoztak, éljenek Ausztráliában vagy Dél-Afrikóban. Hogyne foglalkoztatna 'bennünket a Romániában élő magyarság sorsa. Arra törekszünk, hogy Magyarország olyan külpolitikát alaktíson ki Romániával, hogy az ott élő magyarok valóban magyarként élhessenek. Jó lenne elérni, hogy a romániai magyarok 'bármikor szabadon hazatérhessenek Magyarországra, ha akarnak, vissza is települhessenek. Szeretnénk, ha Erdély teljes autonómiát kapna. A városok és a falvak közötti kapcsolatokat új alapok- ira kellene helyezni. Az a véleményünk, hogy a román- magyar viszony nem egy párt ügye. Kapcsolatainkat nem szabad pártpolitikai érdekeknek alárendelni, mert azok általános magyar ügyek. Baranyai Tibor, a Szociáldemokrata Párt a/elnöke: — Elsődlegesnek tartom, hogy gazdaságilag jobb kapcsolatokat alakítsunk ki a két ország között. További feladatunknak tekintjük, hogy elérjük: Erdélyben o magyar kultúra, a könyvkiadás, az eszmék szabad áramlása váljon uralkodóvá. Véleményem szerint Erdély Kelet-Európa Svájca lehetne, ha a népeket hagynák, hogy külső nyomás nélkül éljenek. A sovinizmust és a nacionalizmust mindig kívülről vitték be Erdélybe. Várható volt, hogy az erőszakos diktatúrát csak erőszakos eszközökkel lehet meg- döntei. Most arra kell törekednünk, hogy Románia a többi 'kelet-európai országhoz hasonlóan felcsatlakozhasson Európához. Várjuk a többpártrendszer kialakulását Romániában, s örülünk annak, hogy már mozgolódnak a szociáldemokraták Bukarestben. Van remény arra, hogy politikai demokrácia jöjjön létre a szomszédos országban. Dr. Jeszenszky Géza, az MDF Országos Választmányának tagja, a külügyi bizottság társelnöke: — Egyedülálló történelmi lehetőséget kínál nemcsak Románia és Magyarország népei, hanem egész Kelet- és Közép-Európa számára az a szenzációs fejlemény, hogy Európa utolsó és legsötétebb diktatúrája összeomlott. A régi történelmi, sokszor kívülről is szított ellentétek meghaladása az ott é'lő népek kezében van. Azt reméljük és várjuk, hogy azoknak a demok- latikus elveknek a jegyében, amelyeket ma e térség minden számottevő politikai tényezője és mozgalma vall, lehetővé válik mindezeknek az országoknak a belső jogrendjét és egymás közötti kapcsolatait újjáalakítani. Mindkét kérdést összekapcsolja a vallási és nemzeti kisebbségekkel szemben a jövőben folytatott politika. Amennyiben a teljes körű belső demokráciával összhangban a kisebbségi jogokat is messzemenően biztosítani fogják az új demokratikus-. kormányok, akkor ezzel a belső stabilitás és a szomszédokkal való új, valóban baráti viszony is megvalósítható. Pagonyi Lajos
