Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-17 / 16. szám

1990. január 17., szerda Dll%<te Szociális demokrácia: az út Európába Készletek a Szociáldemokrata Párt rövid programjából Negyven év után ismét megteremtődtek Ma­gyarországon a szabad, demokratikus parlamenti választások feltételei. Az ország lakossága arra készül, hogy az egypártrendszerű totalitárianiz- mus évtizedes uralma után végre szabadon ki­nyilvánítsa akaratát. A Szociáldemokrata Párt szükségesnek tartja, hogy most, amikor hosszú idő után először nyílik meg a magyar nép előtt a szabad, független, de­mokratikus fejlődés útja, közzétegye cselekvési programját. Pártunk úgy is, mint az ország legna­gyobb történelmi múltra visszatekintő, demokrati­kus pártjának választ kell adnia arra a kérdésre, hogy az átmenet nehéz szakaszában milyen célo­kat kíván követni, milyen gazdasági, politikai és társadalmi feladatok megoldására vállalkozik a nemzet, az egész magyar nép érdekében és szol­gálatában. A Szociáldemokrata Párt más demokratikus pártokkal egyenjogú versengésben akarja meg­nyerni a nép többségét, hogy egy új demokrati­kus, független, jóléti Magyarországot teremthes­sen. Honnan jöttünk, kik vagyunk? A SZOCIÁLDEMOKRATÁK AZ ÁTFOGÓ RENDSZERVÁLTÁS HÍVEI Mit akarunk, mit tehetünk? A mögyarsóg legújabbkon históriájában történelmi lép­tékkel mérve sajnos csak pil­lanatokra csillant fel egy szabad, független és demok­ratikus fejlődés útja. A szo­ciáldemokrácia büszke arra, hogy a liberális polgári erők­kel együtt részese volt az újabbkori magyar demokrácia megszületésének 1918 őszén. Büszke arra is, hogy a kon­zervatív, tekintélyuralmi Hor- thy-rendszerben konstruktív, ellenzéki politikai erőként következetesen védelmezte a dolgozó kisemberek érdekeit, magasba tartotta a demok­rácia, az emberi méltóság és a szolidaritás zászlaját. A második világháborút követően, a fasizmus legyő­zésével feléledt a remény, hogy egy új, szabad, demok­ratikus és jóléti Magyaror­szág jöhet létre a romokon. A Szociáldemokrata Párt is ezért küzdött a koalíciós kor­mányzás éveiben. A Kom­munista Párt azonban az ak­kori sztálini Szovjetunió hat­hatós és tevőleges segítségét is igénybe véve, tudatosan szétrombolta a születőben le­vő magyar demokráciát. ' E A SZOCIÁLIS DEMOKRÁ­CIA PARTJA VAGYUNK. A demokráciáért Küzdünk, mivel az emberi szabadság biztosí­tásának és az emberi mél­tóság tiszteletben tartásának egyetlen reális, tényleges ga­ranciája az a politikai in­tézményrendszer,' amely Nyu- gat-Európában az elmúlt két évszázad során kiformálódott: a többpártrendszerű parla­menti demokrácia. A SZOCIÁLIS PIACGAZDA- SAG RÉVÉN MEGVALÓSULÓ JÓLÉTI ALLAM HÍVEI VA­GYUNK. A történelmi tapasz­talatok arról győznek meg minket, hogy gazdasági haté­konyságot és ezen keresztül általános jólétet csak a piac­A szociáldemokrácia olyan társadalmi1 eszményt vall ma­gáénak, amely összeegyezteti o szabadságot az egyenlő­séggel, a hatékony gazdasá­got a társadalmi igazságos­sággal, a piaci versenyt a szolidaritással és az emberi méltóság megőrzésével. A nyugat-európai szociáldemok­rata pártok gyakorlata bizo­nyítja, hogy mindez lehetsé­ges. A szociáldemokraták eltérő­folyamat részeként a kommu­nisták erőszakkal a szociál­demokraták közé beépített ügynökeik segítségével felszá­molták a független szociál­demokrata mozgalmat. Az el­veikhez hű szociáldemokraták közül sokakat meggyilkoltak, bebörtönöztek vagy emigrá­cióba kényszerítettek. A szo­ciáldemokrata gondolat azon­ban az üldöztetés és az il­legalitás éveiben is ott élt sok dolgozó ember szívében és fejében. 1956-ban, amikor a ma­gyarság ismét tudtára adta a -világnak, hogy szabad, független és demokratikus hazában kíván élni, a szo­ciáldemokraták ott harcoltak az első vonalakban, számo­sán életüket is áldozták a forradalomért. Kéthly Anna, Kelemen Gyula és Fischer József államminiszterek képvi­selték pártunkat Nagy Imre forradalmi kormányában. A forradalom vérbefojtását kö­vetően a Szociáldemokrata Párt ismét föld alá szorult, de Kéthly Anna vezetésével tovább élt és működött ide­haza éppúgy, mint az emig­rációban. elvű gazdaság tud biztosíta­ni. Ugyanakkor tudatában kell lennünk annak is, hogy a piacelv korlátozatlan érvé­nyesülése, a piac regulálat- lan működése ellen hat az emberi méltóság és szabad­ság érvényesülésének. Ezért a piac működését ki kell egé­szítenie egy, a társadalmi szolidaritás elvén alapuló nem-piaci működésmódnak. A piaci működés torzulásainak kiküszöbölésére- az állami munkaerő- és szociálpolitika, az ezek fedezésére szolgáló differenciált és méltányos adórendszer, a szakszervezeti harc, az üzemi participáció és munkásrészvétel együttes eszközrendszere szolgál. en a kommunistáktól, nem törekszenek arra, hogy „töké­letes társadalmat" hozzanak létre. A szociáldemokrácia „megelégszik" azzal, hogy biztosítani tudja az emberek számára a szabadságot, az igazságosságot, a félelem nél­küli életet és a nélkülözések­től mentes jólétet. A gyors és fájdalommentes „megvál­tás", a „tökéletes társada­lom" megvalósítását ígérő utópiák a történelem tanúsá­ga szerint mindig éppenség­gel az önjelölt felvilágosítok ellenőrizetlen és korlátlan uralmához, a hatalommal való visszaéléshez szolgáltak igazolásul. A Szociáldemokrata Párt a múlt század végén marxista eszmeiségül munkáspártként alakult meg. A mai pórt a marxizmust a . többi humanis­ta és szabadságelvű filozó­fiával egyetemben szellemi hagyományaként tartja szá­mon. Nem tagadja meg múlt­ig!, de a nyugat-európai pár­tokhoz hasonlóan túllép azon. A Szociáldemokrata Párt ma nem világnézeti párt. Nem kötődik egyetlen lilozó- hai tanításhoz, ideológiához, vagy dogmához sem, de ké­pes és hajlandó meriteni minden, az emberi méltósá­got és szabadságot hirdető, az emberek közötti szolidari­tás eszméjét előtérbe állító gondolatból. A szociáldemok­raták a kommunistáktól elté­rően nem kivannak világmeg­váltó végső igazságokat hir­detni. Véleményünk szerint teljesen értelmetlen a társa­dalmi változásoknak valami­lyen egyetlen, átlogó elméle­tére törekedni. Nem hisszük, hogy birtokában vagyunk a mindenre megoldást kínáló, biztos recepteknek. A más ti- pusú gondolatokkal szembe­ni tolerancia és mások hité­nek, gondolkodásmódjának tisztelete a szociáldemokrácia saroktétele. Maguk a szoci­áldemokraták is eltérő irá­nyokból kiindulva jutnak ei a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás közös érté­keihez. A Szociáldemokrata Párt a szellem szabadságának ott­hona, nem erőszakolt egység, hanem különböző gondolko­dású emberek politikai közös­sége. Döntéseinket szabad és nyílt vita alapján hozzuk meg. Pártunk történelmi hagyo­mányaihoz és szerepéhez hí­ven a dolgozó emberek párt­ja kíván lenni. Pártunk a kis­emberek és a dolgozó közép­rétegek pártja. Felvállalja minden dolgozó ember képvi­seletét. Az ipari munkásságét, a műszaki értelmiségét, a ta­nárokét, orvosokét és más értelmiségi rétegekét éppen úgy, mint a szolgáltatásban, Válság van Az ország válságban van. A válság egyaránt érinti az élet gazdasági, politikai, tár­sadalmi és erkölcsi szféráját. A válág nem tegnap és nem hirtelen alakult ki. Alapvető óka a gazdaság és a társa­dalom totális és erőszakos alávetésé a kommunista párt­állam a ka ra tá nak. A bolsevik-kommunista ide­ológiai tételek szerint felépí­tett gazdasági rendszerről nem ma bizonyosodott be, hogy pazarló, alacsony haté­konyságú és kizsákmányoló, de mára felélte összes tarta­lékait és az összeomlás szé­lére sodródott. A kommunista, egypártrend- szerű diktatúráról sem most derült ki, hogy a munkásha­talom jelszavával ' egy szűk, oligarchikus kommunista párt­elit uralmát teremtette meg. Nem most tudtuk meg, hogy elnyomó, az emberi jogókat lábbal tipró, az emberi sza­badságot és méltóságot meg­semmisítő, a dolgozó embe­reik életét megnyomorító rend­szer, de mára vált világossá, hogy a pártállam urai képte­lenék tovább fenntartani ha­talmukat, és a társadalom sem hajlandó tovább eltűrni őket. Nemcsak most vált világos­sá, hogy az ázsiai típusú kommunista társadalomszerve­zési elvek, a túlhajtott kollek­tivizmus, valamint a totális állami ellenőrzés szétrombol­kereskedelemben, közlekedés­ben dolgozókét, a kisvállal­kozókét és a parasztságét. Pártunk kapuit szélesre táró, osztályellogultságoktól mentes néppártként kíván tevékeny­kedni, ahogy ezt a nyugat- európat szociáldemokrata pár­tok teszik évtizedek óta sike­resen. A szociáldemokrácia küzd azért, hogy a dolgozó embe­rék egy munkásélet jutalma­ként ne alamizsnát, hanem szép, gondatlan és boldog öregkort biztositó, tisztes meg­élhetést teremtő, értékálló és reális összegű nyugdijat kop­janak. Az időskorúak prob­lémáira a társadalomnak az eddigieknél lényegesen na­gyobb Ügyeimet kell iordita- ma. A Szociáldemokrata Párt nemcsak szólamokban vallja a nők egyenjogúságát. A női egyenjogúságot jogilag, szo­ciálisan és gazdaságilag kell valóra váltani. A nőknek ugyanazokat a tanulási, szak­mai és fizetési lehetőségeket kell nyújtani, mint a férfiak- nak, Ügyelembe véve azonban a nők lélektani és biológiai sajátosságait. Az anyákat ki­emelt társadalmi elismerésben kell részesíteni. Az államnak és a társadalomnak védenie, segítenie és erősítenie kell a családot, melynek központja, öszetartó ereje az édesanya. Ezért olyan jövedelmi viszo­nyokat és szociális juttatáso­kat kell hosszú távon terem­teni, amelyek biztosítják, hogy gazdasági okokból egyetlen édesanya se legyen kényte­len anyai leiadatait kénysze­rűen háttérbe szorítva kere­set után nézni. Az ifjúságot képessé kell tenni arra, hogy életét ma ga lormáljo és beleszokjon a leendő felelősségbe a társa­dalommal szemben. Ha a fia­talokat idejékorán és biza­lommal vonjuk be a közre­működésbe és a közös fele­lősségbe, úgy felelősen gon­dolkodó, toleráns és elége­dett állampolgárokat nevel­hetünk a demokráciának. A pályakezdő fiatalok elhelyez­kedési gondjainak megoldá­sára, a lakásínség felszámo­lására, az oktatás átalakítá­sára, demokratizálására a szociáldemokrácia konkrét és megvalósítható javaslatokat dolgoz ki. jók a társadalmi szolidaritás1 és az európai erkölcs alap- értékeit. Megsemmisítik a társadalmi együttélés alapin­tézményeit, a kisközösségeket és a hagyományos családi tűzhelyet. Elidegenítik az em­beri kapcsolatokat, veszélyez­tetik a személyiség integritá­sát, és erkölcsi válságba so­dorják a társadalmat. Mára ért azonban a társadalom tűrőképessége végére. Nem akarja és nem tudja tovább elviselni a kommunista párt­állam mindent szétromboló uralmát. A válság teljes és minden­re kiterjedő. A gyors felvi­rágzást, általános jólétet Ígé­rő kommunista pártok, ahol csak erőszakkal magukhoz ka­parintották a hatalmat, min­denütt gazdaságii romlást, szegénységet, politikai elnyo­mást, társadalmi szétesést és erkölcsi züllést teremtettek. Észak-Koreától Kubáig, Albá­niától Lengyelországig. Az ázsiai típusú kommunista be­rendezkedés elemeiben és egészében is történelmileg működésképtelennek bizonyult. A válság tehát nem csupán a „létező szocializmus" meg­valósult modelljének válsága, hanem a kommunista-bolse­vik gazdasági, politikai és társadalmi berendezkedés egész rendszerének válsága. Erről a mélypontról csak egy radikális rendszerváltás emel­heti fel az. országot. Olyan Magyarországot aka­runk, amelyben egy bürokra­tikus korlátozásoktól mentes, hatékony gazdaság általános jólétet teremt. Amelyben ki­teljesedik az európai jellegű parlamenti demokrácia, meg­valósul az állampolgárok, a munkavállalók közösségeinek önkormányzata, korlátozás nélkül érvényesülnek az em­beri jogok. Olyan hazát sze­retnénk, amelyben mindenki egyenlő jogokkal és "egyenlő eséllyel, szabadon dönthet sorsáról, ahol nem léteznek többé privilégiumok, ahol .tisz­teletben tartják az emberi méltóságot és feJelősségérze- tet, ahol a szolidaritás az egész társadalmat átszövő elvvé válik. Olyan országban akarunk élni, ahol az utóbbi időben lokozódá állami, va­lamint a kibontakozóban le­vő magántőkés kizsákmányo­lásnak egyaránt útját állják a munkavállalók hatékony, lüg getlen és demokratikus ér­dekvédelmi szervezetei. A szociáldemokrácia nem tekinti szocializmusnak azt, amit a bolsevik-kommunista diktatúra Magyarországon lét­rehozott. Valljuk, hogy bár­miféle szocializmus csakis de­mokráciával valósítható meg, de a demokrácia is csak a szociális értékeik alkalmazá­sával tehető teljessé. Mi a Svédországban, Finnországban kiépült, a társadalmi szolida­ritáson alapuló szabadságel­vű szocializmus hivei vagyunk. A szociáldemokrácia kizá­rólag olyan társadalmi-gaz­dasági megoldásokat, gazda­ság- és társadalompolitikai módszereket ajánl, amelyek reálisan megvalósíthatók és a világ fejlett tájairr már be­váltak. Nem ’hisszük, hogy létezik „sajátos magyar út" vagy „harmadik út”, amely különbözik minden eddigi társadalmi-gazdasági modell­től. A szociáldemokraták sze­rint senkinek nincs joga is­mét kétes kimenetelű kísérle­tezgetésbe vinni a magyar társadalmat különösen az el­múlt negyven év tragikus eredményű kommunista kísér­lete után. A „harmadik út" ideológiája meggyőződésünk szerint nem szolgálja a vál­ság leküzdését, a nemzet leli emelkedését és csatlakozását a fejlett és gazdag orszá­gokhoz. Valljuk: a „harma­dik út" a harmadik világba, az elmaradott és szegény or­szágok közé vezetné hazán­kat. Mi, szociáldemokraták egy olyan új Magyarországot kí­vánunk felépíteni, amely va­lóban Európa része. Legtöbb célunk Magyarország felzár­kóztatása az európai fejlődés fő vonalához, a magyarság visszavezetése az európai sza­bad nemzetek közösségébe. A szociáldemokrata kormányza­tok által vezetett társadalmak mindenekelőtt Ausztria, Finn­ország, Spanyolország élő példái annak, hogy a szociál­demokrata út, bárhonnan in­duljon is ki, szükségképpen Európába vezet. Meggyőződé­sünk szerint az osztrák, a finn vagy a spanyol fejlődés példaértékű a jövendő de­mokratikus Magyarország szá­mára is. A szociáldemokrata út ma Magyarországon elsősorban azt jelenti, •- hogy létre kell hozni a többpártrendszerű parlamenti demokráciát, a jogállamot, az európai hagyományoknak megfelelően el kell választani egymástól a bírói, a kor­mányzati és a törvényhozói hatalmat, biztosítani kell a sajtószabadságot és az em­beri jogok korlátozatlan ér­vényesülését, le kell bontani a totalitáriánus kommunista pártállami struktúrát, le kell bonyolítani a szabad válasz­tásokat:- hogy meg kell teremteni a piaci elemek túlsúlyával bíró vegyesgazdaságot, vég­re kell hajtani a tulajdonvi­szonyok radikális reformját, meg kell szüntetni az állami tulajdon nyomasztó túlsúlyát, le kell bontani a gazdasá­got gúzsba kötő, bürokrati­kus korlátokat, fel kell szá­molni a gazdaság legjelen­tősebb veszteségforrásait, ugyanakkor erőteljesen támo­gatni kell az új munkahelye­ket teremtő, ésszerű beruhá­zásokat:- hogy a gazdasági haté­konyság és a környezetvéde­lem szempontjai között jelen­leginél ésszerűbb és távlato- sabb egyeztetést kell megva­lósítani, támogatni kell a környezetbarát technológiák meghonosítását, végleg le kell állítani a környezetromboló, gigantcmán beruházásokat.- hogy fel kell építeni az emberhez méltó életet min­denki számára biztosító szo­ciálpolitikai rendszert, meg kell indítani a küzdelmet min­denféle kizsákmányolás ellen, erősíteni kell a társadalmi szolidaritás erkölcsi értékéit, meg kell teremteni az európai értelemben vett jóléti államot;- hogy erősíteni kell a reális értékeken alapuló nem­zeti önbecsülést, nemzeti ér­dekeket szem előtt tartó kül­politikát kell folytatni, meg kell teremteni a katonai sem­legesség kül- és belpolitikai feltételeit. A szociáldemokraták e cé­lok megvalósítása során a jövendő demokratikus, függet­len és jóléti Magyarországba való békés átmenetre törek­szenek. A változásokat foko­zatos reformok révén, felelős, józan, reálpolitikával, eseten ként megfontolt kompromisz- szumokkal kívánják elérni. berek szívében és fejében gyökeret ver az egymás irán­ti szolidaritás érzése, kibon­takozik az egyéni szabadság és kezdeményezőkedv. Ezért reménykednek sokan egy olyan világban, amelyik a szociális demokrácia alap,- értkeire épít. A szociális de­mokrácia útja ugyanis sze­génységtől, félelemtől és el­nyomástól mentes, emberhez méltó társadalmat jelent, min­den jószándékú emberrel kö­zösségben. Erre az útra hí­vunk . mindenkit, aki felelős­séget érez hazánk sorsa, jö­vője iránt. Alapelveink és értékeink ALAPÉRTÉKEINK: SZABADSÁG, IGAZSÁGOSSÁG, SZOLIDARITÁS Utunk A szociáldemokrácia törté- nelrhi feladatot teljesít. A szabadságelvű szocializmus célja és feladata, hogy min­den ember számára szabad­ságot, igazságosságot, féle­lem nélküli életet és jólétet biztosítson. Nyugat-Európa egyes országaiban a szociál­demokrata kormányok alatt már lerakták az új társada­lom alapjait: egyre nagyobb mértékben valósul meg szoci­ális biztonság és a társadal­mi igazságosság, kiteljesedik az állampolgárok közösségei­nek önrendelkezése, az em-

Next

/
Thumbnails
Contents