Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-17 / 16. szám

Dilute V 1990. január 17., szerda Nem akarunk leszámolást, bosszúállást Iszamoltatost A Független Kisgazda Párt sohasem volt szélsőséges szervezet Miikor az FKgP 1988 novem­berében ismét .megalakult, jó­val megelőzte a többi magyar pártot, még a párttörvény megalkotása előtt - az úgy­nevezett legitim kontinuitás (törvényes folyamatosság) alapján, még csak ébredeztek a többi imagyar történelmi és egyéb megalakuló ellenzéki pártok. Természetesen voltaik már korábban alakult új szerveze­tek, mint a FIDESZ, MDF, SZDSZ stb. Időközben ezek a szervezetek párttá alakultak. Igazán ellenzéki csak négy nagyobb párt maradt — az FKgP, az SZDSZ, a Szoóiálde­A népszavazáson rendkívül imanipulatívon -volt feltéve az első kérdés. Tudniillik, hogy a nép válassza-e népszavazáson a köztársasági elnököt vagy az Országgyűlés. Mármost, vakulj magyar, természetes, hogy ak' nem vette észre ennek a kér­désnek a mesterkélt jellegét, avagy erről fel nem világosí­tották, nemmel felelt - tehát arra szavazott, hogy a köztár­sasági elnököt a nép válassza meg. Tette ezt azzal a (meggyőző­déssel, hogy a legigazibb de­mokrácia a közvetlen demok­rácia, amikor is a nép választ népszavazáson! Ez így is van esélyegyenlőség esetén, de itt olyan mesterkélt mértékben Pozsgay Imre volt előtérbe ál­lítva, hogy az átlag, politikai­lag 'tájékozatlan választó szin­te csak őt ismerte. Ahogy mondták, még a vizescsapból is Pozsgay Imre folyt! Szó sem volt esélyegyenlőségről! Itt egy igazi demokráciában teljesen etikátlan előnyről volt szó, melyet Pozsgay miniszter úr a nemzeti médiákon keresztül biztosított és ma is biztosit magának! Hozzájárult ehhez az MDF 'bojkottfelhívása is. Elképedve hallottuk akkor mi, ellenzékiek, hogy a magát akkor legna­gyobb ellenzéki pártnak hirde­tő MDF nem kíván részt venni a 40 éve első szabad válasz­tásbkon. Tudjuk azt, hogy az MDF tagjainak és vezetőinek többsége tisztességes magyar ember, és igazi megújulást, valódi demokráciát akar. Felmerült bennünk a kér­dés, hogy az olyannyira nem­zeti jelszavakat hangoztató MDF vezetősége Antal József­fel és Csurka Istvánnal az élen, miért tette ezt. Ekkor éb­redt a gyanú, hogy itt valami cseles összejátszás van a há­tunk mögött! Bár már koráb­ban értesültünk róla, hogy An­tal József, az MDF elnöke az ■FKgP-inél tájékozódott, hogy lehet-e ennél a pártnál az el­ső számú vezető — akár elnök, akár főtitkár, már az első pártalakuláskor! Miután ezt kendőzetlen karrierizmusnak vélték, kérését elutasították. Sokszor elmondottuk, nem akarunk leszámolást, bosszúál­lást! Az FKgP sohasem volt szélsőséges szervezet. Tisztes­séges keresztény embertől messze áll az a fogalom, ame­lyet a bolsevisták likvidálás- nők neveznék! Azonban min­den megbékélési szándékunk mellett sem mehetünk el olyan jelenségek mellett, amelyek a legnagyobb mértékben irritál­ják az embereket, megsértve a legelemibb igazságérzetü­ket is! mokrata Párt és a FIDESZ. És néhány kisebb párt, amint az az 1989-es népszavazáson vi­lágossá vált. Ez a négypárti szövetség akadályozta meg Pozsgay Imre köztársasági elnökké való vá­lasztását, amely akkor nem látszott kétségesnek, mert Pozsgay Imre kétségtelenül so­kat tett az állampárt lebontá­sában. Azonban a magyar nép nem feledi, hogy kb. 30 éven át ő is a pártállam diktatú­ráját szolgálta, és ha kisebb mértékben is, mint a Marosá­nak, Biszkuk és Gáspárok, de ő is cipelj ennék a szolgálat­nak a púpját. Ezek után lett Antal József az íMDF elnöke. Úgy gondolom, hogy ez sokat megmagyaráz. Nos, ez az elgondolás nem sikerült, de Pozsgay miniszter úr megmaradt a nemzeti mé­diák legfőbb urának, megcsú­folva ezzel az esélyegyenlőség legelemibb megvalósulásának esélyeit is. Nem véletlen, hogy valóságos népmozgalom kezd kialakulni ez ellen a visszás helyzet ellen. Nem lehet a puszta véletlen dolga az sem, hogy a televízió eddigi adá­saiban a FKgP 4 százalékban, a többi ellenzéki pórt 14 szá­zalékban, a Magyar Demokra­ta Fórum pedig 84 százalék­ban szerepelt. Talán elaludnának kétsé­geim az MDF-el szemben, ha nem lettem volna jelen Pozs­gay miniszter úr pécsi előadá­sán az Értelmiségi Klubban. Valaki megkérdezte a minisz­ter úrtól, hogy hogy tetszik gondolni: ön legalább 30 évig élvezte ennek a volt, jelen­leg mór ön által is elítélt rendszernek az előnyeit, és most továbbra is vezetni kí­ván? „Én képesített tanító va­gyok, de politikai okokból csak a bányában dolgozhattam." Az idézet nem szó szerinti, de az értelme ez volt. Erre a több száz jelenlevő a tanú. Erre a kérdésre a miniszter úr nagyon ügyesen kitérve a lényeg meg­válaszolása elől, szinte szó szerint ezt válaszolta: „Nyug­tassa meg magát, látom, hogy ön MDF-es, az önök pártjá­nak vezetői közül sókan még jobban élvezték a múlt rend­szer előnyeit, mint én.” Hogy ezen személyek alatt kit értett, ezt nem tudom. Ez azonban egyenes beszéd volt! Itt kívánom megjegyezni, hogy az FKgP-ben senki sincs, aki a múltban besározódott volna! Amíg Vörös Vince Vezeti az FKgP-t, Pártay Tivadar, a Kis Újság főszerkesztője, Nagy Ferenc, a párt agrárszakértő alelnöke és talán legfontosabb embere, Dragon Pál, a párt főtitkárhelyettese, Csirke Ernő, a megyei elnök és még sorol­hatnék másokat is, addig nem fog letérni a párt a békés út­ról. Nálunk a szépen kezdődő demokratizálás mellett, amely túlnyomórészt csak szavakban nyilvánult meg, egyelőre stag­nál, késik a sztálinista állam- apparátus lecserélése! Ez a városunkban itt-ott megindult, de vidéken ma is a múlt urai, a tsz-elnökök, a tanács­elnökök az urak és parancso­lok. Még mindig megfélemlí­tik az embereket, nem lévén tisztában sem a hazai, sem a nemzetközi politikai helyzet­tel! Tény az, hogy jelenleg még nincsenek igazán kiala­kult jogállapotok! Még a ha­ladás ellenére is csak a jö­vőben alakulhat ki egy igazi jogál lamiság. Jelenleg még a 75 százalé­kos kommunista többségű Or­szággyűlés tartja kezében a hatalmat. Úgy ahogy! Bár en­nek az Országgyűlésnek van­nak nagyon tisztességes tag­jai, ez a kormány, Németh Miklóssal az élén, hozott sar­kalatos törvényeket, de mégis egy MSZP-kormány! Az Or­szággyűlés Így újábban nem is nyúlt, nem is kívánatos, hogy a legalapvetőbb problé­mákhoz nyúljon! Az új Országgyűlésnek, ter­mészetesen akkor, ha abban az igazi ellenzék tud többség­re jutni, el kell számoltatnia az ország volt urait — elsősorban a felvett hatalmas kölcsönök­kel. De a túlzottan meggaz­dagodott volt állami és párt­vezetőket egyéb javaival és magatartásával együtt. Ebben az országban nem öt ember­nek keli elszámolni a dolgai­ról, mint azt az MSZP leg­utóbbi javaslata tartalmazza, hanem több tucat, ha nem több száz legfelsőbb vezető­nek és több ezer középszintű vezetőnek, vállalati igazgató­nak, tsz-élnoknék, tanácselnök­nek és egyéb jelenlegi és volt hatalmasságoknak. Sajnálatos, ezek a rétegek még mindig nem látják be, hogy idejük lejárt, hogy túl­haladta őket az idő. hanem tovább próbálnak sok helyen terrorizálni, emlékezvén még a régi, jól bevált, sztálinista esz­közökre és módszerekre! Tevé­kenységüknek ez csak egyik változata. A másik változat a Elege volt abból, hogy urai szépen kifejezve, fogyatékos szellemi képességűként tereljék a szavazóurnához. Ebbe az új Országgyűlés nem fog be­leegyezni, ha tényleg szaibadon választott Országgyűlés lesz, lés nem egy manipulált és vá­lasztási csalásokkal összeho­zott, a nép akaratát isimét meghamisító gyülekezet. Eb­ben, sajnos igen nagy rutin­ja van a volt uralkodó párt­nak. Emlékezzünk, akik akkor már fiatalok vagy felnőtték voltak, az 1947-es úgynevezett kékcé- dulás választásokra! Akik nem tudnák, az történt, hogy a kommunista párt pár száz te­herautóval járta az országot, és több tucatszor leszavaztak az ún. kékcéduIával, amely arra szolgált volna, bogy a lakhelyűiktől távol lévők is szavazhassanak! Ezt az esz­közt használták fel a válasz­tások manipulálására és meg­hamisítására! Rákosi és tár­sai ugyanis nem bíztak a tisztességes választásokon el­érhető győzelmükben, annak 1947-ig a Független Kisgaz­da Párt a pártok közül úgy­szólván egyedül harcolt követ­kezetesen a magyar demok­ráciáért. A többi párt, így a szocdempá'rt a tagjainak el­lenzése és egyes vezetőinek, így Peier Károlynak, Kéthly Annának minden igyekezete ellenére (már kezdetben belé­vagyon átmentése! Már sokat hallottunk a pártvagyon át* m_,-Késéről NEXT 2000 Kft.-vel kapcsolatban, á DEMISZ mes­terkedéséről, intézményeinek megtartásáról. A legtöbb he­lyen a pártbizottságok épüle­teit is csak olyan formáiban hajlandók átadni a társada­lomnak, hogy számukra ma­radjon a java és a társada­lomnak csak az, amire nekik szükségük nincs! Természete­sen az épületek se lejtje. Eze­ken a dolgokon nagyon is át­lát már a társadalom, és ez csak addig maradhat így, ■amíg meg nem aakul az új Országgyűlés és ki nem ala­kul a magyar jogállam! Tel­jesen világos, hogy egy való­ban szabadon választott nem­zetgyűlés nem fogja megtűrni ezeket a jelenlegi, nagy siet­séggel eszközölt vagyonelosz- tásokat, amelyben a volt ural­kodó osztály a jelenlegi fize­tés szerinti elosztást kívánja az esetleg felosztandó vagyon jogalapjának tekinteni, megte­tézve a legnagyobb részt alap­talanul felvett óriási százez­rekre, esetleg milliókra rúgó prémiumokkal! A részvénytársasággá, eset­leg kft.-vé alakuló tsz vagy vállalat így bőségesen átmen­tené a volt uralkodó osztály érdekeit és most még na­gyobb úr lenne, mint volt az x ún. szocializmusban. (Ez a játék folyik most or­szágszerte! Nem lehet azon- bon ma már az embereket úgy fal mellé állítani, félre­vezetni ! Nem fogja eltűrni ma már a kisemmizett munkás vagy szövetkezeti dolgozó, hogy volt vezetői esetleg vesz­teséges üzemeltetéssel is száz­ezreket, vagy milliókat vegye­nek fel, amíg neki pár ezer forinttal kiszúrták a szemét. dacára, hogy minden lehetsé­ges anyagi eszköz és az új­ságokon, főleg a rádión ke­resztüli publicitás tekintetében óriási fölényben voltak. Dacára ennek <ft egész or­szágban alkalmazott csalás­nak, csak pár százalékos re­latív többséget tudtak kierő­szakolni a kommunista párt számára. A Függetlenségi Frontba beerőszakolt ún. de­mokratikus pártokkal, az ak­kor (már renegát (kisgazdák­ból álló FKgP-vel, a már ak­kor is óriási nyomós alatt ál­ló szocdemekkel, a kezdettől kevés ellenállást kifejtő Nem­zeti Parasztpárttal együtt 61% szavazatot kaptak. A teljesen elnyomott, újonnan alakult el­lenzék pedig 39%-ot. 1949­ben aztán végképp beolvasz­tották az összes ún. demok­ratikus pártokat a most imár hazafiasnak nevezett nép­frontba. Az ellenzéket pedig a legkülönbözőbb ürüggyel lik­vidálták! lEz az ún. Hazafias Népfront aztán hűségesen szolgálta is a pártot. Csak a legutóbbi időben fordult el a kimondott pártirányítástól. pett az ún. baloldali blokkba! Ugyanez történt a Nemzeti Parasztpárttal is, amely ismét­lem, nem sok ellenállást fej­tett (ki a diktatúra ellen c disszidálásra ikényszerített Ko­vács Imre és az idő köziben bebörtönzött Bibó Istvánon kí­vül! Az FKgP kegyetlen ter­rorral találta magát szemben 1945 óta. A kezdettől, 1946- tól fogva a legkülönbözőbb ürügyekkel igyekeztek meg­semmisíteni az PKgP-t. Kez­dődött a magyar közösség el­leni perrel, amelybe imár a szovjet (megszállók, akik akkor teljesen Sztálin szellemében jártak el, beavatkoztak, és ar­ra kényszerítették az FKgP-t, (hogy kizárjon több mint 10 képviselőt, ellenkező esetben a szovjet hatóságok azonnal behajtják a imég visszalévő, háborús jóvátételt. Ez egyen­lő lett volna az ország gaz­dasági összeomlásával. És ez az iszonyatos terror folytató­dott egészen addig, míg tel­jesen ímeg nem törték az FKgP gefincfét. Az FKgP pécs-patacsi, le­gendás hírű főtitkárát, Kovács Bélát teljesen légből kapott vádak alapján 1947. február 25-én tartóztatta le a szovjet NKVD és csak 1955-ben, Sztá­lin halála utón térhetett ha­za halálos betegén. Ö a leg­kegyetlenebb fenyegetéseknek sem engedett, és, bár tisz­táiban volt sorsával, nem volt hajlandó disszidálni. Nagy Fe­renc kisgazda miniszterelnököt pedig teljesen alaptalan vá­dak után szinte csecsemőkor­1949-ig kifejlődött nálunk is, mint másutt, Kelet-Európábán a sztálinista diktatúra. Ennek a korszaknak a teljes ismer­tetése több kötetet tenne ki, és egy újságcikkben teljesen lehetetlen. Mindnyájan tud­juk, hogy hova vitte az orszá­got a Rákosi-diktatúra és a kádári konszolidált diktatúra. Az országot a gazdasági csőd fenyegeti. Elsősorban a húsz­milliárd dollár adósság miatt, amelyről senki sem tud elszá­molni. Jellemző az crszág volt politikai és gazdasági vezetői­nek felelőtlenségére,- hogy a (keletkezett 20 milliárd dollár adósságról, de az utóbbi egy éven belüli Grósz Károlynak adott 1 milliárd márkáról sem tud senki elszámolni. Embertelen dolog a kollek­tív. „felelősségre vonás, amikor embereket azért vontaik fele­lősségre, hogy minek születtek zsidónak, szlávnak, németnek, vagy akár magyarnak. Ugyan­csak igazságtalannak tűnik minden olyan kollektív ítélet, A március 25-én sorra ke­rülő parlamenti választásokat megelőzően az állampolgárok postán kézhez kapják az „ÉRTESÍTÉST” és az „AJÁN­LÁSI SZELVÉNYT". Ez utóbbi feljogosítja a választót, hogy egy politikai pórt által indí­tott személyt képviselőnek je­löljön, illetve annak a vá­lasztáson való indulását tá­mogassa. A Független Kisgazda Párt komlói szervezete nem kíván­ja a lakosságot sem a laká­sán, sem az utcán zaklatni az „AJÁNLÁSI SZELVÉNY” gyűjtögetése érdekében. Bízik abban, hogy ez a 60 éves tiszta múltra visszatekintő po­litikai párt Rrgoramja és cél­kitűzései egybe esnek a la­kosság minden rétegének ér­dekeivel. Bízik benne, hiszen a Komlóra települtek több, mint kétharmada a Rákosi rendszer kíméletlen kolhozosí- tása, elől menekültek ide. A Független Kisgazda Párt 1945-ben a választópolgárok 57 százalékának bizalmát nyerte el, és három év alatt ban lévő .kisgyermekével zsa­rolták meg. A Svájcban tartózkodó mi­niszterelnöknek, aki tökélete­sen meg volt győződve, hogy az ellene felhozott vádak al­jasan hazugok — a vele szem­beni (bírósági komédiával kap­csolatban semmi illúziója sem volt. Kisgyermekének kiadása ellenében lemondott, és Ame­rikába távozott! Hűséges mun­katársukat, Vörös Vincét pe­dig, aki jelenleg az FKgP el­nöke, arra kényszerítették, hogy elhallgasson. A (házát is elvették, amelyet csak később adtaik vissza, és arra kénysze­rítették agrárszakember létére, hogy csak messze a megye határain túl kapjon munkát. Ők képezték az FKgP úgy­nevezett kemény magját, és ezzel meg is semmisítették azt. Az 1947-es választások után az FKgP néhány tisztességes, be nem hódolt vezetője, így Partay Tivadar, Csirke Ernő és néhányon mások megkísérel­ték még az FKgP-t megsza­badítani a párt renegátjainak; Dobi, Dinnyés, Ortutay, Oltó­vá nyi,__ Bognár, Barcs Sándor és még .néhány kollaboráns vezetőjétől! Sajnos, ez a kí­sérlet kudarcot vallott, és őket is letartóztatták. amely valamely szervezetet vagy pártot úgy ültet a vád­lottak padjára, hogy annak a szervezetnek vagy pártnak min­den tagja egyformán bűnös. Csak a pártatlan és elfogu­latlan bíróság ítéletét lehet el­fogadni az egyes, egyébként netán bűnös tevékenységet folytató szervezetek tagjának ügyében is. Nem lehet azon­ban elfogadni, hogy ilyen, az egész nemzetet megrázó és tönk szélére juttató ügyben, mint a 20 milliárdos adósság, és a pártállam egyéb eltéve­lyedéseiért 5 ember felelős. Ezt a felelősséget fel kell vetni, és nem lehet agyonhallgatn.. Mert ez a most még közöm­bös és a 40 év görcsétől megfélemlített nép, a társada­lom jelenleg közömbösnek ki­néző, hallgatag része is fel fogja vetni és számon fogja ’kérni a régi vezetőktől, és a ‘ kérdésnek tárgyilagos pártpo­litikától mentes tisztázását az újonnan alakult pártoktól is. Dr. Manzini Tibor gazdasági csodát, európai színvonalat teremtett a hábo­rú ’sújtotta országban. Most is ilyen gazdasági csodára van szükség, — és ennek megte­remtésére á párt programja s a mögötte álló erős szakmai háttér képes is lesz, ha ön az „AJÁNLÁSI SZELVÉNY”-ével segít nekünk és bízk bennünk. Kérjük ezért, hogy az „AJÁNLÁSI SZELVÉNYT" olvas­hatóan töltse ki, a jelölt neve fölé írja a Kisgazdapárt vá­lasztókerületi jelöltjének, dr. Timaffy Istvánnak a nevét, maja a párt (társadalmi szer­vezet) fölé írja a „Független Kisgazda Párt" szöveget, végül írja alá és (nem postán) jut­tassa el a jelölt (Komló, Pé­csi út 47. III. emelet 12., tel.: 81-300) alatti lakására vagy postaládájába, — vagy hívá­sára érte megyünk. Az ön, a gyermékei, az uno­kái biztos jövője érdekében csupán ennyit tegyen meg, — és erre kéri önt a Független Kisgazda Párt Komlói Szervezete Szó sem volt esélyegyenlőségről Nem térünk le a békés útról Választásokat - manipulálás nélkül Következetes harc a demokráciáért Szükség van felelősségre vonásra Független Kisgazda Párt kérése Komló választópolgáraihoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents