Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)
1990-01-27 / 26. szám
1990. január 27., szombat Dunántúli napló 3 Szerdán folytatja munkáját az Országgyűlés Dr. Bognár József és Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter (Folytatás az J. oldalról) A vitában felszólalt: Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), Südi Bertalan (Bács- Kiskun m., 12. vk.), Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén m„ 4. vk.), Szentágothai lános (országos lista), Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), Tóth Istvánná (Bács-Kiskun m., 11. vk.), Sztrapák Ferenc (Bács- Kiskun m., 5. Vk.), Bazsó György (Borsod-Abaúj-Zemplén m„ 17. vk.), Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.), Hámori Csaba (országos lista), Marx Gyufa (Zala m., 2. vk.). Döntöttek az egyéni vállalkozásokról szóló törvényjavaslatról. A törvénytervezet korábbi általános és részletes vitájában elhangzottakra Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter reagált. A határozathozatal eredménye: a képviselők elfogadták a már korábban jóváhagyott módosításokkal kiegészített törvénytervezetet. Ezután az Állami Vagyonügynökségről, valamint az állami vagyon védelméről szóló törvényjavaslatok feletti vita lezárásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Martonyi János kormánybiztos válaszolt a vitában elhangzott felvetésekre, majd Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes reagált néhány észrevételre. Ezt követően. Szabó Kálmán, a terv- és költségvetési bizottság előadója összegezte a vita tapasztalatait. A képviselők egyenként szavaztak a 'benyújtott módosító indítványokról, majd nagy többséggel elfogadták a jóváhagyott javasatokkal kiegészített törvényja- varlatokat. Ugyancsak elfogadták a terv- és költségvetési bizottság előterjesztéseit: az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának megválasztására alakuló jelölőbizottság összetételéről szóló javaslatot, a tulajdonviszonyok átfogó rendezésére vonatkozó állásfoglalást, valamint az átmeneti vagyonpolitikai irányelvek benyújtását kérő határozatot. A parlament ezután elfogadta a korábban póttag Fo- nyó Gyula jelölését az országos ' választási bizottságba, ugyanakkor döntöttek arról, hogy visszahívják az országos választási bizottságból - az MSZP parlamenti csoportjának korábbi kezdeményezésére - Torgyón Józsefei. Az Országgyűlés megválasztotta a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottságot is, ebben a parlamentben már képviselettel bíró pártok egy-egy jelöltje kapott helyet. A bizottság elnöke Mezey Károly lett. Tagjai: Solymosi József, Varga Sándor, Fodor László, Debre- c zeni József, Vassné Nyéki Ilona, Tamás Gáspár Miklós. Nemes Tamás (Komárom- Esztergom m., 6. vk.) arról tájékoztatott: 18 képviselővel megalakult azoknak' a képviselőknek a parlamenti csoportja, akik elfogadták a 'Hazafias Választási Koalíció programját, és támogatásával indulni kívánnak a választáson. Az elnöklő Fodor István javaslatára a képviselők úgy döntöttek, hogy a jövő hét szerdáján folytatják munkájukat. Ezzel berekesztette az Országgyűlés januári ülésszakának negyedik munkanapját. MEMORANDUM A „KRISZTUS UTOLSÓ MEGKÍSÉRTESZ ELLEN Dobner Győző és Németh Sándor lelkészek memorandumot intéztek az Országgyűlés megbízott elnökéhez, a „Krisztus utolsó megikísértése” című film vetítésének beszüntetése érdekében. „Ez a produkció minden keresztény embert sért, mivel hitünk alapját és személyét, Jézus Krisztust gyalázza meg" - hangzik a memorandum. (Bemutatása ellen a parlamentben is szót emelt az egyik képviselő: Bi- ró Imre, római katolikus kanonok.) A lelkészek kijelentették, hogy amíg kérésük meghallgatásra nem talál, azaz mindaddig, amíg a filmet vetítik, békés demonstrációkat szerveznek a film vetítése ellen. A memorandumot pénteken a Parlamentben Sós Tibor, az országgyűlés hivatalának vezetője vette át az országgyűlés megbízott elnökének felhatalmazása alapján. KÉPVISELŐI TÁMOGATÁS MOZGÁSSÉRÜLT GYERMEKEKNEK Az országgyűlési képviselők a mozgássérült gyermekek támogatására felajánlották tiszteletdijuk egy részét. A 181 500 forintról szóló bankcsekket pénteken a Frárlamentben adta át Lévai Péternek, a Mozgássérültek Állami Intézete igazgatójának három ország- gyűlési képviselő: Antal Imre, Balogh Károly és Géczi István. Tessék számolni! Megkérdeztem egy baranyai képviselőt is —, Huber Jenőt, neki mi a véleménye a választások utáni parlamentbe kerülő képviselőknek szánt ja* vadalmazásról. Kissé hevült válaszából idézem: — Tessék számolni I A javaslat egyik változata szerint 50 000 forint lett volna a képviselők havi tiszteletdija. Ebből a levonások után egy közepes beosztásban lévő, képzett ^szakember fizetésénél 5—6000 forinttal maradna több. Na már most: ki fogja vállalni ennyi plusz pénzért az utazást, az önellátást, a szállást, a postai és egyéb költségeket a várhatóan folyamatos parlamenti munka mellett, vagyis még a családjától is távol ?l- Nem lett volna túlzás a havi 50 000 forint, de ez felett sem született eddig döntés, mint ahogy a legutolsó változat felett sem, amelyik ; szerint valahol 20 és 30 000 forint lenne a jövőbeni képvi- selők tiszteletdija . . .- De nem ez miatt nem je- j töltette magát a választáso- j kon? — Nem. Annak más oka volt. FODOR ISTVÁN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA UTAZIK Az országgyűlés januári ülésszakának negyedik munkanapjának végeztével Fodor István, az országgyűlés megbízott el nőiké bejelentette, hogy az ülésszak jövő héten folytatódó két napján nem tud részt venni, mivel elutazik. Az MTI munkatársa erről kérdezte meg. Fodor István elmondta, hogy az Emanuel Alapítvány -, amelynek díszelnöke Tony Curtis, a neves, magyar származású amerikai színész —, meghívására az Amerikai Egyesült Államokba utazik január 28-án. A személyre szóló meghívó egy sajtótájékoztatóra és egy jótékonysági vacsorára invitálja a parlament megbízott elnökét, aki e vacsorának díszvendége lesz. (Fodor István a látogatást felhasználja arra is, hogy találkozzék az amerikai képviselőház, az amerikai magyar emigráció, az üzleti körök vezető képviselőivel, valamint a pártok külpolitikai szakértőivel és az ENSZ főtitkárával. Keretes anyagainkat Mészáros Attila irta „Sajátos tiszaföldvári szóképek...” A téma az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló alkotmányerejű törvényjavaslat megtárgyalása volt. Dr. Király Ferenc Szolnok megyei képviselő - akinek humor iránti fogékonyságát a korábbi ülésszakokon is módomban volt már megismerni - most sem habozott - alkotmányerejű törvényjavaslat ellenére — véleményét célratörően, ám oldot- tan fogalmazni. Arról volt szó, hogy a leendő parlament képviselői többtízezer forintos tiszteletdíjat kapnak majd. Király úr - mint elmesélte — egy tiszaföldvári buszsofőr ismerősével erről beszélgetett, aki havi 260-270 órás munka után 6700 forintot visz haza. A több tízezer forintos tiszteletdijról hallott hírt - ahogy a honatya jelezte - „sajátos tiszaföldvári szóképek kíséretében vette tudomásul, ami szóképeket dr. Király a Parlamentben nem óhajtotta megismételni . . . Igaz, erre nem is kértem, felesleges lett volna. Minden bizonnyal megalapozottan óllíthatomi hogy ő mecsekalji „galéria" is fölöttébb gazdag ilyen „sajátos szóképekben", s nem ritkán remeg tőlük a mediterrán baranyai levegő. Vagyis kis ország vagyunk, pluralizmusra törünk, de bizonyos dblgokban teljesen egységesen viselkedünk . . . Havel két oldala Több képviselő is javasolta —, tmóg 25-én, csütörtökön - Szűrös Mátyásnak, hogy hívják meg a parlamentbe Václav Havelt, tartson itt beszédet. Akkor a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke azt válaszolta: Hável a kérést azzal háritotta el, hogy nagyon fáradt, köszöni, de nem jön. Tegnap délelőtt 11 óra 30 perckor váratlan taps csattant fel az ülésteremben. Egy pillanatig Bognár professzor —, aki éppen beszélt meg is hökkent, ugyan mit mondhatott, ami ilyen hirtelenséggel váltotta ki a honatyák tetszését? Havel jött, a parlament felállva tapsolta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét. Egy percig csendben, érdeklődő tekintettel ült, majd leszaladt felkérésre a díszpáholyból és mondott egy révid, szellemes beszédet. Kíséretét maga után húzva kiszáguldott az ülésteremből. Havelről, az íróról nyugodtan leirom: ebben a 3-4 percben, amit a parlamentben töltött, kisfiúsán zavart volt. De hogy Hovelről, a fáradtságtól barázdált arcú köztársasági elnökről is ezt írjam, már nehezebb ügy. Márpedig az volt . . . A módosított földtörvény Hosszas vita után, végül is pénteken a parlament döntött a földtörvény módosításáról. Több képviselő, így Tallóssy Frigyes és Vassné Nyéki Ilona azt javasolták, hogy fagyasszák be a földek adásvételét, illetve valamennyi -, vagyis a már megváltott —, szövetkezeti föld tekintetében állítsák helyre az eredeti tu lőj do nvi szó nyakat. Mindezt azzal indókolták, hogy igazságot kell szolgáltatni annak a több százezer embernek, akitől a szövetkezetek megváltás gyanánt a piacinál lényegesen alacsonyabb áron vásárolták meg a földeket. A kormány egyetértett azzal, hogy kártérítést fizessenek a túl alacsony áron megváltott földekért. Ám erre egyelőre a költségvetésnek nincs pénze. A kártérítés kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a forrást biztosítani tudják. A kormány —, s ezzel a parlament egyetértett -, azt javasolta, hogy a már megváltott földek maradjanak szövetkezeti tulajdonban, és azokról a tsz-köz- gyűlése rendelkezhet. Vagyis a földforgalmat nem fagyasztották be, a termelőszövetkezetek lehetőséget kaptak arra, . hogy ezeket a földeket bevigyék gazdasági társaságba vagyoni hozzájárulásként. Ehhez a közgyűlésen megjelent, szavazásra jogosult tagok kétharmadának egyetértése szükséges. A szövetkezeti földeknek viszont az a része, amelyet még nem váltottak meg, és a tag tulajdonában maradt, más elbírálás alá esik. E tekintetben a kormány azt javasolta, hogy a szövetkezeti tagok kvázi tulajdonosból valódi tulajdonossá válhassanak. A törvény módosítása ezért lehetővé tette, hogy a tulajdonos vagy örököse önmaga dönthesse el,- mit csinál a földjével. Jogot kapott arra, hogy azonnal kiléphessen a szövetkezetből, . és kivegye a földjét. Ebben az esetben a bevitt földdel azonos értékű földet kell részére kiadni. De dönthet máiképp is,- a földet vételre felajánlhatja a szövetkezetnek, illetve földjáradék ellenében továbbra is a szövetkezet közös használatában hagyhatja tulajdonjogának fenntartása mellett. Ezzel együtt megszüntették azokat a szabályokat, amelyek korábban a földmegvá.- tásna vonatkoztak. A tag és a szövetkezet közötti adásvétel esetében a föld árát szabadon szabhatják meg, az az eladó és a vevő alkujában alakul ki. —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Hétről hétre levelek tucatjait kapja rovatunk, s bizonyára olvasóink is észrevették már, hogy időnként az általunk legérdekesebbnek tartottakat közölni szoktuk. Mai számunkban is erre kerül sor. A tanácstag levele „Tisztelt Választópolgárok! Amikor 1985-ben a lakosság kezdeményezése nyomán a tanács tagja lettem, arra vállaltam kötelezettséget, hogy becsülettel képviselem körzetem lakóinak érdekeit és a város sorsát alakító döntéseknek nemcsak jóváhagyója, de alakítója is leszek. Az 1990. január 25-i tanácsülésen bebizonyosodott, hogy ennek a feladatnak megfelelni tovább nem tudok, ezért a tanácstagi megbízatásomról lemondok. A körzetben folyamatban levő vagy vállalt feladatot megoldatlanul nem hagyok. A városi ügyek befolyásolására, alakítására pedig már nincsen lehetőségem. Nem vehetek részt egy olyan testület munkájában, ahol a tagok egyetlen szó nélkül tudomásul veszik, hogy elnökük 8 hónapig félrevezette őket. Az én szótáramban az ilyesmit nem bakinak hívják. Most, amikor megbízatásomat visszaadom, megköszönöm választóim eddigi bizalmát, s mindazok együttműködését, akik segítették tanácstagi munkámat. Dr. Révész Mária, Pécs, 75-ös körzet" A kisember levele „Én, mint egyszerű kisember, kissé kábulton figyelem ezt a kavalfcódot, amely ma közéletünket jellemzi. Olvastam a szombati újságiban a jelöltek névsorát, csupa doktor, jogász, mérnök, közgazdász. A 21 jelölt közül 18 értelmiségi. Tisztában vagyok azzal, hogy az ország vezetéséhez művelt, okos, tanult emberekre van szükség. Na, de ennyire? Ki fog engem, a bérből élő kisembert képviselni? A pártok programja csak általánosságokat hirdet, hogy mit kell tenni, azt szinte már a csecsemők is tudják, azt, hogy miként és hogyan, én, úgy érzem, hogy a vezetni szándékozók sem. Egy rémületes érzés kerített hatalmába, az, hogy tulajdonképpen ma az ország egyszerű emberei a különböző értelmiségi csoportok hatalmi harcának lehetnék a tanúi. Ugye, uraim, nem így van? Ugye, tévedek? Szeretném hinni, hogy nem így van, de félek. A sok egyezkedés, a nemzet megbízatása, beleegyezése nélkül . . . Remélem, hogy levelemmel nem sértek meg senkit, sem személyt, sem pedig pártot. Én csak félék, hiszen rólam is szó van. Maráczy Tibor munkás pluszmunkáit. Arról nem is beszélve, hogy nem érzem a tulajdonjogot, mivel ezt semmivel bizonyítani nem tudom. Ekkor kellett hallanom, hogy „örüljek, hogy megvehettem" a lakást, várjak türelemmel, míg kézhez kapok erről valami bizonyítékot. Mellesleg az első havi törlesztőrészletet már be kellett fizetnem. Ha a türelmem már nem is a régi, de az udvariasságom igen, ezúton is „köszönöm, hogy megvehettem” a 25 éve nem tatarozott, de az időknek hősiesen ellenálló tanácsi bérleményt! Köszönöm az INKÖZ munkáját, ami evvel jár és türelmetlenül vá-, rom, hogy „megtiszteljenek” a szerződés egy ioike-piciké másolatával! Farkas Ferencné, Pécs, Garay u. 32. Az egészségvédők levele „Pécs városa 1986-ban csatlakozott az Egészségügyi Világ- szervezet „Egészséget mindenkinek 2000-re” programjában meghirdetett egészséges városok mozgalmához, melynek alapgondolata, hogy az adott város politikai, tanácsi és egészségügyi szervei széles társadalmi bázisra és multiszektorális együttműködésre építve tudatosan törekedjenek a fenti cél elérésére. A mozgalom 1988-tól fokozatosan kiterjedt az ország számos városára. Véleményünk szerint az 1990 januári árváltozások nem tükrözik a kormány egészségmegőrzési programjában ez irányban vállalt elkötelezettségét és aláássák Magyarország lakosságának az egészségmegőrzésére és jobbítására tett erőfeszítéseit. Az Egészséges Városok Magyar Nemzeti Hálózata tiltakozik minden olyan nem megfelelően kompenzált központi intézkedés ellen, mely a szabadidő csökkenésével, a növekvő megélhetési problémákkal stb. Magyarország polgárainak további egészség- romlásához vezet. Követeljük, hogy a pénzügyi kormányzat olyan hosszú távú koncepciót dolgozzon ki, melyben nem elsősorban a lakosság viseli a költségvetés terheit, hanem a gazdaságtalan tevékenységek mielőbbi leépítése teremt felszabaduló kereteket. Az Egészséges Városok Magyar Nemzeti Hálózata megkérdőjelezi, hogy az 1990-es gépkocsi- és üzemanyag-áremelések előkészítése során a pénzügyi tárca figyelembe vette volna a fent említett nemzeti egészségmegőrzési kormányprogram környezet- védelmi céljait a tervezett több tízezer Trabant importjánál, az ólommentes benzin árának megállapításánál. Sajnos, úgy tűnik, ez esetben is a rövid távú, egyoldalú anyagi előny megteremtése volt az elsődleges cél a környezet hosszú távú védelmi koncepciójával szemben. Követeljük, hogy a fenti hibás döntések ellensúlyozására az üzemanyag- és gépkocsi-áremelkedések plusz bevételeinek megfelelő hányadát adják át minden megye gépkocsiforgalmának függvényében helyi környezetvédelmi alapoknak. • Egészséges Városok Magyar Nemzeti Hálózata" A lakó levele „Nem tartom magom udvariatlan embernek, sőt (mint eddig hittem), végtelen a türelmem is, bármiről legyen is szó. De most már elég! Lassan értékesítik a tanácsi lakások nagy részét, rendelet van rá, kinek jól jön, kinek nem, türelmesen ke'l kivárni a -velejáró adminisztráció bonyodalmait. Nekem is volt szerencsém megvásárolni az eddigi főibérletemet 1 hónappal ezelőtt. Nem is ez a boj, elég hamar sorra kerültem, mindenféle protekció nélkül. Csak egy apró gondom van. Ugyanis a szerződés megkötéséről, a befizetésről semmi írott dokumentumot az INKÖZ-től nem koptam. Még nem! Személyesen próbáltam elkérni, gondoltam, megspórolok az irodának némi postaköltséget és
