Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)
1990-01-24 / 23. szám
s Dimontüll nnMft 1990. január 24., szerda Az Országgyűlés januári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) plenum a második napirendi pontként tárgyalja a miniszteri tájékoztatót a lehallgatási botránnyal kapcsolatban. Ezért arra kérte az Országgyűlést: a belügyminiszter lemondását azzal vegye tudomásul, hogy az üggyel ösz- szefüggő hozzászólásokra e napirend tárgyalásakor kerül sor. Ezt követően Roszik Gábor (Pest megye 4. vk.) bejelentette, hogy a demokratikus ellenzék parlamenti csoportja Az első napirendi pont előtt Németh Miklós kért szót. A 'Minisztertanács elnöke beszédében közvetlenül az ország népéhez is száJva hangsúlyozta :- Nemcsak az utóbbi időszak eseményei, hanem még inkább az előttünk álló hetek megjövendölhető fejleményei indítanak arra, hogy felszólítsam az ország lakosságát: közös cselekvéssel kerüljük el azt, ami a legközelebbi múltunk alapján 'keserűen megjövendölhető.- Közelinek és könnyen elérhetőnek látszottak a szabad választások, több volt a bizakodás és kevesebb a kétely - hangsúlyozta a miniszterelnök. Azt mondtuk: a kormány a nemzet kormányának tekinti magát, s tevékenységével nem egy vagy néhány párt érdekét, hanem a nemzet érdekét kívánja szolgálni. Nem szolgál és nem követ pártérdeket, de felhívott minden pártot az eszmecserére és az együttműködésre. Vállalta, hogy a szabad választásokig úgy kormányozza az országot, hogy a rendkívül súlyos helyzet ellenére a gazdaság működőképes maradjon, a plurális demokrácia pedig békés úton, jogi garanciákkal védve létrejöhessen.- A gazdaság helyzete kemény, súlyos terheket jelentő, népszerűtlen, de halaszthatatlan lépéseket követelt - emlékeztetett a továbbiakban. — A kormány kész volt ezeket megtenni, s elszántságát csak növelte, hogy a pártok többsége kifejezetten szorgalmazta is: a kormány ne hagyja a kellemetlen operációkat utódjára, vállalja el azokat, s cserébe a pártok nem használják fel pártpolitikai célokra a gazdasági, szociális feszültségeket. Egyidejűleg óriási erőfeszítéseket tett a diplomáciai kapcsolatokban, hogy megfelelő támogatást szerezzen, nem magának, hanem az ország gazdaságának és leendő kormányának. Manapság azonban vajon miért akarják az emberekre szjggerálni, hogy a rendszer- váltás általunk választott békés, konszenzusokra épülő, jogi garanciákkal alátámasztott módszere miatt a reformok élvonalából a hátsó vonalba kerültünk? Én úgy vélem, igaztalan és kishitűséget tükröző az a szemrehányás, hogy Magyarországon megtorpant az átmenet folyamata, és felelőtlen az a törekvés, mely a tömegek indulatának felszításával okarja rohanóvá tenni az eseményeket, szétverni a múltat és jelent, gyalázva boldog-boldogtalant. A gondokon nem lehet úgy úrrá lenni, ha fokozzák a feszültséget, ha tovább szítják az elégedetlenséget, ha megingatják a működő intézmények iránti bizalmat, azaz szétzilálják a demokratikus átalakulás esélyeit. Mi azon dolgozunk, hogy ezeket az esélyeket megőrizzük, és ezekből mind többet valóra váltsunk. Azt mondják, de hát rengeteg o sár, ami összegyűlt! Ez igaz. De kérdezem: muszáj érte folyton-folyvást lehajolni és egymás arcába vágni? Ez lenne az eltakarítás egyetlen módjo? Én nem ezentúl mint a Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportja kíván működni. Dr. Bállá Éva (Budapest 46. vk.) elmondta, hogy megalakult a Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti frakciója, miután Tamás Gáspár Miklós megválasztásával duplájára nőtt -, vagyis kettőre emelkedett -, az SZDSZ képviselőinek száma a parlamentben. Bánlly György (Budapest 4. vk.) örömmel szólt arról, hogy január 22-e, Kölcsey Ferenc Flimnuszának születésnapja végre a magyar kultúra napja lett. hiszem, és szerencsére a nép többsége sem hiszi ezt.- őszintén örülök, hogy az ellenzék leghangosabb és eszközökkel legjobban ellátott erői már képesnek érzik magukat a kormányzásra. Mert egyre rövidebb az idő, amin belül ezt igazolniuk kell, ha. bizalmat kapnak a választóktól. S nyilván nem fognak majd azzal érvelni, amit ettől a kormánytól nem fogadtak el, hogy évtizedek alatt felgyülemlett problémákat nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Azt mondom tehát: előre a szobád választások utáni koalíciós kormányzásért! Csak minek ez a nagy sietség? Nem tudják kivárni, hogy normális mederben és ütemben jusson el az ország a szabad választásokig, s ott higgadtan, hisztéria és pánik nélkül fejezze ki szavazatával akaratát? Nem a kormány vagy magam számára kérek kíméletet! Az ország és népének érdeke a kímélet, hogy ne sodorják felelőtlenül kormányozhatatlan állapotba a társadalmat.- Naponta harsogják a nép fülébe, hogy az összeomlás küszöbén áll az ország, hadd féljenek, idegeskedjenek az emberek, akiknek éppen önbizalomra és nyugalomra lenne szükségük. Szinte csodálni kell, hogy e művi úton is keltett pánik- hangulatban, de sajnos, teljesen valós terheket cipelve oz emberek döntő többsége a munkára összpontosítja figyelmét, és összeszorított fogakkal, keményen és becsületesen dolgozik. Németh Miklós kifejtette: a fizetőképesség, illetve a külső finanszírozás folyamatossága alapfeltétele a működőképességnek. Helyzetünk pedig olyan, hogy ehhez ma nélkülözhetetlen a Nemzetközi Valutaalappal megállapodásro jutni. Nincs mit tagadni, a feltételeket nem mi határozzuk meg, hanem azok helyzetünkből és a feltétlenül követendő célokból fakadnak.- A helyzet igen súlyos, és a kormány azt egyáltalán nem dramatizálta túl a decemberi költségvetési vita során, vagy azt megelőzően. A működő- képességhez hozzátartozik egy szakmailag felkészült, erkölcsileg szilárd, a mindenkori kormányhoz lojális, és magát biztonságban érző államigazgatási, közigazgatási szakembergárda. Ennek léte nemcsak a mai, hanem a mindenkori kormányzás eredményes működésének is alapfeltétele. Ezért nemcsak amiatt emelek ismételten szót a B- listázás felmerülő kisértete ellen, mert igazságtalanul és oktalanul kergeti bizonytalanságba a mai szakembergárdát, hanem azért is, mert a jövőt veszélyezteti, aki itt leszámolásra és nem tisztességes elszámoltatásra készül. De a választásokat is veszélyezteti. ha a lebonyolításában fontos szerepet betöltő tanácsi apparátus bizonytalan jövője miatt demoralizólódik, és szétszéled. Szólt a belbiztonsági munka válságáról, és ezzel összefüggésben a titkosszolgálat helyzetéről is. Igazán csak a magyar állam növekvő függetlensége és a kormány növekvő önállósága, a pártállam lebontása tette lehetővé, hogy a kormányzat érdemben foglalkozzon a belügyi munka koncepcionális kérdéseivel.- A régi belbiztonsági szolgálat elvesztette funkcióját, és már korábban elvesztette a társadalom bizalmát. Megszüntettük. De el kell ismerni, hogy 1989-ben az átmenet békés jellegének biztosításában pozitív szerepet játszott. Nincs kétségem az iránt, hogy az új nemzetbiztonsági hivatal sem kapja meg automatikusan a társadalom bizalmát. Ezért úgy gondolom, hogy az új szervezetnek oz eddigi belbiztonsági funkciókból - legalábbis az átmenet idejére — csak aj. elengedhetetlenül szükséges feladatot, a legszűkebben vett alkotmányvédelmet szabod és kell átvenni. — A vonatkozó jogszabályok mielőbbi kidolgozása és a parlamenti felügyelet felállítása mellett is nagyon fontos, hogy az újonnan létesítendő speciális szervek elvégezzék az elkerülhetetlen belső önvizsgálatot, munkájuk tartalmát, eszközrendszerét és állományuk beállítottságát illetően. Elengedhetetlennek tartom, hogy — ahol még ez nem történt meg - demokratikus szellemű, nemzeti érzelmű vezetők kerüljenek a kulcspozíciókba, az állományt pedig tehetséges és tisztességes fiatalokkal frissítsék fel, függetlenül azok pártállásától. A kirobbant botrány egyik tanulsága: abban szerepet játszott az is, hogy a koncepcióváltás gyakorlati végrehajtása az indokoltnál lassabban haladt. Ebben a magam felelősségét is érzem. Horváth István belügyminiszter lemondását érintve a kormányfő kijelentette: az adott helyzetben elkerülhetetlen volt. Mondanivalójához hozzáfűzte, hogy mint reform- politikus, jelentős szerepet töltött be abban, hogy hazánkban az alkotmányos rend alapján békés úton megy végbe a demokratikus átmenet. Érdemeiért köszönet illeti. Mint ahogy azért is, hogy a belbiztonsági válságból fakadó következtetéseket személyére vonatkozóan is levonta. A továbbiakban bejelentette: a Minisztertanács - a kiNémeth Miklós miniszterelnök közös cselekvésre szólít Támogató aláírások A napi rendi pontok tárgyalásakor felmerült Mérei Emil baranyai képviselő javaslata a kormány energiapolitikai koncepciójának megtárgyalása ügyében. A képviselők a tárgy mostani megvitatásával nem értettek egyet. Ezért Mérei Emil az ülésszak alatt aláírásokat kezdett gyűjteni, mivel 50 képviselő aláírása mór kötelezi a kormányt és a parlamentet a javasolt kérdés megtárgyalására. A képviselő abból indult ki, hogy éppen oz a kormány hozta a legradikálisabb intézkedéseket, a szén- és uránbányászat leépítésére. A képviselő szerint a veszteségeket valóban nem kell támogatni, de csak azokat a bányákat kell és szabad bezárni, ahol a költségek meghaladják a feldolgozóipari és a mezőgazdasági csereáruk devizakitermelési költségeit Ezeknek a bányáknak a száma pedig nem több, mint kettő. Délutánig, amikor tudósításomat adom, 57-en írták alá a képviselői javaslatot, így a parlamentnek napirendre kell tűznie a kormány energiapolitikai koncepciójának megtárgyalását. alakult helyzetre is tekintettel - egyetért azzal, ha az állambiztonsági szervek tevékenységének vizsgálatára az Országgyűlés különbizottságot hoz létre. Célszerűnek tartaná, ha a bizottság vezetője független képviselő lenne, és a bizottság tükrözné az Országgyűlés politikai összetételét. Természetesen a bizottságnak a vizsgált téma különleges voltához igazodóan kell majd végeznie munkáját. A hazánkban tartózkodó szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos kormányzati ? álláspontra térve rámutatott: a kormány - a közvélemény és a parlament támogatósát élvezve - aktívan szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok teljes kivonását. A kivonás menetrendjének kidolgozása és az üggyel kapcsolatos további kérdések rendezése céljából a közeli napokban szakértői szintű magyar-szovjet tárgyalások t kezdődnek Budapesten. Itt most úgy tűnik, semmi sem drága. Ezért szeretném mindnyájunk figyelmébe ajánlani - ha valóban demokratikus ónmenetet akarunk -, akkor ezt úgy tegyük, hogy eközben a politikai erők és pártok ne távolítsák el az országot Európától - mondta Németh Miklós. Kormányom tagjait és engem belső indíttatáson túl eskü is kötelez a nép szolgálatára. Mindvégig eskünkhöz híven kívánunk tevékenykedni. De adunk, a becsületünkre! És ahhoz inkább ragaszkodunk, mint a hatalomhoz! A miniszterelnök felszólalását követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter emelkedett szólásra. A miniszter a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényjavaslatot ismertette a képviselőkkel. Röviden vázolta — a hatályos rendelkezések kritikai értékelésével - a jelenleg fennálló ellentmondásokat és hiányosságokat, amelyek mind az állampolgárok és az egyházak, mind pedig a jogalkalmazók számára teljes bizonytalanságot teremtenek. Kulcsár Kálmán rámutatott: a javaslat átfogóan szabályozza a lelkiismereti és vallásszabadsággal, valamint az egyházakkal kapcsolatos kérdéseket, meghatározza a jog tartalmát, jogi szabályozással biztosítja a szabadságjog érvényesülését. Rendezi az állom és az egyház egymáshoz való viszonyát, rendelkezik az egyházi gazdálkodás legfontosabb témáiról. Jellege ' és tartalma összhangban áll az alkotmánnyal, az emberi szabadságjogokat érintő más törvényekkel, így például az egyesülési jogról szóló törvénnyel, a készülő új sajtótörvénnyel, valamint egyéb, az egyházak működését érintő magas szintű jogszabályok — az oktatási törvény, a Polgári Törvénykönyv, az államháztartással és az adókkal kapcsolatos jogszabályok — rendelkezéseivel. A kodifikációs munka megalapozása érdekében számba kellett venni nemzetközi kötelezettségvállalásainkat is — jelentette ki Kulcsár Kálmán. (Folytatás a 3. oldalon) HAZA ÉS HALADÁS - HALADÁS ÉS BIZTONSÁGI Amennyiben a szocialista párt jelöltjét támogatja, az ajánlási szelvényt január 24. után adja át a párt megbízottjának, vagy |uttassa el a párt választókerületi irodájához. Cím:, a Magyar Szocialista Párt Pécs-Baranyai Kampányirodája 7601 Pécs, Pf. 300 /illetve a szocialista párt városi kampányirodái/ (FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS) Dr. Paskay László bíboros, prímás-érsek (jobbról) az Országgyűlés szünetében Sorlós Istvánnal beszélget
