Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-06 / 5. szám

1990. január 6., szombat Dunántúlt napló 3 Szívesen fogadtak bennünket az emberek TÍZÉVENKÉNT Tízévenként egyszer meg­számlál tat um'k. Megké rd eznek tőlürfk sok mindent és több­nyire fegyelmezetten válaszo­lunk. A tizedik év elkezdődött,, így a népszámlálásra is a na­pokban kerül sor. Megérkezik a számlálóbiztos. Becsönget és annyit mond: népszámlálás. Segítsük munkáját. Segítsük akikor is, ha fenntartásaink vannak, segítsük akkor is, ha örülünk, hogy olyan kérdé­sekre adhatunk választ, amit tudunk, örüljünk, hogy rövid ideig tart az egész, és búsla­kodjunk, ha csak hosszú ho­lnapok után kapunk „összeg­zést", hiszen az összegzések a mi adatainkból .állnak össze. Ne azon sopánkodjunk, hogy milliókba kerül ez az egész akció, annak próbáljunk örül­ni, hogy adataink alapján olyan kormányprogram szüle­tik, amely a mi adatainkat, az én adataimat is figye­lembe veszi. számlálóbiztosok Elidegenítő szó. Én úgy mondanám, emberek: akik vállalták, hogy részt vesznek az összeírásban. Pénzt kapnak munkájúikért, fárasztó tevé­kenységért, adólevonásokkal terhelt minimális összeget. Ki­töltik, kitöltetik a kérdőíveket, összesítést készítenek. Az ada­tokat eljuttatják a területfele­lőshöz, ők továbbadják a ta­nácsi összesítőhöz, aztán a Közbont i Statisztikai Hivatal megfelelő szakemberéhez ke­rül minden, és így tovább, egészen addig, amíg számitó­gépes feldolgozás után meg nem tudjuk a végeredményt: hogy hányán vagyunk e ha­záiban, hogyan, miként élünk, nemzetiségünk, anyanyelvűnk milyen, hol, hányán lakunk. KÉRDŐÍVEK Háromféle van. Pontosabban kettő plusz egyféle. Az em­berék zöméhez, ha bemegy a számlálást végző, egy-két perc alatt végez a munkájával. Van ugyanis egy személyi kér­dőív. A számláló központilag megkapott lap alapján tudja a nevet, a lakhelyet és a szü­letési adatokat. További kér­dései egyszerűek: családi álla­pot, máshol lévő Jakcím, el­ső házasságkötés éve (meg­jegyzendő, hogy ez esetben általában a férjek tájékozat­lanabbaknak tűnnék),- gyere­kek száma . . . Van két kérdés, amire kü­lön is érdemes kitérni: anya­nyelvűkről és nemzetiségükről Mozaikok a népszámlálásról Hányán vagyunk, hol és hogyan lakunk? - Február végéig ellátogatnak minden családhoz, nem kérnek dokumentumokat kérdezik az embereket. Mind­két rubrikában élső alkalom­mal szerepel a cigány megje­lölés külön is. Ezen felül a magyaron, a szlovákon, a ro­mánon, a horváton, a szerben, a szlovénon, a németen kívül más egyéb is megjelölhető mindkét esetben. Magam is tapasztalhattam, hogy a kér­désékre adott válaszokban az emberek büszkén jelentik ki: Magyar, igen — magyar. GALIBÁK Kisebb-nagyobb félreértésre adhat ókot egy következő kérdés, amely az iskolai vég­zettséget firtatja, no és azt, hogy az adott diplomát, bizo­nyítványt melyik évben szerez­ték meg. Mivel a kérdező, a népszámlálást végző hivatalos iratokat nem kérhet, és sokan mondjuk, kolbásztöltés köze­pén vagy a gyereknevelés kedves tetteinek folyamán mondják adataikat, kisebb-na- gyabb falsságok is előjöhet­nek. Mert: hol is van a dip­loma, mert mi is volt az: tan­folyom vagy szakiskola, mert - ahogy a kérdőív mondja — több válasz is adható, mert nehéz kideríteni, mi a különb­ség a kérdőívem megfogalma­zott „nem egyetemi szintű felsőfokú iskolai oklevél és az egyetemi oklevél, diploma kö­zött, mert a magyarázó útmu­tatásban szerepel, hogy (egyetlen példa) a marxizmus— leninizmus esti egyetemi vég­zettség csak az 1958-1982 kö­zött elvégzett szakosító tago­zatok vehetők figyelembe. Nem akarok szellemeskedni, csak kérdem: mi a különbség az 1957 júniusa és az 1958 júniusa között szerzett dip­lomákban - legalábbis a tan­anyag „tekintetében"? 1982 után mi változott oly hirtelen? MAGA A LAKAS Jó néhány, kérdés a lakások­kal foglalkozik a továbbiak­ban. Az adott lakásokkal. Mi­lyen tulajdonban van, mikor épült (ez a felszabadulás előtti évekre 15-25 évnyi idő­szak, majd 45 után egyre ke­vesebb évet jelöl), aztán a víz­ellátása, meleg folyóvíz vam-e, vízöblítéses WC működik-e, a szennyvízelvezetés megoldott-e, hasrnálnok-e gázt, hogyan fű­tik, hány olyan szoba van, amely 12 négyzetméternél na­gyobb, hány, amely kisebb, van-e konyha, főzőfülke, für­dőszoba, nyári konyha . .. En­gedtessék meg egy megjegy­zés, amelyre várom az illeté­kesek válaszát: ez utóbbi ada­tókat körülbelül hány helyen tartják nyilván folyamatosan, tekintet nélkül bármilyen nép­számlálásra? BENYOMÁSOK Szívesen fogadtak bennünket az emberek. Hetesi Évával a pécsi régi kertvárosban jár­tunk végig jó néhány háztar­tást. Külön örültünk annak, hogy nem kell magyarázkod­ni: mindenki tudta mi is az a népszámlálás, többen meg­lepődtek, hogy ilyen gyorsan végzünk, mások különböző dokumentumokat kezdtek mu­togatni nekünk magukról, és örültek, hogy ezek nélkül is hiszünk nekik. A legtöbben meglepődtek viszont a lakáskérdőív néhány kérdőién: honnan is tudhatnák az emberek közül sokan, hogy mit jelent: a közös háztartás­ban élni elnevezésű jogi ka­tegória. A benyomásokhoz tartozik, hogy valamennyi helyen volt kisebb „másság". Az emberek nem a kidolgozott adatlapok kérdéseinek megfelelően élnek, bár azt is sokán elmondták, hogy konkrétabb kérdésekkel pontosabb felmérést is el tud­tak volna képzelni. Zavarónak tűnt sokaknak, hogy a munkaköre (foglakozá­sa) kitételt miként értelmez­zék, annál is inkább, mert ar­ra is utal a kérdőív, hogy „ál­lománycsoportja» beosztása”, nem is szólva, hogy ki a fizi­kai és ki a szellemi foglalko­zású, meg egyáltalán, hogy ilyen megikül önböztetésékre •miért van még ma is szükség. FELIRATOK Rögtön a kérdőívek elején olvasható: „Az adatszolgálta­tás az 1988. évi 22. sz. tvr. alapján kötelező. Az adatok kizárólag statisztika céljára használhatók fel . .. ” Kérünk mindenkit, hogy mindezt vegye figyelembe, az adatók titkos­sága garantált, a kérdőíveket a számítógépes feldolgozás után elégetik. NYELVEK Anya nyelvén kívül más nyel­ven beszél-e? Kérdezi az űr­lap és a meglepetésem óriási. Egyrészt a negyven alattiak közül sem állította senki ma­gáról, hogy oroszul. Másrészt inkább nem mondtak semmit az emberek. Nyilván úgy vél­ték, tisztázatlan, hogy milyen fokozatra, milyen nyelvtudás­szintre kérdez a lap. Mások, ahogy felfedezni véltem, ar­ról a nyelvről is elme idták tudásukat, amelyen „pötyög­nek" csupán. Remélem, ha­zánk lakosainak nyelvtudósi szintjét nem ez alapján tér­képezik fel. HÚSZ SZÁZALÉK Magyarország lakosainak húsz százaléka az eddig em­lítettnél részletesebb kérdőív­re válaszol. Reméljük, lesz tü­relmük hozzá. VÉGÜL Mozaikokat tudtunk csupán felsorakoztatni a február ele­jéig tartó népszámlálásról. Rö­vid véleményünk: kérjük min­denki segítségét. Ügy- véljük, a népszámlálásra fordított ösz- szeg megtérülhet. Egy hason­lattal élve: a felsőoktatásra szánt pénzek is hosszabb tá­von térülnek meg, akkor, ha munkába áll a képzett szak­ember. A népszámlálás ada­taival is ez a helyzet: ha pon­tos adatokkal tud érvelni egy kormányzat és döntéseit en­nek megfelelően hozza, keve­sebb lehet a baj. Ezért fontos a mostani népszámlálás, még akkor is, ha több részmozza­natával sokan nem értenek egyet. . . Bozsik László Jegyzet Véget nem érő konvojok Őseim földjét sokszor be­jártam már, de olyannyira örömteli utazásra nemigen emlékszem, mint a két leg­utóbbira. Hiszen azért me­hettem, mert Temesvárott, a lelkészt védő gyülekezet - románok, svábok, magyarok —, lángra lobbantották Ro- . mániát, s a száraz -ally ha­mar tüzet fogott. Azért men­tem, mert a karácsony csa­ládi ünnepébe betüremlő hírek vittek, s az újságíró kötelessége, hogy ott le­gyen, ahol a dolgok történ­nek. Tudósításomban - és kol­légáim tudósításaival — prábáltam-prábáltuk ez utak hangulatát visszaadni, de nem hiszem, hogy ma- radékta Ionul sikerülhetett. Hiszen vannak olyan pilla­natok, amelyek igazi tartal­mát szavakkal nem lehet ki­fejezni. Mert e napokban jó magyarnak lenni a határon innen és túl. Emitt az ön­zetlen segítökészség spon­tán megnyilvánulásai, a tonnákban mérhető áru- mennyiség, gyógyszer, élel­miszer, ruha - amott a ma­gyarországi magyarok jelen­létének öröme. Amit Tőkés László, e hitében nagysze­rű ember így foglalt sza­vakba : „A bátorító szó, s hogy ti itt vagytok, minden­nél többet ér.. Magyarország önmagának •is példát . mutatott ezekben a napokban, bizonyságot adva: képes fölülemelkedni napi gondjain-gyötrődésein. Valószínű, hogy sokunknak akad olyan élménye, amely példaértékű lehet, s amely­hez gondolatban sokszor visszatér. Számomra egy tör­ténet az, amelyet az ártán- di átkelőhely fiatal vámosa mesélt. Nem eget-földet rengető dolog: egy helybé­li öregember, akiről minden őt ismerő tudta, hogy az élet peremén vegetál, há­rom villanyégővel átsétált gyalog Nagyváradra . . . Az ártánd-biha [keresztesi határátkelőhely lett az or­szág kapuja, s ahogy tu­dom, s remélem, jó ideig az is marad. Megyünk s jö­vünk. Fáradtan, kialvatla- •nul, ki gépkocsi volánja mellett, ki az adományok között a platón. Egyházak, politikai szervezetek,, baráti körök, vagy egyszerűen csak egyének adni-tenniakarásá- ból összefűzött, véget nem •érő konvojok, s a dolgok természetéből adódóan a veszélyt is fölvállaló embe­rek íépták-íépik át a ha­tárt, hogy apró örömöket okozzanak másoknak — s maguknak. Hogy ott legye­nek a történelem sűrűjében, lássák-hallják a romániai valóságot. Napjainkban bizonyára sokunkban fogalmazódik meg a kérdés: vajon e nem­zeti összefogásból mi ment­hető át szőkébb pátriánk hétköznapjaiba? . Saját dol­gaink. okán miért nem tud­nak kezet fogni pártjaink, s hogy miként lehetne el­kerülni azt a minden po­litikai kultúrát nélkülöző szájtépést, amiből több­pártrendszer deklarálása óta bőven jutott. S amiből a laikus, a dolgokban járat­lan számára is kiviláglik: nem értünk, nem a közért próbál cselekedni és tenni több, a nép nevében ágá­ló, harmadrangú, a dilet­tantizmustól sem mentes új­politikus, s a reinkarnált ré­giek, hanem önmaguk po­zícióit próbálják erősitget- ni. Túljutottunk már egy vi­tatott értékű népszavazáson, melyen csak az nem nyerte aki nem akart. Laza előjá­tékaiként annak a politikai csatározásnak, amely né­hány hét múlva valósággá válik, s amely - amellett, hogy bizton nem lebecsü­lendő változásokat hoz - huszadik századvégi törté­nelmünk politikai érettségé­nek vizsgája lesz. ötvenkét (!) pártunk teszi ki a kira­katba portékáit. Csak el ne kápráztassanak! Vegyük ész­re, hogy a nemrég .még ve­lünk perlekedő szomszéda­ink doppinginjekc'ók nélkül is elibénk vághatnak, s nemcsak avval, hogy mi fo­gunk a sorban utoljára köz- társasági elnököt választa­ni, — ez legyen a legkisebb •baj! — sokkalta inkább po­litikai érettségükkel, nem­zetben gondolkodással. Ott vagyunk a történelem sűrűjében, anélkül is, hogy átlépnénk határt-hatórokat. Megélhetjük a nagy kalan­dot szőkébb környezetünk­ben is. S ha azt mondom: óriási erkölcsi-etikai tartást adott számunkra az elmúlt két hét, akkor azt is szeret­ném hinni, e tartásból meg­őrződött valami.. Kozma Ferenc — Például — Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt ■ / : ' ' - / Ez itt a reklám helye „Akánmeddig húzódik-ha- lasztódik is az eredetileg ja­nuár 11-éré meghirdetett pé­csi tanácsülés összéhívása - egyszer meg kell tartani. Ne­héz pillanatok várnak a részt­vevőkre, bár jogilag minden a legnagyobb rendben. Ter­mészetesen. Legfeljébb itt-ott az eleganciával van baj. Már­pedig ízlésékről vitatkozni a legnehezébb..." - zárja A Polgármester konkrét vádakat akar című tegnap megjelent cikkét az „A Helyzet” című he­tilap főszerkesztője, aki a Du­nántúli Naplótól pont egy éve távozott. Mint írjuk, a cikk ez­zel záródik, kezdődik viszont azzal, hogy . volt kollégánk zaklatottan rója fel: amikor karácsonyi számunkban meg­szólaltattuk Pécs tanácselnö­két, mondja el véleményét az MDF nyilatkozatáról, az MTI tudósításából idézünk, s elfe­ledtük megemlíteni, hogy az MDF az „A Helyzet” december 21-én utcára került számában teszi közzé állításait. Nos, ha a főszerkesztő úgy véli, ezzel segítünk lapja reklámozásá­ban, most a DN Például ro­vatában is megjelenik: való­ban az „A Helyzet"-ben jelent meg az MDF-közlemény. Ha­talmas hibánk után csak so­ványka vigasz lehet, hogy az ő és a tanácselnök személyes levélváltásáról nem tájékozta­tott bennünket a Magyar Ki­rályi Posta, így nem is tud­hattuk, hogy ő maga is meg­kísérelte megszólaltatni dr. Molnár Zoltánt. Más kérdés, hogy neki nem, nekünk (majd a Magyar Hírlapnak) viszont nyilatkozott. Hogy is fejezte be cikkét a főszerkesztő? „Már­pedig az ízlésekről vitatkozni a legnehezebb." Ezzel csak egyetérthetünk. Az „A Helyzef'-ért egyéb­ként is szurkolunk. Ez csak ter­mészetes. A tanácsülésről szóló tudósításokat pedig la­punk ezután is közli... Kitüntetések Egyszer fel kellene mérni, hány olyan embernek nincs valamilyen elismerése, aki már Ikét-há.rom éve dolgozik ugyan­azon a munkahelyen. Elisme­rést írtunk, hiszen a kitünte­tés, legyen az bármilyen is, élismerés. Jobb esetben. Rosz- szabb esetben jönnek az ér­vek: „ez már régen kapott", ez pedig bármennyire is meg­érdemelné, nem kaphat, mert a „kontingens". A hazai kitün­tetések sokszor devalválódtak má r. Mielőtt ezen írás olvastán valaki „kinézne magának” egy kitüntetési fonmát, közöl­nünk kell, hogy a továbbiak­ban a következő kitüntetéséket nem adják ki hazánk­ban: Szocialista Munka Hőse, a Magyar Népköztársaság Ér­demrendje, Április Negyediké Érdemrend, Munka Érdemrend, Bélke és Barátság Érdemrend, Magyar Népköztársaság Hőse, Vörös Zászló Érdemrend, Vörös Csillag Érdemrend . . . JU Arról, hogy ezekután mi lesz ve* lünk, és hogy milyen nevű, hason* lóan értékes kitüntetési formák jön­nek, pillanatnyilag nincs értesülé­sünk . . . Ez tényleg nem a disznó éve •»Az „Ez bem a disznó éve” című cikkük lényeges állítása ellen kifogást emelek. Nem fe­lel meg a valóságnak, hogy az Állatforgalml a tavalyi áron akarta megvásárolni a disznó­kat. A diszpozíciót én szemé­lyesen adtom ki a felvásárlást végző Új Barázda Tsz megbí­zottjának december utolsó napjaiban. Ekkor egyértelműen közöltem vele, hogy január 2- án már az új árak lépnek élétbe. Az új árakat másodikon reggel 8—9 óra között az éves szerződésikötési tárgyaláson diktáltuk, ahogy ezt Nagy La­jos osztályvezető is nyilatkoz­ta. Ezen a tárgyaláson is je­len voltam. Ha ezék után önök esetleg ki akarják de­ríteni az igazságot, úgy azt ne az Állatforgalminál keressék. Ilyen probléma nem merült fel. Rádics József kirendeltségve­zető, Mőbius Húsipari Vállalat kirendeltsége, Mohács.« Köszönjük Rádics úr tájé­koztatását, sajnos új infoimá- oióval nem tudott szolgálni, hiszen amit leír, az Nagy La­jos osztályvezető szavaiból csü­törtöki számunkban már cide- rült. Egyvalamire azért szüksé­gesnek tartjük felhívni figyel­mét: csütörtöki számunkban nem mi újítottunk, hanem a mohácsi termelők képviselője, s nem is mi cáfoltunk, hanem Nagy Lajos osztályvezető cá­folta az állításokat. Sajnáljuk, hogy úgy érezte, még egy­szer el kell mondania azt, amit a témát figyelemmel kí­sérő olvasók tudtak már ed­dig is. Hi nem értjük A dél-afrikai fajüldöző rezsim külügyminisztere Roelof Frederik (Pik) Botha január 3-án és 4-én Budapesten tartózkodott, mi több, fogadta őt Horn Gyula, a Magyar Köztársaság külügyminisztere. Eddig úgy tudtuk, Dél-Afrikát, az egyetlen olyan államot, mely a feketéket törvényekkel deklaráltan, és bevallottan, alacsonyabb rendű I embereknek tekinti, mint az uralmon lévő fehér kisebbséget — a világ kiközösíti. Civilizált országok és az ő vezetőik mély megvetéssel vi­seltetnek a fajüldöző rezsim iránt. I Dél-Afrika a nemzetközi sportversenyeken nem vehet részt. Dél-Afri- kában civilizált országok sportolói számára (így a magyar sportolók I számára is . . .) tilos a versenyzés. Dél-Afrika ellen állandó kampány folyik. A Dél-Afrikában elnyomottak iránti szolidaritás kifejezésére vi­lágraszóló koncertet rendeznek — a jobb érzésűek. Romániában a nemzetiségeket nyomták el. Dél-Afrikában a négere­ket — jelen időben. Horn Gyulát pedig a Stresemann Társaság aranyérmével tüntetik ki Bonnban. A szolidaritás, az emberiesség szellemében szerzett érde­meiért ... Grósz és Nyers A címben névsor szerint szerepel két politikus vezetékneve. A Reform legutóbbi számában A csillagok nem hazudnak címmel, nyilván a két politikust életrajzi adataiból következően jellemzést olvashatunk róluk, Horoszkóp és politika alcím­mel. Lássunk néhány mondatot: 1990-ről. Nyers Rezső: Akaratereje és ta­pintata révén elérhet mindent, amit csak kíván és megúszhat mindent, amit akor . . . Előrelátása, óvatossá­ga és mérlegelése megszilárdítja helyzetét még ellenségeivel szembén is. Az év eleje és a nyár végétől novemberig terjedő periódus nehéz­ségeket, akadályokat okozhat u kar­rierben és a külvilággal való ''dr csőlátóiban. Fgcrz$r • nagy, de az éles konfliktusok, viták kedvezőtlenül befolyásolhatják ide­geit, emésztését . . . Grósz Károly: Erős fizikum és vi­talitás jellemzi. Tapasztalatai meg­tanították, hogy a világ csak ak­kor teljesíti kívánságait, ha önma­gán uralkodik. Hibája lehet a tár­gyilagosság és a pártatlanság hiá­nya. 1990-ben szinte fellélegzik az előző év megterhelései, gondjai alól, de Szaturnusz szembenállása Jupiterrel még óvatosságra int . . . Érzékeny a menedzserbetegségekre, a reumára. (Hát, nem is tudjuk.' Hernádi Gyula és Viliké ié í összeállítása eiképzelhetőén múlton alapuló jövőről s/ól. dr 07 lehet, hogy lévőtől m ■ • t múltról)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents