Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-24 / 23. szám

6. számú választókerület Kereszténydemokrata Néppárt Zimmermann Gyula Siklóson születtem 1949-ben. édesapám fo­gász volt, édesanyám háztartásbeli. Mindketten ré­gen elhuny­tok mór. Szak- képzettségem mezőgazdasági goztam a Siklósi Járási Föld­hivatalban, majd a Vajszlói Művelődési Házban. “Jelenleg kisiparos vagyok. Pártnak ed­dig nem voltam tagja, ifjúsá­gi szervezetnek is csak a kö­zépiskolában. Mivel egypórt- rendszer volt, politikai múltam nem számottevő: <jz 1970-es évektől mint a rendszer ellen­sége voltam nyilvántartva. Lé­nyegében a kereszténydemok­rata politikát vallottam, de kivitelezése akkor elképzelhe­tetlen volt. Három leánygyer­mekem van: kettő az első, a harmadik a második házossá­gomból született. Programom pontokba fog­lalva : A felekezeti iskolák visszaál­lítása. A helyi feldolgozóipar megteremtése részvénytársa­ságok létrehozásával minde­nekelőtt az élelmiszeriparban. A siklós-villányi borvidék ter­melésének gazdaságossá téte­le részvénytársaságok révén. Szükségesnek látom a far­mergazdaságok kialakítását. Az idegenforgalom fellendíté­se az adottságok jobb kihasz­nálásával. A köztisztaság problémáinak megoldása. Sik­lós átmenő forgalmának ki­vezetése a belvárosból. A magánvállalkozások támoga­tósa új lehetőségekkel, adók, társadalombiztosítási terhek csökkentésével. Az eredeti ut­canevek visszaállítása. Fiatal, keresztény polgármester állí­tása a város élére. A Mária- gyűdön épülő új szociális ott­hon munkálatainak felgyorsí­tása és a régi épület vissza­adása az egyháznak. A Pécs- Villány—Siklós-Harkány vasút­vonal villamositása. Szabad Demokraták Szövetsége Születtem Budapesten. Édesanyám, Nyilasi Irén rokkantnyugdí­jas, nyomdász. Elhunyt. Édes­apám, Vilmos nyugdíjas bolt­vezető. El­hunyt. Mind­ketten pártonkívüliek. 1961-ben érettségiztem Pé­csett. Ezután dolgoztam, mint lódaszegelő sm, tojásbegyűjtő rakodó munkás, szállító mun­kás. Csepelen, mint hűtőház sm. három műszakban. A Szi­getvári Konzervgyár ösztöndí­jasaként oklevelet szereztem bp-i Élip. Felsőf. Techn. nap­pali tagozatán. Ezután közel egy éviq dolgoztam a Sziget­vári Konzervgyárban, mint üzemvezető-helyettes. Hét évig tsz-tag voltam. A kereskede­lemben dolgoztam, mint bolt­vezető, a Konzum Áruház üz­letigazgató-helyettese, vezettem ófész-tagként a Kertbarátok Boltját 8 évig, 1986—1987 kö­zött oz Agroker Áruház veze­tőhelyetteseként dolgoztam, majd ezután a Tszker mező/ gazdasági kereskedelmi részle­gét irányítottam. Munkavégzés mellett tanul­tam a pécsi Jogtudományi Egyetemen, ahol 1983-ban diplomát szereztem. Családi állapotom: elvált. Kedvtelésem a kertészet és a szőlészet. üzenem a Nemzet gyerme­keinek és a válási árva két okos, szép fiamnak, Norbert- nek és Róbertnek, hogy sze­retem őket és mindent elkö­vetek értük, üzenem a fiata­loknak, a pályakezdőknek, hogy küzdeni fogok az élet - beindulási esélyeikért. üze­nem a középkorúaknak a bér­ből és fizetésből élőknek, hogy harcolni fogok tisztessé­ges munkájukért és tisztessé­ges bérükért, üzenem a nyug­díjasoknak, hogy harcolni fo­gok a megérdemelt értékálló nyugdijukért, üzenem a vál­lalkozóknak, hogy harcolni fo­gok adócsökkentésért, kedvez­ményes hitelért, a vállalkozói lét hosszú távú biztonságáért, üzenem az értelmiségieknek, harcolni fogok, az értelmiségi lét minden feltételéért. üze­nem a hatalom birtokosainak: a népet leváltani nem lehet, üzenem mindenkinek: a Sza­bad Demokraták Szövetségé­nek programja és a nép együtt győzni fog! Képviselőjelöltek, 7. számú választókerület. Szigetvár Szövetség a faluért, a vidékért és Agrárszövetség ötvenéves vagyok. Sze­rencsésnek Fabi József mondhatom magam, m ért meg tudtam valósítani if­júkori elhatá­rozásom. Nem pályát és nem hivatást tűz­tem ki magam elé célul, ha­nem egy életformát, nevezete­sen a földből táplálkozó fa­tusi életet. Kertészmérnökként 1964-ben a Paksi Állami Gaz­daságban kezdtem el dolgoz­ni. Tizeníkét évvel később a Szigetvári Állami Gazdaság­ban helyezkedtem el. 1984 óta a nagypeterdi Egyetértés Termelőszövetkezet főkönyve­lőiéiként tevékenykedem. Soha nem volt kenyerem a 'közéleti szereplés, s hogy mégis e jelöltségre adtam a fejem, annak oka van. ügy ítélem meg, hogy most egy korszak előtt állunk, ahol a fogadott prókátorok helyett hi­teles szószólókra van szükség, ahhoz, hogy a hallgatag vi­dék saját képviseletében fog­laljon helyet a ,,jognak aszta­lánál". Olyanokra, akiket a múltban elszenvedett sérelmek nem revansra ösztökélnek, ha­nem tapasztalásban gazdagí­tották, és ennek folyománya­ként a lehető legkisebb mel­lékhatású gyógymód ismerői. Mit akar a falu, a vidék? Tel­jes önrendelkezést! Még olyan alapvető kérdésekben is, mint a föld tulajdonjoga, a gaz­dálkodási forma megválasz­tása. Meggyőződésem, hogy nem létezik egy olyan okos testü­let, mégha országgyűlésnek is nevezzük, amely minden falu­ra és településre érvényes megoldás birtokosa lenne. De olyan bölcs döntést hozhat, hogy az érdekeltekre vissza­származtatja elemi jogaikat. Azzá1 ajánlom magam a Ba­ranya megyei 7. sz. szigetvári körzet választópolgárainak fi-' gyeimébe, hogy nem ígérhe­tek járdát, törpevízművet és orvosi rendelőt kinek-kinek igénye szerint, hanem azért fogck küzdeni, hegy egy olyan politika valósuljon meg, ahol nem a falu és város közötti különbség megszüntetését dek­laráljuk, hanem az állampol­gárok esélyegyenlőségét lakó­helyüktől függetlenül. Magyar Demokrata Fórum Dr. Kapronczay József 1934-ben szü­lettem Pécsett, 3 gyermekes csalódban. Szüleim tiszt­viselők vol­tak. Középis­kolai tanulmá­nyaimat 1944— 52 között a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban végez­tem. Érettségi után egy évet a pécsi vágóhídon dolgoztam, majd 1953-55 között elvégez­tem a Pécsi Tanárképző Főis­kola biológia-földrajz szakát. Általános iskolai tanári pá­lyámat a Szigetvári Általános Iskolában kezdtem az 1955- 56-os tanévben. 1960 óta a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnáziumban tanítok. Köziben 1965—67 között az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének tudományos mun­katársa voltam. 1967 óta is­mét a fenti iskoláiban tanítok, 1976-tól annak az igazgató- helyettese vagyok. Az MDF-nek a szigetvári szervezet megalakulása óta tagja vagyok. Két gyermekem van, feleségem tanár. — Választókerületem dön­tően aprófalvas, hátrányos helyzetű térség. A körülmé­nyek ismeretében célom a to­vábbi eróziós folyamatok meg­állítása. A kulturális, közleke­dési, ellátási stb. infrastruktú­ra fejlesztése, az ebhez szük­séges helyi és központi erő­források biztosítása. — A mai tanácsi rendszer helyett helyi társadalom sza­bad véleménynyilvánítása alap­ján választott autonóm önkor­mányzat megteremtése. — A térség létalapját táv­latokban is biztosítani hivatott mezőgazdálkodás gyökeres, közvetlen, személyes érdekelt­ségi alapokon történő átszer­vezése, a tulajdonviszonyok rendezése. — A nemzetiségiek lakta te­rületeken a nemzetiségi jógák maradéktalan, tényleges bizto­sítása. — A nevelési-oktatási intéz­mények működését meghatá­rozó nevelési-tantervi alap- koncepció új erkölcsi alapok­ra helyezése annak érdeké­ben, hogy a felnövekvő nem­zedék szilárd, valós erkölcsi értékeket képviselő tudással és tudattal induljon az életbe. Magyar Szocialista Munkáspárt Ifj. Kecskeméti Zoltán 38 éves, nős, három­gyermekes családapa va­gyok. Első munkahelyem tanácsi munka- területhez kö­tődik, ahol 2 évet dolgoz­tam, majd a 2 év sorkatonai követően gépkocsivezetőként helyezkedtem el. E szakmá­ban dolgozom 18 éve o Pan­non Volán Szigetvári üzem- igazgatóságánál.- Olyan munkóscsaládból származom, ahol a szocializ­mushoz való érzelmi és értel­mi kötődés erős volt. Ennek ellenére a körülmények úgy hozták, hogy az MSZMP-be most 1989. decemberében léptem be, akkor, amikor olyanok távol tartják magukat e párttól, akik eddig abból éltek. Programomról a következő­ket kívánom elmondani: Megválasztásom esetén kép­viselni szeretném a dolgozó embereket, a bérből és fize­tésből élőket, a nyugdíjasokat és a pályakezdő fiatalokat. Küzdeni kivonok azért, hogy mindenki a 8 órai becsületes munkaidő keretében annyi fi­zetést kapjon, hogy abból tisztességesen megéljen csa­ládjával együtt. Szükségesnek tartom, hogy a dolgozó kollektívák kapja­nak nagyobb beleszólást a vállalatok életébe, különösen a vezetők kinevezése, leváltá­sa és premizálása tekinteté­ben. Nem tudok egyetérteni az­zal, hogy a vezetők egy szűk csoportja százezreket vagy milliókat kap prémiumként, nyereségrészesedésként, míg az értéket előállító dolgozók szemét fillérekkel szúrják ki. Nem értek egyet a vidék, a falvak leépítésével, küzdeni kívánok az iskolák, a taná­csok visszakerüléséért, annak érdekében, hogy a falvak el­néptelenedését megállítsuk. Elítélem a jól működő vál­lalatok, termelőszövetkezetek magánkézbe való átjátszását, meghatározó továbbra is az állami és a közösségi tulaj­don kell, hogy legyen. Visszautasítom a baloldali és kommunista szemléletű dolgo­zók ellen irányuló politikai ül­döztetést, melyet egyre gyak­rabban észlelhetünk, ennek nyílt és burkolt formáját egyaránt. Magyar Néppárt Németh István Pécs-Va- sason, a bá­nyászkolónián születtem 1951-ben. Dol- aoztam tég- laayárban, vol­tam segéd­munkás külön­böző üzemek­ben, s kom- bájnos is. Felnőtt fejjel, mun­ka mellett tanultam ki a fes- tő-mázoló szakmát és tettem le az érettségit. Népművelő­ként motoros sportklub veze­tője is voltam 15 évig Pé­csett. öt éve élek Gyöngyfán, az alig 150 lelket számláló kisfaluban, ahol korábban több rokonom is élt. öt gyer­mekem van, közülük három iskolás korú él velünk egy háztartásban. Kemény, zakla­tott sorsom sokszor állított szembe a korábbi rendszerrel: így lettem magángazdálkodó itt a periférián. Jelenleg 10 hektár, zömében bérelt földön gazdálkodók. Főként a tehe­nészetre, a tejtermelésre spe­cializálódtam. Programom érzelmi indítta­tása abból fakad, hogy mély­ségesen felháborítottak az itt élő emberek szinte középkori élet-' és munkakörülményei. Ezen sürgősen változtatni kell! A falu az elmúlt negyven év­ben lepusftult, kiszolgáltatott helyzetbe került. Kapcsolata a külvilággal leszűkült, élet­kedve elsorvadt, kulturális éle­te úgyszólván nincs. Az em­berek gazdából cseléddé vál­tak, s a hatalomnak kiszolgál­tatva egymás besúgóivá és irigyeivé. A Magyar Néppárt, melynek törekvéseit képvise­lem, az állami tulajdon szol­gasága helyett a tulajdono­sok államát akarja megterem­teni. Félelem nélküli, ember­hez méltó életet, kormányzó önkény helyett önkormányza­tot! Kapja vissza értékét a mezőgazdaság, a folu, a tö­rekvés! A többet akarás ne viselje a szégyen bélyegét! Független jelölt Paizs József Garé köz­ségben szü­lettem 1954- ben. Életemet a falu" és a mezőgazda­ság határozta meg. Kétéves koromban köl­töztünk a. Szi­getvár tőszom­szédságában lévő kis faluba, Patapoklosiba, ahol most is lakom. A patapoklosi termelő- szövetkezetben eltöltött egy év után kerültem a Kaposvári' Mezőgazdasági Főiskola üzem- szervezési szakára, ahol 1977- ben szereztem üzemmérnöki diplomát. Két általános iskolás korú gyermek apjaként, az érett férfikor küszöbén, a földműves ősök hitével és kitartásával szeretném alakítani a falu és a mezőgazdaság sorsát. Ez a vállalkozás munkámhoz is kö­tődik: a Szentlőrinci Állami Gazdaság számviteli osztály- vezetője vagyok. A DEMISZ-hez kapcsolódó program elfogadása mellett független jelöltként a vidék, az ifjabb generáció és az agrárszféra érdekeit kívánom elsősorban képviselni, mégpe­dig ezeknek az érdekeknek szoros összefüggését felmu­tatva. Meggyőződéssel vallom, hogy a nemzetgazdaság gond­jainak megoldása lehetetlen a stagnáló társadalomkép arcu­latának átalakítása nélkül. Mindennapossá váltak a ge­nerációmon messze túlmutató megélhetési gondok. Az önálló otthonteremtés csak ábránd. A gyermeknevelés jelenlegi adóztatása... végképp megkér­dőjelezi a társadalom jövőjét. Mindezek miatt központi anya­gi áldozatokkal is szükséges a fiatalok, a generációnál is jó­val nagyobb kört magóba foglaló társadalmi csoportok reális életlehetőségeinek rö­vid időszakon belüli érezhető javítása és az életesélyek azo­nos mértékű biztosítása. A fej­lett infrastruktúra ne települé­si formához kötődő kiváltság legyen! A reformkísérletek idő­szakát a választásokkal párhu­zamosan be kell fejezni, s ez­után a tulajdonreformot és a helyi önigazgatást az adott területen élő emberek hatá­rozzák meg. Hazafias Választási Koalíció Szeghy Sándor Földműve­léssel foglal­kozó szülei 9 holdon gaz­dálkodtak 1959-ig — ak­kor lettek a helyi terme­lőszövetkezet tagja. Szeghy Sándor (50 éves) szülőfalujában, a Za­la megyei Alsónemesapáti- ban végezte általános iskolai tanulmányait, Zalaegerszegen érettségizett, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi ka­rán államvizsgázott 1962- ben. A Szentegáti Állami Gazdaságban kezdett dolgoz­ni, ahol különböző beosztások után 1969-ben nevezték ki igazgatóhelyettessé. ugyané beosztásban maradt, amikor 1974-ben összevonták a Szen­tegáti és a Görösgali Állami Gazdaságot, s létrejött a Szigetvári A. G. 1966-ban nősült, felesége pedagógus, a dencsházi ál­talános iskola igazgatója. Edina lánya a JPTE Jpgi Ka­rán ötödéves hallgató, Sán­dor fia, a kaposvári állatte­nyésztési kar másodéves hall­gatója. Képviselői programjából a helyi vonatkozású részeket emeljük ki: „Térségünkben igen nagy lehetőség kínálkozik idegenforgalmi fejlesztésekre, a meglévő természetvédelmi területek révén, a szigetvári melegvizes fürdő bővítésével kiemelt idegenforgalmi cent- lum -létrehozására. Nagy fi­gyelmet igényel a kommunális szennyvíz elhelyezése, illetve a meglévő siennyviztelep bőví­tése, mivel Szigetvár területé­nek több mint a fele nem rendelkezik még vezetékes szennyvízbekötéssel. Aggoda­lomra ad okot a térség köz-, intézményeinek az állapota; iskoláink, középiskoláink, egészségügyi intézményeink fenntartásának a biztosítása kiemelt feladat. Folytatni kell a lakáshelyzet javítását, bizto­sítva a fiatalok lakáshoz jutá­sát. Meg kell teremteni a vá­rosban és környékén élő idő­sek ellátásának a forrásait. Elengedhetetlenül fontos, hogy az egyre romló népegészség­ügyi helyzetben, a népesedési viszonyok tragikussá válásának az időszakában ezek meg­nyugtató megoldást nyerjenek. Egy képviselő talán ezekért is munkálkodhat." Dr. Molvay László

Next

/
Thumbnails
Contents