Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-28 / 27. szám

Brigádnapló helyett személyi érdekeltség Nincs baj a Bajatexnél Álhír a munkanélküliség veszélyéről Immár hetek óta az a hír terjeng Baján, hogy nagymér­vű elbocsátásra készül a vá­ros legnagyobb létszámú gaz­dasági egysége, a Bajatex. Nos, a hír nem igaz, de . . ., van alapja a szóbeszédnek. Horváth Máté vezérigazgató (41 éves) nem lepődött meg a kérdés hallatán, hiszen a 'honi textilipar körül sok ma­napság a mendemonda -, a ráfizetésről, csődeljárásról vagy éppen a szanálásról. 'Még nem készültek el tel­jésen az elmúlt esztendei pénzügyi beszámolók, de az már biztosnak látszik, hogy a Bajai Textilipari Vállalat az infláció, a forintleértékelés és az áremelkedés ellenére is megismétli tavalyelőtti ered­ményét és várhatóan mintegy 20 milliós nyereséggel zárja az 1989-es viharos esztendőt. A szóbeszéd oka mégis az, hogy januártól 23 dolgozónak kénytelen voltak felmondani foglalkoztatási gondok miatt, Így ezek a személyi kartonod valóban a bajai munkáközve- títő irodában vannak. Ugyan­is tovább módosul az 1600 dolgozót foglalkoztató nagy­vállalat arculata és átalakul szervezetileg teljesen. A Baja­tex lesz a vagyonkezelő köz­pont (holding), ám itt az al­kalmazottak száma nem éri el1 a tizet (!) sem. Feladatuk a konkrét termelő munka helyett az önálló egységek bevételé­nek forgatása, új piacok ke­resése, értékesítése és haszno­sítása az eszközöknek, épüle­teknek. Az elmúlt és elkövetkező hetekben, hónapokban további hét új társaság alcrkul(t), ez­zel együtt a Bajatex összesen 24 féle vállalkozásban érde­kelt a bevitt tőke arányában, nagyságában. Mindez a vál­lalati vagyon 47 százalékát érinti és az út helyességét bizonyítja, hogy a tavalyi 1,4 milliárdos forgalmuk 100 mil­lióval több az egy évvel ez­előttinek. Ami pedig a -ke­resztmetszetet illeti, a vállal­kozásaik területei: városi tele­víziózás, körzeti kereskedelmi rádiózás, kerámia, nyomda­ipari termékek gyórtása-ke- reskedeíme, hevedengyártós teherautókhoz, szállitó-fuva- rozó járműjavító egység, fővá­rosi székhelyű kereskedelmi iroda, energiaszolgáltatás .. . - hogy csak az érdekesebbe­ket említsem. Azonban meg­maradt a klasszikus tevékeny­ségük is: a textil-, fonal-; kö­tött-, méteráru és konfekció- gyártás. Itt elsősorban a kül­földi piac a mérce, így pl. az USA-ba irányúló fonalak értékesítése évente 30—40 mil­lió forint értékű. Az NSZK-'ba,- Franciaországba és Svédor­szágba szállítanak női kész- ruhákat, ami az európai divat őshazájához mérve is figye­lemre méltó eredmény. 'Egyéb­ként a tél végi, tavasz eleji, divatszínek továbbra is a mustársárgából és á zöld ár­nyalataiból erednek, de még mindig népszerű a (fekete-fe­hér színvariáció és a kék ki­egészítő ruhadarabok alkal­mazása. Horváth -Máté szerint az év eleji indulásukat meghatároz­za majd a még ebben a hó­napban várható újabb forint- leértékelés, ami a külpiaci pozíciókban eredményezhet hullámvölgyet. (Mindenesetre az önálló társaságok, kft.-k eddigi léte is 'bebizonyította, 'hogy a klasszikus nagyüzemi filozófia a 'mostani viszonyok közepette eredménytelen. A brigádnapló 'helyett ma már inkább a fizetési szalagot né­zik a 3 műszakban dolgozó lányok, asszonyok és minde­nütt kizárólag az anyagi ösz­tönzők léptek be a személyi érdekeltségi 'rendszerbe. Az előzetes jelek szerint a Baja­tex bátran mert váltani és változtatni, eddig az idő nekik dolgozott. 'Hiába, a piacpoliti­kában nincs „lelkizés”, ahogy a textil szakmában mondják: az egy rőf az mindig is any- nyi volt és lesz rendszerszem­léletre való tekintet nélkül .. . Kovács Zoltán Eltérő vélemények a bevásárlóturizmusról Feloldjáka kiviteli korlátozást? Baranya és Győr-Sopron igennel, Csongrád megye nemmel szavazott flz Állami Pénzverde nem számit megrendelésdiimpingre A rendőrség régi és új sapkajelvényeit is az Állami Pénzverde készítette Vörös csillagos sapkarózsára vadászó NATO-képviselök A NATO képviselői, akik a közelmúltban Tatárszentgyör- gyön részt vettek néphadseregünk egyik harcászati gya­korlatán, majd „megörültek" azért, hogy vörös csillagos sapkarózsát szerezzenek maguknak, amivel otthon szuvenír­ként eldicsekednek. Hogy hányuknak sikerült ilyen emlék­tárgyhoz jutnia, arról nem szólt Hegedűs Zoltán alezredes, a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályának helyettes ve­zetője, amikor arról érdeklődtem tőle, hogy miként, mi­lyen formára változnak hadseregünk jelvényei az új állam- és kormányformához igazodva. t Nem lehetetlen, hogy rövi­desen feloldják a december­ben elrendelt kiviteli tilalmat. Mint ismeretes, a múlt év vé­gén a Minisztertanács egy váratlan rendelkezéssel úgy döntött, hogy átmenetileg be­fagyasztja a tőkehús, a hús­készítmények, a húskonzervek, az étolaj, a vaj, a margarin, a cukor, a fűszerpaprika, a rizs és a paradicsompüré ma­ga nexportját. Ha nem is vég­legesen, de így szerettei vol­na gátat vetni például a ju­goszláv és az osztrák határ mentén kialakult felvásárlá­soknak. A rendelkezésnek már ak­kor sok bírálója akadt, sőt az érintett kereskedelmi vállala­tok és vállalkozók azóta is forgalomkiesésről, anyagi kár­ról beszélnek. Éppen ezért a megyéket nem érte váratlanul a Kereskedelmi Minisztérium telexe, amelyben dr. Spilák Ferenc miniszterhelyettes azt kérte, hogy január 23-ig ad­janak választ: javasolják-e o korlátozás feloldását vagy nem! A megyei tanácsok gyorsan egyeztető tárgyalásokat szer­veztek, melyek után megszü­lettek az állásfoglalások. Baranya és Győr-Sopron me­gye a korlátozások feloldásá­ra, (míg a szegediek az ér­vényben tartására szavaztak. Amint azt a Csongrád Me­gyei Tanács illetékesétől meg­tudtuk, mindenképpen szüksé­gesnek tartják, hogy a korlá­tozás június 30-ig érvényben maradjon. A csongrádiak álláspontja szerint minderre azért van szükség, mert a január 8-i élelmiszer áremelések utón még nem alakultak ki a .pia­ci viszonyok, senki sem tud­ja megmondani, hogy alakul, milyen lesz a kereslet-kinálat. Szegeden nem az a gond, hogy nincs elég áru, hanem az, hogy fejletlen a boltháló­zat. Sajátos módon nem minden szegedi vállalat ért egyet a tanácsiak által megfogalma­zott állásponttal. A Csongrád Megyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalatnál például ne­hezményezik, hogy nem hív­ták meg őket az egyeztető tárgyalásokra, hiszen ők örül­nének a bevásárlóturizmus újjáélesztésének, és az ezzel együtt jelentkező forgalomnö­vekedésnek. Győr-Sopron megyének a kiviteli korlátozás mintegy 100 milliós vesztesége^ okozott. A nyugati határszélen felkészül­ték a kereskedők az osztrák forgalomra, ily módon érde­kük lenne a tilalom mielőbbi feloldása. Annál Is inkább, mivel az idei év eddig el­telt napjaiban azon a vidé­ken is tovább csökkent a bol­tok forgalma. Baranyában úgy véleked­nek, hogy a meghirdetett piacgazdasági nyitással ellen­tétesek az adminisztratív kor­látozások, a megye gazdasá­gának nem szabad a bevá- sárlóturizmusról, mint egy­fajta potenciális piacról le­mondania. Különben is, a nö­vekvő kereslet ösztönzőleg hathat a gazdaságra, új vál­lalkozásokat hívhat életre. A tilalom feloldásának áru­hátteréről egyébként az ipar képviselői kedvezően nyilat­koztak. A megyei húsipar pél­dául - az idei évre lekötött élőállat szerződései alapján - biztonságosan ki tudja elé­gíteni a hazai fogyasztók igé­nyeit és a tejipar is jelentős készletekkel rendelkezik.- Oly­annyira, hogy a belföldi ke­reslet mellett az esetleges jugoszláv forgalmat is felvál­lalnák. Az érintett megyék ipari, valamint kis- és nagykereske­delmi vá I la lata i nák képviselői mindössze azt kérik a felsőbb szervektől, ha a tilalom fel­oldásáról döntenek, ezt sem­miképpen ne olyan váratlanul tegyék, mint a korlátozások bevezetését decemberben. Hagyjanak időt a felkészülés­re és a korlátozás megszün­tetése előtt egy-két héttel tá­jékoztassák a cégeket. Értesüléseink szerint a me­gyékből érkezett javaslatokat február 5-ig összesítik és ez­után dől el, hogy részlegesen vagy teljesen feloldják-e a ki­viteli tilalmat. A mérlegelés­hez mindedképpen idő kei!, hiszen a döntés következmé­nyeit is a korábbinál alapo­sabban figyelembe kell ven­ni .. . Ferenci Demeter Mindenesetre nem lehetett könnyű ilyen emléktárgyhoz jutni, hiszen o Magyar Nép­hadseregben múlt év decem­ber 1 -je óta új sapkarózsát rendszeresítettek, amely csak a nemzeti színeinket tartal­mazza címer és csillag nélkül. Az osztályvezető-helyettes arról is tájékoztatott, hogy kitűzött cél a nemzeti jelleg erősítése a néphadsereg jelvényein, egyenruháján, kitüntetésein. Hogy milyen gyorsan történhet ez meg, az több mindentől is függ. Mikor dől el, hogy mi­lyen lesz köztársaságunk ál­lamcímere? Mennyi pénz lesz és milyen ütemezéssel az új jelvények, kitüntetések rend­szeresítésére, illetőleg attól is, hogy az Állami Pénzverde mi­lyen gyorsan tudja ezeket elő­állítani. Hasonló cipőben jár a rendőrség is. Nem tudom, hogy hány baranyai állampol­gárnak tűnt fel ez elmúlt hé­ten, de január 15-től új sap­karózsát hordanak a rendőrök megyénkben is: ugyancsak mindössze a nemzeti színeinket tartalmazó ovális alakú jel­vényt. Ez ugyan nem teljesen újdonság, mert rendszeresítése fokozatos volt, viszont január 15-e azért nevezetes dátum, mert ettől kezdve csak ilyen sapkarózsát viselhetnek me­gyénkben is a rendőrök.- A mostani jelvény politi­kailag semleges, s tulajdon­képpen nem is a rendőrség iáját jelvénye. Ebben az ér­telemben ideiglenesnek is ne­vezhetnénk, hiszen az államcí­mer formájának eldöntéséig aligha lehetne a magyar rendőrséget szimbolizáló jel­vényt kialakítani - tájékozta­tott Lusztig Péter rendőrezre­des, a Baranya Megyei Rend­őrfőkapitányság helyettes ve­zetője. Mindehhez hozzáfűzte még, hogy a sapkarózsával kapcsolatos intézkedéssel egy időben jelentősen csökkentet­ték a rendőrség állományából egyenruha viselésére kötelezet­tek számát. Néhány beosztást kivéve határozottan különválik azok köre, akik polgári ruhá­ban, illetve okik egyenruhában látják el feladatukat a rendőr­ség állományában. Az eddigiekben gyakran bukkant elő utalás az Állami Pénzverdére mint a kitünteté­sek, jelvények előállítójára, amelynek a gyártási kapacitá­sától sok függ. Perjési György, az Állami Pénzverde gazdasá­gi igazgatója némiképp más megvilágításba helyezte . az egész kérdéskört, amikor arról érdeklődtünk tőle, hogy miket is gyártanak mostanában. Mindenekelőtt kifejtette az az üzemük, amelyik a kitünteté­sek, jelvények, emlékérmék előállításával foglalkozik, elég csekély hányadot képvisel az Állami Pénzverde termelési volumenéből. Mint mondotta: ez az üzem most igen kelle­metlen munkaellátási gondok­kal küzd megrendelések hiá­nyában. Kitüntetések előállítá­sára úgyszólván nincs megbí­zatásuk: a régiek javarésze már nem kell, újak még nin­csenek. Teljes a tanácstalan­ság és általánosnak mond­ható a várakozó álláspont: milyen lesz az államcímer. Ugyanez vonatkozik a jelvé­nyekre is a honvédség és a fegyveres testületek részéről. Az utcán megjelenő címerváltoza­tokhoz sincs érdemleges köze az Állami Pénzverdének: túl nagy üzem ahhoz, hogy 100 darabos szériákat gyártson. A költségvetés helyzetéből követ­keztetve a gazdasági igazgató nem tartja valószínűnek, hogy rövid időtávon belül nagy tö­megű jelvénymegrendelést kap a pénzverde. A különféle emlékérmék készíttetése iránti igény viszont nem csökken, in­kább erősbödik. A legérdeke­sebb megbízatás jelenleg Má­tyás király halála 400. évfor­dulójára készítendő emlékér­me. Tervezésére a Magyar Nemzeti Bank írt ki pályáza­tot. Ha ennek elbírálása idő­ben eldől, akkor áprilisra a pénzverde le tudja gyártani a Mátyás-emlékérmet, amely a megbízóról feltételezve nemes­fémből készül majd. Dunai Imre Mi lesz a magyar gazdasággal ? Mi lesz a magyar gazda­sággal? A kérdés nagyon idő­szerű, sőt talán az elmúlt év­tizedekben soha sem volt eny- nyire aktuális. De vajon ki tudja a választ? Az igazi vá­laszt, mert magyarázatokban ugye, nincs hiány. Olyannyi­ra, hogy például az elmúlt héten a pécsi politikai klub­ban is megismerkedhettek egy- néhánnyal az érdeklődők. Túl sok a politikai színjá­ték, a tartalmatlan fecsegés, miközben a gazdaság a sza­kadék felé rohan - fogal­mazta meg véleményét beve­zetőként az az előadó, aki egyébként jól ismert pénzügyi szakember, s mellesleg a Ma­gyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. A késő éjszakáig elhúzódó program főszereplő­je mindvégig Bokros Lajos volt, aki tanári módon be­szélt a pűacgazdaságról, az adóztatás legfőbb okairól, a kényszerintézkedések szüksé­gességéről, az átalakulási tör­vényről, a spontán privatizá­ció káros hatásairól, a va­gyonügynökségről, csak egyva­lamiről nem: arról, hogy mi lesz a magyar gazdasággal. Nem sokkal kilenc óra után a fiatal bankszakember azért válaszolt néhány kérdésre is. Elmondta, hogy a működőké­pes piacgazdaság kialakulása egyebek mellett attól is függ, lesz-e vállalkozásbarát pénz­ügyi politika, sikerül-e ver­senyhelyzetet kiala'kitani, kap­nak-e valamilyen garanciát az érintettek? Hogy minél hama­rabb létre kellene hozni egy hitelbiztosító intézetet, amely vállalná a kockázatot. Ilyen garanciaalap egyébként mű­ködhetne költségvetési pénzből is. Az persze kérdés, hogy ki adja a pénzt, mert a hitel- szűkítés például nem kedvez 'kifejezetten a vállalkozóknak. Az MNB ügyvezető igazga­tójának persze erre is volt vá­lasza. Véleménye szerint ezt az -intézkedést azért nem le­het feloldani, mert ennek egyedüli alternatívája a tel­jes pénzügyi összeomlás, a vágtató infláció, a még na­gyobb külföldi eladósodás, a pénzügyi csőd . . . De ha csak ez az egy út van, tényleg, mi lesz a ma­gyar gazdasággal? A pécsi politikai klubban erre sajnos, most sem kaptunk választ. F. D. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents