Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-28 / 27. szám

Öt eif ütőn újra a színpadon Takács Margit sikeres beugrása a Forgatókönyvbe ÍV,.. — Mennyit gondolkodott, míg igent mondott?- Semennyit. Ha szükség van rám, akkor megyek. S azt íbiszem, Így van ezzel min­den színész... Labancz Borbála keddre megbetegedett, pénteken pe­dig újra elő kellett volna ad­ni Örkény István Forgató­könyvét, várhatóan megint pótszékezett, zsúfolt ház előtt. Vincze János rendező délután öt óraikor 'kereste meg Ta­kács Margitot, aki akkor is már nyugdíjason, utoljára öt éve lépett színpadra, Szomori Bellájában. Fél hatkor már olvasópró­bát tartottak kettesben, majd szerdán és csütörtökön vették át a korántsem könnyű sze­repet... Színésztársaival, a díszlettel csak a pénteki elő­adás előtt két órával találko­zott. A lámpaláz szorongása alól szabadulva, kicsit elcsükló. mégis nevető hangon mondta darabbéli fiának, Héjjá Sán­dornak a pénteki előadás után:- Azon gondolkodtam, hogy hogyan kerülök én innen ki? Sehogy sem jütött eszembe, mit kell csinálnom, aztán csak az, hogy Oláh Zsuzsika mondta még a próbán, hogy innen már együtt mozgunk.- Rettentő öröm érezni, hogy szükség van rám. Na­gyon téltem, hogy bele logok zavarodni, mert még soha nem látszottam szobaszinház- ban, ahol a inéző kéznyújtás- nyira van tőlem. De öt per­cen belül rájöttem, hogy nem lesz gond. Talán az is segí­tett, hogy szerep szerint a darab elején én is a nézők között ülök ...- Jórészt gimnazista fiata­lok között...- Látja, ezt nem vettem észre, de azt igen, hogy együtt vannak a darabbal. Tudja, a színész mindig meg­érzi, még a pisszenéstelen csendben is, hogy Ügyelnek rá, hogy az előadás magával ragadja a nézőket. Az előadás vastapsot ka­pott. Takács Margitot színész­társai is megtapsolták - s nemcsak a megmentett elő­adásért. Előadás után a Ta­kács Margit egészségére, si­keres beugrására emelt po­hár pezsgő néhány sós csep­pet is magával sodort a. tár­sulat torkán: a hivatástudct példázata volt talán a meg­hatottságuk oka. Bodó L. ERWIN GYENGÉDSÉGE FELEDTET VELEM MINDEN FÉLELMET, AMIT ILKE OKOZOTT! FÉRJHEZ MEGYEK HOZZÁ! Tina Turner, aki 51. élet­évét tapossa, a Reform Klubban tartott születésnap­ján bejelentette, hogy férj­hez megy a 38 éves Erwin Bachhoz. Erwin eloszlatja minden félelmemet, amit li­ke okozott a házassággal kapcsolatban. Mint ismere­tes, a volt férj a tetleges- ségtől sem riadt vissza, és házasságuk alatt többször bántalmazta Tinát. Tina vé­gül is 1976-ban szabadult meg a gonosz férjtől. A képen Tina és Erwin A nyitás új iránya: Izrael Egy város szellemi arculatát az is meghatározza, hogy mi­lyen viszonyrendszert alakít ki más, külföldi országokkal és városai vaj. Ebből a szempont­ból Baja jó ideig 'hátrányos helyzetben volt, hiszen Felső- Bácska a határmerrtisége mi­att „gyanús" térségiként sze­repelt hosszú ideig a mester­ségesen 'befolyásölt közvéle­mény előtt. Azonban a bel­politikai változások kedvező­en hatottak a külkapcsolatok- ra is, ezt igazolják az utóbbi évek eredményei. Országszerte ritkaság az a spontán kialakult hármas test­vérvárosi együttműködés, amely I) rr Hilf I ■ ■ I r . r I Bővülő bajai barátságok létrejött a jugoszláviai Zom- .'bor, az NSZK-beli Werbun­gen és Baja között. Ma már egyesület . formájában éínék ezek a kapcsolatok, tehát csökkent az államigazgatás közvetlen beavatkozása és sokkal inkább meghatározó az állampolgári kezdeménye­zés. A bácskai nemzetiségek az újonnan alakult Bajai Bu- myevác Kulturális Egyesület közreműködésével együttműkö­dési megállapodást -kötöttek a zambori Vladimir Nazor Kulturális -Egyesülettel. Ettől függetlenül indokolt a gazda­sági ritmusváltós a kishatár- forgalomban is. Ennék jegyé­ben határmenti vásárokat ter­veznek az idén Hercegszán­tón és Béregen, erről tárgyalt a bajai tanács végrehajtó 'bi­zottsága is. Újszerűnek számit az olasz Jesi várossal a kapcsolat, vár­hatóan még ebben az évben hivatalosan is együttműködési szerződést kötnek a felek. Tavaly egy országos delegá­cióval Tel-Aviv-ban járt Papp Zoltán, a 'bajai tanács szó­vivője. A tárgyalásokkor ott szóba került egy esetleges testvérvárosi kapcsolat kiala­kítása az izraeli Ness-Ziona várossal. A tárgyalásokkor kiderült: a szándék kölcsönö­sen mindkét félben megvan. Kovács Zoltán Vastaps a nagytemplomban Sajátos és fölöttébb vonzó módon adtak hírt magukról a legutóbb: Szekszárdon, a Béla téri nagytemplomban ad­tak lemezbemutató koncertet, amelynek a teljes bevételét az elöregedett templom külsejé­nek felújítására ajánlották fel. „Könnyűzene" a templomban? A budapesti Kaláka és a pé­csi Szélkiáltó együttes által teremtett, nemes hagyományt követve 1984-ben szerveződött önálló csapattá az a szekszár­di fiatalemberekből verbuváló­dó együttes Holló néven, amely az elmúlt hat évben tulajdonképpen már az egész országot -bejárta. — Azt hiszem, eljutottunk már az ország legtávolabbi csücskébe is — mondja Ritter Péter, az együttes vezetője -, s valóban nagy lépést, első­sorban erkölcsi elismerést je­lent majd számunkra a közel­jövőben megjelenő nagyleme­zünk. Számtalan órát eltöltöt- tüak már a Magyar Rádió stúdiójó'ban, ötvenperces ösz- szeállításunk már jó ideje ké­szen van, s hogy a kis pél­dányszámú lemez piacra ke­rüljön; bízunk a rádió zenei osztályán dolgozó Kiss Imre, Erkel Ferenc, Csiba Lajos se­gítségében is. A borítóterv el­készítésére egy bonyhádi gra­fikusművész barátunk, Kontár György vállalkozna. — Kik az együttes tagjai? — A három főállású aíapí- tótog egyike Siti Károly, aki gyakran ír általában a dal­lammal együtt születő dalszö­veget is, gitáron játszik, és ő a szólóénekesünk is. A má­sik, Kovács Gábor igen szé­les hangszerskálán - hege­dűn, fúvósokon, bőgőn is ki­válóan játszik, s végezetül jó­magam a pengetés hangsze­reket kedvelem — koboz, tam­bura, mandolin, buzuki és so­rolhatnám. Van belőlük egy jó néhány. Két kisegítőnk, Körtés lózsel fuvolán, aki. a szekszárdi zeneiskola tanára, és Kovács Géza pengetős -hangszeren és brácsán. Ö Gábornak az öccse, az Álla­mi Népi Együttes zenésze. — Mit jelent számotokra a köl­tészet igényes népszerűsítése? — Nagyon széles repertoárt! Vidor Miklóst és Gazdag Er­zsébetet, Majtényi Eriket és Csoóri Sándort, Gyurkovics Ti­bort és Szepesi Attilát, Tar- bay Edét és Veress Miklóst . . . És persze Weöres Sándor el­maradhatatlan. Az igen gya­kori gyerekprogramok is kí­nálták,- hogy műsoraink -leg­többjével a gyerekeikhez szól­junk, akiket fellépéseink so­rán igyekszünk nagyon aktí­van bevonni a játékba, a ze­nébe. Kérdezték is már tő­lünk, nem vagyunk-e pedagó­gusok. A szekszárdi német színházban, a Deutsche Bühne német nyelvű gyermekprog- rammal lépünk fel, szomba­ton ezzel a programmal láto­gatunk Somberekre. — Ahogy hallom, nagy sikere volt a templomi bemutatónak is, ahol a koncertnek egy Arany Já­nos versrefrén — „Adjon Is­ten ..." — adott címet, s amely­ben a magyar költésiét nagy klasszikusai szerepeltek. De ho­gyan nyilvánított tetszést a kö­zönség egy templomban?- Ez tényleg nagyon külö­nös volt, mert az első, hosz- szabb, 15 perces blokk után a közönség tétovázott, majd egy kis szünet utón fogtak be­le agy visszatartott, szolid tapsba. Később, a rövidébb blokkokban már felszabadul- tabb volt a tetszésnyilvánítás, többször hangosan visszatap­soltak bennünket. B. R. Pénteken délelőtt - csak úgy szedelőzködés körben - a rádióra figyelek, hallgatom egyik képviselő felszólalását. Tudom, hogy nem mindenki született szónoknak, aki vi­szont rendelkezik tehetségad­ta kiváló szónoki képesség­gel, gyakran vádolják dema­gógiával, de hát ez már egy másik kérdés. Szóval, az em­lített képviselő annyira rossz szónok, hogy az előre leírt szöveget sem tudja folyama­tosan, közérthetően elolvasni. Azért említek itt „szöveget”, s nem a képviselő saját gon­dolatait, mert erős a gyanúm, hogy — a különben tköltői for­dulatokkal „színesített" hozzá­szólás - nem az ő, hanem más valakinek tollából szár­mazik. Ezért nem tud folya­matosan felolvasni sem, in­kább akadozik, ismétel, újra visszatér egy-egy korábbi mondatra, és mindezt mono­ton hangon. Az úgynevezett „átlag” állampolgártól nem várhatjuk el, hogy akármilyen „emelvényen" levágjon egy jó szónoklatot, de azt már ■igen, hogy egy képviselő — aki nyilván többször is kiáll választói elé — legalább ol­vasni tudjon, ha már nem a saját gondolatait tárja elénk. Mellesleg: felolvasásának tar­talmát illetően csak annyit, hogy a valamiféle .......kft.-be m enekülő és a közvagyont át­mentő téeszelnökök”-ről há- borogva általánosít, anélkül, hogy csak egyetlen - bár elő­fordulhat — esetet is félhoz­na. Konkrétan, pontosan meg­nevezve. így aztán általáno­sít, becsületükben súlyosan megsértve a tsz-elnökök szé­les rétegét. Ma divat az összes terme­lőszövetkezet hátán elverni a port, mintegy negyven esz­tendő átkát, válogatás nélkül. Egy másik képviselő - szintén pénteken délelőtt a Parla­mentben — hozzászólásában ezt mondta, hogy mint a mú'tban, a hajdani cselédek, úgy a tsz-paraszt is vásárol­hasson földet, aki végül is olyan, mint elődje, a cse­léd... Mondandójának ez a lényege: a tsz-paraszt ,is cse­lédsorban élt. Gondolom, a hajdani cseléd ritkán jutha­tott fö'dhöz, különben alig hiszem, hogy cselédeskedett volna egész családjával akár­milyen nagybirtokon. De hogy a tsz-parasztok mindvégig cse- .édsorban éltek volna - még a trz-mozgalom kezdeti ne­hézségeit figyelembe véve is-, egyszerűen nem igaz. Az ifjú képviselő úr vagy nem járt még életében tsz-körök- ben — vagy ha igen, nem tudja, hogyan élt annak ide­jén a paraszt. Nagyon gaz­dag termelőszövetkezetek mű­ködnek szerte az országban, és erről vall a tsz-parasztok háza tája - jó módról árul­kodó -, háza tája is. Az utób­bi években tönkrement tsz-ek sem minden esetben rosszul gazdálkodtak, hanem a rájuk testált pénzügyi szabályozók nyomását nem viselve el, ju­tottak a csőd .szélére. Ennek ellenére jómagam is vallom, hogy meg kell adni a lehető­séget nvnden tsz-parasztnak: kivehesse beadott földjét, és egyénileg gazdálkodjon, vagy marad a tsz-ben. A döntést rójuk keli' bízni. Aztán majd a jövőben kiderül, ki, hogyan döntött jól. Hagyjuk élni őket. A hét elején eléggé elszo- mo'íió tényekről számoltak be egészségügyi szakemberek a rádióban. Tudjuk, sajnos, hogy életmódunk elképesztően egészségtelen. Európai vi­szonylatban a legtöbb szív- és érrendszeri beteg Magyaror­szágon, Csehszlovákiában, Ölbe ejtett kézzel... Szovjetunióban, NDK-ban, Len- gyelorszában stb. él. Ennek oka a dohányzáson, alkohol- fogyasztáson túl a helytelen táplálkozás is. Az Egyesült Államokban az egészségtelen életmód ellen széles körű tár­sadalmi harcot indítottak, nem most, már jó évekkel ezelőtt. A futó, kocogó állampolgár mindennapi látványa ma már hozzátartozik az amerikai kis- és nagyvárosok képéhez. 1968- hoz viszonyítva az USA-ban 191 ezerrel csökkent átlago­san az infarktusos megbete­gedések száma. Az alkoholfo­gyasztás - nagyon kevés mér­tékkel - nálunk is csökkent, a dohányzás semmit, a moz­gás-kocogás jóformán nulla, az egészséges táplálkozás le­hetősége pedig egyre 'inkább beszűkül; a diéta, főleg a cukoroetegeknél és egyálta­lán, akármilyen egészséges ét­kezés már megfizethetetlen. >gy aztán az erről szóló rá­dióműsorokat az ember csak végig hallgatja, ölbe ejtett kéz­zel, elmélárva . .. Ajlx. Játszóház a múzeumban Hagyomány már, hogy a Janus Pannonius Mú­zeum módszertanilag is egyre kimunkáltabb prog­ramot kínál az általános iskoláknak. Tegnap dél­előtt Pécsett, a Felső­malom utcai Várostörténe­ti Múzeumban - a na­gyon szép és sajnálatosan kevéssé látogatott egykori Tímár-házban — történel­mi játszóházat vezetett Ti'llai Gábor muzeológus, aki ezúttal a Köztársaság Téri Általános Iskola har­madikosait fogadhatta, hogy a gyerekek a város XVIII-XIX. századi céhes iparával ismerkedjenek. A múzeumi programoknak egyébként talán a Berek utcai, a belvárosi, a Köz­társaság téri, a Jurisich Általános Iskola tartozik a leggyakoribb vendégei közé. vasamapi Radio mellett... ""1111 —- ■ ■ ... wm’ »w.i- ■ ■: i A Kaláka, a Szélkiáltó nyomdokain a «zoknárdi Holló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents