Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)
1990-01-24 / 23. szám
\ é 1990. január 24., szerda Dunántúli napló 3 Az Országgyűlés januári ülésszaka Baranyai képviselők a tanácskoiás szünetében (Folytatás a 2. oldalról) A továbbiakban a törvény- javaslat néhány alapvető rendelkezését ismertette, jelezve egyúttal azokat a vitás kérdéseket is, amelyek az egyházakkal és a politikai szervezetekkel történt megbeszélések során felmerültek, samelyek az egyeztetések alapján megoldódtak. A javaslat szerint vallása, meggyőződése és azok kinyilvánítása, illetve gyakorlása miatt senkit semmilyen hátrány nem érhet, és semmiféle előny nem illet meg. Nagyon fontos előírás az is, hogy állami, hatósági, nyilvántartásba, vallási és más meggyőződésre vonatkozó adatot nem szabad felvenni. Garanciális szabály — szögezte fe a miniszter -, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlásában senkit sem szabad akadályozni. A jog gyakorlásával kapcsolatban rögzíti a javaslat, hogy lelkiismereti szabadságra hivatkozással - törvényi kivétel hiányában - nem lehet megtagadni az állampolgári kötelezettségek - például a honvédelmi munkakötelezettség, a közteherviselési kötelezettség - teljesítését. Kulcsár Kálmán szólt arról, hogy a közjogi alanyi jog tartalmának meghatározásakor több egyház képviselője célszerűnek tartotta annak kimondását, hogy a vallás szabad gyakorlását lehetővé kell tenni a szociális, egészség- ügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben gondozottak, a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartottak és a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítők számára. A kényszertartózkodási helyeken történő vallásgyakorlat „alárendelt” azonban az említett intézmények, szervezetek működési rendjének, mert az kizárólag azzal összhangban, illetve annak sérelme nélkül történhet. A javaslat a szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúság- védelmi intézményekben, büntetés-végrehajtási intézetben az egyéni és a közösségi vallásgyakorlat, a katonai létesítményben pedig az egyéni vallásgyakorlás lehetőségét rögzíti, emellett azonban kimondja: a katonai létesítményeken kívül a katona vallásgyakorlásában nem korlátozható. Hangsúlyozni kell — mutatott rá a miniszter —, hogy az egyéni joggyakorlat kategóriájába beletartozik: a katonák, ha azonos hitelveket vallanak, összegyűlhetnek, de szervezett közösségi vallásgyakorlatot nem folytathatnak. A javaslatban foglaltakat tovább részletezve Kulcsár Kálmán rámutatott: a tervezet a lelkiismereti és vallás- szabadság jogának részeként értelmezi az egyházalapítás jogát. Meghatározza az alapítás (a nyilvántartásba vétel), a működés és a — meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén biztosított- nyilvántartásból való törlés szabályait. Az állam és az egyházak kapcsolatára vonatkozóan Kulcsár Kálmán kifejtette: az egyházak olyan autonóm szervezetek, amelyek ügyeibe az állam nem avatkozik — azok belső törvényei sem szorulnak állami megerősitésre -, a különböző egyházakat azonos jogok illetik és kötelezettségek terhelik, azaz egyenjogúak: és az állam semmilyen belső egyházi szabály végrehajtásához nem nyújt segítséget kényszerítő eszközeivel. A miniszter ezután kitért arra is, hogy az esetben, ha az egyház olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály rendez, rá ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint más szervezetekre. A javaslat megállapítja: az egyház minden olyan nevelési-oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet elláthat, amelyet magas szintű jogszabály nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy annak szerve, intézménye számára. A javaslat azt is rögzíti, hogy bármely egyház a tanulók, a hallgatók és a szülőik kezdeményezésére az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben vallásoktatást tarthat, az az oktatás azonban nem kötelező jellegű, és értelemszerűen a vallásoktatáson nyújtott teljesítmény a tanuló, hallgató tanulmányi eredményébe sem számítható be. Az említett egyházi tevékenységet az állom normatív módon, meghatározott költségvetési támogatással segíti. Kulcsár Kálmán kiemelte: az egyházak működésének speciális jogi, állami korlátáit e törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés végképp le fogja bontani. Tevékenységük megítélése közvetlenül a társadalom, az egyes emberek, közösségek által történik, majd. Minthogy azonban az országban legnagyobb szerepet betöltő egyházak munkájának anyagi feltételeit a négy évtizeddel ezelőtti állami intézkedések szétrombolták, a társadalom kötelessége, hogy minden lehetséges módon segítse ennek az igazságtalan és hibás intézkedésnek az orvoslását, s ezzel az egyházak működőképessé váljanak. A miniszter végezetül hangoztatta: lehetővé kell tenni, hogy a kártalanítás nélkül állami tulajdonba vett, egykor egyházi tulajdonú oktatási, egészségügyi, szociális és hit életi célt szolgáló épületeket igényeik szerint ismét az egyházak használhassák ilyen jellegű tevékenységre. A probléma rendezéséhez szükséges jogszabály előkészítés alatt áll. Kulcsár Kálmán expozéjához a jogi, igazgatási és igaz. sógügyi bizottság képviseletében Czorna László fűzött kiegészítést. Az előadó hangoztatta: a törvény megalkotásával végre minden ember magánügyévé válhat hite, vallása, amivel méltóságát nyerheti vissza, vállalhatóan, minden félelemtől, előítélettől mentesen. A jogi bizottság vitája során felmerült: a tervezet értelmében a Minisztertanácsnak az egyházakkal karöltve 1990. december 31-ig kellene felülvizsgálnia mindazokat a megállapodásokat, amelyeket a mostani törvény megalkotása előtt kötöttek a lelkiismereti és vallásszabadságról. Az elnöklő Jakab Róbertné ezt követően bejelentette, hogy - tekintettel a benyújtott módosító indítványokra - általános és részletes vitára bocsátja a törvénytervezetet. Roszik Gábor (Pest m„ 4. vk.) evangélikus lelkész; Szent- ágothal János (országos lista); Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.); Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.); Pregun István (Szabolcs-Szatmár-Bereg m„ 1. vk.); a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola rektora; Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.). Az általános, illetve részletes vitában felszólalt: Bíró Imre (országos lista) kanonok; Nagy Józsel (Baranya m., 6. vk.); Biacs Péter (Budapest, 30. vk.); Tóth Károly (országos lista) református püspök; . Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.). Ezután az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy a vitában elhangzott módosító javaslatokat véleményezésre kiadja a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. Glatz Ferenc művelődési miniszter ezzel összefüggésben kért szót, s javasolta, hogy a bizottság ne foglalkozzék a Pregun István képviselő által felvetett kérdésekkel, mert saját hatáskörében rendelkezik azokról. Az ülés elnöke délután háromnegyed 5-kor berekesztette az Országgyűlés januári ülésszakának első munkanapját. Sztrájk helyett megállapodás Bár a képviselőket az ideérkezésben már nem akadályozta, de a főváros közlekedésében súlyos zavart okozott a BKV dolgozóinak sztrájkja. A szakszervezetek véleményéről Nagy Sándort kérdeztem;- A személyes véleményemet mondom. Nekem az az álláspontom, hogy meg kell kísérelni a tárgyalást, mindenféle eszközt igénybe venni, hogy a szociális, bér-, és egyéb problémák megoldódjanak. A sztrájk csak a legeslegvégső eszköz lehet, mert egy szétterülő, elhúzódó sztrájk a gazdaságot teljesen szétzilálja. Ugyanakkor nem lehet elvitatni az embereknek, szakmáknak azt a jogát, hogy ha úgy érzik, senki sem fog- Iqlkozik érdemben az ügyeikkel, és nem látnak más megoldást, a sztrájk eszközéhez folyamodjanak. A Volán és a BKV sztrájkja szerintem törvényes és gondosan előkészített akció volt, ügyeltek arra, hogy bizonyos minimális szolgáltatást fenntartsanak, és a közvéleményt is idejében tájékoztatták. Mindemellett a következő napokban - hetekben - mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne a- különféle szakmák sztrájkjai kövessék egymást, hanem valami elfogadható megállapodással lehessen megoldani ezeket a problémákat, úgy, hogy a gazdaságnak se jelentsen elviselhetetlen terheket. A keretes anyagokat irta: Sóvári Gizella Üresen álló, száraz, 35 m körüli belvárosi helyiséget bérelnénk irattározás céljára: ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR Baranya Megyei. Igazgatósága Pécs, Rákóczi út 44. Ügyintéző: Kásádi Tibor Fogadás egyházi személyiségek tiszteletére Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke kedden, a parlament ülésének szünetében fogadást adott a magyarországi egyházak vezető képviselői tiszteletére, akik a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény tárgyalására kaptak meghívást. A fogadáson megjelent Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak az országgyűlési képviselők közül az egyházi személyiségek is. Fodor István az Országgyűlés nevében köszönetét mondott az egyházaknak és felekezeteknek a törvény előkészítéséhez nyújtott segítségükért.--------Például— S zerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt TILTAKOZÓ NAGYGYŰLÉS Január 25-én, csütörtökön délután 5 órakor nagygyűlést tartunk a Széchenyi téren azért, hogy tiltakozzunk a dolgozó népet sújtó, szinte hétről hétre bekövetkező indokolatlan ár- és adóemelések ellen. Ezeknek ugyanis csupán az a céljuk, hogy a kormány többmiliiárdnyi költségvetési hiányát mérsékeljék. Nem értünk egyet a fizetőképes kereslet további csökkentésével, mert ez nemcsak gazdálkodó egységeink válságos, veszteséges helyzetét fokozná, hanem népünk elszegényedését is növelné, sőt a hiányos táplálkozás következményeként egészségét, és ami a legszomorúbb, ifjúságunk testi és szellemi fejlődését is veszélyeztetné. Kérjük mindazokat, akik egyetértenek a nagygyűlés fenti célkitűzéseivel, megjelenésükkel fejezzék ki tiltakozásukat a nép életszínvonalát sújtó intézkedésekkel szemben. A Magyar Szociáldemokrata Párt pécs-baranyai szervezete * Felhívta szerkesztőségünket tegnap Sarkadi Kálmán, a ADÓDÓ ADÓ Mecseki Bányászok^ Szakszervezeti Szövetsége (MBSZSZ) ügyvezető elnökségének tagja és a következők közlését kérte : „Az MBSZSZ a Szociáldemokrata Párt pécs-baranyai szervezetével tiltakozó nagygyűlést hirdetett 1990. január 25-én 17 órára Pécsett, a Széchenyi térre, a kormány ár-, lakbér- és kamatadó intézkedései ellen. Szövetségünk a rendezvény eredeti céljával továbbra is egyetért és tiltakozik az állandó drasztikus áremelések ellen. Az MBSZSZ január 23-án tartott rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy visszavonja a tiltakozó nagygyűlés meghirdetését, mivel tudomásunkra jutott, hogy 'a Szocdem Párt a rendezvényt saját pártpolitikai és választási propagandacélokra kívánja felhasználni, nem pedig az eredetileg meghirdetett tiltakozásra. így az MBSZSZ a január 25-i nagygyűlésre nem mozgósítja a szervezeteit és tagjait, hiszen —, alapszabályának megfelelően —, továbbra is pártérdeked tői függetlenül kíván tevékenykedni." Március 20-ig, akiket illet, adóbevallást tesznek, és befizetik a megfelelő összeget a megfelelő hatóságnak. A tévé pécsi stúdiójának hétfő esti műsorában hallhattunk egy adatot az úgynevezett „láthatatlan jövedelmek" után fizetett pénzekről. E szerint megyénkben 2660-an fizettek — személyenkénti átlagban évi 9200 forintnak megfelelő összeget „láthatatlan jövedelmük" után. Dr. Sasvári Lászlót, az APEH megyei igazgatóhelyettesét kérdeztük a részletekről, közreműködésével jó néhány fontos adatot először közölhetünk: — A hétköznapokban láthatatlan jövedelem elnevezés alatt általában a borravalóra, hálapénzekre gondolnak az emberek. A hivatalos jogi nyelv „fokozott gondoskodásért" járó külön juttatást jelöl meg. A két említett dolog végül is fedi egymást. Ezt mutatja, hogy elsősorban benzinkutasok, pincérek, magánpraxist végző orvosok, fodrászok, taxisok fizettek nekünk, 19Q8-ban szerzett „pluszjövedelmük” alapján. Mindenekelőtt megemlítem: például a benzinkutasok országos átlagban és havonta 2700 forintnyi pluszjövedelem után fizettek adót, az említett jogcímen. Tudjuk természetesen, hogy nem mindenki adózott, akinek ilyen pluszpénze van, tisztában vagyunk azzal is, hogy sok esetben nehezen nyomozható ki, hogy akár egy adott munkahelyen ki, mikor és milyen kapcsolatok alapján jut „láthatatlan jövedelemhez”. Itt jegyzem meg azt is, hogy az adóhivatal nem nyomozó- hatóság, de lakossági bejelentésre vagy konkrét adatok birtokában kénytelenek vagyunk vizsgálatot kezdeményezni ezekben az ügyekben is. Végezetül szeretnék néhány konkrét adatot ismertetni, a láthatatlan jövedelmeket bevalló megyei tényeket.- Az 1988-as bevételek alapján, a megyében jegyzett 277 autószerelő közül 4, az 52 rádió-tévé műszerész közül 1, a magánpraxist folytató 133 orvos közül 51, az 1350 taxis közül 463. az 500 fodrász közül 82 fizetett 3-7000 forint közötti oluszjövedelem után éves odót. Eseteinkben maszekokról van szó. Megjegyzésünk: nyilván az állami cégeknél, a szolgáltatásokban és másutt dolgozóknál is csurran-cseppen vagy forintban, vagy természetben. 1988-as jövedelmek alapján tehát mintegy 19 és fél millió forintnyi adót fizettek az emberek láthatatlan jövedelmük után. Már akik fizettek. A pénz ugyanabba a nagy kalapba kerül, ahová a többi adó. A láthatatlan jövedelmek megjelenése persze korántsem adózási kérdés, sokkal inkább gazdasági szerkezetünk hiányosságainak mutatója. SZINDIKÁTUS A Független Szakszervezetek Ligája az elmúlt héten „feljelentette" a népnek a SZOT- ot, mondván, Nagy Sándorék a szakszervezeti tulajdont zárt részvénytársaságba akarják átmenteni. Medveczky Antalt, a Szakszervezetek Megyei Képviseletének vezetőjét kérdeztük a részletekről: — Számomra egyelőre semmi nem derült ki abból, mit akar a Liga .. . Nem tudom, ki és kit próbál kifosztani a vagyonából. Véleményem szerint itt fatális félreértések sorozatának vagyunk tanúi. Az állítólagos szindikátus-tervezetről az országos központból semmiféle tájékoztatást nem kaptunk - én egyébként is ólvitának tartom az ügyet, az egész nem más, mint hangulatkeltés. Ha ugyanis a SZOT rt.-t alapítana a saját vagyon forgatására, az csak a tagság érdekeit szolgálná. Erről egyébként —. ha van ilyen terv >— csak a március elején sorra kerülő SZOT-kongresz- szus dönthet. Sajnos, Baranya ez ügyben nem érdekelt: a SZOT-nak a megyében semmilyen vagyona nincs. Bár lenne, és bár forgathatnánk... EGY ZACSKÓ LŐSZER A Baranya Megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat egyik szippantás kocsijának csövében tegnap -, miközben a Pécs, Török I. u. 2. szám alatti ház ülepítő aknáját, magyarul pöce- gödrét tisztította -, dugulás keletkezett. Amikor tisztítani próbálták, jó néhány, 1932-ben gyártott karabély-lőszer hullott ki belőle, majd a tartály kiürítése után újabb adag töltény került elő. Szerencsére baleset nem történt. Ha nem is mindennapos dolog, hogy világháborús '„emlékeket" találnak a legkülönbözőbb helyeken, (a szippantások már 1986-ban is kifogtak Pécsett egy kézigránátot), azért az ügyet nemigen lehet szenzációnak tekinteni. Hacsak ... Hacsak azt a tényt nem hagyjuk figyelmén kívül, hogy a történetben szereplő gödröt ezelőtt két hónappal teljesen kitisztították. Ráadásul a helyszín biztosítói közül többen úgy vélekedtek, hogy —, mivel a töltényeken korrózió alig fedezhető fel —, a lőszerek nem régóta kerülhettek az aknába. Odakerülésük időpontját természetesen tüzetes vizsgálattal lehet csak megállapítani,, de a gyanú felmerült. <
