Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-24 / 23. szám

Képviselőjelöltek, 5. számú választókerület. Mohács Szövetség a faluért, a vidékért és Agrárszövetség Szabad Demokraták Szövetsége Werner József Az akkori kommunista hatalom szán­dékai éllenére 1985-ben spon­tán jelölt­ként választot­ták Mecsek- nádasd, Ófalu és Óbánya tanácselnöké­vé. A diktatúrával szembeni ellenzékiségét már az alter­natív pártok megjelenése előtt is igazolta. A megrendíthetet- lennek vélt atomlobbival szem­ben az általa vezetett atom­temető elleni kitartó küzde­lem az egész ország ügyévé vált. Ófalu az elnyomott, az efhallgattatott, magára ha'- gyott falu ébredésének szim­bóluma lett. Kezdeményezésére hazánk­ban először Nádasd és Ófaíu hozott létre külföldi testvér­kapcsolatot NSZK és osztrák községeikkel. Merész vállal - hozásai miatt van oki „fene­gyereknek", más a falu „poli­tikusának" 'nevezi. A buldózer nélküli kommu­nista falurombolás elsorvasz­tásra ítélte a vidéket és a fal­vakat, amelyek csak összefo­gással törhetnek ki aláren­delt 'helyzetükből. Dr. Wekler Ferenc ezért hozta létre a Ba­ranya Megyei Faluszövetséget, mely - pártállástól függetle­nül — a vidéken élő emberek, fiatalok gazdasági, szociális és 'kulturális esélyegyenlősé­géért 'küzd. Ennek egyik fel­tétele a települések önkor­mányzatának alkotmányos biz­tosítása. Országos fórumokon is képviselik a vidék ügyét, részt vesz az önkormányzati Törvény előkészítésében. Diplomáit és bölcsészdoktori munkáját az ELTE-n védte meg, 34 éves, német nemzeti­ségű. A Minisztertanács mel­lett működő Nemzetiségi Kol­légiumban tanácsadóként részt vesz a Nemzetiségi Törvény 'kialakításának előkészítésében. — Nem pártérdekeket, ha­nem a vidéki városokban és falvakban élőket képviselem. A falu életképességéért, az egyéni, családi, szövetkezeti vállalkozáson alapuló gazda­sági, szociális, kulturális fel- emelkedésért harcolok. Ha bizalmukkal megtisztelnek és rám szavaznak, a falu Jel kiis­merete leszek az Országgyű­lésben. 37 éves va­gyok. Szajkón- születtem, né­met nemzeti­ségi paraszt­családból szár­mazom. Nős vagyok, két gyermek apja. Feleségem Fel­vidékről 'bete­lepített családban nőtt fel. Bolyban lakunk. Gyermekkori „élményeim" közé tartoznaka korábban saját házukból ki­lakoltatott, ártatlanul horto­bágyi táborba deportált nagy­szülők újrakezdési gondjai. A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binátnál építész- és szerkezet- tervezőként dolgozom, önkép­zéssel vezető tervezői jogo­sultságot szereztem. Terveztem mezőgazdasági tárolót, feldol­gozót, állattartó épületeket, tárolósilókat, általános iskolát, pénzintézetet, szövetkezeti la­kásokat. Több templom, plé­bánia felújításánál tervezést és műszaki irányítást vállal­tam felajánlásként. 1985 óta vezetőségi tagja vagyok a bólyi Községvédő és Szépitő Egyesületnek. NSZK- beli faluépítő egyesületek mű­ködését tanulmányoztam, épí­tettem egyesületi kapcsolato­kat. A Szabad Demokraták Szövetsége bólyi csoportjának alapító tagja és egyik ügyvi­vője vagyok. A körzet településeit, lakos­ságát jól ismerem. Az eddigi minden tartalékot felélő rend­szerben mindig hátrányos helyzetű mezőgazdasági vidék volt. Az alacsony 'hatékonysá­gú iparvállalatok érdekeit szolgáló, központi pénzügyi elvonások, a felelőtlen pénz­ügyi politika gerjesztette inf­láció a jól működő egyéni szövetkezeti vállalkozásokat is elsöpörheti. A helyi ígéretek, erőfeszítések -megvalósítha­tatlanná válhatnak. Csak ha­tározott, hatalomátmentő idő­húzás nélküli, szakszerű rend­szerváltás adhat reményt. A fejlett Európához igazodva, külön magyar út keresése nél­kül, az ipar nélküli települé­sek hátrányai előnyökké vál­hatnak. Új -ágazatok terem­tenek munkahelyeket, mint az európai falusi turizmus, helyi éleímiszerfeldogozás, egyre keresettebb, munkaigényes biotermékek előállítása. Képviselőjelöltek, 6. számú választókerület. Siklós Magyar Demokrata Fórum Krebsz János Szabad Demokraták Szövetsége és Fiatal Demokraták Szövetsége Dr. Heindl Péter 30 éves vá­gyók. Édes­apám vízépítő mérnök, édes­anyám építész. Hárman va­gyunk testvé­rek. A Pécsi Tudományegye­tem jogi ka­rán szereztem diplomát. Még egytemistaként, 1983- ban részt vettem a Dialógus Független Békemozgalomban, egészen annak rendőri úton történt felszámolásáig. A moz­galom szétverése után egy rö­vid ideig a Mecseki Szénbá­nyák Petőfi-aknájánál dolgoz­tam csapatcsillésként. 1985- ben fejeztem be egyetemi ta­nulmányaimat. Ezt követően Budapesten dolgoztam jogi előadóként. A katonai szolgálat eltöltése után az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Felügyelőségé­nek jogásza lettem. Itt, mun­kám során módom volt ala­posan -megismerni a hatalmi összefonódásoknak azt a rend­szerét, a mely az ország i rá ­Budapes­ten értelmisé­gi csalód öt gyermeke egyikeként szü­letett dr. Hor­váth Miklós (48 éves), aki , általános és középiskolai tanulmányait már Pécsett végezte. Mezőgaz­dasági szaktechnikusí, ill üzemmérnöki oklevelet szer­zett, s gazdászként kezdett dolgozni. Ezzel egyidőben irat­kozott be a Pécsi Jogtudomá­nyi Egyetemre, ahol 1971-ben államvizsgózott. Ekkor költö­zött Siklósra, ahol hosszabb ideig a járásbíróság közjegy­zője volt. 1984 óta ügyvéd, közben termelőszövetkezetek­ben vállalt jogtanácsosi mun­kát. Nős; felesége tanárnő, nagylánya szintén, fia közép- iskolás. Harkányban élnek. Meggyőződéses pártonkivüli. „A föld szeretetét és tiszte­letét földművelő őseimtől örö­költem -T mondja -, a pa­rasztságot, a hozzá-asszimilá- lódott mezőgazdasági munkás­ságot, a vidéki értelmiséget ■tartom a nemzet fenntartó ere­jének. Vallom, hogy a ma­nyitását az elmúlt 40 évben jellemezte, és amely a gazda­ság csődjét okozta. Otthagy­tam az íróasztalt és azóta o magyaimecskei -iskolában tör­ténelmet tanítok. Tanári, mun­kám végzése mellett a kör­nyék kulturális és szociális gondjaival is foglalkozom. Azért dolgozom,' hogy ez a magárahagyott vidék vissza­nyerje a megbecsülést. A föld valódi tulajdonosát, a paraszt­ságot vissza kell helyezni jo­gaiba. Le kell állítani a rabló- gazdálkodást, megnyugtatóan rendezni kell az olyan környe­zeti fenyegetések -ügyét, mint pl. az általam, -korábbi mun­kám révén jól ismert garéi hulladéktároló. Az SZDSZ és a FIDESZ mindig határozottan kiállt a nemzetiségek jogai mellett, és e sokféle kultúrájú vidék képviselőjelöltjeként örömmel vállalom e nemes hagyományt. A FIDESZ-nek 1988 óta, az SZ-DSZ-rvek megalakulásától tagja vagyok. Nézetem szerint tevékenységével és programjá­val ez a 'két szervezet képvi­seli legkövetkezetesebben a rendszerváltás ügyét. gyár és a velük együttélő nemzetiségi földművesek ké­pezték ezer évig Magyaror­szág gerincét, őrizték a ha­gyományokat, védték és tartot­ták fenn az országot. Hiszek a magántulajdonban, a sza­badversenyben, a piacgazda­ságban, de realistaként félek a felelőtlen választási ígéretek átmenet- és fedezetnélküli megvalósításától, amelyek a gazdasági életet és létet öl­nék meg. Meggyőződésem, hogy ha az Országgyűlés a pártok és pártfrakciók harcá­nak a színterévé válik, akkor hazánk ismét politikai és gaz­dasági anarchiába süllyed, ezért van szükség a függet­len, pártonkivüli képviselőkre, akiknek egyetlen és feltétel nélküli kötelességük van: har­colni választóik érdekeiért. A vidéki értelmiségnek missziója a környezetéért való felelős­ség, ezért kényszerítve érzem magam, hogy magánérdekem ellenére, a boldog nézőkö- zönségi álláspont helyett — feladva a passzivitást — „ring- be szálljak" és verekedjem azért, hogy a demokratikus Magyarország konszolidált gazdaságával újra európai nemzet legyen." Ha valaki rászán egy másfél órát, s keresztül­autózik a ba­ranyai 6. szá­mú választó- körzeten Boly­tól Sellyéig, mindent meg­láthat, amit erről a délvidékről tudni illik: a szőlöskerteket, a Szársomlyó kiharapott oldalát, a BCM-et, Siklós összeomló várát, a vi­lághírű gyógyfürdő embertö­megét Harkányban, és a va­lódi Ormánságot, fóliákkal csíkozva. Ha igazán elszánt világutazó az illető, akkor bi­zonyára le is tér valamelyik mellékúton, és megtapasztal­ja, hogy eddig csak a színét látta Dél-Baranyónak. A visszája: pusztuló, romos fal­vak, tengelytörö utak, harma­dik világbeli szegénység . . Dolgos, munkás nép élt itt mindig. Cigány, délszláv, ma­gyar és sváb békességben megfért, iparkodott, gyarapo­dott, a vidék mégis elszegé­nyedett. Egy elhibázott tele­pülésfejlesztés kiszivattyúzta innen egy teljes emberöltő munkáját. Igazságos döntés lenne, ha ez az ország vissza­adná az elmaradott térségek­Kisharsánybcn születtem 1923. április 22-én. 1937—59-ig egyéni gaz­da, 1959­1983-ig tsz-tag voltam, azóta tsz-nyugdíjas. örökségem a szülők és nagy­szülők után 42 kh. f'ld, amely „önkéntes felajánlás” révén 1952-ben az állami gazdaság­ba, 1959-ben pedig a tsz-be került. Apám, Nagy Ferenc (1890-1939), anyám, Kovács Ilona (1896-1980) paraszti származásúak és foglalkozá­súak. 1951- ben Kunmadarason munkaszolgálatos voltam. 1952— 1962-ig és 1971-1974- ig tsz-eínök voltam. A siklósi pártbizottság ekkor megvonta a feddhetetlenségi igazoláso­mat. 1937-től vagyok a Független Kisgazda Párt tagja. A Füg­getlen Ifjúság járási vezetője, az Országos Nagytanács .tag­ja voltam. Most a párt orszá­gos alelnoke vagyok. nek mindazt, amit négy évti­zed alatt elvett. Én abban bizom, hogy egy más, új rendszerű országban önállóan is lábra tudunk kap­ni. Biztató kezdeményezéseket látok, polgári törekvéseket, amelyeket az államszocialista berendezkedés sem tudott ki­ölni az itt élőkből. Megőrző­dött és fejlődőben van a kezdeményezőképesség, amely fóliasátrakat emel, szőlőt te­lepít: a kialakuló piac érde­keik alapján hozza össze szövetkezetekbe a termelőket, s a kisipar és a vállalkozás is megerősödik. A törvényhozó feladata ennek az önállóso­dásnak a támogatása. Új adótörvény kell, amely nem szívja el a munka érteimét, új támogatási rendszer kell, amely nem a pénznyelő vesz- teségqyórakat tömi, hanem el­indulni segíti a kezdeménye­ző embert, és le kell építeni lassan a közigazgatási appa­rátust, helyi autonóm döntés­hez testületeket létrehozni. S amiről még beszélni kell a választási qyűléseken: szoci­álpolitika, oktatás, egészség­űn«, önkormányzat . . . Egyébként 36 éves, gimná­ziumi tanár vagyok, nős, há­romgyermekes családapa. Sze­retnék képviselő lenni. Álláspontom: Tarthatatlan a kisnyugdíja­sok helyzete, amellett, hogy őket sújtja legjobban az inf­láció. Az ország tön'kretevésé- ben aktívan részt vevő állami, párt- és szövetkezeti vezetők tízszeres, 25-30-40 ezer Ft-os nyugdíjat élveznék ahelyett, hogy kártérítést fizetnének a nemzetnek. Ugyancsak tarthatatlan a fi­zetésből és 'bérből élők hely­zete. Egyrészt az infláció őket éppúgy sújtja, mint a nyugdí­jasokat — másrészt tűrhetet­len, hogy amíg a munkások és szövetkezeti dolgozók csekély fizetésért dolgoznak, addig egyes vezetők milliós prémiu­mokat vesznek fel alaptala­nul', Megengedhetetlen az . a módszer, amit eddig az ural­kodó- párt alkalmazott, hogy a vezetők kiválasztását szinte kizárólag a párttagkönyvtői tette függővé. Ismét előtérbe kel'l helyezni az oktatási programot. Minden kis falunak iskolát és olyan körzeti orvost, akinek módja adoLk, bogy a kisfaívakat is megközelíthesse és munkáját ott is lelkiismeretesen ellát­hatja. Hazafias Választási Koalíció Dr. Horváth Miklós Független Kisgazda Párt Nagy Ferenc József Szövetség a faluért, a vidékért és Agrárszövetség Dr. Simor Ferenc 1932-ben születtem. Szü­leim Siklós megbecsült gazdálkodói voltak. Isko­lai éveimet Siklóson, Mo­hácson, Szent- lőrincen és Budapesten töltöttem. Állatorvosi oklevelet 1956-ban szereztem. Négyévi köráílatorvosi te­vékenységem után 1961-ben helyeztek át Siklósra, jelenle­gi munkahelyemre járási fő­állatorvosi beosztásba. Ettől kezdve feladatkörömbe tarto­zott a gyógyító tevékenységen kivül a járás állategészség­ügyi munkájának szervezése, vezetése is. Ennek során mun­katerületem átfogta a leg­nagyobb településnek számí­tó Siklóst éppen úgy, mint a járás valamennyi faluját. Ez tette lehetővé, hogy a terüle­temen nagyon sok ember gondját megismerhettem. A gondok megismerése arra sarkallt, hogy minél többet tegyek azokért az emberekért, akik sokkal többre lennének érdemesek. A mozgató rúgó az emberekért érzett felelős­ség és nem valamiféle párt­elkötelezettség, mert semmifé­le pártnak nem voltam tagja. Céljaim közé tartoznak még az alábbiak. Több munkaalkalom terem­tése vidéken. Az arra kész települések önállóságának, is­koláinak, a saját kultúraápo- lós lehetőségének visszaállítá­sa s mindehhez anyagi háttér. Igény és lehetőség kell fiatal értelmiségiek számára falvak­ban való otthon teremtésére. A parttalanná vált nemzetiségi gondokat új oldalról kell megközelítenünk, a megoldást az érintettekkel együtt kell megtalálnunk. Baranyáról lé­vén szó, foglalkoznunk kell a ciqánylakosságunk eddigiek­től eltérő, életviteli és kultu­rális kérdéseiket is átfogó rendezésének kísérletével. Mindezek érdekében a to­vábbiakban is együtt akarok dolgozni a falu utolsó őrállói­val, mai gondjaink ismerősei­vel: az ott élőkkel és a tere­pet naponta járó értelmiségi­ekkel. Magyar Szocialista Párt Szujkó Margit 1942-ben születtem Mó­riagyűdön, édesapám el­tűnt a világ­háborúban, így édesanyám és apai nagyszü­leire neveltek fel. Iskoláimat Máriagyüdön és Siklóson végeztem. Humán érdeklődésem nagyapám, nagyszerű tanítóim és gimná­ziumi tanáraim hatására ala­kult ki. A szegedi JATE Bölcsészettu­dományi Karán végeztem la­tin-történelem szakosként 1965-ben. Tanári munkámat a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnáziumban kezdtem meg és abban az iskolában tanul­tam meg mindazt, amitől a szó nemes értelmében tanár lesz az ember. 1976-tól va­gyok a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója. Hiszem, hogy a mai ma­gyar társadalom átalakításá­ban, átalakulásában döntő mozzanat az ember. Az em­ber, aki erkölcsi tartásával, a jövőbe vetett hitével képes úrrá lenni a méltatlan körül­ményeken, képes önmaga és gyermekei boldogulása érde­kében alkotókészségét, tisztes­séges és teremtő munkáját latba vetni a hitetlenség, a ki­ábrándultság a kilátástalan- ság ellen. Képes valós érde­keiért társaival összefogni, saját és közössége (települé­se) életét szervezni, irányítani. Képes jogokat gyakorolni, más érdekeket tudomásul venni, más véleményét a ma­gáéval összevetni, a szűkebb környezet és az ország javá­ért. Ez az alap, amire építhe­tünk, ennek a feltételeit kell megteremtenünk. Minden ember számára le­hetőséget kell adni a hasz­nos, tisztességes munkára, ér­dekeltséget biztosítani a ter­melésben (a tulajdonformák egymásmellettiségével, egyen- rangúsáqával), lehetőséget a megmérettetésre, tisztességes versenyt a monopolhelyzet he­lyett. Egyenrangúságot, nem­csak a törvény előtt, hanem az életminőség tekintetében is. Az embert alázó kiszolgál­tatottság felszámolását, szár­mazzék az akár az anyagi, munkahelyi függőségből, akár településhez tartozásból, élet­korából! Feltételeket a tehet- séa kibontakozására, megbe­csülést a szaktudósnak. Dr. Wekler Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents